Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-26 / 224. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 26. Kiadnak 13 csecsen lázadót Tbiliszi. Grúzia kiadja Oroszországnak azt a 13 csecsen fegyveres lázadót, akit augusztus 3-án és 5-én vettek őrizetbe a grúz-orosz határ csecsenföldi szakaszán. Erről Vlagyimir Usztyinov orosz főügyész személyesen tárgyalt Tbilisziben. Nugzar Gabri- csidze grúz főügyész a kiadatás feltételeként olyan konkrét anyagok bemutatását kérte, amelyek bizonyítják, hogy a csecsének Oroszországban bűncselekményeket követtek el. Moszkva a dokumentumok átadásával elegeit tett Tbiliszi feltételeinek. (MTI) Amerikai katonák is érkeztek Abidjan. A múlt héten francia, tegnap pedig amerikai katonai alakulatok érkeztek Elefántcsontpartra, hogy megvédjék a fegyveres összetűzésektől sújtott afrikai országban tartózkodó amerikai állampolgárokat. A kétszáz katonát csak akkor telepítik a helyszínre, ha beavatkozásuk szükséges lesz. „Nem kimenekítő, hanem biztosító műveletről van szó” - hangsúlyozta egy illetékes. Bouaké városban, amelyet a lázadók tartanak a kezükben, több száz külföldi tartózkodik, köztük 160 amerikai. Az USA felszólította a lázadókat, tegyék le a fegyvert, és kezdjenek tárgyalásokat a kormánnyal. (MTI) Washington kedvében járnak Washington. Mikronézia is csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek vállalták, hogy nem adnak ki amerikai állampolgárokat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). A csendes-óceáni szigetország előtt az USA-val hasonló egyezményt eddig a következő államok kötöttek: Románia, Izrael, Kelet-Timor, Afganisztán, Tádzsikisztán, Palau, Mauritánia, a Dominikai Köztársaság, Üzbegisztán, Honduras és a Marshall-szigetek. (MTI) Lech Walesa műsorvezető lesz Varsó. A lengyelek 63 százaléka ellenzi, hogy visszatérjen a Szolidaritás szakszervezet élére Lech Walesa, aki hamarosan egy horgászásnak és politikának szentelt tévéműsor vezetőjeként mutatkozik be. A Szolidaritás szakszervezet, amelyet 1980-ban alapított Walesa, és jelenleg a 2000-ben tartott elnökválasztáson a katolikus jobboldal jelöltjeként vereséget szenvedett Marian Krzaklewski irányít, ma tartja XV. országos kongresszusát, hogy megválassza új vezetőjét. Walesa az 1995-ös elnökválasztáson az Aleksander Kwasniewskivel szemben elszenvedett veresége óta a politikai élet szélére sodródott, jelenleg Gdanskban él. (MTI) Walesa a közelmúltban nem tártotta kizártnak, hogy visszatér az elnöki székbe, ha jelölik a tisztségre (Képarchívum) Rengeteg halott és sérült Gudzsarátban - háromezer katona érkezett a helyszínre Szakítás a hagyománnyal: Párizs helyett Londonba Mészárlás a templomban Újdelhi. Indiai kommandósok tegnap reggel, 14 órás ostrom után a két támadó lelövésével véget vetettek a gandhinagari hindu templom elleni támadásnak, amelynek során az ismeretlen behatolók harminc embert megöltek, hetvenet megsebesítettek és több százat időlegesen túszul ejtettek. Gudzsarát államban tovább nőt a hinduk és muzulmánok közötti feszültség, Újdelhi 3000 katonát küldött a helyszínre. A támadók kedden hatoltak be a nyugat-indiai szent helyre, miközben ott több mint hatszáz zarándok imádkozott. Tüzet nyitottak a hívekre, és több kézigránátot is felrobbantottak. Az indiai hadsereg különleges egységeinek tegnapra sikerült ártalmatlanná tenniük a támadókat, akik több mint fél napon át sikeresen ellenálltak a hagyományosan kiképzett katonák ostromának. A kommandósok hatékonyan léptek fel, mindkét támadót lelőtték. A zarándokok közül több mint ötszázat már kedden sikerült kimenekíteni az épületből. Még mindig nem ismert a fegyveresek Jóléte. Bár a mészárlást senki nem vállalta magára, az eddig ismeretlen Tehrik-e- Kasas (a bosszú mozgalma) elnevezésű szervezetet hozták kapcsolatba a szent hely elleni támadással. India tegnap a szomszédos Pakisztánt is megvádolta a támadás megszervezésével. Iszlámábádban ezt visszautasították. (MTI) Szaddám katonatiszteket állított a tartományok és gazdasági objektumok élére Lázadás Blair ellen Több gyerek is életét vesztette a kegyetlen mészárlásban (Reuters-felvétel) Schröder-Blair találkozó MTI-JELENTÉS London. Vasárnapi parlamenti választási sikere utáni első külföldi útján Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott többórás megbeszélést kedd este Londonban Gerhard Schröder német kancellár. Blair szóvivőjének rövid tájékoztatása szerint a felek több mint két órán át tartó „meleg hangulatú, nem hivatalos magánvacsora keretében” számos kérdést megvitattak, köztük az iraki válság problémáját. Schröder sebtiben megszervezett londoni látogatására azután került sor, hogy az elmúlt hetekben alaposan lehűlt Németország és az USA viszonya, miután a német kancellár a választási kampány idején számtalanszor nyilvánvalóvá tette, hogy ellenzi az Irak elleni katonai beavatkozást. A kancellár londoni látogatása napján hozta nyilvánosságra a brit kormány az úgynevezett iraki dossziét, amely a legfrissebb hírszerzési adatokkal kívánja igazolni az iraki tö- megpujsztító fegyverek azonnali leszerelése követelésének jogosságát. Németország az USA egyedüli európai szövetségese, amely jelezte: Akkor sem hajlandó részt vermi egy katonai beavatkozásban, ha az megkapja az ENSZ felhatalmazását. Tony Blair, Amerika legszorosabb szövetségese egy Irak elleni fellépésben, a német Tagesspiegelnek adott inteijújában védelmébe vette Schröder álláspontját, rámutatva: a kancellár teljesen jogos kérdéseket vet fel. Blair és Schröder eszmecseréjére ezért úgy tekintenek, mint egyfajta hídra Berlin és Washington között, enyhítendő az Irakkal kapcsolatos német-amerikai nézeteltéréseket. Schröder londoni látogatása egyben szakít a korábbi hagyományokkal, eddig az új német kancellár első hivatalos útja mindig Párizsba vezetett. Új zsidó település a palesztin területek szívében Tárgyalások Rámalláhról MTI-HIREK Jeruzsálem. Tizennégy épületből álló új zsidó település létesült a Jordán nyugati partján lévő palesztin területek szívében, Náblusztól nem messze, Rehalim közelében. Az ünnepségre izraeli parlamenti képviselők is érkeztek. A telepesek egy katonai őrposztot alakítottak át. Tizenegy palesztint vettek őrizetbe az izraeliek tegnapra virradóra Ciszjordániában, és felrobbantottak egy házat, amelyben Izrael elleni támadásért letartóztatott palesztinok családtagjai laktak. A nap folyamán további két házat romboltak le. Az izraeli hadsereg augusztus eleje óta több mint negyven palesztin lakóházat tett a földdel egyenlővé. Izraeli és palesztin tisztségviselők kezdtek tárgyalásokat tegnap biztonsági kérdésekről - tájékoztatott Simon Peresz külügyminiszter, aki leszögezte: a BT kedden elfogadott határozatát a zsidó állam egyelőre nem tartja elfogadhatónak. Peresz cáfolta, hogy a rámalláhi ostrom miatt törés következett volna be Izrael és az USA kapcsolatában. Norwichban tanult az iraki fegyverprogram vezetője Doktor Baktérium London/Abu-Dzabi/ Washington. Az európai sajtó általában úgy ítéli meg, hogy a brit kormányfő által kedden ismertetett iraki dosszié nem indokolja a Bagdad elleni háborút. A brit parlament tegnap hajnalig nyúló vitája után pedig 53 kormánypárti képviselő szavazott a kormány iraki politikája ellen. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A parlamenti vita lezárását jelentő technikai szavazáskor 64 alsóházi - köztük 53 munkáspárti - honatya ellenezte az egy napra meghirdetett vita berekesztését, szimbolikusan tiltakozva ezzel egy iraki katonai beavatkozás ellen. A munkáspárti kormány 1997-es hatalomra kerülése óta ez volt a második legnagyobb parlamenti lázadás a Blair-kormány politikája ellen, saját frakciója soraiból. Az ellenzéki Konzervatív Pártban is a szakadás jele mutatkozott, miközben a pártvezetés egyöntetű támogatásáról biztosította a munkáspárti kormány iraki politikáját, számos tory képviselő emelt szót egy esetleges katonai beavatkozás ellen. Douglas Hogg, a toryk volt külügyi államminisztere egyenesen úgy vélte, hogy a munkáspárti kormány által a törvényhozás elé terjesztett iraki dosszié Szaddám Húszéin fegyverkezési programjáról nem igazolja egy katonai fellépés szükségességét. Szaddám Húszéin iraki elnök sürgős üzenetben szólította fel Amr Muszát, az Arab Liga főtitkárát: akadályozza meg, hogy öbölbeli arab országok részt vegyenek egy Irak elleni amerikai katonai agresszióban. Az al-Dzsazíra katari műholdas televízió tegnapi jelentése szerint Szaddám javasolta, hogy a főtitkár hívja össze a liga minicsúcsértekezletét. Ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozták Nadzsi Szabii külügyminiszter Kofi Arman ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenetét, mely szerint augusztus 17. és szeptember 13. között amerikai és brit harci gépek 859 alkalommal hatoltak be Irak légterébe. Ugyancsak az al-Dzsazíra jelentette: Szaddám Húszéin katonatiszteket nevezett ki több tartomány kormányzójává és valamennyi fontos gazdasági objektum vezetőjévé. Az intézkedés célja, hogy „háborús körülmények között biztosítani lehessen az államgépezet és a gazdaság működésének ellenőrzését” - írta az ITAR-TASZSZ. Politikai elemzők szerint komoly érveket adhat az Irak elleni háborút ellenző amerikai politikai erőknek Ad Gore volt alelnök beszéde, amelyben a demokrata politikus igen keményen bírálta Bush elnök Irakkal szembeni politikáját. „Egy Irak elleni, meggondolatlan támadás olyan veszélyes folyamatokat indíthat el, amelyek elidegeníthetik az USA szövetségeseit és visszavethetik a terrorizmus ellen vívott háborút is.” A1 Gore hozzátette: a republikánus kormányzat a nemzetközi jog normáinak felrúgását kockáztatja „csináld magad!” cowboy- stílusú politikájával. MTI-HiR London. A nyolcvanas évek elején Angliában szerezte tudását az az iraki kutatónő, akit Tony Blair keddi dossziéja a Bagdad által folytatott titkos fegyverfejlesztések egyik központi személyének nevezett. Rihab Taha, akit a dokumentum az iraki biológiai program vezetőjének tart, 1979-től négy éven át a kelet-angliai Norwich egyetemén tanult, ott írta doktori disszertációját. Ezután az egyik iraki katonai kutatóközpontba került: Az Öböl-háború után ő volt az ENSZ-szakértők egyik kísérője az iraki katonai létesítményekben. Az ellenőrök a 46 éves asz- szonyt csak Doktor Baktériumnak nevezték. Megkezdődött a felőrlő háború Párizs. Amerikai és brit repülőgépek négy hete módszeresen bombázzák az észak- és dél-iraki parancsnoki és kommunikációs központokat, a felőrlő háború a bagdadi rezsim katonai infrastruktúrájának felszámolására irányul - írta a Le Monde. „Valódi felőrlő háborúról van szó, amely arra szolgál, hogy üzemen kívül helyezze Szaddám és vezérkara, valamint a hadsereg alakulatai közötti parancsátviteli infrastruktúrát. Vakká és süketté akarják tenni a rendszert még október közepe előtt.” (MTI) ET-közgyűlési vita és határozat Kalinyingrádról Ne szigetelőd]’ön el MTI-HIR Párizs/Strasbourg. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése tegnap állást foglalt amellett, hogy tiszteletben kell tartani az európaiak szabad közlekedésének jogát a kalinyingrádi körzet esetében is, amely az EU keleti bővítésével elszigetelődik az Oroszországi Föderációtól. A starsbourgi páneurópai szervezet emberjogi bizottsága olyan tranzitrendszer bevezetését indítványozta a közgyűlésnek, amely megszabott feltételekkel és a biztonsági szempontok érvényesítésével lehetővé teszi, hogy Oroszország állampolgárai minimális nehézségek árán közlekedhessenek a kalinyingrádi körzet és az anyaország más területei között. A határozat kiemeli, hogy a kérdés rendezése elősegíti a balti-tengeri régió gazdasági és politikai prosperitását, s üdvözöli Moszkva azon törekvését, hogy csökkenti a kalinyingrádi körzet katonai jelentőségét és a térséget különleges gazdasági zónává tervezi átalakítani. Fenntartási költségeit évi félmilliárd dollárra becsülik, a felszerelése viszont jóval többe kerülne NATO-szuperalakulat - a világrendőr mundérja ÖSSZEFOGLALÓ A NATO védelmi minisztereinek tegnap véget ért varsói találkozóján az USA által javasolt 25 ezer fős gyorsan bevethető alakulat kapcsán a Népszabadság megállapítja: a világkommandónak, ennek az önmagában nem nagy szuperalakulatnak a létrehozása megváltoztatná a NATO jellegét, doktrínáját és fejlesztési irányait is. A lap szerint a változás forradalmi: az atlanti szövetség terület-önvédelmi funkciója mellé felveszi a vüágrendőr mundérját is. A kommandó a világ bármely pontjára hét napon belül eljuttatható és ott döntő erőként bevethető, szupermodem felszereléssel ellátott alakulat lenne. A tengeri, légi és földi harcra egyaránt kiképzett katonák terrorelhárító és megelőző csapásokat mérnének. Az utóbbi azt jelentené, hogy - a Bush-doktrínát átvéve - a NATO nemcsak földrajzilag, hanem minőségileg is növelné hatókörét. Mindez nagyon messze menő stratégiai, jogi és politikai következményekkel jár. Előzetes döntés a novemberi, prágai csúcstalálkozón várható. A tizenkilenc tagállam közül 12-13 támogatja a világkommandó tervét, köztük a NATO-ban különutas Franciaország is. A Washingtonnal mélyhűtött viszonyban lévő Németország védelmi minisztere viszont „csak egy pü- lantást vetett” a tervre, amelyet még „alaposan tanulmányozni kell”. George Robertson NATO-főtitkár szerint mindenki tisztában van azzal, hogy a NATO-nak meg kell újulnia. E szerint a tagállamok területének és lakosságának védelme mellett alapfeladattá válik a terrorizmus és a tömegpusztitqTegyverek terjedése elleni harc. Ó nem a megelőző csapás kifejezést használta, hanem úgy fogalmazott, hogy „ahol az ellenség elrettentése nem bizonyul hatásosnak, ott gyökerestül el kell pusztítani a NATO-katonák és lakosság elleni fenyegetést, bármilyen jellegű legyen az”. Értesülések szerint Oroszország is érdeklődik a világkommandóban való részvétel iránt. Moszkva nemrég küenc területen állapodott meg konkrét együttműködésről az atlanti szövetséggel. A vüágkommandó fenntartási költségeit évi félmilliárd dollárra becsülik, a felszerelése viszont jóval többe kerülne. Minden katona teljes harci és kommandós kiképzést kapna, és olyan eszközöket, amelyekkel egyedül vagy kis csoportokban is önfenntartó, tartósan harcképes. Állandó, közvetlen, műholdas-számítógépes kapcsolatban állna társaival és parancsnokával, sisakképernyőjére kapva a szükséges információkat vagy a képeket az ellenségről. Hasonló, ötezer fős alakulat már van Amerikában. Könnyen kialakítható ilyen egység a brit, a francia és a kanadai kommandósokból. A csapat a NATO fő- parancsnoka alá tartozna, bevetéséről a szövetséges kormányok döntenének, (n) Az ET-döntés visszhangja Belgrad bizakodik Belgrád. A jugoszláv külügy üdvözölte, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése javasolta a miniszteri bizottságnak Jugoszlávia felvételét a szervezetbe. A közlemény szerint a közgyűlés döntésével azt fejezte ki, hogy elismeri a jugoszláv demokratikus kormány erőfeszítéseit, továbbá a jogállam megteremtésében és az emberi, illetve kisebbségi jogok védelmében elért eredményeit. Miroljub Labusz szövetségi miniszterelnökhelyettes, a vasárnapi szerbiai elnökválasztás egyik esélyese szerint az ET-közgyűlés döntése egy lépéssel közelebb hozza az országot az EU-hoz. (MTI)
