Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-19 / 244. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 19. Az egyházi ingatlanokról Bukarest. Romániában meg­kezdődhet az egyházi ingatla- nok visszaszolgáltatásának fo­lyamata. Az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti időszakban jogellenesen elkob­zott egyházi ingadanok vissza­szolgáltatásáról szóló törvényt a román parlament már a nyár elején megalkotta, de a kor­mány csak most hagyta jóvá a végrehajtási utasításokat, így a törvény szövege a jövő héten jelenik meg a román hivatalos közlönyben. Az RMDSZ szerint a végrehajtási utasítások elfo­gadhatók, mivel azok jórészt az RMDSZ által korábban elkészí­tett tervezetre épülnek. Avisz- szaigényléseket elbíráló öttagú bizottságba bekerült a szövet­ség egyik képviselője is. (MTI) Újabb robbantás a Fülöp-szigeteken Manila. Gránátot robbantot­tak tegnap Manila pénzügyi központjában, egy teherautó­ban; senki sem sebesült meg. Nem egész egy nappal koráb­ban két pokolgépes robban­tásban összesen hatan meg­haltak és 150-en megsebesül­tek a Fülöp-szigetek déli ré­szén, Zamboangában. A véres merényletekkel az ország déli részén önálló állam megte­remtéséért harcoló muzul­mán szélsőséges csoportokat gyanúsítják. (MTI) Köln: nem volt merénylet Köln. Nagy erejű robbanás tör­tént tegnap Köln egyik belváro­si lakóházában. A lakók közül öten súlyos, többnyire égési sé­rüléseket szenvedtek, egyikük állapota életveszélyes. A tűzol­tók szerint valószínűleg gáz­robbanás történt, ezt vagy szi­várgás vagy a vezeték sérülése okozhatta. A Reuters jelentet­te; a német részvények árfolya­ma azonnal esni kezdett, míg a kötvények ára emelkedésnek indult arra a feltételezésre, hogy esedeg pokolgépes me­rénylet történt. (MTI) Stoiber bírálja Romano Prodit Berlin. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a legutóbbi német választásokon a keresz­tény uniópártok (CDU/CSU) kancellárjelöltje élesen bírálta Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét, mert az eu­rópai stabilitási és növekedési paktumot a Le Monde-nak adott interjújában ostobának nevezte. „Az, amit Prodi úr mondott, egyértelműen disz­kvalifikálja őt. Az EB végső soron az EU-szerződések őre” - fejtegette Stoiber. Hozzátet­te: Ha Prodi a stabilitási pak­tumot és a maastrichti kritéri­umokat ostobának nevezi, ak­kor ez az ő fejére hullik vissza, egyúttal eljátssza az Európai Bizottságba vetett minden bi­zalmat. (MTI) Öt év börtönre ítélte kínzásért a hágai törvényszék Milan Si- mics volt boszniai szerb politi­kust, aki a 90-es évek elejének etnikai tisztogatása idején részt vett a foglyok - horvátok és muzulmánok - verésében (Reuters) Nyugodtabb volt a kampány hangvétele - a pártok belátták, a választók a programokra kíváncsiak, nem a személyeskedő vitákra Önkormányzati választások Magyarországon MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A holnapi helyi önkor­mányzati választásokon mintegy 3200 településen választanak pol­gármestert, valamint önkormányza­ti, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket. Reggel 6 és este 7 óra között adhatják le szavazataikat a választópolgárok az ország közel 11 ezer szavazókörében. A választáson 8 millió 153 ezer magyar állampol­gár, valamint az országban élő be- vándorolási engedéllyel rendelke­zők dönthetnek arról, kik képvisel­jék őket az önkormányzatokban. A polgármesterek választásával kapcsolatban a jogszabályok előír­ják, hogy az egyfordulós, relatív többségű, tehát aki ajelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a polgármester. A helyi képviselőtes­tület megválasztása 10 ezernél na­gyobb lélekszámú településeken, hasonlóan az országgyűlési válasz­tásokhoz, egyéni választókerületek­ben történik. A vesztesek szavazatai a kompenzációs listára kerülnek, ahonnan képviselőjelöltek kerülhet­nek be a testületbe. Az eljárás a par­lamenti választások töredékszava- zatainak összesítéséhez hasonló, annyi különbséggel, hogy a mandá­tumok számítási módszere inkább a kis szervezeteknek kedvez. A 10 ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken a helyi képviselőtes­tület megválasztása egyfordulós, kislistás rendszerben történik. A fő­városi közgyűlés összetételéről párt­listák alapján szavazhatnak a válasz­tópolgárok, a 19 megyei közgyűlést pedig megyénként 2-2 szavazókör­ben közvetlenül választják. Az egyik szavazókörbe a megye 10 ezernél nagyobb településeinek választó- polgárai tartoznak, a másikba a kis­községek. A megyei jogú városok la­kói nem szavaznak a megyei köz­gyűlések összetételéről. A szabályozás szerint az önkor­mányzati választásoknak nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöbe. Akár egy választásra jogo­sult polgár is érvényessé teheti a sza­vazást. A mandátum megszerzésé­hez pedig elegendő a relatív több­ség. Az nyer, akire a legtöbb választó adta voksát. A kisebbségeket, a ki­sebbségi önkormányzat megalakítá­sának jogán kívül, kedvezmények ü- letik meg a helyi önkormányzat megválasztásakor is. Ha a település kisebbségi jelöltjei nem kerültek be a helyi önkormányzatba, kislistás választás esetén a kislistán legkeve­sebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével minden egyes kisebbség egy jelöltjét delegálhatja a testületbe. A 10 ezernél nagyobb lélekszámú tele­püléseken pedig a kompenzációs lis­ta segítségével is mandátumhoz jut­hatnak a kisebbségek. Mindezek a kedvezmények nem illetik meg a ki­sebbségi jelölteket, ha párttal közö­sen indultak. Mádl Ferenc köztársasági elnök bí­zik abban, hogy a holnapi önkor­mányzati választáson a parlamenti­hez hasonlóan magas lesz a részvé­teli arány. Az államfő tegnapi nyüat- kozatában hangsúlyozta: a polgár- mesterekre, a helyi képviselőjelöl­tekre, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos ön- kormányzatainak tagjaira leadott szavazatok legalább olyan fontosak, mint az általános országgyűlési vá­lasztások, hiszen most azokról a képviselőkről, vezetőkről kell dönte­ni, akik a helyi közösségek ügyeit in­tézik a következő négy évben. Mádl Ferenc ezért arra biztatta a polgáro­kat, hogy menjenek el szavazni. Ki­emelte, az önkormányzati választási kampány nyugodtabb hangvétele azt jelzi, hogy a politikai erők is be­látták, a választók a jelöltek prog­ramjaira kíváncsiak, nem a szemé­lyeskedő vitákra. Budapest: még semmi sem dőlt el A legnagyobb figyelem a fővárosért folyó politikai küzdelmet kíséri. A legutolsó felmérések Demszky Gábor (SZDSZ) jelenlegi főpolgármes­ter győzelmét jósolták. Őt a magát függetlenként prezentáló, de a jobb­oldal (Fidesz) által támogatott Schmitt Pál volt olimpiai bajnok szorít­hatja meg. Külön érdekesség, hogy a jóslatokkal ellentétben mégsem lépett vissza (legalábbis lapzártáig nem) Demszky javára a főpolgár­mesteri poszt elnyeréséért az MSZP színeiben induló Gy. Németh Er­zsébet, pedig olyan veterán szocialista politikusok is felszólították erre, mint Horn Gyula volt kormányfő. Sokan attól tartanak, hogy ez meg­oszthatja a baloldali szavazatokat, és Schmitt lehet majd a nevető har­madik. Mindezek ellenére Demszky Gábor tegnap közölte: a következő négy évben helyetteseként számít Gy. Németh Erzsébet munkájára, (ú) Szlovákia tegnap megfigyelői státust kapott az 55 országot tömörítő Frankofón Nemzetközi Szervezetben (OIF). Az OIF tegnap Libanonban megnyílt 9. csúcsértekezletén, amelyen az Irakkal kapcsolatos helyzet volt a fő téma, Szlovákiát Rudolf Schuster államfő képviselte. (TASR-felvétel) Kwasniewski idő előtti választásokról beszél a szejmben kialakult helyzet miatt Balkenende kormánya ügyvivőként is szigorú marad Kemény hollandok ÖSSZEFOGLALÓ Amszterdam. Egy magát megne­vezni nem kívánó diplomáciai for­rás szerint a holland miniszterek tegnap a koraesti órákban is azokról az intézkedésekről tárgyaltak, ame­lyek lehetővé tennék azon tagjelöl­tek EU-ba való felvételének elha­lasztását, amelyek nem teljesítik az uniós tagság kritériumait. Mint is­meretes, a bővítés finanszírozása lesz a jövő heti brüsszeli EU-csúcs központi témája. Tegnap, két nap­pal lemondásának benyújtása után Jan Peter Balkenende jobbközép kabinetje már csak ügyvivői minő­ségben tárgyalhatott erről, megfi­gyelők szerint azonban ez a körül­mény aligha fog enyhíteni bővítés­sel kapcsolatos megközelítésének eddigi szigorúságán. A hárompárti koalícióban részt vevő liberálisok ezt a maguk részéről máris megerő­sítették: a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (WD) bővítési kérdésekben illetékes szóvivője úgy nyilatkozott, hogy pártja „nagyon kritikus álláspont” elfogadására számít. A legnagyobb kormánypárt­nak, a Kereszténydemokrata Tö­mörülésnek (CDA) nem lenne kifo­gása a tízes bővítés ellen, de a WD, valamint a fortuynisták (PF) egyál­talán nem tartják ezt szükségszerű­nek. Szerintük ugyanis több tagje­lölt felkészületlen. A WD bővítési szóvivője szerint nyilvánvaló, hogy Lengyelország nem felel meg a szükséges ismérveknek, és ugyanez a helyzet Szlovákiával, ahol egy sor kulcsfontosságú dolog rendezetlen még a korrupció elleni harcban, a határok ellenőrzésében és a mező- gazdaságban. Hollandia mellett Nagy-Britanniá- nak, Németországnak és Svédor­szágnak vannak többé-kevésbé sú­lyos fenntartásai az EB bővítésfinan­szírozási javaslataival szemben. Mind a négy ország ellenzi, hogy az unió közös -agrárpolitikájának (CAP) keretében nyújtott közvetlen jövedelemkiegészítő támogatásokat az újonnan csatlakozó országokra is kiterjesszék. Egyrészt túlságosan költségesnek tartják e rendszert, másrészt attól félnek, hogy fenntar­tása hátráltatná a CAP általuk erő­sen szorgalmazott reformját. Washington távol tartaná Izraelt az iraki háborútól Biztosítékok Saronnak Válság Lengyelországban Varsó. Aleksander Kwasniew­ski államfő szerint nem zárha­tó ki, hogy ha a parlament munkáját egyes frakciók to­vábbra is megbénítják, előre­hozott választásokat kell tar­tani Lengyelországban. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kwasniewski konzultációkat kezd a politikai pártokkal a szejm követke­ző ülése előtt. A szejm ülése szerdán és csütörtökön botrányba fulladt, miután az ellenzéki képviselők egy része a koalíciós Lengyel Parasztpárt néhány képviselőjével karöltve - a Stoen varsói áramszolgáltató priva­tizációja ellen tiltakozva - megbéní­tották a törvényhozás munkáját. Az ülést félbe kellett szakítani, és a szejm konventje úgy döntött, hogy azt csak az önkormányzati választá­sok utáni napon, október 28-án foly­tatják. Emlékeztetett arra, hogy ál­lamfőként jogában áll feloszlatni a parlamentet, ha az nem képes jóvá­hagyni a kormányt, vagy megfelelő időben elfogadni a költségvetést. Ez a második eshetőség jöhet szóba, de csak akkor, ha hosszabb ideig, va­gyis több hónapig elhúzódna a bü­dzsé elfogadása. Leszek Müler kor­mányfő közölte: a baloldali-paraszt- párti koalíció fennmaradása attól függ, hogyan szavaz a parasztpárt a Marek Borowski házelnök visszahí­vása ügyében benyújtott ellenzéki indítványról. „Az írországi népsza­vazás csütörtökön megkezdődött Lengyelországban. A szejm olyan jelzést küldött Európának, hogy elő­ször: Lengyelország ellenzi a privati­zációt, másodszor: nem kívánatos számára a külföldi tőke, harmad­szor: azt akarja, hogy a kormány bontson fel egy formai-jogi szem­pontból kifogástalan szerződést, vé­gül negyedszer: hogy Rydzyk atya (a konzervatív Radio Maryja igazga­tója) a katolikus politikusok számá­ra nagyobb tekintély, mint II. János Pál pápa” - mondta Miller. Csehország üdvözölte az állásfoglalást, de nem lát okot a túlzott optimizmusra EB-jelentés a Benes-dekrétumokról ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Prága. A Cseh Köztársa­ság a Benes-dekrétumok visszavo­nása nélkül is csatlakozhat az EU- hoz - állapította meg az Európai Unió bizottságának tegnap Brüsz- szelben nyüvánosságra hozott jelen­tése. Az EB jogászai számos szem­szögből megvizsgálták az 1945-ös dekrétumokat és a rendszerváltás után kiadott (cseh) kárpótlási törvé­nyeket, és megállapították: a szóban forgó dekrétumok nem jelentenek akadályt a Csehország csatlakozásá­nak útjában - idézett a jelentésből az AP, hozzáfűzve, hogy a bizottság ezzel elutasította egyes német és osztrák politikusok követeléseit. Az EB megállapításait a következő lé­pésben az Európai'Parlament kül­ügyi bizottságának hétfői zárt ülé­sén vitatják meg. Szlovákiára is érvényes Brüsszel. Mivel Szlovákia jog­rendje összehasonlítható Cse- hországéval, a Benes-dekrétu- mokkal kapcsolatos EB-állás- foglalás Szlovákiára nézve is érvényesíthető. Ezt az EU bőví­tési biztosának szóvivője Jean- Christphe FUori jelentette ki tegnap. (TASR) Vezető cseh politikusok tegnap üd­vözölték az EB-jelentést, ugyanak­kor a óvtak a túlzott optimizmustól is, éppen az említett hétfői ülés mi­att. Cyril Svoboda külügyminiszter, a KDU-CSL elnöke szerint Prága ezt a vitát, amelyet elsősorban az oszt­rák és a német képviselők kezdemé­nyeztek, nem tudja megakadályoz­ni. Szerinte Ausztriában és Néme­tországban is folytatódni fog a vita a Benes-dekrétumokról. „Számunkra azonban az a fontos, amit az EB állít, amely a legfőbb partnerünk. Az Eu­rópai Parlamentben zajló vitára oda fogunk figyelni, de a Csehország eb­ben a kérdésben is önállóan, külföl­di nyomás nélkül fog dönteni” - mondta, (m, kés) MTI-HÍR Jeruzsálem/Washington. George Bush amerikai elnök biztosította Ariel Sáron izraeli kormányfőt, hogy ha az USA hadra kel Irak ellen, első dolga lesz különleges hadműveleti erők bevetésével elpusztítani azokat az iraki létesítményeket, ahonnan rakétákat lehetne kilőni a zsidó ál­lamra. Erről tegnap a The Washing­ton Post adott hírt, amerikai és izra­Csehország-USA Nem kellenek a rakéták Prága. Milos Zeman volt cseh kor­mányfő nem ért egyet azzal, hogy Csehország területére bármiféle amerikai rakétákat telepítsenek. Csehország bekapcsolódását az amerikai légvédelmi rakétarend­szerbe Jaroslav Tvrdík védelmi mi­niszter ígérte meg szeptemberi ame­rikai útja során Washingtonnak. „Csehország NATO-csatlakozásakor a felek nyüatkozatokban jelentették be, hogy országunk területén nem terveznek állandó támaszpontokat létesíteni. A szerződéseket be kell tartani” - mondta Zeman. Stefan Füle, a védelmi miniszter helyettese elmondta: a NATO 1997-ben való­ban tett olyan nyüatkozatot, misze­rint a jövőbeni tagállamok területén nem létesít támaszpontokat. Azóta azonban lényegesen megváltozott a nemzetközi helyzet. (MTI) éli tisztségviselőkre hivatkozva. Ez a garancia tükrözi az USA-nak azt az óhaját, hogy Izraelt távol tartsa bár­miféle háborútól. Donald Rumsfeld védelmi miniszter szerint ez Izrael­nek is alapvető érdeke. Ha az USA- nak sikerül is arab támogatást sze­reznie a Szaddám Húszéin iraki el­nök megdöntésére irányuló háború­hoz, ezt a támogatást szinte bizo­nyosan aláásná, ha Izrael hadműve­letet indítana Irak ellen. Bérgyilkos végzett vele Megöltek egy kormányzót Moszkva. A rendőrség biztosra ve­szi, hogy bérgyükos végzett tegnap reggel Moszkvában Valentyin Cvet- kowal, a Magadáni terület kor­mányzójával. Az ásványi kincsekben gazdag távoli északi régió első em­bere a terület moszkvai képviseleté­nek épületéből lépett ki, amikor ha­lálos lövések érték egy hangtompí- tós pisztolyból. A gyilkosság Moszk­va belvárosának egyik legforgalma­sabb csomópontján, az Új Arbat su­gárúton történt. Cvetkov az északi területek téli felkészülésével foglal­kozó kormányülésre utazott az orosz fővárosba. Cvetkov, bár tiszt­sége folytán járt volna neki, nem vett igénybe testőrt, tehát nem érezte magát veszélyben. Ő a legmagasabb rangú regionális tisztségviselő, aki gyilkosság áldozatává vált az utóbbi években. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom