Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-23 / 247. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 23. Uniópárt lesz a Fidesz Budapest. Az önkormányzati választások eredménye egyértelművé tette, hogy a Fidesznek változtatnia kell jelenlegi pártstruktúráján - így értékelte a pártelnökség a vasárnapi választások eredményeit. Egy új párt létrehozásának nem alakult még ki a pontos forgatókönyve, az elnökség szerint azonban a Fidesz tavaszi kongresszusáig meg kell találni a végleges megoldást. Abban is egyetértettek, hogy az új pártban Orbán Viktornak mindenképpen vezető szerepet kell vállalnia, és a szervezetnek jóval a 2004-ben esedékes európai parlamenti választások előtt végleges formát kell öntenie. (MTI) Együttműködési megállapodás Bogota. Kína és az Andok Nemzetközösségébe tartozó országok külügyminiszterei abban állapodtak meg, hogy bővítik a latin-amerikai csoport és Kína közötti politikai, gazdasági, műszaki és kulturális cserekapcsolatokat. Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela külügyminiszterei kinyilvánították, hogy Tajvant Kína elidegenítheteden részének tekintik, támogatni fogják Peking egyesítési törekvéseit, és nem létesítenek Tajvannal semminemű hivatalos kapcsolatot. (MTI) A Chrétien-fiú szexbotránya Yellowknife. Szexuális bűn- cselekmény miatt bíróság elé állították Jean Chrétien kanadai miniszterelnök fiát, Michel Chrétient. A 33 éves fiatalembert egy 18 éves lány jelentette fel, mert állítólag júliusban, egy átmulatott éjszaka után, erőszakoskodott vele. Az eset azért is nagy feltűnést keltett, mert a lány édesanyja megvádolta a kormányzatot, pontosabban Ethel Blondin-Andrew családügyi minisztert, hogy lányát fenyegetéssel a kereset visszavonására akarta kényszeríteni. (MTI) Az első német terroristaper Berlin. A New York-i és washingtoni célpontok ellen tavaly elkövetett terrorista merényletek óta először kezdődött per Németországban az al-Kaida egy feltételezett tagja ellen. A 28 éves, marokkói származású Munir el-Motaszadeket azzal vádolják, hogy segédkezet nyújtott legkevesebb 3116 ember meggyükolásához - feltételezhetően ennyien lelték halálukat a New York-i Világkereskedelmi Központ kettős tornyának romjai alatt -, és terrorista szervezet tagja volt. A 89 oldalas vádiratban az szerepel, hogy Motaszadek legkésőbb 1999 nyara óta tagja volt a Mohammed Atta köré szerveződő hamburgi csoportnak, s bevonták a merényletek előkészületeibe. A bíróság körülbelül 160 tanút akar meghallgatni. (MTI) Motaszadeknek logisztikai szerepet tulajdonítanak, például a terrorista szervezet finanszírozásában (CTK/AP) Ismét Schröder a kancellár A legkisebb kormány Berlin. Gerhard Schrödert tegnap ismét szövetségi kancellárrá választották a német parlament alsóházában (Bundestag). Kancellárválasztást a háború után először tartottak Berlinben, a korábbiak Bonnban zajlottak le. Kancellár az lehet, aki megszerzi az összes Bun- destag-képviselő (603 fő) szavazatainak több mint a felét, jelen esetben minimum 302 szavazatot. Schröderre 305-en szavaztak, 292 képviselő ellene voksolt, ketten tartózkodtak. A 603 fős Bundestagban tegnap 599-en adták le szavazólapjukat. Az eddigi legszorosabb kancellári többség 1949-ben született, amikor Konrad Adenauer saját szavazatával érte el a megválasztáshoz szükséges 202 szavazatot. A szövetségi köztársaság történetében eddig a kereszténydemokraták négy kancellárt adtak (Adenauer, Erhard, Kiesinger, Kohl), a szociáldemokraták hármat (Brandt, Schmidt, Schröder), a kancellárok zöme többször is betöltötte a posztot. Schröder 15 fős kormánya - magát a kancellárt és a kulturális ügyekkel foglalkozó államminisztert is beleszámítva — számszerűen a legkisebb a szövetségi köztársaság történetében. (MTI) 0 A hét végi csúcson mindenképpen meg kellene egyezni a bővítés nyitott kérdéseiről Schröder új kormánya tegnap este már meg is tartotta első ülését (Képarchívum) Nem lehet halogatni Luxembourg. Az EU külügyminiszterei tegnap nem tudtak megállapodni a bővítés finanszírozásának kérdésében. A tizenötök diplomáciai vezetői elsősorban a hét végi brüsszeli csúcs előkészítésével foglalkoztak. ÖSSZEFOGLALÓ „A hét végi csúcson mindenképpen meg kell egyezni a bővítés nyitott kérdéseiről, mert ha ez most nem sikerül, akkor fél év múlva sem sikerülhet” - mondta az elnöki tisztséget betöltő Dánia külügyminisztere. Per Stig Moeller megállapította, hogy a külügyminiszteri tanács a maga részéről elvégezte a feladat reá háruló részét, a többi már az állam- és kormányfők dolga lesz. Moeller szerint egyeden tagország sem vállalná magára azt a történelmi felelősséget, hogy ilyen közel a célhoz útját állja a megállapodásnak. A tizenötöknek a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcson kellene megállapodniuk a csatlako- zási tárgyalások legfontosabb nyitott kérdéseivel kapcsolatos közös álláspontjukról, különben nem tudják még ebben az évben lezárni a Egyetien új tagállam sem lehet a közösségi költség- vetés nettó befizetője. tárgyalásokat a tíz tagjelölttel. Nyitott kérdések a bővítés finanszírozása, valamint a vele összefüggő intézményi rendelkezések ügyében maradtak. A külügyminiszterek a legfontosabb és legkényesebb problémákat - köztük az újonnan csatlako- zóknak járó közvetlen mezőgazdasági támogatásokat - ületően az Európai Tanácsra, vagyis az állam- és kormányfőkre hagyták a döntést. Megállapodás született viszont három fontos területen: az új tagállamok nettó költségvetési pozíciójának kiszámítására javasolt módszerről, a legfontosabb intézményi rendelkezésekről, valamint arról, hogy egyetlen új tagállam sem lehet a közösségi költségvetés nettó befizetője. Ezzel szemben az állam- és kormányfőknek kell dönteniük a közvetien agrártámogatásokról, valamint arról, pontosan müyen módon határozzák meg az új tagországok költségvetési hozzájárulásait és a nekik járó visszafizetéseket. Moeller hangoztatta, az agrártámogatások ügyének rendezésével a tizenötök nem várhatnak a decemberben esedékes koppenhágai csúcsig, mert akkor az egész csadakozási menetrend csúszni fog. (MTI, CTK) Orosz-amerikai egyeztetés a tömegpusztító fegyverekről - Kína mindent tagad Washingtonnak vannak bizonyítékai MTI-HÍREK Moszkva/Peking/Phenjan. Az észak-koreai nukleáris program felújításáról adott át bizonyítékokat az orosz félnek John Bolton amerikai külügyminiszter-helyettes moszkvai megbeszélése során. Bolton orosz partnere, Georgij Mamedov külügyminiszter-helyettes közölte: Moszkva tanulmányozni fogja az amerikai dokumentumokat, de nem kíván elhamarkodott következtetéseket levonni, mert az csak elmérgesítené a helyzetet. Mamedov leszögezte, Oroszország, mint a tömegpusztító fegyverek elterjedését tiltó nemzetközi szerződés egyik kezdeményezője, határozottan számon kéri a vállalt kötelezettségek betartását minden országon. Moszkva a kérdés kapcsán folyamatos kapcsolatban van az USA-val csakúgy, mint Észak-, és Dél-Koreá- val, valamint Japánnal. Tang Csia-hszüan kínai külügyminiszter elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint Kína segítette volna Észak-Koreát atomfegyver előállításában. Mint mondta, Kína mindig azért szállt síkra, hogy a Koreai-félsziget atomfegyvermentes övezet legyen. Észak-Korea tegnap a sajtó útján figyelmeztette Washingtont: ha továbbra is nyomásgyakorlással él, ahelyett hogy tárgyalásokon vitatná meg a kommunista Korea nukleáris programjának kérdését, akkor - egyelőre konkrétan nem pontosított - „kemény válaszra” számíthat. Két hét múlva várható a kormánydöntés a törvényhozás elé kerülő javaslatokról Státustörvény-módosítás az év végéig MTI-JELENTÉS Budapest. A kedvezménytörvény tervezett módosításáról is tárgyalt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága tegnapi budapesti ülésén a magyar kormány képviselőjével. Bársony András külügyi államtitkár a tanácskozás közben tartott sajtótájékoztatón közölte: a kormány kötelezettséget vállalt a jogszabály év végéig történő módosítására. Megjegyezte, az Európai Bizottság idei jelentésében arra szólította fel Magyarországot, hogy a partnerekkel folytatott egyeztetés után módosítsa a kedvezménytörvényt. Szlovákiával és Romániával két hónapja érdemi konzultációkat folytat Magyarország, és várhatóan két hét múlva megszülethet a kormánydöntés a parlament elé terjesztendő módosító javaslatokról. „Sajnáljuk, hogy a törvény megjelenése előtt az egyeztetés nem folyt le, mert akkor ez megspórolható lett volna” - fűzte hozzá. Az államtitkár szerint az Európa Tanácsnak remélhetőleg nem lesz arra szüksége, hogy a parlamenti közgyűlés januári ülésén napirendre tűzze a státustörvényt. Hozzátette, a magyar törvény kiállná a más európai országokban létező, hasonló jogszabályokkal történő összehasonlító elemzés próbáját. „Sajnáljuk, hogy a dologból magyar ügy lett, ez sem nekünk, sem a szomszédos országoknak nem állt érdekében” - jelentette ki. Bársony András kitért arra, hogy a szlovák fél kifogásolta a szlovák állampolgárságú magyarok közvetlen pénzügyi támogatását. Mint mondta, meg kell találni a módját, hogy társadalmi szervezetek gondoskodhassanak a támogatások szétosztásáról. Fontosnak nevezte, hogy a döntési mechanizmus ne Bu- dapest-központú legyen, hanem a helyi magyar közösségek is beleszólhassanak a döntésekbe. Összesen 16-an haltak meg a hétfői merényletben Először késik a válasz MTI-HÍREK Jeruzsálem. A két palesztin elkövetővel együtt tizenhatan vesztették életüket a hétfői észak-izraeli merényletben. Az izraeli rendőrség tegnap erősítette meg a halálos áldozatok számát, miután a hétfői jelentésekből nem volt egyértelmű, hogy a megadott számok az elkövetőkkel együtt vagy nélkülük értendők-e. A rendőrség szerint a pokolgépes merényletben negyvenen sérültek meg, közülük ötnek súlyos az állapota, huszonötén még kórházi kezelésre szorulnak, van közöttük egy kétéves kislány is. Az AP úgy tudja, hogy hatvanöt volt a sérültek száma. A gépkocsiba rejtett pokolgép Hadéra várostól nem messze, Karkur útkereszteződésnél lépett működésbe, a merénylet elkövetését az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet al-Kudsz nevű fegyveres Soportja vállalta. Mint az AP írja, hosszú hónapok óta most először fordult elő, hogy Izrael nem reagált azonnal egy palesztin merényletre. Eli Jisai izraeli belügyminiszter megerősítette, hogy a döntésnél figyelembe vették az Egyesült Államok érdekeit is, bár sokan követelték az azonnali válaszcsapást. Tegnap délutánig nem született döntés, hogy lesz-e válaszcsapás, és milyen. Az izraeli hadsereg tegnap lerombolta egy palesztin öngyilkos merénylő és egy feltételezett terrorista házát a ciszjordániai Náblusz közelében. Útnak indítják a Constellation repülőgép-hordozót is Új csapatok az Öbölbe MTI-HÍR Washington. Az USA újabb katonai alakulatok áthelyezését kezdte meg a Perzsa(Arab)-öböl térségébe. Az átvezénylendő egységek fegyverzetéhez tartozik egyebek között 20 Apache harci helikopter és hat UH 60-as típusú Black Hawk helikopter is - közölte a Pentagon illetékese. A haditengerészet november elején az Öbölbe küldi a Moszkva számára elfogadhatatlan az új amerikai tervezet Mindenki elégedetlen MTI-JELENTÉS Moszkva. Oroszország számára el- fogadhatadan az Irakra vonatkozó új amerikai ENSZ-határozattervezet is, amelyet Washington hétfőn tárt a Biztonsági Tanács állandó tagjai elé. Ezt külügyi források közölték tegnap Moszkvában. Hírügynökségek szerint az orosz diplomácia csalódott az amerikai javaslat miatt. A kompromisszumkészségre vonatkozó washingtoni ígéretek ellenére ugyanis nem lát jelentős különbséget a korábbi amerikai-brit tervezet és az új dokumentum között. Az orosz álláspont szerint az új határozat nem tartalmazhat „teljesíthetetlen” követeléseket Irakkal szemben, és nem hatalmazhatja fel automatikusan katonai beavatkozásra az USA-t. Az ugyancsak Moszkvában tárgyaló John Bolton amerikai külügyi államtitkár ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszter kész megvitatni washingtoni kollégájával, Colin Powellel a határozattervezetet. Hans Blix szerint még mindig megvan az esély az iraki kérdés politikai rendezésére. Az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzési missziójának vezetője ezt tegnap Moszkvában fejtette ki. Blix a felügyelők iraki visszatéréséről tárgyal az orosz vezetőkkel, akik többször közölték: csak az ellenőrök munkájának felújítása után lehet választ adni arra a kérdésre, hogy Bagdad valóban rendelkezik-e tömeg- pusztító fegyverekkel. Maga Blix is az ENSZ-misszió gyors felújítása mellett emelt szót, azzal a kikötéssel, hogy arra csak a BT új határozatának elfogadása után kerülhet sor. Álláspontja szerint ez egy-két héten belül megtörténhet. Blix szerint az új ellenőr-kontingens mintegy 100 főből fog állni, s helyet kapnak benne Oroszország és Kína képviselői is. A BT-határozat elfogadása után előőrs indulna Bagdadba, amelyet fokozatosan követnének a többiek is. Leszögezte, hogy az iraki félnek garanciákat kell adnia az ellenőrök zavartalan munkájára, beleértve azt, hogy megtekinthessenek minden objektumot, amelyet szükségesnek találnak. Irak lesz a fő témája Vlagyimir Putyin orosz, és George Bush amerikai elnök megbeszélésének is, amelyre e héten, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) mexikói csúcstalálkozója alkalmából kerül sor. Az is elképzelhető, hogy november elején újabb orosz-amerikai csúcs lesz: Bush a NATO prágai csúcstalálkozója után fölkeresi a balti államokat, és egy oroszországi vülámlátogatás keretében ismét egyeztetne Putyinnal. Folytatódó jogi huzavona az ukrán államfő ügyében Eljárás Kucsma ellen MTI-HÍR Kijev. Folytatódik a jogi huzavona az ukrán elnök ellen a múlt héten indított bűnügyi eljárás ügyében. A legfelsőbb bíróság tegnap ugyanis levette a napirendről a Leonyid Kucsma elleni eljárás semmissé nyilvánítására vonatkozó kérést és visszautalta az ügyet a fellebbviteli bíróságra azzal az indokkal, hogy a bíróság tegyen eleget a büntető törvénykönyv előírásának. Jurij Va- szüenko, a kijevi fellebbviteli bíróság bírája ellenzéki képviselők beadványára a múlt héten indított bűnügyi eljárást az államfő ellen hivatali hatáskörrel való visszaélés és több bűncselekmény elkövetésének vádjával. A főügyészség az eljárás semmissé nyilvánítását kérte a legfelsőbb bíróságtól. Ez utóbbi tegnapi döntésére azután került sor, hogy a beadvány egyik aláírója, Julija Timosenko jobboldali pártvezető, parlamenti képviselő a tárgyaláson két kéréssel fordult a testülethez. Kérte egyrészt, hogy a beadványt aláíró képviselők részt vehessenek az ügy tárgyalásán, másrészt viszont az aláírók nevében a tárgyalás elhalasztását kérte. A képviselők szerint ugyanis a főügyészségnek nem volt joga a semmítési kérelemhez, ehhez csak magának Leonyid Kucsmának - mint érintett félnek - van jóga. Az államfő lemondását és előrehozott elnökválasztásokat követelő ukrán ellenzék október 12-i kijevi nagygyűlésén „népbíróságon” életfogytiglani börtönre ítélte Kucsmát, akit a büntető törvénykönyv mintegy harminc cikkének megsértésében talált bűnösnek. Az alkotmány értelmében az államfő mindaddig a törvény védelmét élvezi, amíg alkotmányos vádeljárással meg nem fosztják mandátumától. Az alkotmányos vádeljárás végrehajtásáról rendelkező törvények azonban hiányoznak az ukrán jogrendből. Constellation repülőgép-hordozó anyahajót, és oda irányít hat további hadihajót, illetve egy tengeralattjárót is. A Constellation az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó anyahajót váltja ott fel. Az amerikai kormány többször is jelezte, hogy szükség esetén akár katonai erővel is eltávolíthatja a jelenlegi iraki rendszert, ha az nem tesz eleget a rá vonatkozó ENSZ- határozatoknak.
