Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-13 / 213. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 13. Atomfegyverek bunkerekben Brüsszel. Belgium egyik katonai támaszpontján földalatti bunkerekben állítólag tucatnyi atombombát tárolnak. A Le Soir híre szerint maga a tény évek óta ismert a szakértők előtt, de most először fordult elő, hogy a kormány egyik - meg nem nevezett - tagja a ti- okvédelmi törvényt megsértve, nyíltan elismerte. Az atomfegyverek tárolásának helye NATO-titoknak számít, és a tárolásukra kötött államközi szerződésben a befogadó állam kötelezettséget vállal a titkosítására. A titok kiszivárogtatása elvben büntetőjogi felelősséget von maga után. (MTI) Kétszáz töltet „eltűnt" Kijev. Petro Szimonenko kommunista pártvezető állítása szerint csaknem kétszáz atomtöltet „eltűnt”, amikor Ukrajna területéről kivonták az atomfegyvereket. Az Ukrajnai KP első embere azt mondta, hogy az Ukrajnában még a szovjet időkben hadrendben lévő 2400 atomtöltet közül csak 2200 Oroszországnak való átadásáról vannak dokumentumok, 200-nak a sorsa így ismeretlen. (MTI) Repült a reptér igazgatója Bukarest. Azonnali hatály- lyal leváltották a bukaresti nemzetközi repülőtér vezér- igazgatóját és biztonsági vezetőjét, miután az egyik román kereskedelmi televízió bebizonyította, hogy bárki könnyedén bejuthat a létesítmény szigorúan őrzött területeire. A riporterek szerelőnek öltözve, azzal az ürüggyel, hogy a villanyégőket cserélik ki, rejtett kamerájukkal mindenhová bejutottak: felkeresték a szellőzőrendszer központját. Miron Mitrea közlekedési miniszter azonnal intézkedett. (MTI) Befejeződött az első szakasz Hága. Befejeződött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv elnök perének első szakasza, amelyben a bírák a Szerbiához tartozó Koszovóban élő albánokkal szemben elkövetett bűnöket vizsgálták. A tárgyalást szerdán két hétre felfüggesztették. A következő tárgyalási szakasz, amelyben Milosevicsnek a horvát-szerb háborúban elkövetett tömeges népirtásban játszott szerepéért kell felelnie, szeptember 26-án kezdődik. Zágrábban bejelentették: Stipe Mesic horvát államfő Hágába utazik majd, hogy a per horvátországi háborús bűnökkel foglalkozó szakaszában tanúskodjék Milosevic ellen. (MTI) Milosevicsnek három háborúban elkövetett bűnökért kell felelnie (Képarchívum) Izraeli katonák tegnap hajnalban lerombolták Gáza egyik külvárosában egy feltételezett Hamász-tag lakhelyét: 32-en váltak hajléktalanná. A lakóknak arra sem adtak időt, hogy ingóságaikat magukhoz vegyék. A spanyol hírügynökség pedig arról számolt be, hogy az egyiptomi határ közelében lévő Rafahban további öt házat romboltak le, mondván: olyan alagutakat rejtenek, amelyeket fegyver- és lőszercsempészésre használnak. (Reuters-fel vétel) Mindenki másként értékeli George Bush amerikai elnök évfordulós beszédét Ultimátumot szabott London/Moszkva/Torinó/Bar celona. Bő terjedelemben elemezte a világsajtó azt a beszédet, amelyet az amerikai elnök szerda este kilenckor (közép-európai idő szerint tegnap hajnali 3-kor) mondott a szeptember 11-i terror- támadások első évfordulója kapcsán. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A brit The Daily Telegraph kiemelte: George Bush az amerikaiak értésére adta, hogy közülük való, nem pedig kívülálló kritikus. Megtette azt, amit Bili Clinton soha nem mert volna: a jóról és a rosszról beszélt, miközben Istenhez fordult. Amerika jövőjét és elszántságát emlegette, nem pedig annak sebeit. Bush személyében az amerikaiak nagyszerű politikai vezetőre találtak. Az'orosz Nyezaviszimaja Gazeta meglátása szerint Bush mind a nemzetközi közösségnek, mind Iraknak ultimátumot szabott. Beszédével választás elé állította az ENSZ tagállamait: támogatást kérünk tőletek, de csak akkor, ha csakugyan támogattok bennünket. Ha nem, akkor nincs rátok szükségünk. Ez némüeg azokra a szavakra emlékeztet, amelyeket tavaly szeptember 11. után mondott Bush: vagy a mi oldalunkon álltok, vagy a terroristákén. A torinói La Stampa megállapította: az amerikai elnök 12 hónapon át vezette hazáját a terrorizmus ellen vívott harcban, amelyhez példátlan szövetséget kovácsolt egybe népekből és erőforrásokból. Most azonban fordulni látszik a lapjárás. A napirend következő pontja Szaddám Húszéin. Fennáll a veszély, hogy Bush magára marad, és az általa kovácsolt koalíció felbomlik. Utóbbit máris fellazítják a szövetségesekkel támadt politikai súrlódások, a Moszkvával és Pekinggel zajló stratégiai vetélkedés, valamint az Amerika-ellenes érzések, amelyek átjárják az arab világ jelentős részét. A Barcelonában kiadott El Periódico de Catalunya szerint Bush szavai ellentétben állnak a tetteivel. Utóbbiak alapját az olajkészletek fölötti uralom, a gyöngékkel szemben mutatott fukarság és az olyan partnereknek nyújtott támogatás képezi, amelyek nem éppen a demokrácia mintaképei. Sevardnadze elsietettnek és megalapozatlannak tartja Putyin fenyegetőzéseit Orosz fenyegetés, grúz válasz MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tbiliszi/Moszkva. Elsietettnek és megalapozadannak minősítette tegnap Eduard Sevardnadze grúz államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai figyelmeztetését, amely szerint Oroszország grúz területen is kész fellépni a biztonságát fenyegető csecsen fegyveresek ellen. Sevardnadze szerint Putyin egyoldalúan és nem egészen tárgyilagosan jellemezte a csecsenföídi helyzet mindkét országot nyugtalanító fejleményeit. A grúz elnök közölte, október elején Chisinauban, a FÁK csúcsértekezletén feltétlenül tárgyal kíván Putyinnal a két ország kapcsolataiban felhalmozódott problémákról, s reméli, hogy sikerül túljutniuk a grúz-orosz kapcsolatok válságán. Orosz politikusok tegnap támogatásukról biztosították a csecsen szakadárok elleni hatékony grúz fellépést követelő államfőt. „Moszkva azt akaija, hogy Grúzia tegyen eleget a terrorizmus elleni küzdelemben rá háruló kötelezettségeknek” - mondta New York ban az ENSZ-közgyűlés ülésszakán tartózkodó Igor Ivanov külügyminiszter. Mihail Margelov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint ha Putyin azt kérné, hogy küldjenek orosz katonákat Grúziába, segítendő a kaukázusi ország fellépését a csecsen fegyveresek ellen, akkor a Szövetségi Tanács ezt megszavazná. Moszkva tegnap a nemzetközi közösséget is tájékoztatta szándékairól. „Oroszország a nemzetközi joggal szigorúan összhangban megfelelő lépéseket tesz a terrorista fenyegetés elhárítására” - írta Putyin a Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz, a BT tagországai államfőihez, valamint az EBESZ tagállamainak címzett levelében. Továbbra is működőképes bin Laden terrorhálózata Al-Kaidások őrizetben MTI-HÍREK Kabul/Róma/Párizs. Afganisztánban az amerikai katonák foglyul ejtették az al-Kaida terrorhálózat két tagját, az egyik feltételezhetően a szervezet egyik legbőkezűbb bankálja. A másik hadifogoly is olyan fontos embernek számít a terrorszervezetben, hogy az amerikaiak már korábban értékes célszemélynek nyilvánították. Az amerikai hatóságok megtiltották az újságíróknak, hogy nyüvánosságra hozzák a bankár nevét. A hadműveletben, amelynek célja az al-Kaid,a egyik feltételezett sorozóközpontjának bevétele, kereken ezer amerikai katona vett részt. Vádat emeltek Szicíliában 15 pakisztáni állampolgár ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az al-Kaidához tartoznak. Augusztusban tartóztatták le őket egy tongai zászlót viselő kereskedelmi hajó fedélzetén. A 15 pakisztánit azért vették őrizetbe, mert vallomásuk során ellentmondásokba keveredtek, gyanús kódolt üzeneteket találtak náluk, és az útlevelük is hamis volt. A terrorizmusellenes koalíció az al- Kaida afganisztáni epicentrumára mért csapást, szétzilálta a hálózatot, a szervezet különféle egységei azonban a világban szétszóródva továbbra is léteznek, és fenyegetést jelentenek többek között Európában is - fejtette ki a Le Monde-nak a francia hírszerzés új vezetője. Pierre de Bousquet de Florian a DST francia kémelhárító szolgálat főnöke a francia lap csütörtöki számában közölt interjújában meggyőződéssel hangsúlyozta, hogy a terrorszervezet egységei a Kaukázusban, a Fülöp-szige- teken, Indonéziában, Afrika szarván és Észak-Afrikában, valamint Európában is működőképesek. Kína jelentős sikert ért el az ujgurok elleni harcban Amerika besegített MTI-HÍR Peking. Jelentős sikert aratott Kína a Hszincsiang-Ujgur autonóm terület szakadár muzulmánjaival szemben, miután amerikai támogatással sikerült elérnie, hogy egy ujgur mozgalom felkerüljön az Oszama bin Laden hálózatával kapcsolatban álló terrorszervezetek ENSZ-listájá- ra. A világszervezet szerdán döntött a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom (ÉTIM) kipellengérezése mellett, két héttel azután, hogy az USA befagyasztotta a merényletek elkövetésével vádolt, alig ismert szervezet vagyonát. A Pakisztánnal és AfBlair végül engedett Összeül a brit parlament London. Meghajolt a parlamenti pártok, képviselők nyomása előtt Tony Blair. A brit kormányfő jelezte, kész a parlament rendkívüli ülése elé vinni az iraki válság megvitatását. Michael Martinhoz, a parlament alsóháza elnökéhez írt levelében a kormányfő kérte a nyári szabadságon lévő törvényhozás összehívását. Javasolta, hogy a szeptember 23-ával kezdődő hétre időzítsék a parlamenti vitát, addigra kormánya összeállítja és közreadja az iraki rezsim tömegpusztító fegyverkezési programjáról rendelkezésre álló hírszerzési bizonyítékokat. Blair hangsúlyozta, nem az Irakkal kapcsolatos brit katonai kötelezettségvállalás kormányzati döntéséről kíván tanácskozni, hanem jelentést akar előterjeszteni Irakról, amelyet a külügyminiszter vezette vita követ majd. Blairt az elmúlt napokban súlyos bírálatok érték amiatt, hogy sajtóértekezletein, a szakszervezetek konferenciáján hajlandó részletesen ismertetni elgondolását Irakról, de mellőzi a demokrácia alappillérét, a parlamentet. (MTI) ganisztánnal határos nyugat-kínai tartományban az elmúlt évtizedben feszültté vált a viszony a török nyelvcsaládhoz tartozó, többségi ujgurok és a kínai kisebbség között, miután kínaiak ellen végrehajtott több merényletért Peking az ujgur szakadárokat tette felelőssé. Viszont az emberi jogok védelmezői aggodalmukat fejezik ki, látván, hogy a nemzetközi közösség áldását adja Kínának a függetlenségi törekvések elfojtására. Mary Robinson, az ENSZ emfferi jogi biztosa többször is kifogásolta a Hszincsiangban kialakult helyzetet, az ottani rendőrség megnövelt jogkörét. Francia haderő Nagyarányú fejlesztés Párizs. Öt év alatt 5,5 milliárd euróval többet kíván a hadsereg fejlesztésére fordítani a jobbközép francia kormány elődjéhez, a júniusban távozott baloldali koalícióhoz képest. A jóváhagyott törvénytervezet a 2003-2008 közötti időszakra szóló programban 88,87 milliárdos eszközfejlesztési hiteltámogatással számol. Ez lehetőséget teremt az ország második repülőgép-anyahajó- jának megépítésére is. Az előirányzat szerint a költséges nagyberuházást 2005-ben kezdik meg, az új hadihajót 2015 előtt tervezik hadrendbe állítani. Az idén befejeződő előző (1997-2002) programban biztosított évi 13 milliárd euróval szemben az új tervezet évi 14,84 milliárd eurót szán a fegyverzet ütőképességének megőrzésére, illetve bővítésére. Jacques Chirac államfő szerint Franciaország nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon Nagy-Britannia mögött, amely GDP-je 2,6 százalékát áldozza a hadsereg szükségleteire, s legújabb terveiben már a 3 százalékos szintet célozta meg. (MTI) Választási kampány kezdődött Ausztriában - a kormány béna kacsává vált Haider gondoskodott a bűnbakról MTI-JELENTÉS Bécs. Szerda este óta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke újra Jörg Haider, de a párt listavezető jeleöltje az előrehozott választásokon Herbert Haupt jelenlegi szociális ügyi miniszter - így döntött a párt elnöksége. Az osztrák lapok egybehangzóan úgy vélik, az a tény, hogy Haider a barátját, Hauptot tette meg listavezetővé, jelzi: Haider látja a kudarc eshetőségét, és ‘idejében gondoskodik bűnbakról. A Der Standard szerint az állatorvos Haupt semmiféle karizmával nem bír, miniszteri tisztségében több botrány és kevés siker kötődik a nevéhez, így az egyetlen vonása, amely mostani megbízatását indokolja, a Haider iránti olyan fokú hűség, amely túlmegy a lojalitás fogalmán. Az esetleges bukásért ő lesz a felelős, a siker Haider érdeme lesz. A Die Presse azt írta tegnap, a szereposztás azt jelenti, hogy a politikai skizofrénia az FPÖ-ben rendszerré válik. Haider, aki eddig egy kormányzó párt vezéralakjaként ellenzéki politikát folytatott, most pártelnökként újra kormányra kívánja juttatni pártját, ám maga, kívül maradva, újra ellenzék lesz. A Kurier úgy vélte, Schüssel kancellár nem saját elhatározásából, a tisztesség jegyében, hanem kényszer hatására javasolt előrehozott választásokat az FPÖ minisztereinek lemondása nyomán: a kormány elvesztette ugyanis parlamenti többségét azzal, hogy az FPÖ belső hatalmi harcában a párt 13 képviselője foglalt állást Susanne Riess-Passer pártelnök és alkancellár - s ezzel a kormány vonala - ellen. A Der Standard egy másik írása szerint nagy ára lesz annak, hogy a kormány béna kacsává vált, vagyis nem tud döntéseket hozni és keresztülvinni éppen akkor, amikor az EU bővítésével kapcsolatban az utolsó, döntő tárgyalások folynak, amelyeken sok-sok pénzről, a hatalom és a feladatok elosztásáról lesz szó, s sikereket csak azok az országok remélhetnek, amelyeknek képviselői hazai szilárd helyzetük biztos tudatában engedményeket tudnak kicsikarni a partnerektől. MTI-HlREK Szkopje/Brüsszel. Egy nyugat-macedóniai faluban vélhetően albán nemzetiségű fegyveresek megtámadtak egy rendőrőrsöt és megöltek egy rendőrt tegnap hajnalban. A támadást három nappal a szeptember 15-re kiírt parlamenti választások előtt hajtották végre. A rendőrség szóvivője szerint mintegy tíz támadó géppisztolyokból nyitott tüzet a Tetovo-völgyben fekvő Bogovinje falu rendőrőrsére. A megölt albán nemzetiségű rendőrön kívül a merényletben más nem sebesült meg. Macedónia tavaly márciusban a polgárháború küszöbére sodródott, miután heves harcok bontakoztak ki albán lázadók és a kormányerők között. Több hónapi nemzetközi közvetítéssel a kormány 2001 augusztusában megállapodást kötött a lázadókkal, amelynek értelmében bővebb jogokkal ruházták fel a 2,2 milliós lakosság egyharmadát kitevő albánokat. A NATO tegnap gyalázatosnak nevezte a macedóniai rendőrgyilkosságot, de változatlanul felkészültnek tartja a belpolitikai nehézségekkel küzdő balkáni országot a hétvégére kitűzött szabad és tisztességes választások megtartására. Mark Laity kijelentette: a támadás azt mutatja, hogy Macedóniában még mindig létezik egy olyan kisebbség, amely céltudatosan a feszültség és az erőszak szítására, félelemkeltésre törekszik. Rendőrőrs elleni fegyveres támadás Macedóniában Lázadók provokációja
