Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-22 / 246. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 22. Csomagbomba Thaiföldön Bangkok. Pokolgép robbant tegnap Thaiföldön, egy Bangkokhoz közeli ön- kormányzati irodában. Két ember meghalt, hat súlyosan megsebesült. Thakszin Sinavatra kormányfő sietett közölni, hogy nem terrortámadásról van szó, hanem bűntényről, egy személyes konfliktus rendezéséről. Mindkét halott és négy sebesült rendőr, a sérültek között két újságíró is van. (MTI) Gerillákat bombáztak Bogota. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) legalább 70 fegyveresét megölte vasárnap a kormányerők légierejének bombatámadása. A repülőgépek Belalcázar város közelében dobták a bombákat arra a két teherautóra, amelyek a város ellen vonuló baloldali gerillahadsereg fegyvereseit szállították. (MTI) Újabb orosz veszteségek Moszkva. Legalább öt orosz katona vesztette életét és 17-en megsebesültek Csecsenföldön a lázadók két támadása következtében. A csecsének az Arguni-szo- rosban egy orosz katonai konvojon ütöttek rajta. Az összecsapásokban megsemmisítettek két páncélozott járművet is. (MTI) Női polgármester Athénban Athén. Jó esélye van Dora Bakoiannisznak - Konsztan- tin Micotakisz volt kormányfő lányának - arra, hogy ő legyen az első női polgár- mestere a 2004. évi olimpia házigazdájának, Athénnak. Ezt egyelőre csak a közvélemény-kutatások támasztják alá, a vasárnapi helyi választás eredményeit később teszik közzé. Bako- iannisz asszony férjét a November 17. nevű terrorszervezet gyilkolta meg. (MTI) Banánkirály és expuccsista Quito. Lucio Gutiérrez ezredes, egykori baloldali puccsista és Alvaro Noboa banánkirály jutott tovább a második fordulóba a vasárnapi ecuadori elnökválasztáson. Gutiérrez 19,96 százalékos, míg Noboa 17,5Q százalékos eredményt ért el. A 45 éves Lucio Gutiérrez 2000 januárjában részt vett a Jamil Mahuad elnököt megbuktató indián felkelésben. Kampányában katonai egyenruhában jelent meg a nyilvánosság előtt, és élesen bírálta a korrupt politikai elitet. Támogatói elsősorban az indián lakosság, illetve a baloldali szervezetek voltak. Az elnökválasztás második fordulóját november 24-én tartják. (MTI) Gutiérrez azt ígérte, hogy „Jézus Krisztus politikai elképzeléseit" fogja megvalósítani a szegények érdekében (Reuters) Djukanovics függetlenségpárti koalíciója abszolút többséget szerzett a parlamentben Elhalasztották az izraeli csapatok kivonását Hebronból Jugoszlávia volt a tét? így ünnepelt tegnap hajnalban Djukanovics (Reuters) Körülzárt vadtelep MTI-HiREK Podgorica. Montenegróban a Milo Djukanovics államfő nevével fémjelzett kormányzó pártszövetség abszolút többséghez jutott a törvényhozásban a vasárnapi rendkívüli parlamenti választáson. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) és a Szociáldemokrata Párt (SDP) alkotta Demokratikus Lista Európai Montenegróért nevű szövetség a szavazatok közel 47,7 százalékát szerezte meg: 39 mandátuma lesz a 75 tagú törvényhozásban. Az Együtt a Változásokért ellenzéki párttömörülést - amelyet a Szocialista Néppárt (SNP), a Szerb Néppárt (SNS) és a Néppárt (NS) alkot - a szavazatok 37,8 százalékát szerezte meg, 30 képviselője lesz a parlamentben. Az ellenzéki pártszövetség elismerte Djukanovicsék győzelmét. A Montenegrói Liberális Szövetségre (LSCG) a választók 5,7 százaléka szavazott, a párt négy képviselői mandátumhoz jutott. A három kisebb albán párt alkotta Albánok Együtt Demokratikus Koalíció két mandátumhoz jutott. A választási eredmény meglepetésnek számít, hiszen az elemzők többsége azt várta, hogy a két nagy párttömörülés közül egyik sem jut abszolút többséghez a parlamentben, és a liberálisok vagy az albán pártok szövetségét kell majd keresniük. A rendkívüli választás nagy vesztesének tekinthető a liberális párt, amely tulajdonképpen előidézője volt az idő előtti választáshoz vezető kormány- és parlamenti válságnak. A tavaly április 22-én tartott legutóbbi választáson Djukanovics függetlenségpárti koalíciója szoros győzelmet aratott a Jugoszlávia fenntartásáért küzdő elSydney/Jakarta. Ausztrál nyomozók szerint öngyilkos merénylő működhetett közre az október 12-én elkövetett báli robbantásokban. Csaknem kétszázan vesztették életüket, legnagyobb számban ausztrál fiatalok. A két diszkó előtt elkövetett robbantások közül az elsőben dinamitot hoztak működésbe, amelyet alkalmasint valaki magánál hordhatott - mondta tegnap Mick Keelty ausztrál főnyomozó. A második, jóval nagyobb erejű pokolgép röviddel ezután, egy kisbuszban robbant fel. A merénylők a pokolgép készítéséhez műtrágya (ammóniumnitrát) és üzemanyag elegyét használták. Keelty szerint a merényleteket aprólékosan megszervezték, „a tervezés kétségtelenül arra összpontosított, lenzéki szövetséggel szemben, de az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget nem szerezte meg. Ezért csak a liberálisok külső támogatásával tudta kormányozni a köztársaságot. Djukanovics tegnap kijelentette: az abszolút többség ellenére felajánlják a két parlamenti mandátumhoz jutott albán koalíciónak, hogy annyi embert gyükoljanak meg, amennyit csak lehetséges”. Brett Swann ausztrál nyomozó úgy véli, nem volt harmadik bomba, mint azt az indonéz rendőrség vasárnap állította. Az első, gyenge erejű pokolgépet azért hozták működésbe a Padi klubnál, hogy pánikot keltsenek és maximális áldozatszám céljából az utcára csalják az embereket a közeli Sári klub elé. Az indonéz rendőrség szerint e hónapban még biztosan nem nyitják meg a helyszínt, ahol a környékbeli lakosok gyászszertartást szeretnének tartani az áldozatok emlékére. A hátralévő időt a nyomok még tüzetesebb átvizsgálására használják fel. Az APF tudósítása szerint küenc nappal a terrortámadás után még mindig emberi testrészeket találnak a helyszínen. Halálbüntetés fenyegeti a hétvégén hogy közösen alakítsanak kormányt. Ezzel a kormány még teljesebben képviselni tudná Montenegró politikai, nemzeti és vallási sokszínűségét. A köztársasági elnök szerint Montenegró számára nagyon fontos, hogy Európa-párti és demokratikus politika győzött a választáson. Indonéziában letartóztatott Abu Bakar Basir muzulmán vallási vezetőt, akit a Megawati Sukarnoputri államfő meggyilkolására szőtt ösz- szeesküvéssel is gyanúsítanak egyéb bűncselekmények mellett. A megrendült egészségi állapota miatt egy közép-jávai kórházban'fogva tartott Basirt külföldi titkosszolgálatok az al-Kaida terrorhálózathoz kapcsolódó Dzsemáa Iszlámija muzulmán csoport egyik vezetőjének tartják, és e szervezetet összefüggésbe hozzák a báli merénylettel. Basir ügyvédje, Ahmad Mihdan elmondta: a rendőrségi értesítőben megfogalmazott vádpontok az arab Omar al-Faruk kijelentésein alapulnak, akit júniusban Indonéziában fogtak el és átadtak az USA-nak, miután az al-Kaida tagjának vallotta magát. Basirt bármelyik rábizonyított vádpont miatt halálra ítélhetik - közölte az ügyvéd. Dzsenín/Hebron. Tegnap sem szűnt meg a feszültség a ciszjor- dániai Havat Gilad engedély nélkül épített zsidó településnél, ahol továbbra is mintegy 200, a telep lebontását ellenző fiatal tartózkodik. Az izraeli katonák mindenfelől körülzárták a Náblusz közelében lévő vadtelepüléshez vezető utakat a telepesek visszaszivárgásának megakadályozására. A hét végi, mintegy ötven sebesültet követelő ösz- szecsapások után a zsidó telepesek a helyszínen maradtak és a katonák jelenléte ellenére hozzákezdtek a hadsereg által lerombolt épületek ideiglenes felállításához és sátrakat is emeltek a telep körül. A telepesek felállítottak egy zsinagógaként funkcionáló épületet is. A vadtelep lebontása még a múlt héSzöul/Washington. Észak-Korea tegnap azzal vádolta az USA-t, hogy felelősség terheli az 1994-ben kötött kétoldalú atomenergia-ügyi megállapodás végrehajtásában mutatkozó késlekedésért. Az állami rádió szerint 8 évvel az egyezmény aláírása után Washington még mindig a kiindulópontnál tart. Súlyos késésben van a Phenjannak ígért könnyűvizes atomreaktor szállítása, és emiatt a megállapodás sorsa kritikus pontra érkezett, ahol már annak felmondását is meg kell fontolni. A rádió viszont nem tett említést arról a múlt heti szenzációként hatott amerikai közlésről, hogy Phenjan e hónap elején egy amerikai küldöttségnek beismerte: az 1994-es egyezmény megsértésével titokban atomfegyverek fejlesztésén dolgozik - jelentette a Reuters. Egy magas rangú északi vezető pedig azt közölte, Phenjan kész a tárgyalásokra e kérdésről. Colin Powell amerikai külügymiBerlin. Johannes Rau német államfő tegnap átnyújtotta a felmentési okmányokat Gerhard Schröder kancellárnak és első kormánya minisztereinek, egyben felkérte őket, hogy ügyvivőként maradjanak hivatalukban. Rau azt javasolta a képviselőháznak (Bundestag), hogy Gerhard Schrödert válassza meg Németország új kormányfőjének. Az elbocsátási ceremóniára az államfő hivatalában, a Bellevue kastélyban került sor. A kancellárválasztás ma lesz a Bundestagban, ten kezdődött Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter utasítására. A bontás megakadályozására a hét végén ezernél több telepes jelent meg, akik összecsaptak a katonákkal. A zsidó telepek építését a nemzetközi közvélemény illegálisnak tartja. A lebontásukat elrendelő Eliezer azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból, ha az nem támogatja az akciót. Az izraeli hadsereg 2-3 nappal elhalasztotta a kivonulás megkezdését Hebronból. Az eredeti terv szerint a kivonulás tegnap kezdődött volna, de mint a hadsereg szóvivője közölte, még dolgoznak a távozás részletein. A döntést Ariel Sáron miniszterelnök hozta vasárnap. Sáron előzőleg már jóváhagyta Eliezer védelmi miniszter tervét a részleges kivonulásról. Phenjan nyolcéves késlekedéssel vádolja Washingtont Készül az USA válasza MTI-HiREK Németország: ma választ kancellárt a Bundestag Van némi izgalom MTI-HlR niszter szerint az USA barátaival és szövetségeseivel most tanulmányozza, milyen választ adjon Phenjannak. Kitért azon kérdés megválaszolása elől, hogy az USA felfüg- geszti-e az évi félmillió tonnányi fűtőolaj szállítását Észak-Koreá- nak. Úgy fogalmazott, megvizsgálják az 1994-es egyezményben foglaltakat, hogy az amerikai érdekek szempontjából megítéljék, mi az, ami folytatódjon, és mi az, ami nem. Az egyezményben Phenjan befagyasztotta nukleáris fegyverprogramját, aminek a fejében Amerika két könnyűvizes technológiájú atomreaktort épít Észak-Koreának, s felépülésükig évente félmillió tonna fűtőolajat is szállít Phenjannak. Powell lényegesnek nevezte, hogy a Jongbjonban tárolt plutónium, nemzetközi felügyelet alatt maradjon. Nagyon súlyos helyzetet teremtene Powell szerint, ha Észak-Korea kivonná a nemzetközi ellenőrzés alól a nukleáris fegyverek készítésére felhasználható plutóniumot. s bár a többség adott, a szavazást a szoros mandátumarányok miatt mégis némi izgalom előzi meg. A 603 fős Bundestagban az összes képviselő több mint a felének a szavazata, ez esetben 302 szükséges a kancellár megválasztásához. A szociáldemokraták (SPD) és a környezetvédők (Szövetség 90/ Zöldek) együttesen 306 mandátummal rendelkeznek. A sikeres kancellárválasztás esetén Schröder ma ismét megjelenik régi és új minisztereivel a Bellevue kastélyban, hogy ezúttal a kinevezési okmányokat vegyék át az államfőtől. Ausztrál nyomozók szerint öngyilkos merénylő műve a báli szigeti robbantás Basirt könnyen halálra ítélhetik MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Európa éppen csak megúszta a válságot - hamarosan kiderül, hogy mennyit ér az egyesült Európa a nagy tagállamoknak Válaszolni kell a bizonytalan jövőt illető kétségekre MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS London/Berlin/Párizs/Bécs/Mad- rid/Róma. A legtekintélyesebb európai lapokban tegnap a vezető téma a nizzai szerződésről megtartott írországi népszavazás volt. A kommentárok abban megegyeznek, hogy az ír elutasítás az öreg kontinens békés egyesítését hónapokkal, talán évekkel odázta volna el. The Times: Korai az ünneplés, komoly akadályok állnak még az EU bővítésének útjában. Négy nagy kérdést - a versenypolitika terén felmerült vitákat, a közös mezőgazdasági politika reformjának problémáját, Kalinyingrád kérdését és a kettéosztott Ciprus csatlakozásának politikai vetületét - kell megoldani az EU decemberi koppenhágai csúcsértekezlete előtt, amely várhatóan rábólint az új tagok fölvételére. Hollandia, Spanyolország és Ausztria a bővítés feltartóztatásával fenyegetőzik, ha a versenypolitika terén a kelet-európai országok nem állnak be a sorba. A legtöbb tagjelölt az uniós szabályoknál szélesebb körű adókedvezményekkel bátorítja a befektetőket, amit a régi tagállamok tisztességtelen versenynek tartanak. Előrelépés a kérdésben nem várható a hollandiai és az ausztriai választások előtt. Die Welt: Az ír népszavazás után is teljesen nyitott, hogy az új tagállamok milyen Európához csatlakoznak. Mi a helyzet a további integrációval, a további elmélyítéssel? Sok minden, ami az EU-ban jelen van, nem illik egy 25 vagy ennél is több tagállamból álló közösséghez. Miként érik el a kormányok megfegyelmezését, hogy az EU a kül- és biztonságpolitika szempontjából az USA komolyan veendő tárgyaló partnere legyen? Frankfurter Rundschau: Félreveze- tőek azok a sikerjelentések, amelyek szerint az írek megmentették a keleti bővítést. Az ír választó kevés fenntartást táplált a tíz új tagállam belépésével szemben. Ezen a héten más jellegű felvételi akadályok kerülnek előtérbe. Franciaország és Németország még mindig nem rendezte vitáját arról, hogy mi legyen az agrárpolitikával egy 25 tagú ÉU-ban. Hágában pedig nem utolsósorban a keleti bővítés finanszírozása miatt bomlott fel a kormány. Le Figaro: Hárommillió ír nem fogja megakadályozni az unió 450 milliós lakosságát közös jövőjének felépítésében. Most, hogy ez az abszurd hipotézis lekerült a napirendről, sikerre kell vinni a bővítést. Ha a tizenöt tagú szervezet ilyen nehézkesen és kockázatosán működik, mi várható egy 25 vagy éppen 27 fős közösségben? La Tribune: A francia lakosság, amely történelme során valódi befogadókészségről tett tanúbizonyságot, 13 évvel a berlini fal leomlása után az EU-államok közül a legnagyobb arányban utasítja el, hogy a közép-európai országok csatlakozzanak a közösséghez. Erről a kérdésről népszavazási kényszer híján nem ők, hanem választott vezetőik döntöttek, elmulasztva azt a kötelességüket, hogy a bővítés előnyei mellett érveljenek. Kimer: Néhány nap múlva például a közvetlen támogatások kérdése kerül napirendre, s ott majd kiderül, mennyit ér az egyesült Európa a nagy tagállamoknak. Die Presse: Írországban nem Európa győzött, hiszen a két népszavazás felszínre hozta a túl mély, túl gyors integrációval kapcsolatos aggályokat. Európának végre válaszolnia kell a bizonytalan jövőt illető kétségekre, mert az első baleset után a beteg most meggyógyult ugyan, de a sebhelyek maradnak. El País: Az ír népszavazás tanulsága az, hogy más eljárásokat kell találni az EU alapokmányainak megváltoztatására anélkül, hogy a bővített EU- ban 470 millió európai sorsa ilyen mértékben függjön egy 4 milliós ország véleményétől. La Razón: Az előző ír népszavazás negatív eredménye örökre Damoklész kardjaként lebeg az európai bürokraták feje felett, akik gyakran megfeledkeznek a polgárokról, és lenézik a kis országokat. Pedig az EU csak akkor lehet hatékony, ha a polgárok tiszteletén alapul. Corriere della Sera: A bővítésén folyó versenyfutás még nem ért véget, sőt, újabb akadályokat kell majd legyőzni. Most az igazság hete kezdődik, amelyen eldől, hogy a néhány országban az utóbbi időben feltépett sebek fájdalommentesen begyógyulnak-e, avagy újabb sérülések keletkeznek. A színfalak mögött erősen érezhetőek a határidők kitolására irányuló hátráltató törekvések is. 11 Messaggero: A Keletről érkező új szelek megrengethetik Olaszország szegényebb, déli tartományait. Szardínia és Basüicata kieshet az uniós támogatásra jogosult régiók sorából. Valószínűleg megindul a külföldi munkaerő beáramlása is olasz földre, de annak méretei kisebbek lesznek, mint amilyenekkel Ausztriának és Németországnak kell majd számolnia.
