Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-19 / 218. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 19. FÓKUSZBAN: A VÁLASZTÁSOK A polgároknak jogukban van közvetlenül vagy képviselőik megválasztásával részt venni a közügyek igazgatásában Arányos a rendszer, ezért a voksolás egyfordulós A választójog politikai alapjog Aki elmúlt 18, szavazhat (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) A politikai jogoknak a demokratikus társadalomban fontos szerepük van: egy adott állam demokratikus * berendezkedésének a fokát a politikai jogoknak minél szélesebb biztosítása, illetve e jogok mindennapos megvalósítása határozza meg. ÖSSZEÁLLÍTÁS A demokrácia olyan politikai rendszer, ahol az állampolgárok maguk választhatják meg, kik kormányozzák országukat, ahol az emberek szabadok és egyenlők, jogaikat pedig törvény védi. Szlovákiában szeptember 20-21-én lesznek a soron következő, demokratikus parlamenti választások, melyekkel kapcsolatban néhány hasznos tudnivalót és érdekességet állítottunk össze. Mi a választójog? A választójog kettős természetű: egyrészt azoknak a jogszabályoknak az összességét értjük alatta, amelyek az állami hatalomgya'- korlás középpontjában elhelyezkedő képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg; másrészt a választójog politikai alapjog, amely a hatalomban való részvétel jogát jelenti. A választójog a politikai jogok egyik alappillére, melyet az úgynevezett első- generációs emberi jogok csoportjába sorolunk. A választójoggal élve az adott polgár gyakorolja beleszólási jogát a közügyek irányításába a választott testület összetételének a meghatározásán keresztül. Erre azért van szükség, mivel kivitelezhetetlen lenne, hogy mindenki minden közügyhöz kifejtse a véleményét, illetve döntsön róla. így a parlamenti választások során a polgár a leadott szavazatával az általa választott politikai tömörülést hatalmazza fel, hogy jogait és érdekeit a törvényhozáson belül képviselje. Innen is ered az önkormányzati vagy az országos választott testületek tagjainak a megnevezése - képviselő. A megválasztott képviselőnek elsősorban a saját választóit kell képviselnie. Lényegében a választójog biztosítja a polgár részvételét a közhatalom gyakorlásában. Mi biztosítja a választójogot? Szlovákiában a polgárok választójogát alkotmányunk 30. cikke rögzíti. Alaptörvényünk kimondja: a polgároknak jogukban van közvetlenül vagy képviselőik szabad megválasztásával részt venni a közügyek igazgatásában. Alkotmányunk szerint mindenkit megil- lett a közvetlen és a tikos szavazáshoz való jog. A választásokon részt vehet minden olyan, 18. életévét betöltő szlovákiai állampolgár, aki a voksolás idején az országban tartózkodik, mivel az ország területén kívül - a nagykövetségeken, a konzulátusokon - nem hoznak létre választási körzeteket. Mikortól ismerjük a választójogot? A választójog nem mindig tartozott az úgynevezett elsőgenerációs emberi jogok közé. Még a 20. század elején sem volt az általános választójog ismert a világ legtöbb fejlett államában. Különböző feltételekhez kötötték, ki rendelkezhetett választójoggal. Ez legtöbbször vagyoni vagy származási kikötéseket jelentett, de gyakori volt a választójog műveltséghez, adóhoz, illetve fajhoz való kötése is. Egy - a nem szerinti - megkötés szinte mindenhol érvényben volt: a nők sokáig nem járulhattak az urnákhoz. Nagy-Britanniában például a gyengébb nem képviselői csak 1927- ben, Svájcban még később, 1971- ben, népszavazás eredményeképpen kaptak választójogot. A társadalmak demokratizálódásával a különböző feltételek fokozatosan eltűntek. Manapság a választójogot nemcsak az államok törvényei, hanem több nemzetközi emberjogi egyezmény is rögzíti úgy, hogy megkövetelik: a választások szabadok, titkosak és lehetőleg minél általánosabbak legyenek. A demokratikus országokban általában három-négy alapelven nyugszanak a választások Általános, egyenlő, közvetlen és titkos ISMERTETÉS Általában a demokratikus országokban három-négy alapelven nyugszanak a választások. Ä szám azért változó, mivel a választások közvetlensége nem minden államban alapfeltétel; például az Amerikai Egyesült Államok elnökét nem közvetlen szavazással választják a polgárok. Szlovákia alkotmánya biztosítja mind a négy alapelvet, tehát az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választásokat. Mi az általános választójog elve? Az általános választójog azt jelenti, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára, aki elért egy törvény által megszabott korküszöböt - 18 év -, aktívan részt vehet a választásokon és élhet szavazati jogával, s ezzel osztozhat a képviselő- testületek összetételének meghatározásában. A választójog általánossága azt is jelenti, hogy a választó maga is megválasztható ezekbe a testületekbe. Nincs választójoguk a szellemileg fogyatékos, az egyáltalán vagy korlátozottan cselekvőképes, az önjogúságtól megfosztott, valamint a karanténban levő személyeknek, illetve bizonyos esetekben az éppen börtönbüntetésüket töltő személyeket is megfoszthatják választójoguktól. A passzív választójog azt jelenti, hogy minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy képviselővé, polgármesterré, köztársasági elnökké válasszák. A passzív választójog gyakorlásának alsó korhatára önkormányzati képviselő esetében 18, parlamenti képviselőknél 21, polgármesterek esetében 25 év. Köztársasági elnök olyan személy lehet, aki betöltötte 40. életévét. Mi az egyenlőség elve? A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy a választások során minden állampolgár egyenlő, vagyis leadott szavazata ugyanolyan fontos és azonos súlyú, mint más választóé._ Mi a közvetlen voksolás elve? A közvetlen szavazás értelmében a képviselő-testületek tagjait közvetlenül maguk a polgárok választják, azaz a voksolás nem közvetve, képviselőkön, un. elektorok segítségével történik. A legfontosabb alapelv A titkos szavazás a választójog legfontosabb alapelve. Nélküle nem lehetséges szabályosan és igazságosan lebonyolítani a választásokat. Voksoláskor az állampolgár számára olyan feltételeket kell kialakítani, hogy zavartalanul és úgy választhassa ki a jelölt(ek)et, aki(k)re a szavazatát adja, hogy senki se tudhassa meg, kire szavazott. A választóhelyiségekben elkülönített helyeket alakítanak ki, ahol a polgárok megjelölik a szavazócédulákon a jelölteket; ezután a cédulákat egy külön borítékba teszik. A nyilvánosság előtt csupán a boríték szavazóurnába helyezése történik, amelyet a választási bizottság felügyel. Ki tartózkodhat a választási helyiségekben? A választások titkosságához hozzátartozik az is, hogy a választási helyiségben csak olyan személyek tartózkodhatnak, akikről a törvény rendelkezik. Jelen lehetnek a Központi Választási Bizottság által akkreditált személyek, például újságírók vagy választási megfigyelők is. Az elkülönített választóhelyeken csak maga a voksoló polgár tartózkodhat, még a választási bizottság tagjai sem léphetnek oda. A választási rendszer ISMERTETÉS A választási rendszer eszköz, mely segítségével a képviselet elvéből valóság lesz. A választók ugyanis csak azt választhatják ki, hogy melyik pártra vagy jelöltre adják voksukat, a választási rendszer viszont azt határozza meg, hogy a leadott szavazatok milyen módon befolyásolják a parlamenti mandátumok elosztását. A képviselői helyek tényleges elosztása attól függ, milyen választási rendszert alkalmaznak az adott államban. Szlovákiának arányos választási rendszere van, ezért a voksolás egyfordulós. Az arányos rendszer feltétele egy többmandátumos választási körzet, melyben a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják szavazatukat. A parlamenti mandátumokért így elsősorban nem személyek, hanem pártok versengenek. A mandátumot a pártok a leadott szavazatok arányában nyerik el - ebből adódik az arányos megnevezés. Ez a fajta - Európában leginkább elterjedt - választási rendszer elsősorban a kisebb pártoknak kedvez, ugyanakkor hitelesen tükrözi a parlamentben a politikai erők országos támogatottságát. A választójogi törvény értelmében a Szlovák Köztársaság egész területe egy választási körzetet alkot. A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgár- mesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket legkésőbb 30 nappal a választások előtt. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában 1000 választónak kell jutnia. Ä község távol eső részein önálló szavazókörzetet lehet létrehozni, ha legalább 50 választó van az adott körzetben. Külön szavazókörzet alakítható ki az egészségügyi és szociális intézményekben, ha legalább 100 választó van ott. Ebből adódik, hogy egy nagyobb településen több szavazókörzetet is létrehoznak. A községeknek aktualizálniuk kell a névjegyzéket Két fontos jegyzék ÖSSZEÁLLÍTÁS A választásokkal két nagyon fontos névsort hozunk összefüggésbe: a választók állandó névjegyzékét és a választásokon induló pártok jelöltlistáját. Ez utóbbit az egyes politikai erők állítják össze, a névjegyzéket pedig a községek, Pozsonyban és Kassán a városnegyedek vezetik. A községeknek állandóan aktualizálniuk kell a névjegyzéket azon állami szervek adatai alapján, amelyek a polgárok személyi státusáról döntenek. A polgároknak ezért kötelességük jelenteni minden változást: az állampolgárság megszerzését vagy elvesztését, az elhalálozást vagy holttá nyilvánítást, a vezetéknév vagy a keresztnév módosítását. A választói névjegyzéket abc-sorrend- ben vezetik; a névjegyzékben szerepelnie kell a polgárok kereszt- és vezetéknevének, személyi (születési) számának és állandó lakhelyének. Minden választó csak egy választási névjegyzékben szerepelhet. Azok a szlovák állampolgárok, akiknek nincs állandó lakhelyük Szlovákia területén, a választások idején bármelyik választási helyiségben megjelenhetnek, ahol a körzeti választási bizottság felítja őket a körzetben szavazásra jogosultak névsorába. A választási névjegyzékbe való felvételt a bizottság feltünteti az illető útlevelében. Azok a választók, akik nem tudnak részt vermi a választásokon abban a szavazási körzetben, melynek választási névjegyzékében szerepelnek, kérésülae a község választási igazolványt ad ki, és a voksolás idejére kihúzza őket a választási névjegyzékből. Az igazolvány feljogosítja tulajdonosát, hogy beírják a választási névjegyzékbe egy másik szavazókörzetben. Minden polgárnak jogában áll meggyőződni róla, hogy neve szerepel-e a névjegyzékben és kérheti az esetleges hiba vagy hiányosság eltávolítását. A község 48 órán belül köteles a kérvénynek eleget tenni, vagy írásban megindokolni a kérvényezőnek, miért nem volt teljesítve kérése. A község legkésőbb két órával a választások előtt két példányban átadja a körzeti választási bizottságnak a szavazási körzetében szavazásra jogosultak névsorát. Mindenki élhet jogával... VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS IDŐ, 14-20 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.35-kor- nyugszik 18.55-kor. A Hold kel 18.41-kor- nyugszik 03.51-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 315, apad; Medve: 135, változatlan; Komárom: 210, árad; Párkány: 130, változatlan. ORVOSMETEOROLOOIA Változóan felhős lesz az égbolt, csapadékra azonban csak helyenként számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok körül alakul, délen 20 fokig is felmelegedhet a levegő. Éjszakára 6 és 10 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Záporesők, zivatarok holnap is csak elvétve várhatók. Napközben 13-18, éjjel 5-10 fok lesz. Szombaton országszerte megnövekszik a felhőzet, több helyen kell számolnunk esőzéssel. Nappal a legmagasabb hő- mérsékleti érték 12-16 fok körül alakul. Felerősödnek az időjárás kedveződen hatásai. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők főként a változékonyabb időjárású területeken érezhetnek nagyobb fájdalmat. Különösen a vérnyomás hirtelen ingadozása okozhat gondokat. Fáradékonyabbak, idegesebbek lehetünk, ezért a munkavégzéskor és a közlekedés során is nagyobb a balesetveszély. A reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködőket is az időjárás változása viselheti meg. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. Holnap Wf^MFSir * ^ VjrVJFjN UV^I\l ♦ Kossuth Lajos üzenete ♦ Az elfelejtett Kárpátalja ♦ Az Ipoly mente hiányzó zsidó közössége
