Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-03 / 230. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 3. Menekültügyi gondok Bécsben Bécs. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) néhány napon belül másodszor is aggodalmának adott hangot az október 1-jén életbe lépett új osztrák menekültügyi irányvonal miatt, amely eleve kizár az állami ellátásból bizonyos országokból érkezett embereket. Ernst Strasser belügyminiszter utasítása értelmében eleve nem jogosultak ellátásra az EU-tagjelölt államokból érkezők, az orosz, török, grúz, örmény, azerbaj- dzsáni, nigériai, jugoszláviai és macedóniai menedékkérők pedig csak kérelmük első fokú elutasításáig kaphatnak ellátást és szállást a menekülttáborokban. (MTI) Kemény belga kitoloncolás Brüsszel. Belgium ezentúl a légierő gépeit is igénybe veszi az illegális bevándorlók visz- szatoloncolására. Sok bevándorló vonakodik önként távozni az országból politikai menedékjogi kérelmének elutasítása után, s a hatóságok évek óta igénybe veszik a menetrend szerinti légi járatokat is kitoloncolásukra. De mivel nem lehet őket mindig menetrend szerinti járatokkal visz- szaküldeni, ezért a jövőben igénybe veszik a hadsereg kis szállító gépeit is. Belgiumban az erélyesebb kitoloncolási gyakorlat és a pénzbeli segélyek megvonása következtében tavaly már csökkent az illegális bevándorlók száma. A légi úton végrehajtott kitoloncolások egy ízben egy nigériai állampolgár halálát okozták, mert a kísérő csendőrök a tiltakozó elhallgattatása közben szabályosan megfojtották a kitoloncoltat. (MTI) Hatalmas fegyverraktárak Bagram. Az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok titkos bunkereket, erődítményeket és alagutakat találtak Afganisztán középső részén, bennük hatalmas meny- nyiségű fegyverrel és lőszerrel. A 400 ezer 12,7 mm-es és 140 ezer 14,5 mm-es lövedék bunkerek által körülvett alagutakban és harcállásokban volt elrejtve. (MTI) Mádl Ferenc Romániában Bukarest. A magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete pozitív, fontos a nemzeti kisebbségek részvétele a két ország politikai és gazdasági életében - hangoztatta bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában a magyar köztársasági elnök, aki tegnap hivatalos látogatásra a román fővárosba érkezett. „Nemzetiségeinknek növelniük kell gazdasági erejüket, saját szervezeteik, pártjaik, intézményeik és egyházaik révén részt kell venniük országaik gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi életében, a demokratikus struktúrákban és azok politikai döntéshozatalában” - hangsúlyozta. (MTI) Mádl Ferenc reméli, mostani látogatása új lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének (Képarchívum Ma tárgyal a BT a bécsi megállapodásról - Ari Fleischer szerint az iraki nép támogatná Szaddám meggyilkolását vagy száműzetését Washington versenyt fut az idővel Washington/London/Kijev. A kedd esti bécsi megállapodás komoly diplomáciai kihívást jelent az amerikai kormánynak, amely versenyt fut az idővel, hogy megszerezze a kongresszus felhatalmazását a katonai fellépéshez, és meggyőzze a BT tagjait egy új, erélyes határozat szükségességéről. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap az amerikai képviselőházban megegyezés született a Fehér Ház által szorgalmazott, Irakkal kapcsolatos határozattervezetről. A szöveg felhatalmazza az amerikai kormányzatot, hogy az Egyesült Államok biztonságának védelmében a „szükséges és megfelelő módon” katonai erőt alkalmazhasson Irak ellen. A lapzártakor érkezett gyorsjelentés szerint a szenátusban még tart a vita a határozattervezet szövegéről. A két háznak egyforma szövegezéssel kellene elfogadnia a tervezetet, máskülönben további egyeztetésekre lesz szükség. Colin Powell külügyminiszter a Bécsben született megállapodás kapcsán azt hangsúlyozta, az USA semmiképpen sem egyezik bele abba, hogy az ellenőrök a régi feltételek szerirít térjenek vissza Irakba. Tegnap a londoni kormány is elutasította a kedd esti ENSZ-iraki megállapodást. Jack Straw brit külügyminiszter közleményében arra figyelmeztetett, hogy a Bécsben megszületett egyezség nem lehet alternatívája egy új ENSZ-határozatnak, amely szabad bejárást biztosít minden olyan iraki létesítménybe, amelyekkel kapcsolatban felmerül a vegyi és biológiai fegyvergyártás gyanúja. Straw új határozatot sürgetett, amely megadja a lehetőséget Szaddám Huszeinnek a választásra aközött, hogy csendben teljesíti az ENSZ-határozatait, vagy pedig a nemzetközi közösség teljes erejével, katonai erejével néz szembe. Londonnal ellentétben Moszkva és Párizs üdvözölte a bécsi alkut Irakkal. Párizs megítélése szerint Irak Jelentős pontosításokkal” szolgált katonai potenciálját illetően. A külügyi szóvivő szerint Franciaország várakozással néz a BT mai ülése elé, amelyen részletes beszámoló hangzik eí a bécsi megbeszélésekről. Párizs változatlanul azt a célkitűzést tartja szem előtt, hogy megállapodás szülessék az ENSZ-ellenőrök visszatéréséről Irakba. A francia diplomácia kétlépcsős megoldás mellett kardoskodik. Az első menetben lehetőséget kíván biztosítani az iraki katonai létesítmények tüzetes ellenőrzéséhez, s ennek sikerétől vagy kudarcától teszi függővé, hogy a BT egy második döntésében elrendelje- e a beavatkozást. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: az iraki nép támogatná Szaddám Húszéin meggyilkolását vagy száműzetését. Megkérdezték tőle, hogy ezzel merényletre buzdított-e Szaddám Húszéin ellen, mire kijelentette: a rezsimváltás üdvözlendő, bármilyen formában történjen is. A kongresszus szakértői úgy becsülik, hogy az amerikai erők felvonulása a Perzsa-öböl térségébe mintegy 9-13 milliárd dollárba kerülne, míg a hadviselés költségei havonta 6-9 milliárd dollárt emésztenének fel. A háború után a csapatok hazaszállítása további 5-7 milliárd dollár kiadással járna, a béke- fenntartó erők állomásoztatásának havi költsége 1-4 milliárd dollárt tenne ki. Ari Fleischer e becslésekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy az elnök még nem hozott döntést a háború kérdésében, ugyanakkor kijelentette: egyetlen golyó ára, amelyet az iraki nép magára vállal, lényegesen kevesebb. Amerikai és brit szakértők érkeznek Ukrajnába a jövő héten, hogy tisztázzák az esetleges Iraknak történt ukrán fegyverszállítások - így a Kolcsuha radarberendezések - ügyét. Erről Elizabeth Jones amerikai külügyi államtitkár és Viktor Medvedcsuk, az ukrán elnöki hivatal vezetője tegnap állapodott meg. (m, n, t) Szaddám egy lépéssel előrébb Washington. Bush elnöknek az ENSZ-ben három héttel ezelőtt elhangzott beszéde óta Szaddam Husszein egy lépéssel mindig megelőzte az elszigetelésén munkálkodó amerikai kampányt - írta tegnap a The Washington Post. A bécsi megállapodás Franciaország és Oroszország tárgyalási pozícióját erősíti... Úgy tűnik, különösen Oroszország és Franciaország igyekszik kitapogatni, hol az a határ, amelyen túl az amerikai kormány kész egyoldalúan fellépni Szaddám Húszéin elmozdítása érdekében. Kormányzati tisztségviselők szerint Francia- ország és Oroszország végül, megfelelő nyomásra, elfogadja majd az amerikai katonai akciót, ha másért nem, akkor azért, hogy biztosítsák saját gazdasági érdekeiket a Szaddám utáni Irakban, (m) Arafat bírálta George Busht - Jeruzsálemet a palesztinok is fővárosuknak tekintik Prága tiltakozik és magyarázatot vár Varsótól Tiltakozó arab világ Rámalláh. Jasszer Arafat bírálta George Bush amerikai elnököt, aki hétfőn olyan törvényt írt alá, amelynek értelmében az USA Jeruzsálemet Izrael fővárosának fogadja el. Aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban az Arab Liga főtitkára is. Amr Musza a Jeruzsálem ügyével kapcsolatos tegnapi közleményben leszögezte, hogy az arab világ álláspontja szerint Jeruzsálemnek egy (majdani) független palesztin állam fővárosának kell lennie. Arafat katasztrófának minősítette az amerikai elnök lépését, mert az arra szólít fel, hogy az USA helyezze át nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe. A palesztin elnök leszögezte: a palesztinok nem maradhatnak csendben, az amerikai elnök lépése elfogadhatatlan mind a keresztények, mind a muzulmánok számára. Közben az Arafat vezette Fatah központi bizottsága úgy foglalt állást, hogy nem hozza létre - az elsősorban amerikaiak és izraeliek által sürgetett - miniszterelnöki posztot a palesztin kormányban. A kormányfői poszt létrehozásával Arafatot szeretnék háttérbe szorítani. (MTI) Csehországban a németek, Szlovákiában pedig a magyarok voltak az áldozatok Pozsonyt is megfenyegette az FPÖ Arafat tegnap győztesnek érezhette magát (Reuters-felvétel) MTI-HÍREK Brüsszel. A Belgiumban működő Közép-Európai Emberi Jogi Bizottság (CDHEC) felháborodott nyilatkozatban tiltakozott a Benes- dekrétumokat az EU jogrendjével összeegyeztethetőnek tekintő szak- vélemény miatt, amelyet Jochen Frowein német jogtudós írt az Európai Parlament számára. A közép-európai emberi jogokért másfél évtizede küzdő polgári szervezet elképzelhetetlennek véli, hogy hivatását komolyan vevő, felelősségteljes jogtudós lehetségesnek tartsa olyan állam csatlakozását az európai demokrácia évszázados hagyományait megtestesítő unióhoz, amelyben „a mai napig hatályban vannak, sőt a napi joggyakorlatban érvényesülnek egy vagy több nemzeti közösséget kollektív alapon súlyosan diszk- rimináló rendeletek”. Bár a német jogtudós a sajtójelentések szerint csak a csehországi helyzetet vizsgálta, a CDHEC szerint a Benes- dekrétumok és azok továbbélésének kérdése kiterjed Szlovákiára is. A különbség csupán annyi, hogy míg Csehországban zömmel németek, Szlovákiában a magyarok estek a kollektív büntetés áldozatául. A jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tegnap újra vétóval fenyegetőzött a dekrétumok miatt Csehország - és ezúttal egyben Szlovákia - uniós csatlakozása ellen. Karl Schweizer, a belső hatalmi harcok rágta párt új frakció- vezetője hangsúlyozta: az FPÖ nem az unió bővítése ellen lép fel, ám úgy véli, hogy a.két ország nem csatlakozhat mindaddig, amíg a Benes-dekrétumokat nem helyezték hatályon kívül, és nem hoztak létre minimális kártérítési alapot a károsultak számára. Cseh-lengyel konfliktus MTI-HÍR Prága. Határozottan tiltakozott tegnap a cseh külügy az ellen, hogy a lengyel törvényhozás egyik képviselője saját biztonsági ügynökségének embereivel vasárnap az északcsehországi Cesky Tésínben letartóztatott, majd Lengyelországba szállított egy gyilkossággal vádolt lengyel állampolgárt. Karel Boruvka cseh külügyi szóvivő elmondta: Krzysztof Rutkowski, a lengyel szejm képviselője, aki egyben egy biztonsági magánügynökség tulajdonosa is, vasárnap embereivel Cesky Tésínben letartóztatott egy lengyel állampolgárt, akit a lengyel hatóságok az oswiecimi városi jegyző brutális meggyilkolásával vádolnak. A letartóztatott személyt a biztonsági ügynökség emberei Lengyelországba szállították. A cseh külügyminisztériumba tegnap bekérették Andrzej Krawczykot, Lengyelország prágai nagykövetét, akivel Rudolf Jindrák külügyminiszter-helyettes közölte Prága határozott tiltakozását a parlamenti képviselő tette ellen. Ugyanakkor a cseh külügyminisztérium felkérte a lengyel felet: haladéktalanul közölje Prágával, hogyan kívánja a konfliktust megoldani. „Alapjaiban megsértették a nemzetközi szokásjogot, szerződéseket és törvényeinket” - jelentette ki a cseh szóvivő. A lengyel állampolgár letartóztatására a Piast szállodában, a cseh hatóságok és a rendőrség tudomása nélkül került sor, s csupán a helyi városi rendőrség emberei voltak a helyszínen. Az ügyben a cseh belügyminisztérium is vizsgálatot kezdeményezett. Hágai fordulat - Biljana Plavsics váratlan döntése Bűnösnek vallja magát MTI-HIR Hága. Biljana Plavsics, a boszniai szerb köztársaság korábbi elnöke tegnap Hágában - megváltoztatva korábbi álláspontját - bűnösnek vallotta magát emberiség elleni bűntettek egyrendbeli elkövetésében. A Nemzetközi Törvényszék ügyészei ennek fejében visszavonják az ellene emelt többi vádpontot. A keményvonalas szerb nacionalista Plavsics asszony a boszniai szerbek egyik vezetője és Radovan Kara- dzsics egyik legközelibb szövetségese volt az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején. 2001 januárjában jelentkezett a hágai bíróságon, és ártatlannak vallotta magát az ellene emelt vádpontokban. Ezután pere kezdetéig szabadon engedték. Richard May bíró a tárgyaláson megkérdezte a vád képviselőit, hogy Oktatási kedvezmény Plavsics vallomása fényében lemon- danak-e az összes többi vádpontról (egy-egy rendbeli népirtás és háborús bűntettek, valamint további négy rendbeli emberiségellenes bűncselekmények). Az ügyész helyettese erre igennel válaszolt. „Az, hogy Plavsics asszony bűnösnek vallotta magát, fontos előrelépés lehet a vád számára, mert ő egyedülálló pozícióban van ahhoz, hogy súlyosan terhelő bizonyítékokat szolgáltasson más vádlottak, köztük Szlo- bodan Milosevics ellen” - mondta az AFP-nek Richard Dicker, a Human Rights Watch emberjogi szervezet nemzetközi igazságügyi program- igazgatója. Egyébként a 72 éves Biljana Plavsics asszony az első magas rangú balkáni politikus, aki elismeri bűnösségét a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. Kurill-szigetek Túlélte a tegnapi bizalmi szavazást Göran Persson kisebbségi baloldali kormánya Zöld út a svéd szociáldemokratáknak ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm. Megegyezésre jutott kedden este a svéd szociáldemokratákkal a Zöld Környezetvédő Párt, amely így kívülről támogatja a Göran Persson szociáldemokrata svéd miniszterelnök vezette kisebbségi kabinetet, elhárítva ezáltal a tegnapi bizalmi szavazás jelentette veszélyeket. A szavazás során a zöldek tegnap tartózkodtak, így az egy fős parlamenti kisebbséggel bíró baloldali Persson-kabinet zöld utat kapott. A Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (SAP) a szeptember 15- i választásokon csak 144 mandátumot szerzett a 349 tagú törvényhozásban, ezért a stabil kormányzáshoz feltétlenül szükségük van a 30 parlamenti hellyel rendelkező Baloldali Párt (VP), valamint a 17 mandá- tumos Zöld Környezetvédő Párt (MPG) támogatására. A mérleg nyelvének szerepét játszó zöldek a kedden késő este kötött megállapodás értelmében nem jutnak az általuk kiszemelt miniszteri tárcákhoz - a szociáldemokraták szerint túlzott követeléseket támasztottak -, viszont ígéretet kaptak széles körű környezetvédelmi intézkedések megvalósítására. A választások előtt és után Persson kategorikusan kizárta a VP vagy az MPG bevonását a kormányzásba, hangsúlyozva, hogy ezek a pártok szemben állnak az Európai Ünióval és a közös európai fizetőeszköz átvételével, továbbá bírálják a semleges Svédország biztonság- és külpolitikáját. A tegnapi bizalmi szavazást a jobboldal indítványozta, miután a múlt hét végén még meghiúsult a szociáldemokraták és a zöldek megállapodása. Egy százalék kapta meg Belgrád. A Vajdaságban október 1- ig 93 665 igénylés érkezett a státustörvény által előírt igazolványokra. Az oktatási kedvezményt az igénylő családok alig egy százaléka kapta meg. Bús Ottó, a délvidéki ajánlószervezet (CMH) titkára közölte: a kérelmek közül 83 671 igénylés érkezett a magyarigazolványra, ami azt jelenti, hogy a vajdasági magyarság közel egyharmada élt a lehetőséggel. Az igénylők közül 2154-en kértek hozzátartozói igazolványt, a többiek pedagógus- és diákigazolványért, illetve oktatói kártyáért folyamodtak. (MTI) Nincs gyors rendezés Tokió. A közeli jövőben nem rendezhető Oroszország és Japán területi vitája a Kurill-szigetekről - jelentette ki Vlagyimir Lukin, a duma alelnöke tokiói látogatását befejezve. A területi vitát szerinte a következő nemzedékeknek kell majd megoldaniuk, jelenleg az orosz törvényhozás alsóházában a képviselők szinte kivétel nélkül ellenzik a szigetek átadását. Úgy vélte, a két országot külpolitikai téren közelítheti többek között a koreai kérdés, amelynek megítélésében érdekük és álláspontjuk gyakorlatilag azonos. (MTI)
