Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-17 / 242. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 17. Agrárkörkép Az értékesítés bizony napjainkban még sok buktatóval jár az azonban nyilvánvaló, hogy meg kell tanulni a terméket eladni Csak a minőségi termék versenyképes Cseri Tibor mérnök és Zolczer Ferenc a káposztafélék bemutatójánál (A szerző felvételei) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ rendszerváltás A előtti időszakban a dél-szlovákiai / % régióban lakók számára a zöldségtermesztés jelentette az egyik legjövedelmezőbb kiegészítő bevételi forrást. A nagyüzemi kertészeti gazdaságok termékei mellett a háztáji gazdaságokban, egy-két hektáros parcellákon, fóliasátrakban vagy üvegházak alatt megtermelt zöldségnek is nagy keletje volt nemcsak az északabbra fekvő járásokban, hanem Csehországban is. Az ország kettéválása és az ezzel járó piacvesztés, valamint a külkereskedelem liberalizációja révén szabadon behozható külföldi zöldség jelentős mértékben visszavetette, sőt egyesek szerint a tönk szélére sodorta a hazai termelést. Az kétségtelen, hogy jónéhány év kellett ahhoz, hogy a szétzilált ágazat úgy-ahogy magára találjon. S noha mostanában szinte divat a zöldségtermesztésben uralkodó pénzügyi és értékesítési viszonyokra hivatkozva újra temetni ezt az ágazatot, a nemrégiben Ipolybalogon tartott zöldségtermesztési szaknapon megjelent csaknem háromszáz szakmai érdeklődő láttán úgy tűnik, hogy a helyzet talán mégsem annyira kilátástalan. Az ország keleti és nyugati végéről idesereglett szakemberek és termelők érdeklődése egyben tanújele annak is, hogy a hozzáértő gazdálkodók továbbra is látnak fantáziát a zöldségtermesztésben. Félreértés ne essék: nehézségek, gondok és akadályok természetesen mint minden más ágazatban, itt is vannak és lesznek is, ugyanakkor a piaci igényekre épülő termeléssel és jól szervezett értékesítéssel, amelybe nemcsak az eladás, hanem az áru megfelelő előkészítése, csomagolása, raktározása és szállítása is beletartozik, a hatékonyan termelők megtalálhatják helyüket és számításaikat az egyre nagyobb követelményeket támasztó zöldségpiacon is. Ipolybalogon tíz évvel ezelőtt Bálint Péter mérnök, Cseri Tibor mérnök, Zolczer Ferenc és Dobos Lukács társulást alakítottak, amely tevékenységében egyebek között a zöldségtermelést is felvállata. A társulás jelenleg mintegy 630 hektár saját, illetve bérelt területen gazdálkodik, ebből 120 hektáron szabadföldi zöldségfajtákat termelnek. Közülük a 40 hektáron termesztett káposzta, a 28 hektáron termesztett hagyma és a 20 hektáron termesztett sárgarépa a meghatározó. A termesztés mellett a Bejo Zaden és Enza Zaden zöldségvetőmagokat forgalmazó komáromi A.H.C. Zaden Shop Kft.-vel 8 éve tartó szakmai kapcsolat keretében közösen csaknem minden évben szakmai napot szerveznek, amelyen az említett cég által forgalmazott és minősítő kísérletekbe besorolt zöldségfajtákat is bemutatják. Cseri Tibor, a társulás tagja a szlovákiai szabadföldi zöldségtermesztés helyzetének ismeretében úgy véli, annak ellenére, hogygondjuk nekik is van éppen elég, panaszkodni nem érdemes. A problémákat úgyis mindenkinek magának kell megoldania. Az ágazat jövőjét elemezve elsősorban az értékesítésben fennálló helyzetre és a belőle való kilábalás lehetőségeire és szükségességére hívta fel a figyelmet. „A zöldséget ma már nem elég megtermelni, fontos, hogy azt a fogyasztókhoz azok elvárásainak megfelelő minőségben, csomagolásban és időpontban juttassuk el. Az értékesítés bizony napjainkban még sok buktatóval jár, ezen a területen jelenleg a hazai zöldség- termelők még csak most bontogatják a szárnyaikat, az azonban nyilvánvaló mindannyiunk számára, hogy meg kell tanulni a terméket eladni. Ez a folyamat véleményem szerint gyakorlatilag már a fajtakiválasztással megkezdődik, hiszen olyan fajtákat kell termelni, amit a piac igényel. Másrészt azzal is tisztában vagyunk, hogy a megfelelő árszínvonal elérése érdekében nem lehet, nem szabad közvetlenül a termőföldről eladni a termést, illetve annak egy részét, hanem megfelelő raktári és feldolgozói kapacitásokat kell kiépíteni annak érdekében, hogy az árut hosszabb ideig szállítani tudjuk.” Az ipolybalogiak egyelőre szintén közvetítő révén, tehát zöldségforgalmazó nagyraktárakkal együttműködve értékesítik árujukat, juttatják el az üzletekbe, áruházakba. Az ipolybalogi társulás nem titkolt célja, hogy a cég a közeljövőben komoly beruházást kíván eszközölni a raktárkapacitás és a termékcsomagolás színvonalának növelésére. Csomagoló és termékmosó gépsor beszerelése is szerepel a tervek között, Cseri Tibor szerint az elkövetkező pár évben ennek az elképzelésnek a megvalósítására összpontosítanak. A termelői társulásnak jelenleg Ipolybalogon és Ipolyságon van raktára, ezek felszerelése, klimatizációval való ellátása pénzügyi lehetőségeik alakulásától függ. Azt ugyanis a társulásban a megalakulás óta működési alapelvként tartják számon, hogy csak addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér. (Ű) A bemutatót Bálint Péter mérnök nyitotta meg, a háttérben jobbról Dobos Lukács, Cseri Tibor és Zolczer Ferenc Az egyre erősödő konkurenciaharcban csak a piaci igényeknek megfelelő, kiváló minőségű gazdaságosan előállított termékekkel lehet állni a versenyt A versenyképesség követelmény ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ akmai körökben már egy évtizede ismert az ipolybalogi „négyesfogat“, a Bálint Péter, Cseri Tibor, Zolczer Ferenc és Dobos Lukács által létrehozott társulás, amely tízéves fennállását ünnepelve kapcsolta egybe a kellemeset a hasznossal, s szervezte meg a szabadföldi zöldségtermesztésben jelentős piaci részesedéssel rendelkező Bejo Zaden és az Enza Zaden vetőmagok szlovákiai forgalmazójával, a komáromi A.FLC. Zaden Shop Kft.-vel közösen a zöldségtermesztési szaknapot, amelyen a forgalmazott és minősítő kísérletekbe vett szabadföldi zöldségfajtákat mutattták be. Az évente ismétlődő szakmai rendezvény hagyományaihoz híven a zöldségfajták mellett a zöldségtermesztéssel kapcsolatos gépek berendezések gyártói és forgalmazói is felvonultatták termékeiket. Ipolybalogon idén többek között a párkányi Agrovaria, a komáromi John Deere, a Bauer, az Agromat, a BioProduct, a szenei Takács cégek termékeivel is megismerkedhettek a látogatók. Bálint Péter megnyitója után Hájas László és Varga Gyula az A.H.C. Zaden Shop vezetői ismertették a hagyományos szakmai rendezvény programját. A parcellákon egymás mellett sorjázó hagyma-, káposzta- és gyökér- zöldségfajták jellemzőit Hájas László és Moravcsík Péter mutatták be, egyúttal részletes tájékoztatást adtak az egyes fajtákkal kapcsolatos termesztési tapasztalatokról is. Ipolybalogon idén huszonkét hagymafajtával ismerkedhettek az érdeklődők a frissfogyasztásra szánt salátahagymáktól kezdve az ipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas fajtákig. Hájas László a hagyományos és nálunk jelentős piaci részesedései bíró megbízható fajták mellett (Legend FI, Daytona FI, Tamara FI, Cortlandrl), felhívta a figyelmet néhány újabb fajtára is. Ilyen például a Robin Fl-es, amely piros színű, s elsősorban salátahagymaként a szupermarketek követelményeinek felel meg, vagy a spanyol nemesítésű Castillo FI, amelynek viszont kiváló szárazságtűrő képessége az egyik legfontosabb tulajdonsága. A 60 napos Parade kötözőhagyma jellegzetessége, hogy áttelelő hagymaként is vethető, paradicsom után akár a fóliában is megterem. Amint azt Hájas László is hangsúlyozta, a hagymatermesztésben a 40 tonna feletti hektárhozamok nyújtanak biztonságot és megbízható pénzügyi hátteret a termelőknek, miközben Ipolybalogon idén a 60— 65 tonnás hozamok sem mentek ritkaságszámba. A gyökérzöldségek között szintén jónéhány új fajta szerepelt a bemutatón. A 80 napos Niagara Fl-es, a tompa végű Bersky Fl-es és a Nigel Fl-es korai ipari feldolgozásra alkalmas, jól mosható fajták, a BE 2499-es egyelőre még a minősítő kísérletben szerepel, de ez az ún. cilindertípusú répa a maga 20—28 cm-es hosszúságával az új piaci igényeknek tesz eleget. A Bremen Fl-es jellegzetessége, hogy frispiaci fogyasztásra és hosszútávú tárolásra egyaránt alkalmas, akár márciusig tárolható. Jellemző egyébként a sárgarépapiac változó igényeire, hogy a kiváló beltartalmi értékek mellett az ipari feldolgozás olyan fajták kinemesítését igényelte, amelyek minél kevesebb hulladékkal dolgozhatók fel, s ehhez a követelményhez a répa alakja is igazodik, lásd á cilindertípusú répát. A káposztafélék fajtakínálata az egyik legerősebb területe a Bejo Sokan kértek szakmai tanácsot is. (A szerző felvételei) Hájas László részletesen ismertette az egyes hagymafajták jellemzőit A rendezvényen zöldségtermeléssel kapcsolatos berendezéseket is bemutattak Zadennek. A már ismert és elterjedt fajták (Ramada FI, Zerlina FI, Saratoga FI) mellett a Thomas FI frispiaci értékesítésre és tárolásra egyaránt alkalmas, a 100 napos tenyészidejű Hurricane FI például burgonya utáni másodvetésre is jó termést ad, a lapított fejű Mentor Fl-est viszont az egész fej savanyítására alkalmas fajtaként nemesítették ki, amit főleg Magyarországon a töltött káposzta készítéséhez használnak. A Discover FI jellegzetessége, hogy érés után hosszabb ideig kinn hagyható a termőföldön, tehát jól beilleszthető, illetve alkalmazkodik a betakarítás időrendjéhez. A Transam FI, amelynek szintén szép „karriert” jósolnak, savanyításra és tárolásra egyaránt alkalmas, akárcsak az Upton Fl-es? amely ráadásul frisspiaci értékesítésre is megfelelő. A káposztafélék fajtakínálatában is egyre inkább előtérbe kerülnek a fogyasztók igényei, az áruházi láncok ma már például inkább keresik a kisebb 2—3 kg-os fejeket, mint a hatalmas,csaknem tízkilós monstrumokat. Ezeknek a követelményeknek az engedélyezésre váró Counter FI és Rivera FI fajták felelnek meg. Hájas László szerint a hazai szabadföldi zöldségtermesztés jövője attól is függ, hogy a termelők időben fel tudnak-e készülni az uniós követelmények által megszabott feltételek teljesítésére, meg tudják- e találni a helyüket a hazai és a nemzetközi zöldségpiac szegmenseiben, képesek lesznek-e az árutermelés ma már magas szintje mellett az értékesítés szintén magasfokú követelményeinek elsajátítására, érvényesítésére, s természetesen attól is, hogy ehhez megfelelő támogatást kapnak-e az államtól, illetve az EU strukturális alapjaitól. „Az partnereink számára is nyilvánvaló, hogy a versenyt az egyre erősödő konkurenciaharcban csak a piaci igényeknek megfelelő, kiváló minőségű, egyúttal megfelelő hatékonyságú termeléssel, tehát versenyképes hozamokkal előállított termékekkel lehet állni. Az ehhez alapvetően szükséges vetőmagkínálat már a hazai termelők rendelkezésre áll, többek között az általunk forgalmazott vetőmagok az uniós tagországokban régóta ismertek, elterjedtek. Az már a hazai termelők ügyességén, tapasztalatán, szakmai ismeretén múlik, hogy ezt a potenciált hogyan tudják kihasználni. Részünkről a vetőmagok mellett szakmai tanácsadással is hozzájárulunk partnereink termesztési eredményeinek javításához. (yó)