Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-28 / 226. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 28. FBI-titkok egy terroristának Washington. Az amerikai nemzetbiztonságot érintő, titkos dokumentumokat adtak ki véledenül az előzetes letartóztatásban Virginiában raboskodó Zacarias Moussaouinak, akit a tavaly szeptemberi Ame- rika-ellenes terrortámadás miatt állítanak bíróság elé. Moussaoui saját ügyének perirataival együtt a jogi hatóságoktól kapta kézhez az FBI titkos papítjait - az ellene szóló bizonyítékok előzetes megismeréséhez az amerikai szabályok szerint joga van. Összesen 48 dokumentum került tévedésből a feltételezett terrorista birtokába. Leonie Brinkame bíró szerint az információk kiszivárgása nem jelent súlyos veszélyt. (MTI) Kapcsolat az al-Kaidával Kuala Lumpur. Malajziában tegnap letartóztatták a Dzsema Iszlami nevű terrorszervezet egyik vezetőjét, Man Vin Van Matot. A hatóságok azzal gyanúsítják a 42 éves, civilben egyetemi oktató férfit, hogy ő a szervezet helyi vezetője Dzsohor államban, amely Szingapúrral határos. A malajziai hatóságok tudomása szerint a Dzsema Iszlami kapcsolatban áll az al-Kaidával. A szervezet állítólag merényleteket tervezett Szingapúrban az amerikai nagykövetség és más célpontok ellen. (MTI) Választások Marokkóban Rabat. Parlamenti választásokat tartottak tegnap Marokkóban. Az észak-afrikai ország 14 millió választásra jogosult polgára öt évre dönti el a rabati parlament 325 képviselői helyének sorsát. A választáson induló 26 párt közel hatezer jelöltet indít, közülük 269 a nő. A mostani választás az első azóta, hogy a jelenlegi uralkodó, VI. Mohamed 1999-ben apja örökébe lépett. Mohamed trónra lépésekor a demokrácia szélesítésére tett ígéretet, és azóta - óvatos reformokkal - ezen az úton halad. (MTI) Háború előtt diplomáciát Washington. Két volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger és Madeleine Albright arra szólította fel George Bush elnököt, hogy merítse ki a diplomácia összes lehetőségeit, mielőtt háborút indítana Irak ellen. Csütörtökön a szenátus külügyi bizottsága előtt felszólalva ugyanakkor mindketten elismerték, hogy Washingtonnak joga van cselekedni, haTrak nem hajlik meg a lefegyverzésére vonatkozó ENSZ-határozatok előtt, és hangsúlyozták: mindent meg kell tenni azért, hogy az erő esetleges alkalmazását széles nemzetközi támogatás kísérje. Kissinger szerint az Irak elleni katonai akció valószínű, és nem lesznek negatív hatásai a terrorizmus elleni világméretű kampányra. (MTI) Madeleine Albright és Henry Kissinger (TASR/EPA) Különleges egység is készül - állítólag nincs közvetlen összefüggés az iraki helyzettel Ingusföldi harcok: elvágott menekülési útvonalak Cseh katonák Afganisztánba Hradec Králové. Elbúcsúztatták tegnap azt a 140 fős cseh egészségügyi alakulatot, amely Afganisztánban teljesít majd szolgálatot. Az USA mintegy százhúsz különlegesen kiképzett katonát is kért Prágától, ők a nemzetközi terrorellenes koalíció keretében különféle feladatokat látnának el, beleértve a harci cselekményeket, a terroristák felkutatását is. Erről később születik döntés, de mint Jan Vidím, a parlament védelmi bizottságának elnöke hangsúlyozta: ez nem függ össze a lehetséges Irak elleni amerikai támadással. Az nem zárható ki, hogy a cseh katonák esetleg azon amerikai alakulatok helyébe lépnek, amelyeket Afganisztánból átvezényelhetnek Irakba. „De a kettő között nincs közvetlen összefüggés, hiszen az amerikai felkérés korábban történt, amikor az Irakkal kapcsolatos feszültség még nem éleződött ki ennyire” - tette hozzá. A cseh különleges egység Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter szerint leghamarább február elsején kezdhetné meg maximum 4 hónapos küldetését. Tvrdíknek nincsenek kétségei afelől, hogy a honatyák a parlamentben megszavazzák a kiküldetést. (CTK) (CTK-felvétel) Katonabúcsú Beválthatja fenyegetését MTI-JELENTÉS Vlagyikavkaz. Ingusföldön a heves éjszakai tűzharcot követően az orosz katonák és az ingus rendőrök tegnap elvágták a lázadók Csecsenföldre vezető menekülési útvonalait, miközben folytatták tüzérségi támadásaikat a csecsen harcosok egységeinek maradványai ellen. Mintegy 150 lázadó ütközött meg csütörtökön az orosz erőkkel, miután kis csoportokra szétválva egy 120 kilométer hosz- szan elnyúló hegyvidéki terepen kitört a grúziai Pankiszi-szorosból. Az ingusföldi harcok Galaski település körül zajlottak. Igor Ivanov orosz védelmi miniszter szerint az összecsapásokban 14 katona halt meg, a hadsereg 80 csecsen lázadó haláláról számolt be. Az utóbbi adatot az AP amerikai hírügynökség szerint fenntartással kell kezelni, mert az orosz katonai illetékesek és a média rendszerint eltúlozza a csecsen áldozatok számát. Életét vesztette Roderick John Scott brit újságíró is, akinek az útlevelében grúz vízumot találtak. Ivanov közölte, hogy az ingusföldi betörés lehet az utolsó csepp a pohárban, amely Moszkvát a megelőző csapásról szóló, gyakran hangoztatott fenyegetése beváltására késztetheti Grúziával szemben. Kalinyingrád: nem közelednek az álláspontok Elutasított EU-j avaslat MTI-HÍR Moszkva. Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök tegnap elutasította az EU-nak a kalinyingrádi területen lakók utazásaira vonatkozó legújabb javaslatát. Mivel az EU tervezett bővítése után a Lengyelország és Litvánia által közrefogott kalinyingrádi körzet az EU-ba ékelődött terület lesz, s lakosainak vízum kell ahhoz, hogy „az igazi” Oroszországba utazzanak, az EB egyszerűsített átutazási dokumentum bevezetését javasolta számukra. Kaszjanov szerint ez az indítvány nem oldja meg a problémát, csak megismédi, még ha más megfogalmazásban is, a többszörös vízumokra vonatkozó korábbi javaslatot. Ha alaposan megvizsgáljuk, azt is mondhatjuk, hogy az Európai Unió külön kalinyingrádi údevél bevezetését javasolja Oroszországnak- mondta. ír kormánypárti körök korrupciós botrányai Csapás a bővítésre is? Konzultációk kezdődtek az új BT-határozat amerikai-brit szövegtervezetéről „Apám életére tört!” Washington/Dzsibuti/Bag- dad/Kijev. Az amerikai elnök szerint idősebb George Busht annak idején meg akarta ölni az iraki diktátor. „Apám életére tört!”- mondta ifjabb George Bush egy texasi választási rendezvényen, helyi idő szerint csütörtökön este. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az elnök kijelentette: Szaddám Húszéin mindenki másnál nagyobb veszély az Egyesült Államokra nézve. „Más országok is akadnak, ahol hasonlóan nagy a kockázat, de nincs kétség afelől, hogy mi vagyunk Szaddám gyűlöletének fő célpontja. A veszélyt nem szabad lebecsülni, elvégre ő volt az, aki megpróbálta megölni az apámat” - fejtette ki. Bush már ENSZ-beszédében is célzott arra, hogy Irak 1993-ban összeesküvést szőtt egy korábbi amerikai elnök meggyilkolására. Akkor azonban nem mondta ki világosan, hogy a célpont az apja volt. Folytatódik az amerikai hadsereg berendezkedése Dzsibuti nemzetközi repülőtere közelében, egy nagy homokos területen, amelynek nagy részét már lebetonozták. Az Ádeni- öbölben, a Vörös-tenger bejáratánál lévő támaszponton jelenleg 800 fős amerikai kontingens tartózkodik. A tábort szigorúan őrzik, megtiltották a belépést az újságíróknak, akik napok óta hasztalan próbálnak információkat szerezni az amerikai elit alakulatok esetleges titkos küldetéséről. Az USA és Nagy-Britannia megállapodott egy Irakkal kapcsolatos erélyes hangvételű határozattervezetben, és most az ENSZ BT másik három tagja, Oroszország, Franciaország és Kína támogatását szeretnék megnyerni. Colin Powell külügyminiszter csütörtökön telefonon beszélt Igor Ivanov orosz, Dominique de Villepin francia és Tang Csia- hszüan kínai külügyminiszterrel, s konzultációkat javasolt az új BT-ha- tározat amerikai-brit szövegtervezetéről, amely súlyos következményeket helyez kilátásba, ha Irak nem teljesíti a világszervezet korábbi követeléseit, s nem tárja fel és semmisíti meg tömegpusztító fegyvereit. Powell Párizsba és Moszkvába küldi Marc Grossman államtitkárt, hogy megpróbálja eloszlatni a két ország fenntartásait az új, kemény BT-határozattal szemben. Oroszország és Kína egyelőre nem tartja időszerűnek az új határozatot, különösen olyat nem, amely magában foglalja az erő alkalmazásának az eshetőségét, s megvárnák, mire jutnak az ENSZ Irakba visszatérő fegyverzetellenőrei a helyszínen. A Szaddám-rendszer megbuktatása „az iráni nép legboldogabb napja lenne” - jelentette ki Mohammad- Réza Hatami, az iráni parlament al- elnöke. A politikus, aki egyébként Mohammed Hatami köztársasági elnök fivére, ugyanakkor kétségbe vonta azokat a nagyhatalmi törekvéseket, amelyek az iraki rezsim megdöntését célozzák. „Ha Szaddám egy bűnöző, a fő bűnelkövető az a nagyhatalom (az USA), amely tömegpusztító fegyverekkel és e tiltott fegyverzet technológiájával látta el őt” - tette hozzá. Az Európai Unió nem tervezi Ukrajnával kapcsolatos politikája megváltoztatását az illegális iraki fegyverüzlet miatt. Emma Udwin, az EB külügyi szóvivője úgy foglalt állást, hogy az EU nem az USA, ezért külpolitikája különbözik a hivatalos Washingtonétól. Ami az Irak számára történt ukrán fegyvereladást illeti, Brüsszel tanulmányozni fogja az amerikai állítások hitelességét és megköveteli Ukrajnától: tartsa tiszteletben a nemzetközi fegyverszállítási szabályokat. MTI-HÍR London. Komoly nehézségekbe ütközhet a nizzai szerződés ratifikálásának ügyében második referendumra készülődő Bertie Ahern ír kormányfő népszavazási kampánya. Egy most nyilvánosságra hozott bírói vizsgálati jelentés ugyanis korrupciós ügyek miatt elmarasztalta Ray Burke-t, az ír jobbközép kormánykoalíció volt külügyminiszterét. Az öt éve folyó vizsgálat megállapította, hogy Burke 200 ezer ír fontra rúgó megvesztegetési pénzeket fogadott el annak idején üzletemberektől, amikor több mint 25 éves politikai karrierje alatt a különféle ír kormányokban a Fianna Fáil színeiben számos minisztériumot irányított. Az említett jelentés MTI-HÍR Brüsszel. Belgium francia ajkú közösségének vezetői diadalittasan fogadták, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Strasbourg- ban elfogadta azt a jelentést, amely a flamand területen élő francia ajkú belgákat nemzeti kisebbségnek ismerte el, akiknek nyelvi jogait érvényesíteni kell a flamand tartomány területén. A flamand politikai vezetők viszont felhördülve fogadták a strasbourgi szavazás kimenetelét. A keresztényszocialista egyben megállapította azt is, hogy P. J. Mara, a Fianna Fáil veterán politikusa, a nizzai szerződésről október tizenkilencedikén megtartandó újabb írországi népszavazás kampányának irányítója a jobbközép kormánykoalíció nagyobbik pártja részéről, nem működött együtt a vizsgálattal. Mindez a lehető legrosszabbkor jött az Ahern-kormánynak, amely az utóbbi hetekben frenetikus kampányt folytat annak érdekében, hogy a nizzai szerződés ratifikálásának támogatására bírja a választópolgárokat az októberi, immár második referendumon. Az EU- bővítést is szabályozó nizzai szerződést a tavalyi népszavazáson az írek - nagyon alacsony, 32 százalékos részvételi arány mellett, 54:46 arányban - elutasították. Luc Van den Brande volt flamand tartományi miniszterelnök kijelentette, hogy a flamand parlament sohasem fogja magáévá tenni ezt a határozatot. A mérsékelt flamand nacionalisták NVA pártjában kolosszális melléfogásnak bélyegezték a döntést. Szerintük „felfoghatatlan, hogy a gazdag, elkényeztetett, nyegle franciák, akik betelepülnek Flandriába és makacsul nem hajlandók beilleszkedni, ezentúl szegény kis elnyomott kisebbségnek számítanak, akik méltók egész Európa szánalmára”. Szaddámnak legalább 3 alteregója van Berlin. A német ZDF televízió munkatársai 450, Szaddám Hu- szeinről készített felvételt nézettek meg egy neves szakértővel, és arra a következtetésre jutottak, hogy legalább három alteregója van. A 450 Szaddám-arcképet számítógépes felbontással elemezték. „1998 óta a filmes felvételeken csak alteregói jelennnek meg, ő maga azóta nem látható” - vélte Dieter Buhmann hamburgi halottkém. (MTI) A flamandok elutasítják a starsbourgi döntést Öröm és tiltakozás Magyarországtól évi hárommilliárd forintot kapnak a romániai magyarok, a jövőben még további kétmilliárdra lenne szükség Markó Béla szerint hálót kell adni, nem halat MTI-JELENTÉS Bukarest. A magyarországi támogatásoknak a romániai magyar közösség önállóságát kell szolgálniuk. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az RMDSZ az erdélyi magyar közösségnek juttatott támogatások megvitatására készül. „Egy ilyen vitának akkor van értelme, ha a hatékonyságról és a hasznosságról szól, ha megfogalmazzuk azokat az elveket és megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek biztosítják, hogy a támogatások megítélésében és elosztásában azoknak legyen döntő szavuk, akik e közösség életét ismerik.” A romániai magyar közpsség egyrészt a román költségvetésből részesül állami támogatásban. Ez jelenleg évi mintegy 200 millió forintnak felel meg. Becslések szerint a magyarországi közalapítványoktól, állami intézményektől Romániába érkező összegek nagysága meghaladja az évi 3 milliárd forintot. A magyar állami költségvetésből évi 2 milliárd forintot fordítanak a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemre. Ugyancsak becslések szerint legkevesebb évi 2 milliárd forintra lenne majd szükség ahhoz, hogy a kedvezménytörvény jelenlegi feltételei alapján a pályázati úton kérhető nevelési-oktatási támogatást kifizessék. „Nemcsak az okozta a lappangó és ki-ki- pattanó konfliktusokat, hogy az elmúlt négy évben a támogatás egy részét klientúra építésére használták fel, az akkori magyar kormánypárthoz közelebb álló csoportosulásokat támogatták az RMDSZ-en belül és így, közvetve próbálták fölborítani a határon túli magyar szervezeteken belül kialakult erőviszonyokat. Ez a problémának csak az egyik része” - mondta Markó. Szerinte a fő gondot a támogatások szerepéről vallott koncepciók eltérése jelentette. A kilencvenes évek első felében úgy tűnt, sikerült kialakítani egy olyan rendszert, amelyben jogilag a magyarországi intézmények felelősek az összeg felhasználásáért, de a tényleges döntéseket Erdélyben hozták meg. „Hálót kell adni, nem halat. De aztán a régi metaforát egyre kevesebbet emlegették és végül az az érzésem támadt, hogy nemcsak hálót nem akarnak a kezünkbe adni, de még a halászlét is Budapesten akatják fűszerezni” - fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évben többszörösére nőtt a Magyarországról kapott támogatás, ugyanakkor változatlan maradt az a 221 millió forint, amelynek elosztásáról az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumán keresztül ténylegesen Erdélyben döntenek. Az RMDSZ számításai szerint a romániai magyarságot képviselő szervezetnek az Erdélybe, Romániába érkező összes támogatás mindössze 7 százalékára van rálátása. Markó Béla szerint az előző magyar kormány nem a határon túli magyar közösségek önállóságát próbálta támogatni, hanem igyekezett a határon túli magyar értelmiség különböző rétegeit minél szorosabb szálakkal a magyarországi intézményekhez kötni. Ez is egy koncepció, de a gyámság akkor sem kívánatos, ha azt nem a „rossz Bukarest”, hanem a ,jó Budapest” gyakorolja - szögezte le.
