Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-02 / 229. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 2. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Q Árszínvonalunk az európai uniós szint 36 százalékát teszi ki, tagságunk esetén így elkerülhetetlenek az áremelések Alacsonyabb internetdíjak a Szlovák Távközlési Vállalattól Több az előnye mint a hátránya Pozsony. Európai uniós csatlakozásunk előnyei felülmúlják az integrációval együtt járó hátrányokat, hosszú távon azonban ez csak akkor tartható fenn, ha az Európai Unióban is meghozzák a szükséges gazdasági és szociális reformokat - derül ki a Konzervatív Intézet legfrissebb elemzéséből. MOLNÁR IVÁN A Konzervatív Intézet szakemberei jelenleg is dolgoznak uniós csatlakozásunk gazdasági-kihatá- sait vizsgáló elemzésükön, amelyben a M.E.S.A. 10 gazdaságkutató intézet munkatársai és más neves gazdasági és pénzügyi elemzők is segítik őket. E héten ugyan csak az előzetes eredményeket tették közzé, ígéreteik szerint azonban a végleges eredményekre sem kell várnunk pár hétnél tovább. A széles körű és aprólékos gazdasági háttértanulmányra épülő elemzés legfontosabb üzenete, hogy a csatlakozás előnyei rövid távon ha nem is haladják meg az integrációval együtt járó hátrányokat, de semmiképp nem maradnak el tőlük. Hosszú távon aztán már az előnyök dominálnak. Peter Gonda, a Konzervatív Intézet képviselője szerint azonban minden attól függ, milyen mértékben sikerül végrehajtani az Európai Unió belső, gazdasági és szociális reformját. Szlovákia ugyanakkor nemcsak az Európai Unióhoz, hanem a környeső reformországokhoz képest is lépéshátrányban van, hiszen az egy személyre számított bruttó hazai termékünk (GDP) az uniós átlagnak alig 48 százaléka, míg Csehország esetében ez például a 60 százalékot is eléri. Ugyanígy a térség egyik legmagasabb munkanélküliségét tudhatjuk magunkénak, miközben Csehországban és Magyar- nrszágon az állástalanok aránya megfelel az uniós átlagnak. Ez Jtóbbi ugyan az elkövetkező évek- aen csökkenni fog, áttörő változásra azonban a szakemberek szerint sem számíthatunk. Ugyanilyen rossz a helyzet a bérszínvónal te- ríntetében is, hiszen a szlovák át- agbérek a hozzánk legközelebbi osztrák szintnek is csak a 31 százalékát érik el. Ennek fényében nem csoda, ha Európa 250 régiójából Kelet-Szlovákia a 32., Közép-Szlo- vákia a 36. és Nyugat-Szlovákia a 38. legszegényebb régió. A fenti tényeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, ha a szlovák lakosság nagy része az uniós csatlakozástól az életszínvonal javulását várja. A Konzervatív Intézet elemzése szerint egyes területeken ez jogos elvárás, több ponton is azonban irreálisak az uniós csatlakozással járó elvárások. Rövid távon például a legfontosabb előnyt az ország megbízhatóságának a növekedése jelenti a befektetők szemében. Ennek az első jelei már most látszanak, hiszen a választásokat követően jelentősen megnőtt az esélyünk az uniós és NATO tagságra, így az állam például már most olcsóbban vehet fel kölcsönt külföldön, mint korábban. Uniós tagságunknak köszönhetően azonban a zöldmezős beruházások is nőhetnek, aminek Szlovákia a környező reformországokhoz képest is lépéshátrányban van. köszönhetően csökkenhet a munkanélküliség. Az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból ezzel párhuzamosan egyre több támogatás érkezik az országba. Hosszú távon javul majd a vállalkozói környezet, és az európai pénzügyi uniós (EMU) tagságunknak köszönhetően csökkennek a tranzakciós költségek és az árfolyamrizikó is. Pénzügyi uniós tagságunk azonban növeli a költség- vetési gazdálkodással szemben támasztott elvárásokat is, az állam így várhatóan nem szórja majd olyan felelőtlenül a polgárok pénzét, mint jelenleg. A csatlakozás azonban, a választási kampányban ígértekkel ellentétben nem fenékig tejfel. Rövid távon például biztos nem leszünk felkészülve az európai konkurenciaharcra, ezért újra nőhetnek az elbocsátások. A Konzervatív Intézet elemzése szerint különösen veszélyeztetett régiónak számít a magyarlakta Dél-Szlovákia, ahol a mezőgazdasági vállalatok kerülhetnek veszélybe. Ennél sokkal fontosabb „demotiváló” tényezőnek számítanak azonban a csatlakozást követő áremelések. Árszínvonalunk ugyanis jelenleg csak az uniós szint 36 százalékát teszi ki. Rövid távon ugyan nem kell félnünk attól, hogy ez lényeges áremelkedést hoz, hosszabb távon azonban elkerülhetetlenek az áremelések. Elsősorban az élelmiszerárak növekedésére számíthatunk, ami megint csak a legszegényebb rétegeket taszítja még mélyebbre. Szuverenitásunk egy részének átadásával az uniónak ráadásul már nem leszünk abban a helyzetben, hogy az ország gazdaságának alakulását jelentősebben befolyásolhassuk. A Konzervatív Intézet szakemberei a felsorolt hátrányok ellenére, az uniós csatlakozás mellett vannak, hiszen integrációnk elmaradása jelentős lemaradást okozna a környező országokhoz képest, és hosszabb távon az ország elszigetelődésével járna. A csatlakozásunkat követően azonban az Európai Unió jelenlegi, inkább szocialista tervgazdaságnak, mintsem valódi piaci környezetnek tekinthető gazdaságának átalakítására kellene törekednünk. Áz Európai Bizottság pénzügyi fegyelmet vár a kisebb tagországoktól, ám a nagyobb államokkal szemben elnéző Kettős mércét alkalmaznak Brüsszelben? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Több EU-tagállam kife- ezetten nehezményezi, hogy eny- n'teni tervezik a korábban elhatározott szigort a nemzeti költségve- :ések egyensúlyának ügyében. A ds országok szerint az Európai Bi- 'ottság a nagy hiány miatt csak ükét bünteti. Mint ismeretes, Pedro Solbes, az Európai Unió gazdasági :s pénzügyi biztosa két évveljava- ;olja kitolni a 2004-re megkövetelt cöltségvetési egyensúly kialakítá- lának határidejét. A változtatás öt- etét több EU-tag felháborodással ógadta. Bár ezt hivatalosan cáfol- ák, az Európai Bizottság javaslata myhíti az eurórégió stabilitási és íövekedési paktumának követel- nényeit, hiszen gyakorlatilag azt elenti: az EU letett arról, hogy a !004-re tervezett költségvetési :gyensúlyt megvalósítsa. Spanyolilelmiszerárak statisztikája Szlovákia dIcsó hely irüsszel. Szlovákiában és a többi ársult országban lényegesen oltóbbak az élelmiszerek, mint az iurópai Unió tagállamaiban - derül á az EU statisztikai hivatalának, az iurostatnak a felméréséből. Az ilemzés szerint a szlovákiainál már sak Bulgáriában alacsonyabbak az lelmiszerárak (50%). (MfD) ország úgy véli, a bizottság egymagában nem hozhat ilyen jellegű döntést. Aggodalommal és megdöbbenéssel fogadta a hírt Hollandia, Ausztria és Belgium is. „Elfogadhatatlan egy olyan kettős rendszer, ahol a nagy országok költség- vetési pozíciója rendezetlen, míg a kis országok fegyelmezett költség- vetési stratégiát alkalmaznak” - nyilatkozta Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter. A „nagyok” közül elsősorban a német és a francia költségvetés van bajban, s az olaszok is bajba kerülhetnek. Németország a vártnál kisebb adóbevételek, valamint az árvíz okozta többletkiadások miatt nem tudja tartani a GDP 3 százalékában meghatározott deficitmaximumot. Különösen kínos, hogy amikor a németek annak idején nagy nehezen vállalták a stabil márka lecserélését euróra, kifejezetten feltételül szabták, hogy az egész eurózónában szigorúan tartani kell a költségvetési fegyelmet. Ami a franciákat illeti, az ő magatartásuk külön is bőszíti a „kicsiket”: éppen a napokban hozták ugyanis nyilvánosságra a jövő évi költségvetési tervezetet, amelyben nyoma sincs a hivatalosan egyelőre előírt szigorító szándéknak. A Financial Times ezt úgy minősítette, mint a paktum betűjének és szellemének nyílt megsértését. Az Európai Bizottság csak morgolódott a francia tervek megismerésekor, sokkal határo- zottabbnak bizonyult azonban Portugáliával szemben: gyakorlatilag megindította az ilyenkor szükséges eljárást, hiszen Lisszabon hivatalosan is megerősítette, hogy a deficit tavaly elérte a hazai össztermék (GDP) 4,1 százalékát. Ez súlyos pénzbírsághoz vezethet. A portugálok most joggal érzik úgy, hogy az EU kormánya kettős mércét alkalmaz, s az írásba foglalt elveket csak azzal a tagállammal szemben védi erőteljesen, amely nem elég erős érdekeinek megvédelmezéséhez. Az ügyben véleményt nyilvánított Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke is. „A fő ok, amiért most az érintett az országok költségvetési nehézségekkel küszködnek, az, hogy a gazdasági növekedés időszakát nem használták ki pénzügyi helyzetük jelentős javítására” - mondta a bankelnök. Szerinte a stabilitási és növekedési paktumban foglaltakat be kell tartani, és a „félre- lépőket” pénzbírsággal szükséges büntetni. A deficitvita október 8- án folytatódik, ekkor találkoznak legközelebb az EU-tagországok pénzügyminiszterei, (m, ú) Mennyibe kerülnek az élelmiszerek? Ország Élelmiszer Alkoholmentes italok Szeszesitalok Dohány Összesen Csehország 53 63 63 45 54 Szlovákia 51 66 57 41 51 Törökország 55 76 94 29 54 Magyarország 59 66 63 41 57 Ausztria 104 89 89 93 100 Németország 101 105 82 90 97 Adatok százalékban, az Európai Unió átlaga 100 százaléknak felel meg. Ebből következik, hogy Szlovákia 51 százalékos mutatója azt jelenti, nálunk az uniós szinthez képest féláron lehet hozzájutni az élelmiszerekhez. (Forrás: MfD) Csalóka árkedvezmény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnaptól olcsóbban vehetjük igénybe a Szlovák Távközlési Vállalat egyes internetes díjcsomagjait. Az Internet Intensiv díjcsomagban egy óra szörfözésért a világhálón éjszaka az eddigi 29,50 helyett 23,40 koronát fizetünk a díjcsomagban kötelezően előfizetett 5 órányi internetezés felhasználását követően. Az Internet Efektiv díjcsomagban nappali internetezés esetében egy óráért az eddigi 49,80 helyett 59 koronát fizetünk. Peter Polakovic, az Internet Mindenkinek (IVP) társulás elnöke szerint a cég kedvezményei olcsó reklámfogásnak tekinthetők. Az IVP szerint a csomagot nem éri meg előfizetni azoknak, akik csak e- mail küldésre használják a vüághá- lót, hiszen a díjcsomag előfizetése esetén a hívás első tíz perce 75%-kal drágább mint normál híváskor, (t, ú) Az EU-csatlakozás következtében a cukor is drágább lesz Készülnek a belépésre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovákiai cukorszektor azon kevés ágazat egyike, amely ténylegesen is készül az európai uniós csatlakozásra. Már ki is dolgozta és az illetékes szervekkel konzultálja az aproximációs intézkedés tervezetét, amely lehetővé tenné az uniós cukorpiaci szabályok szinte azonnali átvételét. Az uniós csatlakozás maga után vonja az árak emelését is. Ez a cukorra is érvényes, bár egyelőre sem a répatermelők, sem a feldolgozók nem tudják megsaccolni, hogy az áremelés milyen mértékű lesz. Az árak uniós szintre történő emelésének összhangban kell lennie a jövedelmek uniós szintre történő növelésével. Az idén azonban nem várható jelentősebb ármozgás - ígérték a cukorgyártók, legfeljebb az infláció mértékével azonos áremelést jósoltak. A répatermelők követelni fogják a feldolgozóktól, hogy a beígért, ám időközben megvont állami dotációkat a fogyasztói árak emelésével térítsék meg számukra. (gyor) H-System: Több milliárd koronás csalás Csehországban Futhatnak a pénz után ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A prágai városbíróságon megkezdődött a H-System vezetői és munkatársai elleni per, amely a sértettek számát és az okozott kár nagyságát tekintve egyedülálló a cseh igazságszolgáltatás történetében. Az 1994-ben alapított társaság olcsó lakhatási lehetőséget kínálva ügyfeleinek 1200 főtől mintegy 1,5 milliárd cseh koronát vett fel, kereskedelmi bankoknak pedig további 1 milliárd koronát nem térített meg. A társaság 1997-ben tönkre ment, miközben csak 40 fő kapott lakást. A több ezer oldalas vádirat szerint a kormányzó szociáldemokrata párthoz közeli politikusok és tanácsadók is sárosak lehetnek, sőt Petr Smetka, a H-System igazgatótanácsának egykori elnöke szerint állami alkalmazottak és bírák is dolgoztak a társaságnak közvetítőként. Ha a bíróság bűnösnek találja Smetkát, aki már második éve vizsgálati fogságban van, akkor akár 12 éves börtönbüntetést is kaphat. (NO, MfD) Keresse a y^FljTOD legújabb számát! A mezőgazdaságban még mindig nem történt meg a rendszerváltás • Faludy György 92 éves. Mégsem tudott felhőtlenül ünnepeim. • Hujber Ferenc gonosz, elvetemült fickó a Barátok köztben. Magánemberként azonben kenyérre lehet kenni. Hová tűnt a világtörténelem legtitokzatosabb tárgya, a frigyláda? VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. október 2-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,704 Lengyel zloty 10,194 Angol font 66,497 Magyar forint (100) 17,122 Cseh korona 1,370 Svéd korona 4,574 Dán korona 5,613 Szlovén tollár (100) 18,268 Japán ien (100) 34,545 Sváici frank 28,616 Kanadai dollár 26,576 USA-dollár 42,223 Az Európai Unió egyik épületkomplexuma. Szlovákia zászlaja még hiányzik (Képarchívum)
