Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-22 / 246. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 22. Közélet 5 Beszélgetés Podstránsky Vladimil régi-új pénzügyminisztériumi államtitkárral a tárca feladatairól Élvezni a reformok hatását Podstránsky Vladimil pénz­ügyi államtitkár egyike azon kevés államtitkárnak, aki posztján marad a második Dzurinda-kormányban is. A miniszter viszont változik, ám Ivan Miklóssal jól ismerik egymást. MOLNÁR NORBERT Tudja már, mely feladatköröket szánja önnek az új miniszter? Mivel Ivan Miklós egy személyben lesz a kormány alelnöke és pénzügy- miniszter, valószínűleg kevesebb ideje marad közvetlenül a szekciók­kal foglalkozni. Úgy néz ki, Vladimír Tvarozka leendő államtitkár fog fog­lalkozni a költségvetéssel és az in­tegrációval, ami szorosan össze­függ. Én eddig is az államadósság kezelésével, valamint az adó- és vámszekcióval foglalkoztam - ez megmarad, emellett a pénzpiaci te­rületek tartoznak majd hozzám. De ez még nem lezárt ügy. Nem tart attól, hogy esetleg elszi­getelt lesz a minisztériumban, hi­szen a minisztert és a másik ál­lamtitkárt is az SDKÚ jelölte? Nem hiszem. Több minisztérium van, ahol az államtitkár ugyanabból a pártból van, amelyből a miniszter. Rövidlátás lenne, ha a miniszter és az államtitkár nem ugyanazt a poli­tikát kövemé, hiszen mindnyájan el­fogadtuk a koalíciós szerződést. Ivan Miklóssal négy éven át együtt­működtünk, több koncepción együtt dolgoztunk, jól ismerjük egymás né­zeteit, s a leglényegesebb kérdések­ben nincsenek nézetkülönbségeink. Az együttműködés szempontjából könnyebb négy évnek tűnik az előttünk álló, mint a mögöttünk hagyott. Nem mondhatom, hogy az elmúlt időszakban nehéz volt a helyzet. Minden tiszteletem Brigit Schmög- nerová volt pénzügyminiszter asz- szonyé, bár az elején nehezebb volt együttműködni vele, később ő is megértette, hogy koalíciós progra­mot kell megvalósítani. Ha voltak is nézetkülönbségek, mindig egységes impulzusok mentek ki a minisztéri­» Rövidlátás lenne ha a miniszter és az államtitkár nem ugyanazt a politikát követné. umból. Valószínűleg most köny- nyebb lesz a közös megoldásokat ke­resni, viszont a halom tennivaló elég igényessé teszi a négy évet. Milyen az új kormány kiinduló­pontja? Az elmúlt négy évben nagy lépést „Gyorsan le kell zárni a jövő évi költségvetési tervezetet. Elképzelhetet­len, hogy provizóriummal kezdjünk." (Dömötör Ede felvétele) tettünk a gazdaság stabilizálása fe­lé. Ez a kormány sokkal jobb hely­zetből indul ki, mint a négy évvel ezelőtti. Akkor szét volt esve a bank­szektor, ereszkedő pályán volt a gazdaság, s ezt sikerült emelkedőre módosítani. Meg kell hozni még egy-két kellemeden intézkedést, de ezek már enyhébben hatnak a la­kosságra, s egy-két éven belül a pol­gárok pozitívan fogják érzékelni a változásokat, sőt 2005-ben már él­vezni is fogják a stabilabb és erő­sebb gazdasági helyzetet. Mely rövid távú feladatok várnak a minisztériumra? Gyorsan le kell zárni a jövő évi költ­ségvetési tervezetet. Elképzelhetet­len, hogy provizóriummal kezdjünk, mivel az alaptéziseket már megtár­gyalta a korábbi kormány, s bizo­nyos folytonosság van a két Dzurinda-kabinet között. Nincs is sok változás az elképzelésekben, a sarokszámokat nem kell lényegesen átdolgozni, csak némileg módosíta­ni. Ezen a héten a miniszterek már megkapják a javaslatot. A deficit aránylag magasnak mutatkozik, ezért olyan keretek között kell tarta­ni a költségvetést, hogy ne veszé­lyeztesse integrációs céljainkat. A deficit az államadósságot is növeli, ezért mindenképpen meg kell tarta­nunk a 3,5 százalékos költségvetési hiányt a GDP-hez képest. Az Iván Miklóssal folytatott első konzultáci­ók után ez a cél. Takarékossági lehe­tőségeket kell keresnünk, például azzal, hogy csökkenteni lehetne az állami adminisztrációt, és alaposab­ban ellenőrizni kell a szociális szféra kiadásait, mivel eléggé pazarlónak tűnnek a költségvetési kiadások. Je­lentős változásokat fogunk javasolni a bevételi oldalon is. Adóemelésről van szó? A kormányprogramban is szerepelni fog, hogy a kabinet csökkenteni kí­vánja a közvetlen jövedelmi adókat, azonban szinkronba kell hoznunk a fogyasztói adót az európai uniós tagországokéval, amire nagyon ke­vés időnk marad. Ez főleg a dohány­adót érinti, de javasoljuk a benzin és a gázolaj forgalmi adójának növelé­sét is. A hozzáadottérték-adóval az a gond, hogy bizonyos szektorokban nincs összhangban az alapanyagra és a szolgáltatásra kirótt értékadó, például egy építőcég szolgáltatás­ként adhatja el az alapanyagot, így 23 helyett csak 10 százalékos hozzá- adottérték-adót fizet. Ezekre a visz- szaélési lehetőségekre már az Unió és az OECD is figyelmeztetett ben­nünket. A kormánynak az a célja, hogy olyan adószinteket használjon, amelyek az Unióban is használato­sak, hogy a csatlakozáskor ne defor­málódjon a piac. Vagyis, magasabbak lesznek a fi­zetések, de általánosan a polgár többet is fog kifizetni. Igen. Hosszabb távon a kormány csökkenteni akarja a társadalombiz­tosítási elvonásokat, amivel csök­kentené a vállalkozók terhelését, és ezzel serkentené munkahelyek meg­teremtését. Ez a célja a közvetlen adók csökkentésével is, vagyis több munka, gazdagabb polgárok, de ár­szintemelkedés. Az említetteken kívül várható­ak még kellemetlen intézkedé­sek? Jövőre liberalizálnunk kell az ára­kat, ami nem lesz népszerű lépés, de ez lesz az utolsó árfelszabadítás. Ez valószínűleg fel fogja nyomni az inf­lációs rátát 8-9%-ra, amit a csatla­kozásig 3%-ra kell csökkenteni. En­nek megvannak a feltételei, hiszen középtávon a GDP növekedését 4-5- 6%-ban prognosztizáljuk, és a nem­zetközi export-import mérlegünk is javulni kezdett, ami szintén segít az infláció kezelésében. A pénzügyi csatlakozási fejezetek közül már csak egy nincs lezárva, igaz, ezt még egyetlen ország sem tudja maga mögött. Igen, a pénzügyi és költségvetési rendelkezések fejezete. Ez attól is függ, hogyan tudjuk majd beépíteni az európai forrásokat a költségve­tésbe, például ezért is rövid időn be­lül át fogjuk alakítani a minisztéri­um belső szerkezeti felépítését. Az integrációs szekciónak a csatlakozás után az európai költségvetéssel kell foglalkoznia. Az elmondottakból úgy tűnik, mintha csökkenne a pénzügymi­nisztérium szerepe. A pénzügyminisztériumnak már nincs irányítási szerepe, inkább ko­ordinátori, ellenőrzői szerepe van, meg kell teremteni az egészséges gazdasági és pénzpiaci környezetet. De továbbra is irányítja az állam pénzügyeit, igazgatja az államház­tartást. Szerepe ezzel nem csökken, csak EU-konformabb intézményeket hoztunk létre, amelyek szabályozzák a piacot. Ebből is látni, hogy Szlová­kia elöl jár a transzformáció útján. \\ Meg kell teremteni ' annak a lehetősé­get, hogy az uniós csat­lakozás után is min- , . den jól működjön. \\ Melyek a hosszú távú feladatok? Meg kell teremteni annak a lehető­séget, hogy az uniós csaüakozás után is minden jól működjön, alkal­mazhatók legyenek az uniós jogsza­bályok. Meg kell oldani, hogy az ön- kormányzatok több jövedelemhez jussanak, át kell értékelni az infrast­rukturális fejlesztések finanszírozá­sát, és csökkenteni kell az államap­parátusban dolgozók számát. Ennek keretében a járási hivatalokat meg kell szüntetni, hatásköreiket pedig az önkormányzatokra, a kerületi hi­vatalokra vagy a speciális állami ad­minisztrációra keÜ ruházni. A cél a makrogazdasági stabilitás elérése, a kiegyensúlyozott költségvetés, az EU-konformabb költségvetési viszo­nyok, és a folyamatos adósságcsök­kentés, hogy a következő nemze­déknek teljesen más legyen a kiin­dulási alapja. A hetvennyolc emberrel rendelkező koalíciónak érdeke, hogy az ülésteremben a lehető legtöbb kormánypárti üljön Szigor és szankciók várhatók az új parlamentben ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Pavol Hrusovsky házelnök nem fogja tűrni a képviselők fegyel­mezetlenségét: igazolatlan hiányzás miatt a béréükből is le kíván vonni. A 78 parlamenti képviselővel ren­delkező koalíciónak érdeke, hogy az ülésteremben a lehető legtöbb kor­mánypárti üljön. A pártok mégsem szándékoznak bevezetni semmilyen büntetést, a politikusok általában a képviselők „erős felelősségtudatá­ban” bíznak. „Meglepne, ha akár egy is akadna köztünk, aki nem len­ne tisztában a ránk nehezedő fele­lősséggel. Aki pedig többször igazo­latlanul hiányzik, annak le kell von­ni a fizetéséből!”- értett egyet a ház­elnökkel Eubomír Lintner, az ANO frakcióvezetője. A Smer közhasznú munkára akarja „ítélni” fegyelme­zetlen képviselőit, bár a politikusok egyelőre szkeptikusak a Monika Benová által beharangozott bünte­téssel kapcsolatban. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője hangsúlyoz­ta: a szlovák parlamentben az el­múlt időszakban is a magyar hon­atyák voltak a legfegyelmezetteb- bek, és Bárdos bízik benne, most sem lesz szükség szankciókra. ,A bi­zalom kötelez” - emlékeztetett a frakcióvezető. ,A koalíció szoros többségének minél nagyobb felelős­ségre kellene ösztönöznie minden­kit. Ha mégis akadna olyan, aki rossz fényt vet a pártra, azt a klubon belül elintézzük” - szögezte le ér­deklődésünkre Milan Hort, az SDKÚ frakcióvezetője. Pavol Minárik, a ke­reszténydemokrata klub elnöke sze­rint a fegyelemmel nekik sem lesz gondjuk: a házelnök is KDH-s. Lintner szerint a képviselőknek járó előnyökről csak akkor kezdtek be­szélni, amikor megrendült a polgá­roknak a parlamentbe vetett bizal­ma. Bárdos helyesli a politikusok­nak járó előnyökről szóló párbeszé­det, és ha sikerül megegyezni, nem kifogásolja az előnyök korlátozását; szerinte például a mentelmi jognak is csak a parlamenti munkára kelle­ne vonatkoznia. „Aki a külföldi uta­kat, a számítógépet vagy az asszisz­tenseket kiváltságnak tartja, az nem tudja, hogy a képviselők egy nap alatt milyen tortúrán mehetnek ke­resztül. Ez nem kiváltság. Ez a legke­vesebb ahhoz, hogy a parlament zökkenőmentesenműködjön” - ma­gyarázta lapunknak Minárik. Bár­dos elfogadhatónak tartaná, ha a képviselők nem ingyen kapnák meg a számítógépet, hanem tisztességes áron megvásárolhatnák. Az ANO frakcióvezetője úgy véli, a képvise­lőknek jár a számítógép, azzal azon­ban már nem ért egyet, hogy a meg­bízatási időszak végén ne kelljen visszaadni. Lintner az öthavi végki­elégítést is kifogásolja. „Mandátu­munk négy évre szól. Ez olyan, mint egy meghatározott időre kötött munkaszerződés, mely lejárta után szintén nem fizetnek lelépőt” - ma­gyarázta Lintner. Bárdos elképzel­hetőnek tartja a végkielégítés meg­szüntetését, ha erre lesz politikai akarat. „Megszüntetéséről azok be­szélhetnek, akik anyagilag be van­nak biztosítva. A képviselők nem vállalkozhatnak, nem biztosíthatják be jövőjüket, ezért a képviselői funk­ció megszűnése után az a legkeve­sebb, hogy bizonyos kezdőtőke se­gítségével lehetővé válik beilleszke­désük a társadalomba” - fejtette ki Minárik. „Az adófizetők pénzét gaz­daságosan akarjuk használni, alapo­san meg kell vizsgálni a parlament költségvetését, és csökkenteni kell a kiadásokat. Például át kell értékelni a képviselők külföldi útjait” - ma­gyarázta lapunknak Hort, aki saját javaslatot is előkészít, hogy hol le­hetne spórolni. Bárdos szerint is „ra­cionalizálni kell a szolgálati utakat”, és Hrusovskyhoz hasonlóan ő sem bánná, ha inkább Szlovákiába ér­kezne több külföldi delegáció. Lintner meghagyná, ugyanakkor át­alakítaná az asszisztensek intézmé­nyét. „Jobb lenne, ha nem a képvise­lőknek, hanem a kluboknak lenné­nek asszisztenseik. Nálunk ez így is lesz” - tette hozzá, (sza) RÖVIDEN A koalíciós tanács a tévétanácsról Pozsony. Az új tévétanács összetételéről és az év végéig elfogadan­dó törvényekről tárgyal ma a koalíciós tanács. A Szlovák Televízió tanácsának november 10-én jár le a megbízatási ideje. A kilencfős testületet a parlament választja meg négy évre. (TASR) Jozef Majskyt elfogta a rendőrség Gombaszög. Tegnap a rendőrség elfogta Jozef Majsky nagyvállal­kozót, aki ellen a csődbe ment Horizont és B. M. G. ügyében indult bűnvádi eljárás. Az első hírek szerint bűntársaival 600 millió koronára tett szert. Feltehetőleg öngyilkos akart lenni a rozsnyói M. V., aki a Kassai Kerületi Ügyészségen a csődbejutott pénzügyi szol­gáltatókkal kapcsolatos esetekkel foglalkozik. A férfit vasárnap az utolsó pillanatban a gombaszögi kőbányában találták meg. A kocsi­jában ült, amelybe egy csövön keresztül vezette be a kipufogógázt. M. V. a Rozsnyói Járási Ügyészségen dolgozott. Az említett üggyel csak az utóbbi hónapokban kezdett foglalkozni. A járási ügyészség­hez közeli, magát megnevezni nem kívánó forrás szerint az öngyil­kossági kísérletnek magánéleti oka lehet. A járási rendőrparancs­nokság a „komoly és kényes” esetben hírzárlatot rendelt el. (TASR) Nem volt lépfenespóra a levelekben Pozsony. Nem volt antrax az a gyanús fehér por, amelyet a Mikulás Dzurinda miniszterelnöknek és a Pavel Kandrác emberjogi biztosnak múlt héten küldött névtelen fenyegető levél tartalmazott. Ezt a besz­tercebányai Állami Közegészségügyi Intézet mikrobiológusai a na­pokban állapították meg. A Szlovákiában tavaly októberben kirob­bant lépfeneőrület óta az intézetben 550 mintát vizsgáltak ki. (TASR) Slota a magyarokról és az unióról Pozsony. A szlovákiai magyarok visszaélnek az Európai Unió alap­jaiból szerzett pénzekkel, mert Tankó László A magyar kisebbség kultúrája című szlovák nyelvű kiadványát az ország északi részének szlovák alapiskolái is megkapják - állítja Ján Slota. A Valódi Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint az uniós támogatások nemcsak a ma­gyarokat illetik meg, hanem Szlovákia valamennyi kisebbségét. Úgy véli, a magyarok „fokozódó aktivitása” a szlovák államiságot is ve­szélyezteti. Figyelmeztetett a Magyar Föderalista Pártra, amely sze­rinte a történelmi Magyarország visszaállítását is programjába fog­lalta. „Az MKP ösztönzésére jött létre, amely nyíltan ilyen módon nem foglalhat állást" - mondta Slota. (SITA) A bírák elégedetlenek a bérükkel Pozsony. A Szlovákiai Bírák Társulása elégedetlenségének adott hangot, hogy a kormány - a sajtóban ismertetett elképzelései sze­rint - újra későbbre halasztaná a bírók fizetések emelését. A halasz­tást a társulás összeegyeztethetetlennek tartja azzal, hogy a kor­mány küzdeni akar a korrupció ellen és EU-csatalkozásra törekszik. Reagálásában Dániel Lipsic igazságügyi miniszter közölte, hogy nem kellene halogatni a béremelést. (TASR) Tagjelöltek varsói csúcstalálkozója Varsó. Novemberben Varsóban kormányfői találkozót tart az EU- bővítésre esélyes tíz tagjelölt ország - közölte tegnap Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter. Cimoszewicz nem tart attól, hogy a holland kormány bukása újabb akadályt jelenthetne a bővítés útjában. „A Hollandiából érkező összes jelzés arról tanúskodik, hogy Hága nem fogja meggátolni a folyamatot, ahogyan az eddig lezajlott különböző választások sem lassították le azt” - mondta. Szerinte arra viszont számítani lehet, hogy a decemberi koppenhágai EU-csúcs után a bővítés ellenfelei igyekeznek majd késleltetni a folyamatot. (MTI) Rudolf Schuster az egészségügyről Pozsony. Rudolf Schuster államfő olyan reformokat vár Rudolf Zajac egészségügyi minisztertől, amelyek a szociálisan hátrányos helyzetűekre is tekintettel vannak. Az elnök azt is elvárja a tárcave­zetőtől, hogy az egészségügyi ellátás új koncepciója az igények és az anyagi források közti egyensúlyra építsen. A felek megegyeztek, hogy havonta egyeztetnek a legfontosabb kérdésekben. (SITA) Robbantásos merénylet Észak-lzraelben Jeruzsálem. Legalább tizenhárom ember meghalt és több mint negyvenen megsérültek abban a pokolgépes merényletben, amelyet egy autóbusz ellen hajtottak végre tegnaplzrael északi részén. A ter­rorakció elkövetését az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezet vállalta. A nagy erejű pokolgépet egy kocsiba rejtették, s akkor robbant fel, amikor a délutáni csúcsforgalom idején a busz megállt, hogy utasokat vegyen fel. Az egész busz lángba borult: a helyszíni beszámolók szerint olyan hőség keletkezett, hogy a bu­szon utazó katonák lőszerei is sorra felrobbantak. (MTI) Eurobarometer: Szlovákia megítélése az unióban Pozsony tízből a hatodik TASR-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Unió polgárai­nak a tíz tagjelölt ország közül Szlo­vákia a hatodik legrokonszenvesebb - derül ki a brüsszeli Eurobarometer közvélemény-kutatásának eredmé­nyeiből. Az idén áprilisban felvett adatok alapján az ország csatlakozá­sát ugyanannyian támogatják, mint amennyien ellenzik: egyaránt 38 százaléknyian. Tavaly ősszel némi­leg kedvezőbb volt az ország meg­ítélése: akkor a felvételét igenlők 40, az ellenzők 38 százaléknyian voltak. Általánosságban véve egyébként most az Európai Unió lakosainak fe­le támogatja a tervezett bővítést. Tá­mogatottságunk a svédeknél (58 százalék), a görögöknél (57) és a dá­noknál (54) a legnagyobb (a többi tagjelöltnek is ezek az államok a leg­nagyobb pártfogói); az osztrákok (35 százalék), a britek (29) és a franciák (23) „akarnak” bennünket a legkevésbé. Az Európai Unióban a jelöltek közül Magyarország a leg­közkedveltebb, csadakozásával 48 százaléknyian értenek egyet, s csak 31 százalék nem. Szlovákiát még Málta, Lengyelország, Ciprus és Csehország előzi meg. Érdekes mó­don az amúgy jó eséllyel induló Szlovénia a szimpátia szempontjá­ból „sereghajtó”: belépésére a meg­kérdezettek 35 százaléka mondott igent, 40 százaléka nemet. A bővítés kérdésében csak az uniós polgárok egyötöde érzi úgy, hogy nagyon vagy viszonylag jól értesült, míg 77 százaléknak saját bevallása szerint semmilyen információja sincs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom