Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-17 / 242. szám, csütörtök

Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 17. Veszélybe kerülhet az EU támogatások folyósítása A sikeres termékenyítés a következő év gazdasági eredményét alapozza meg a húsmarhatenyésztésben Időzavarban a tárca ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ agrártárca vél­hetően komoly időzavarba ke­rült amiatt, hogy a Közbe­szerzési Hiva­tal már második alkalommal töröl­te az Integrált Adminisztrációs és Ellenőrzési Rendszer, ismertebb nevén IACS (ajax) létrehozására kiírt közbeszerzési pályázatot. Mint ismeretes, az IACS legfonto­sabb feladata az EU'tagországok­ban az agrárágazatba folyósított támogatások ellenőrzése. A rend­szer kiépítése és működtetése alapvető követelmény a tagország­ok számára, mivel általa történik a támogatási források felhasználá­sának ellenőrzése. Az agrártárca a tavalyi év végén ír­ta ki az említett rendszer kialakítá­sára az első pályázatot, amelyet idén tavasszal értékeltek ki, s no­ha már a győztest is kiválasztották, a pályázat többi résztvevőjének ki­fogásai alapján a Közbeszerzési Hivatal törölte azt. A minisztérium újabb pályázatot írt ki, amelyet szeptember elején újra érvénytele­nített a hivatal. Mivel az említett adminisztrációs és ellenőrzési rendszer létrehozá­sa egyelőre komoly nehézségekbe ütközik, félő, hogy 2004-ig már nagyon kevés idő marad a rend­szer felállítására, kipróbálására és működésének beindítására, ami­nek következtében komoly ve­szélybe kerülhet az agrártárcába és a vidékfejlesztésre irányuló EU támogatások folyósítása. Előfor­dulhat, hogy a rendszer hiánya mi­att a hazai agrártermelők az előze­tes számítások alapján a belépés első évében 74 millió euróra, a rá­következő évben 89 millió euróra becsült támogatástól eshetnek el. A tárca most az idő rövidsége mi­att a kiválasztás lehető leggyor­sabb és leghatékonyabb formáját keresi, s nem zárja ki a meghívá­sos pályázat lehetőségét sem. Előbb azonban tüzetes jogi elem­zésnek és szakemberekkel való egyeztetésnek veti alá a javasolt megoldási módokat, hogy azok megfeleljenek a törvényben előírt követelményeknek. Amennyiben az említett út járható, a tervek szerint szakemberekből összeállí­tott szakbizottság választaná ki a rendszer kialakításával megbízott pályázót, ( www.mpsr.sk ) Illusztrációs felvétel Sertéstenyésztés - 205 millió hízósertéssel számolnak Növekszik az EU-kínálat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 2001-ben végrehaj­tott összeírások alap­ján felállított prognó­zis szerint az Európai Unió jelenlegi tagor­szágaiban az idén az előző évihez viszonyítva magasabb lesz a sertéshús kínálata. A hízó­sertések feltételezett száma az elő­rejelzések szerint ebben az évben meghaladja a 205 milliót, ami 2,4 százalékkal több a tavalyinál. Az év első negyedében a feltételezett éves szintet meghaladó mértékű, 3,8 százalékos növekedést regiszt­ráltak a statisztikák. A következő negyedévekben ez a növekedés je­lentősen leleassult, a második ne­gyedévben már csak 2,7 százalék­kal növekedett a létszám, a harma­dik és negyedik negyedévre pedig már az éves szint alatti mennyisé­gek (2,1 és 1 százalék) lesznek a jellemzők. A tagországok szintjén a legna­gyobb mértékű növekedés (9%) Spanyolországban várható. Annak ellenére, hogy a spanyolok már hosszabb ideje a klasszikus sertés- pestis leküzdésével küszködnek, a sertéstermelésük csaknem eléri a németországi szintet, amely ezen a területen az EU legnagyobb sertés- termelő országa. A növekedést vi­szont Németországban csupán 0,8 százalékra tervezik. A jelentős ser­téstermelésükről ismert tagország­okban szintén visszafogottabb nö­vekedési rátával számolnak, Fran­ciaországban 0,3 százalékos, Dáni­ában 2,6 százalékos lesz a tervezett évi növekedés.A száj-és körömfájás terjedése Hollandiában tavaly je­lentős mértékű, több mint 10 szá­zalékos visszaesést okozott tavaly, a leépítés ebben az országban várha­tóan idén is tart, mértékét azonban idén már csak 1,4 százalékra becsü­lik. Nagy-Britanniában, ahol tavaly úgyszintén jelentős mértékben (csaknem 15 százalékkal) csökkent a sertések száma, az idei előrejelzé­sek már több mint 1 százalékos nö­vekedést feltételeznek, (sz) Somogyi Tibor illusztrációs felvétele A termékenyítés szervezése ni 250-300 kg-os élősúllyal, ami megfelel a tenyészcélnak. Termé­szetesen a termékenyítés annál sokkal bonyolultabb, hogy állo­mányszinten ezt az optimális álla­potot elérhessük, ezért a gazdasá­gosság határain belül, figyelem- bevéve a biológiai alapokat, ész­szerű határok között kell időzíteni és megszervezni a termékenyí­tést. Ez esetben megfontolandó egy tanács: jobb előbb vemhe- síteni, mint soha. Az ellés mindig felügyelet mellett történjen. Normális elléseknél nem kell beavatkoznunk, hagyjuk az ellést természetesen lefolyni. Viszont ha kell, sürgősen avatkoz­zunk be: ilyenkor minden perc számít. Többek között ezért sem javasolt legelőn a felügyelet nél­küli elletés, nem beszélve arról, hogy a legelőn megszületett borjú még hetekig csak az anyatejjel fog táplálkozni és a bőséges legelőnek nem veszi hasznát, választás ide­jére viszont nem fogja elérni a kí­vánt élősúlyt (250-300 kg). Ezért a termékenyítési időszakot hatá­roljuk be úgy, hogy a tehenek még a telelőhelyen megelljenek, tehát legkésőbb július 15-én be kell fe­jezni a termékenyítést! Több hát­ránnyal járhat, ha nagy a korkü­Marián Dukes illusztrációs felvételei lönbség a borjak között csoporton belül, ezért még az ellési szezon előtt a vemhesség dátuma szerint csoportosítsuk teheneinket. Külön figyelembe kell venni, hogy a te­henek újratermékenyítésével vagy az üszők vemhesítésével foglalko­zunk. Az elsőborjas tehenek álta­lában később vemhesülnek újra, ezért az üszőket már e tény figye­lembevételével vemhesítsük úgy, hogy október 15 és december 20 között megelljenek. Csak könnyű ellésekre letesztált bikákkal ter­mékenyítsünk a nehéz ellések megelőzése végett. Az üszőket legjobb mesterségesen terméke­nyíteni (inszeminálni) január 3-a és március 14-e között. A termé­kenyítésben március 14-től márci­us 23-ig célszerű szünetet tartani, u.i. az ilyenkor termékenyült te­henek a karácsonyi és az újévi ün­nepek alatt jönnének a világra, mikor a gazdák több időt szeret­nének eltölteni családtagjaik kö­rében, mint az istállóban az ellés- re várva (ez bevált gyakorlat a francia charolais tenyésztők köré­ben). A hústehenek újravem- hesítése mesterséges termékenyí­tés útján nehezebb feladat, na­gyobb szaktudást igényel, ezért a tenyésztők inkább választják a természetes fedeztetés módsze­rét. Az ellés után a tehenet borjá­val a hárembe a tenyészbika mellé csak állatorvosi involúciós vizsgá­lat után helyezzük, miután meg­győződtünk arról, hogy a tehén reprodukciós szervei normálisan regenerálódtak és nem léptek fel ellés utáni komplikációk. A sike­res termékenyítés a következő év gazdasági eredményét alapozza meg a húsmarhatenyésztésben, ezért a reproduciós mutatók érté­kelése a gazdák figyelmének kö­zéppontjában kell hogy legyen. Minél jobbak a termékenyítési mutatók, annál kevesebb tehenet kell meddőség miatt selejtezni. POMICHAL ISTVÁN A húsmarhatenyésztés tartástechnológiájá- I nak klasszikus for­mája szezonális jel- mmmmm legű, szorosan épül az évszakok termé­szetes váltakozására, és eredmé­nyességére nagymértékben kihat az időjárás alakulása is. Téli és nyári időszakra osztható. A húsmarha-állományt általában is­tállókban teleltetik és kora tavasz­tól késő őszig a legelőn tartják. Az alföldön gyakorlatilag két dátum határolja be a nyári ill. a téli idő­szakot: április 24-e, Szent György, és szeptember 29-e, Szent Mihály napja. A magasabban fekvő terü­leteken a gulya kihajtása kitolódik május elejére, a betelelés pedig az időjárástól függően Szent Mihály napja előtt is megtörténhet. A le­Ésszerű határok kö­zött kell időzíteni és megszervezni a ter­mékenyítést. A meg­fontolandó tanács: jobb előbb vemhe- síteni, mint soha. gelő maximális kihasználása érde­kében az lenne az optimális, ha minden borjú legalább két hóna­pos lenne a legeltetési időázak kezdetén, tehát ha február 24-e körül születne, azaz a termékenyí­tés május 15-e körül valósulna- meg. Ez esetben a kéthónapos borjú már képes legelni, és ki tud­ja szopni az anyatehén többlet te­jét, melyet a friss legelő fogyasztá­sától termel. Ebben az ideális esetben Szent Mihály napjára hét­hónapos borjút tudunk leválaszta­Növekszik a baromfihús fogyasztása - felzárkózhatunk az EU tagországokban elért szintre Jelentős növekedési potenciál alakult ki ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLÜTÁS A baromfihús az egyik legkedvezőbb fehérje- és energiaforrás. A 1 szlovákiaii baromfite- ——g— nyésztők szövetségé­nek véleménye szerint a hazai termelés és feldolgozás vala­mint a fogyasztás támogatása révén pár éven belül felzárküzhatunk arra a szintre, amely napjainkban az EU tagországokat jellemzi.A szlovákiai húspiacon jelenleg mintegy 17—18 kg körüli az ádagos személyenkénti fogyasztás szintje, sfokozatos növe­lésével elérhető lesz az EU tagorszá­gaiban kimutatott több mint 20 kg- os ádag. Kedvező, hogy a termelés szintje az utóbbi három évben már meghaladta az egy évtizeddel ez­előtti ádagot.' A rendszerváltás utáni gazdasági át­alakítás, a tulajdonos- és szerkezet- váltás következtében a 90-es évek elején nálunk a baromfihús termelé­se alig 58 ezer tonnára csökkent, a lakossági fogyasztás ádagos szintje pedig nem érte el a 12 küogramot személyenként. A kedveződen elője­lek ellenére az ágazatban fokozato­san jelentős növekedési potenciál alakult ki. A modern technológiák bevezetésével 2,4 kg-ról 1,9 kg-ra csökkent az 1 kg élősúly előállításá­ra szükséges takarmány mennyisé­ge, ami a baromfihús termelésének gazdaságossát jelentősen javította. Növekedett a feldolgozó gépsorok kapacitása és teljesítménye. A ba­romfi-feldolgozó ipar fokozatosan visszaszerezte megtépázott pozíció­it, s megközelítette a legfejlettebb országok szintjét, (szó) j A a; a A K K0 !■ | r fi. P jS AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE Az A

Next

/
Oldalképek
Tartalom