Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-10 / 236. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 10. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csibe (vendégjáték Királyhelmecen) 11,19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Sexy Boys (fr.) 16, 18, 20.30 MLADOSÍ: Balladák (cseh) 15.30,17.30 Szex és Lucia (sp.) 20 MÚZEUM: Monty Python: Gyalog galopp (ang.) 17.30, 20ISTROPOLIS: XXX (am.) 15.30,18,20.30; 20 A kaptár (am.-ang.-ném.) 17.15, 20.45 Az ember, aki ott se volt (am.) 17.30, 20.15 Mérges pókok (am.) 15.45, 19.15 IC.SK FILMKLUB: Az ördög éve (cseh) 18.30,20.30 Számokba fojtva (ang.) 19.30 PÓLUS - STER CENTURY: Álmadanság (am.) 19.35, 21.50 Édes kis semmiség (am.) 14.15,16.15, 18.15 Kegyeden örömök (szí.) 19.10, 21.20 Lilo és Stitch - A csillagkutya (am.) 15.25,17.20 Különvélemény (am.) 14.20, 17.20.20 Stuart Litde, kisegér 2 (am.) 14.05,14.30,15.55,16.20,17.45 Megszólít az éjszaka (am.) 20.15 A kaptár (am.-ném.-ang.) 14.05, 16.10, 18.20, 20.30, 22.40 Sexy Boys (fr.) 15.20, 17.25, 19.25, 21.25 Mérges pókok (am.) 18.10 XXX (am.) 14.45,17.15,19.45,20.20,22.20 AUPARK - PALACE: A királynő nyakéke (am.) 21.20 Angyali arc (cseh) 21.50 Austin Powers - Aranyszerszám (am.) 15.55 Álmatlanság (am.) 19.45, 22.10 Édes kis semmiség (am.) 15.35, 17.30, 19.25 Kegyeden örömök (szí.) 17.55, 20.10 Lilo és Stitch - A csillagkutya (am.) 15.25, 17.20 Különvélemény fám.) 15, 18, 21 A férfi, aki ott se volt (am.) 22.15 Stuart Little, kisegér 2 (am.) 14, 15.55, 17.45 Pókember (am.) 15.30, Megszólít az. éjszaka (am.) 19.45, 22.05 Vándormadarak (fr.) 15.45,17.45 Az ördög éve (cseh) 18.15, 20.15, 22.15 Scooby Doo - A nagy csapat (am.) 14.20,16.20, 18.20 Szex és Lucia (sp.) 21.50 Sexy Boys (ff.) 14.20, 16.10, 18, 19.55 Mérges pókok (am.) 14.35, 16.35, 18.35, 20.35, 22.35 2020: A tűz birodalma (am.) 19.15, 21.15 XXX (am.) 14.50, 17.20, 19.50, 22.20 A kaptár (am.-ang.-ném.) 14.05, 16.10,18.15, 20.20, 22.15 KASSA TATRA: XXX (am.) 16, 18 11’09”01 (am.-fr.) 20 CAPITOL: Mérges pókok (am.) 16, 18, 20 20.30 IMPULZ: Kémkölykök (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Bízd a hackerre! (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - KO­VÁK: A rettegés arénája (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Lilo és Stitch - A csillagkutya (am.) 16.30 Alvin Straight története (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Egy fiúról (ang.) 19 GYŐR PLAZA: Álmatlanság (am.) 13,15.20,17.40, 20 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (fr.-ném.) 13.15,15.30,17.45, 20 Austin Powers - Aranyszerszám (am.) 18, 20 Egy fiúról (ang.) 14,16,18,20 A fegy­verek szava (am.) 17.15, 19.45 Jégkorszak (am.) 13, 15.45 A kaptár (am.-ném.-ang.) 20 A kismenő (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Kü­lönvélemény (am.) 14.15, 17, 19.45 Milliókért a pokolba (am.) 17.30, 20 Scooby Doo - Á nagy csapat (am.) 13.30, 15.30 Stuart Little, kisegér 2 (am.) 14, 15.30, 17 Szilaj - A vad völgy paripája (am.) 13.15,15.15 XXX (am.-cseh) 14.45,17.15,19.45 FÁBRY DÍJ - FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsának Elnöksége és a Fábry Emlékbizott­ság felhívással fordul mindazok­hoz, akik javaslatot kívánnak tenni a Fábry Díj odaítélésére, hogy in­dítványaikat indoklással együtt 2002 október 18-ig küldjék meg a Csemadok OT címé­re: 815 57 Bratislava, Nám. 1. mája 10-12. A borítékra írják rá: „Fábry Díj”. A Fábry Díj odaítélhető egyének­nek vagy alkotó közösségeknek, akik és amelyek „... támogatják a szlovákiai magyar irodalmat (a szlovákiai magyarsággal foglalko­zó történelmi és társadalmi írásbe­liség, főleg az olyan alkotások lét­rejöttét, amelyek a Fábry-életmű- höz, a szlovákiai magyarság életé­hez, a demokrácia és polgári társa­dalom kiépítéséhez, a kisebbségi és emberi jogok megvédéséhez és a Csemadok tevékenységéhez kö­tődnek.” Szépirodalmi vagy iroda­lomtudományi, társadalomtudo­mányi, publicisztikai és helytörté­neti művekért, politikai, közéleti, pedagógiai, tudományos, kulturá­lis és egyéb tevékenységért. A Fábry Zoltán Díjat a Fábry Em­lékbizottságjavaslatára a Csema­dok OT Elnöksége adományozza. A díj átadására 2002. október 27- én a XXXII. Fábry Zoltán Napokon kerül sor Kassán. Holnap: dombormű-avatás, kiállítások a komáromi Jókai Színház ötvenedik évfordulója alkalmából Az esti díszbemutató Csehov Sirálya lesz ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. A Jókai Színház mega­lakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából holnap ünnepséget tar­tanak a színház épületében. Az emléknap Nagy János szob­rászművész domborművének át­adásával kezdődik 14 órakor, majd 15 órától ünnepi üléssel folytató­dik a színházteremben. Ezt kö­vetően 17.30-kor nyitják meg a JÁ- TÉK/TÉR című színháztörténeti ki­állítást, melyet a pozsonyi Szlová­kiai Magyar Kultúra Múzeuma ren­dezett, s amely a színház ötvenéves történetét eleveníti fel fotódoku­mentációk segítségével. 18.15-kor az emeleti előcsarnokban újabb ki­állítás nyitnak meg, amelyet Dö­mötör Ede színházi fotóiból ren­deztek. Este 19 órakor a 2002/ 2003-as évad díszbemutatójaként Anton Pavlovics Csehov Sirály cí­mű színművét mutatja be a társu­lat. A főbb szerepeket Gubík Ági, Öllé Erik m. v., valamint Ráckevei Anna m. v. alakítják. A darabot Te- lihay Péter rendezte, (tébé) (Dömötör Ede felvétele) Ráckevei Anna és Mokos Attila az előadás egyik jelenetében A hét végén tartott, első kétnapos dunaszerdahelyi nemzetközi Vámbéry-konferencia margójára A nagy orientalista presztízséért Mi kell ahhoz, hogy egy vá­rosnak regionális öntudata alakuljon ki? Például az, hogy a város rangjának meg­felelő dísszel tudjon tiszte­legni híres szülötte előtt. Az emberi közösségeket ugyan­is leginkább a múlt nagy alakjainak emléke köti ösz- sze, ami legtöbbüknek álta­lában egy nevet jelent. VAJDA BARNABÁS A nemzetközi hírnévnek örvendő Kelet-kutató tudós, Vámbéry Ármin (1832-1913) kétségtelenül ilyen nagy és potenciális közösségformá­ló személyiség. Mint ahogy jó nevű tudósok tettek eleget Hodossy Gyu­la, a Vámbéry Polgári Társulás elnö­ke meghívásának a múlt héten, s jöttek el Dunaszerdahelyre, hogy kétnapos nemzetközi konferenciá­val fényesítsék Vámbéry nimbuszát. Az összejövetel alaphangját és fő irányát Dobrovits Mihály (ELTE), a konferencia szakmai védnöke adta meg, aki - noha az elmúlt két évben több előadását is hallhattuk - még mindig tud újat mondani Vámbéry tudósi pályájáról. Arra a kérdésre, fokozható-e Vámbéry tudományos ismertsége, Dobrovits úgy vála­szolt, hogy szerinte a mai kutatótár­sadalom annál többet már nem tud tenni a nagy orientalista presztízsé­nek emeléséért, mint hogy újraki­adásra előkészíti és az olvasók fi­gyelmébe ajánlja az összesen két­százkilencvenöt tételből álló óriási életművet. A Dobrovits által fölve­tett „nem egységes életmű” problé­májára Keller László (Szegedi Egye­tem) adott találó választ. A szegedi nyelvész-turkológus szerint ugyan hatalmas érdem, hogy Vámbéry a török filológia szakértőjeként volt őstörténet-kutató, viszont nyelvészi presztízse tovább nem emelhető, lé­vén hogy Vámbéry teóriáját (a ma­gyar nyelv alapvetően török erede­tét illetően) azóta meghaladta a tu­domány. Dobrovits tanítványai kö­zül egyébként ketten is szerepeltek a konferencián. Seres István (ELTE) Vámbérynek Budenz Józsefhez írt tizenkilenc levele alapján rekonst­ruálta kettejük kapcsolatát. Kide­rült, hogy a két későbbi ellenfél kez­detben nagyon közeli barát volt, sőt Budenzre Vámbéry egyenesen úgy tekintett, mint legbizalmasabb ott­honi támogatójára. Csirkés Ferenc (ELTE) azt boncolgatta nagyon ér­zékletesen, hogy ugyanaz a Perzsia, amely romantikus regények színhe­lyeként szokott szerepelni, Vám­béry és megbízói számára egy ha­talmas sakktábla szerepét töltötte be, ahol a bábokat angol, francia, török és orosz politikusok rakosgat­ták, miközben a tét a Közép-Ázsia fölötti gazdasági befolyás volt. Ér­dekes nüansz, hogy a megbízók nem maradtak hálátlanok a meg­szerzett fontos információkért: Vámbéry neve még az angol kül­ügyminisztérium nyugdíjlistájára is fölkerült. Azt pedig, hogy ma is in­tenzíven folynak Vámbéry-kuta- tások, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Csirkés szinte a konfe­renciáról indult hét hónapos isz­tambuli tanulmányútjára. Nagy kár, hogy két neves külföldi Vámbéry-szakértő, a moszkvai Ilja Zajcev és a törökországi Nizam Önén személyesen nem, csak írá­saikban lehettek jelen a konferen­cián. Szerencsére hiányukat bősé­gesen kárpótolta Rékai Miklós (Magyar Néprajzi Múzeum) elő­adása a zsidóságától szabadulni igyekvő Vámbéryről. Rékai Udini- hez, a híres korabeli szabaduló­művészhez hasonlította Vámbéryt, aki vallását többszörösen megta­gadta ugyan, de zsidóságával soha nem szakított. Különösen érdekes vallástörténeti hátteret adott Rékai ahhoz, hogyan férhettek meg egy­Rékai Udinihez, a híres szabadulóművészhez hasonlította Vámbéryt. más mellett Vámbéry ortodox szer­dahelyi zsidó gyökerei, moszlim rajongása, reformátussá kikeresz- telkedése és cionizmusa. Mindezt nehéz megértenie a görög hagyo­mányokon nevelkedett európai agynak - mondta Rékai -, viszont az ősi ázsiai kultúrrétegekből táp­lálkozó judaizmus számára csep­pet sem okoz gondot a párhuzamo­san egymás mellett élő vallási rendszerek ténye. Más szóval „a judaizmussal való szembehelyez- kedés nem jelent szakítást a zsidó­sággal”. A konferencián a hazai színeket Bereck Zsuzsa (Járási Könyvtár, Dunaszerdahely), Simon Szabolcs (Comenius Egyetem) és Zsigmond Tibor (Csallóközi Múzeum, Duna­szerdahely) képviselte. A két utóbbi előadó közös vonása volt, hogy mindkettő Vámbéryt használta fel - jó értelemben - közösségszervező, összetartó erőként. Simon Szabolcs Vámbéry pedagógiai felhasználha­tóságáról értekezett, Zsigmond Ti­bor előadását pedig az aprólékos helytörténeti adatokon kívül az tet­te érdekessé, hogy egy konkrét sze­mélyiség életével párhuzamosan a csallóközi városközösség majd’ két­száz éves fejlődését tette kézzelfog­hatóvá. Nem túl sűrűn hall az ember mife­lénk Tandori fordította perzsa ver­seket (Kis Eszter, Katona József Színház), igaz, az sem gyakoribb, hogy egy kisvárosban polgári kez­deményezésből (!) kétnapos nem­zetközi konferenciát rendeznek. Tu­domásom szerint legutóbb 1986- ban volt nemzetközi Vámbéry- konferencia, de remény van rá, hogy mostantól kétévente lesz. Mennyire lesznek azok mások, mint ez volt? Azon majd több érdeklődő lesz? Mintha magyar vonás lenne, hogy már mindenütt ismerik, már mindenhol kapnak utána, csak még mi magunk nem vettük észre, hogy nevében komoly közösségszervező erő rejlik. S hogy róla, nyolcvanki­lenc évvel halála után, nemzetközi konferenciát lehet szervezni. Nem túl számos közönség előtt, nem nagy csinnadrattával, de kulturál­tan és magas színvonalon. Tagadhatatlan, hogy Rimaszombatban vannak magyar rendezvények, de szellemi körforgás nincs a városban Közösségi házhoz közösség kerestetik III. „DEÁKOS" SZÓLÓTÁNCVERSENY Néptáncantológia 2002 Komárom - RÉV, Jókai Színház 2002. november 29-30. A versenyen részt vehet bármely műkedvelő táncos, táncospár, ál­lampolgárságtól iUetve együttesi tagságtól függetlenül. I. kategória - gyerekek 16 éves ko­rig kötelező táncanyag A versenyzőnek egy felvidéki tánc­anyagból kell szabad improvizációt bemutatnia szabadon választott táncanyag A versenyzőnek a maga által kivá­lasztott táncanyagból kell szabad improvizációt bemutatnia (max.3 perc) II. kategória - felnőttek 16 éves kortól kötelező táncanyag férfiak: gömöri pásztorbotoló/ nők: zobor-vidéki csárdás / szólista pár: zobor-vidéki csárdás szabadon választott táncanyag A versenyzőnek a maga által kivá­lasztott táncanyagból kell szabad improvizációt bemutatnia, (max.3 perc) A nevezési díj: gyerekek: 100 Sk, felnőttek: 200 Sk (személyenként) Nevezési határidő: 2002. október 31. A szólistaverseny zenei kíséretét a rendezők biztosítják. A versenybe benevezettek részére szállást és étkezést biztosítunk. A verseny összdíjazása 20 000 Sk A nevezési lapokat az alábbi címre kérjük elküldeni: Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Mostová 8,811 02 Bratislava Tel,Fax.: 07/ 54410 310 www.ifjuszivek.sk e-mail: iQuszivek@pobox.sk JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Hogyan tovább Rimaszombatban? címmel hívott össze a közelmúltban közösségi fórumot a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás. A fórum apropóját az adta, hogy elkészült a Közösségi Ház, amely nemcsak a Református Gimnázium vidéki diák­jainak nyújt kollégiumi elhelyezést, de benne kaptak helyet a rimaszom­bati civil szervezetek irodái is. Az első fórumot B. Kovács István, a társulás elnöke nyitotta meg, aki rögtön a bevezetőjében feltette az ominózus kérdést: van-e Rimaszom­batban magyar közélet? Hizsnyan Géza színikritikus szerint úgy van, hogy közben még sincs. Tagadhatat­lan ugyanis, hogy Rimaszombatban vannak magyar rendezvények (elég, ha csak a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyre, a Tompa Napokra, a Pósa Lajos Kávé­ház rendezvényeire gondolunk), de szellemi körforgás nincs a városban, a rendezvényeken nagyjából mindig ugyanazokkal az emberekkel talál- kozhazunk. A ház legfontosabb küldetése éppen az lehet, hogy szellemi találkahely- lyé válhat. Ahogy Molnár Sándor, a Ház egyik gondnoka elmondta, több számítógép fogadja a látogató­kat, megrendelték az összes szlová­kiai magyar sajtóterméket, s hozzá a magyarországi napilapokat is, s mivel a fenti szint kollégiumként működik, megteremtődik az esély, hogy az eddig passzív fiatalokat is bevonják a város magyar közéleté­be. „Jó lenne, ha mint valaha az én időmben Kassán, itt is tarthatnának kiselőadásokat a diákok” - mondta B. Kovács István. Kovács Tibor ta­nár, a Gortva Polgári Társulás elnö­ke szerint viszont nem a közösségi házba kell behozni a diákokat s a közösségi szellemet, hanem ismét meg kellene azt teremteni a közép­iskolákban, ahonnan eltűntek a ré­gi, szellemiséget sugárzó szakokta­tók. Szerinte a magyarok érthetet­len módon kivonultak a rimaszom­bati közintézményekből, ahonnan teljesen kiveszett a magyar szó. Kovács Tibor inkább tudományos központként tudná elképzelni az épületet, mert jelenleg mind ez, mind a Petőfi Ház, mind a Csema­dok épülete legfeljebb panoptikum­ként funkcionál. Erre reagálva B. Kovács István kifejtette, hogy nem szeretne gettószellemet az épület­ben, a ház ugyanis csak felkínál le­hetőségeket, de nem szeretne senki­re ráerőszakolni semmit. „Nem sze­retnénk, ha ezentúl ez az épület len­ne a magyarok egyetlen találkozási helye, s innen kilépve levetnénk az anyanyelvűnket is” - mondta. Csúsz László, a pedagóguszövetség járási elnöke arról számolt be, hogy a szö­vetség itt kívánja megnyitni regio­nális irodáját, amely koordinálná a pedagógusszövetség járási szervei­nek a munkáját Lévától Rozsnyóig. „Annyi magyar egyetemistát látni vasárnap délutánonként Rima­szombatban a buszmegállóban, de ezek az egyetemisták többnyire nem is ismerik egymást, mert nincs hol találkozniuk” - sóhajtott fel. Hizsnyan Géza szólt a régi Tompa Klub szellemiségéről, amelynek az volt a legnagyobb hiányossága, hogy nem volt egy állandó hely, ahol összejöhettek volna. Hacsi At­tila, a Gömöri Hírlap főszerkesztője beszámolt a jövő év fontosabb év­fordulóiról, így kétszáz éves lesz az egyesült Gömör-Kishont vármegye, százötven éves a gimnázium, és százéves annak új épülete. Gömör- Kishont egyesülésének tiszteletére szeretnék megrendezni a Gömöriek Vüágtalálkozóját. A késő estébe elnyúló első találko­zás is jelezte, hogy a közösségi ház­ra nagy szükség van, amely már most jelez egy kialakuló szellemisé­get, csak meg kell hozzá találni azt a közösséget, amely a város magyar­ságát továbbélteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom