Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-28 / 226. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER'28. Már Dél-Szlovákiában is terjed a kukoricabogár. A veszélyes kártevő a 80-as évek végén jelent meg Európában Egyszerű módszerrel is védekezhetünk az almamoly ellen ___________Agrárvilág W1 Ve tésváltással védekezhetnek Izsa. „Okuljanak a magyar kukoricatermelők hibáiból és monitorozzák, milyen mér­tékben terjedt el térségükben a kukoricabogár” - ajánlotta Kiss József professzor, a gö­döllői Szent István Egyetem professzora, az Élelmezés- ügyi Világszervezet (FAO) megbízottja a szlovákiai ag­rártermelőknek, akik a Ko­márom melletti Izsán részt vettek a nagymegyeri Agromarkt Kft. hagyományos kukoricanapján. GÁGYOR AÜZ Kiss professzor intelme nagyon is időszerű. Kiderült ugyanis, hogy amíg a parányi, ám annál veszélye­sebb kártevőből 2000 nyarán még csak egy-egy példányt találtak Ipolykeszi, Szklabonya, Sátoros­bánya és Tany térségében, addig ta­valy már Szénétől Losoncig minde­nütt regisztrálták, idén pedig nem volt olyan kukoricabogár-csapda a Komáromi járásban, amely ne fo­gott volna kukoricabogarat - tud­tuk meg Csekes Zoltántól, lapunk növényvédelmi szaktanácsadójá­tól, a Központi Mezőgazdasági El­lenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatár­sától. Hogy a régióbeli növényter­mesztők aggódnak, azt Földes Csa­ba, a komáromi regionális agrárka­mara igazgatója is megerősítette. A kukoricatermelők életét alaposan megkeserítő kártevő valószínűleg a nyolcvanas évek végén került vala- müyen légi szállítmánnyal Ameri­kából Európába. Első jelentősebb kártételére 1992-ben figyeltek fel Belgrád térségében. Magyarorszá­gon először 1995-ben jelent meg, 2000-ben pedig már Dél-Szlovákiá- ban is felfigyeltek a csíkos hátú, alig fél centiméter nagyságú bogárra, amely ellen azért nehéz védekezni, mert gombostűfejnél kisebb tojása­it a földbe rakja. A kikelő lárvák előbb megfúrják, majd visszarágják a kukorica gyökerét, ami kukorica­dőlést eredményez. A fejlett boga­rak, az imágók pedig a kukoricacsö­vet károsítják, gátolva a szemfejlő­dést. A FAO-szakértője úgy tudja: idén már Dél-Morvaországból és Franciaországból is érkeztek kuko­ricabogár jelenlétére utaló hírek, ugyanakkor jelentős gazdasági ká­rokat a kártevő egyelőre csak a volt Jugoszlávia területén, Romániában és Dél-Magyarországon okozott. Magyarországon idén tört ki a ku­Ne várjuk meg, amíg a fejlett egyedek elszaporodnak - figyelmezteti a termelőket Kiss József professzor. (A szerző felvétele) koricabogár-pánik. A helyi terme­lők, úgy tűnik, nem fogadták meg a növényvédelmi szakértők évek óta sulykolt figyelmeztetését, hogy mo­nitorozzák a kukoricabogár elter­jedtségét, és először szembesültek a kukoricabogár nagyobb mértékű kártételével. Az Izsán összegyűlt termelőket sokkolták a Kiss pro­fesszor által bemutatott légi felvéte­lek, amelyeken a gödöllői agrártu­dományi egyetem növényvédelmi tanszékének tanára bemutatta, mi­ként fest a kukoricatábla, amelyen vészes mértékben szaporodott el a kukoricabogár. „Azokat az óriási foltokat az egyenes sorokban a lár­vák által megrágott, majd meg­gyengített gyökérzetük miatt kidő­lő kukoricák képezik” - kommen­tálta a felvételeket. A kártevő elleni védekezést nehezí­ti, hogy a bogár kukoricavetés ide­jén még tojás alakban van a földben (a lárva Magyarország legdélibb ré­gióiban május 20-25 között kel ki a gombostű fejénél is kisebb áttelelő tojásból, Szlovákia déli járásaiban 7-10 nappal később). A lárvák által károsított növény nem fejlődik, ne­hezen indul növekedésnek. Kiss professzor szerint a termelőknek már ekkor ajánlatos meggyőződni­ük arról, hogy a kukorica gyökérze­tét nem rágják-e a kezdetben csak másfél, később akár 13 milliméter nagyságúra megnövő, fehér vagy krémszínű kukacok. (A növény csak később, a csőképződés idején dől meg, tehát amikor a kukoricá­nak már súlya van.) Ugyanakkor a kártevő ellen ebben a stádiumban már szinte lehetetlen védekezni. Ezért van óriási szerepe az imágók folyamatos megfigyelésének, a ki­fejlett bogarakat ugyanis - azáltal, hogy a kukoricacsövet károsítják -, jobban észre lehet venni. „Ha a Csalómon feromon csapda egy hét alatt 100 vagy ennél több imágót fog, akkor nagyon valószínű, hogy a következő évben lárvakártétel lesz. Ez körülbelül egy bogár per növény értéknek felel meg. Azt ajánlom, senki ne várja meg, amíg egy növényen 2-3 imágó jelenik meg” - összegezte tapasztalatait a kukoricabogár egyik legnagyobb szakértőjének tartott Kiss profesz- szor, aki figyelmeztette a termelőr két a csapdakihelyezés fontosságá­ra. Elmondta továbbá, hogy Ma­gyarországon az idén voltak olyan helyek, ahol egy kukoricacsövön 15-30 (!) bogarat számoltak. Ez az elterjedtség a magyarázat arra, mi­ért pusztult ki a kukorica olyan nagy területen. (A sokkolt termelők- becslések szerint - több tízezer hektáron védekeztek az imágók el­len, ám mert a kukorica Magyaror­szágon virágzó növénynek minő­sül, amelyet a méhek is látogathat­ják, így csak méhkímélő permetsze- reket vethettek be ellenük.) Mit tehetnek a termelők, miként vé­dekezhetnek a kártevő ellen? - fag­gattuk az előadót. A legolcsóbb vé­dekezés a vetésváltás - ajánlotta a professzor. „Ott, ahol a kukoricabo­gár megjelent, nem ajánlatos a ku­koricát monokultúraként, tehát több éven keresztül egy helyen ter­meszteni. A kukoricabogár ugyanis a kukoricatábla talajába rakja a to­jásokat. Több éves termesztésben egészen biztos, hogy fölszaporodik. A kártevő lárvája csak a kukorica­gyökéren tud felszaporodni. Egé­szen ritka esetekben azonban meg­figyelték, hogy a nősténybogár más kultúrákba, így például szója vagy lucernatábla talajába is lerakta a to­jásokat. Azonban ezt eddig csak Amerika egy részén tapasztaták.” Csekes Zoltán, az Új Szó növényvé­delmi szaktanácsadója ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben részlete­sen is beszámol olvasóinknak a ve­szélyes kártevő monitorozásának legfrissebb eredményeiről és a vé­dekezés tapasztalatairól. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony szeptember 26-án Komárom szeptember 26-án Zseliz szeptember 26-án Rimaszombat szeptember 26-án Losonc szeptember 26-án sárgarépa 12 Sk/kg 8-12 Sk/kg 10 Sk/kg 18 Sk/kg 14-15 Sk/kg petrezselyem 30 Sk/kg 25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 25-35 Sk/kg 24-39 Sk/kg burgonya 8-10 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 5-8 Sk/kg kukorica 5-7 Sk/cső 8 Sk/cső X X 4 Sk/cső paprika 22-26 Sk/kg 12-25 Sk/kg 5-15 Sk/kg X 14-25 Sk/kg karalábé 20-30 Sk/db 5-8 Sk/db 5 Sk/db 10-15 Sk/db 6-8 Sk/db zeller 20 Sk/db 7-8 Sk/db 8 Sk/db 10 Sk/db — 8-10 Sk/db káposzta 10-12 Sk/kg 7-8 Sk/kg — 6-7 Sk/kg :^H 8-10 Sk/kg 7-8 Sk/kg zöldbab 40-44 Sk/kg 25-30 Sk/kg X X X szilva X 24 Sk/kg X X X hagyma 10-14 Sk/kg 10-14 Sk/kg 10 Sk/kg 15-18 Sk/kg 15 Sk/kg paradicsom 20-32 Sk/kg 15-22 Sk/kg 10 Sk/kg 25 Sk/kg 22-32 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg 70 Sk/kg 90 ,Sk/kg szőlő 44-50 Sk/kg " 25 Sk/kg 25 Sk/kg X 15-79 Sk/kg cékla 10-12 Sk/kg X 10 Sk/db X 10-15 Sk/kg kel 18-20 Sk/kg 12-14 Sk/db X 18 Sk/kg 15 Sk/kg alma 20-30 Sk/kg 20-25 Sk/kg 20 Sk/kg 20-22 Sk/kg 22-38 Sk/kg saláta 10-12 Sk/fej 6-8 Sk/fej X 10 Sk/fej X fokhagyma 60-70 Sk/kg 55 Sk/kg 60 Sk/kg 55 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 20-28 Sk/kg 16 Sk/kg X 28 Sk/kg 20 Sk/kg tojás 2,80-3,00 Sk/db 2,40-3,00 Sk/db X 2,60 Sk/db 2,00-2,50 Sk/db karfiol 20-40 Sk/db 10-25 Sk/db X 30-35 Sk/kg 15-35 Sk/fej Talaj lakó kártevők CSEKES ZOLTÁN Az év hátralevő részében a növény- védelmi munkák többsége már a jö­vő évi termés megalapozását szol­gálja. Ezek közül most az almamoly mechanikai irtása a legidőszerűbb. A kiskertekben a köztesterriielés kö­vetkeztében gyakori, hogy az alma­moly elleni rovarölőszeres védeke­zés elmarad, vagy csak részleges eredményt hoz. A molylárvák most okozzák a legnagyobb kárt, ame­lyek a károsított almával lehullnak, majd a földről ismét visszamásznak a fára, és újabb gyümölcsöt károsí­tanak. Egy-egy molyhernyó így több almát is képes fertőzni, s a bőséges táplálékon kifejlődve vonulhat tele­lőre. A telet többnyire kéregrepedé­sekben, szedőládák hézagai között, ritkább esetekben a talajban, a fel­szín közelében kifejlett lárvaalak­ban vészelik át. A lárváknak az a tulajdonságuk, hogy rendszeresen visszavándorol­nak a fára, egyszerű és hatásos irtá­si lehetőséget kínál a kiskertekben. A fák törzsére 15-25 cm-es hullám- papírövet tekerhetünk úgy, hogy a föld felé néző szegélye lazán érint­kezzen a törzzsel. Ha a többszörö­sen körbetekert hullámpapírgyűrűt a felső széle közelében dróttal vagy zsinegszorítással a törzsre rögzít­jük, úgy a gyűrű alsó része kellően laza lesz. A fölfelé vándorló lárvák, hernyók a papíröv alatt csak a szorí­tásig jutnak, de visszafordulni már nem képesek. A fejletlenebb lárvák így elpusztulnak, a teljes kifejlődés­hez közel állók pedig a hullámpapír récéi között rendezkednek be a te­lelésre. Az övék rendszeres cseréi­vel, majd ezek megsemmisítésével újabb almák károsodását előzhet­jük meg, és nagymértékben csök­kenthetjük az almamoly telelő né­pességet. Ahol erre lehetőség van, tanácsos az öveket óvatosan leszedni és olyan helyzetben, ahogy a fán voltak, sűrű dróthálóval körülvenni, esőtől vé­dett helyen a szabadba kihelyezni. Tavasszal így saját kertünkben is megfigyelhetjük az almamolyok raj­zásdinamikáját. Az övékben fejlődő lepkék rajzásának kezdete és lefo­lyása ugyanis megegyezik a termé­szetes népesség rajzásával, ebből pedig pontosan meghatározhatjuk az első lárvanemzedék elleni véde­kezés időpontját. Vigyázni kell azonban arra, hogy a lepkék ki ne szabaduljanak! Ezzel a módszerrel a szilvamolyokat is megfigyelhet­jük, illetve gyéríthetjük. Ellenük azonban a papírövek helyett juta- zsákdarabokból készült fogóöveket kell használni. A talajlakó kártevők - mocskospajor, drótféreg, cserebo­gár - súlyosan károsíthatják áz ül­tetvényeket és a zöldségkultúrákat egyaránt. Különösen a májusi csere­bogárpajoroknak a kártételére szá­míthatunk, ezek tartoznak nálunk a legjelentősebb talajlakó kártevők közé. Nálunk a hároméves fejlődésű lárva kizárólag a talajban él, illetve károsít. Az utolsó telet már imágó alakban tölti a talajban és innét in­dul el az újabb rajzásmenete. A lár­vák a fiatal, vékony gyökereket el­rágják, a vastagabb gyökerek felszí­nét és a mélyebb rétegeket is meg­rágják, kiodvasítják. A megrágott növények levelei hervadnak, majd később a növény teljesen elpusztul. Az üyen növény gyökérzónában akár 10-15 darab cserebogárpajor is található. Ilyenkor az őszi időszak­ban célszerű a kártevő ellen véde­kezni, mert a védekezés hatásos és kevésbé veszélyes. Erős fertőzésnek számít, ha négyzetméterenként 1-2 lárvát találunk. Ilyenkor a szántás, illetve ásás előtt szórjunk a talajra Diazinon 10 G vagy Basudin 10 G talajfertődenítőt (1-2 grammot egy méterre, illetve a csomagoláson fel­tüntetett használati utasítás sze­rint). A mezei pocok fertőzöttsége megfi­gyeléseink szerint egyelőre még a veszélyszint alatt van. Helyenként azonban már alakulnak kisebb fer­tőzési gócok. A szórványosan észlelt létszámnövekedés arra figyelmez­tet, hogy hamarosan általánossá vá­lik a szaporodási folyamat. A táplá­lékforrás szűkülése azonban arra készteti a pockokat, hogy olyan te­rületekre vándoroljanak, amelyek huzamosabb ideig elegendő táplá­lékot nyújtanak számukra. Ilyen te­rületek a kertek és az értékes gyü­mölcsösök is. Itt a védekezés elma­radása mindig nagyobb károkat eredményez. A gazdaboltokban több pocokirtószert is kínálnak. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének munkatársa AGRÁR MORZSÁK Kisebb lesz a sertéshúsfogyasztás Pozsony. A vágósertések ára az év hátralévő felében várhatóan nőni fog, azonban így sem éri el a tavalyi árszínvonalat - derül ki a Agrárgazdasági és Élelmiszer- ipari Kutatóintézet elemzéséből. A sertések száma a tavalyi évhez képest 2%-kal nő elérve az 1,5 mÜlió darabot. Az anyasertések száma 2,6 ezerrel, 133,6 ezerre nő. Élősertés- és sertéshús-beho­zatalunk a második félévben 60%-kal esik vissza a tavalyi év azonos időszakához képest. A ta­valyi évhez képest fél százalékkal visszaesik a lakosság sertéshús- fogyasztása is. Jelenleg a lakos­ság évente 30,5 kilogramm ser­téshúst fogyaszt. (SITA) Olcsóbb agrártermékek Pozsony. Augusztusban folytató­dott a mezőgazdasági termékek árcsökkenése. A statisztikai hiva­tal szerint az elmúlt havi csak­nem 1%-os csökkenéséhez a vá­gósertések 5,5%-kos és az első osztályú csirke csaknem 12%-os áresése járult hozzá, olcsóbb volt a juhhús és a tojás is. Több mint 4%-kal drágult a tehén- és a juh- tej. A növénytermesztés árszínvo­nalát a mintegy 9%-kal drágább repce és a 2,4%-kal drágább bur­gonya emelte. Mintegy 2%-kal csökkent a gabonafélék ára. (ú) Újabb BSE-fertőzés Csehországban Prága. Csehországban tegnap újabb BSE-vel fertőzött szarvas- marhát találtak. A beteg állatra egy Brünn melletti farmon talál­tak rá. Csehországban ez már a harmadik eset, miközben az első BSE-vel fertőzött szarvasmarhára még tavaly tavasszal bukkantak rá. A mostani fertőzést egy szep­tember 25-én levágott ötéves te­hénnél mutatták ki, a végleges eredményeket azonban csak hét­főre ígérik. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. szeptember 30-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,011 Lengyel zloty 10,354 Angol font 66,829 Magyar forint (100) 17,289 Cseh korona 1,386 Svéd korona 4,617 Dán korona 5,656 Szlovén tollár (100) 18,409 Japán jen (100) 35,078 Svájci frank 28,651 Kanadai dollár 27,224 USA-dollár 42,963

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom