Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-13 / 213. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 13. Gazdaság és fogyasztók ^ A statisztikai hivatal az idei évre magasabb béreket és alacsonyabb pénzromlást ígér a korábban vártnál Az aranyosmaróti hűtőgépgyár a litván Snaige kezében Pozitív gazdasági folyamatok Havi átlagbérek a kiemelt ágazatokban Ipar Pénzügy Ingatlanpiac Közigazgatás Közlekedés, távközlés Kereskedelem Egészségügy Építőipar Iskolaügy Mezőgazdaság Szállodaipar Közszolgáltatások 14 218 ■SlWfWÍ« 16094 15 680 Gráf: TASK Az adatok a második negyedévet tükrözik és szlovák koronában vannak feltüntetve, (Forrás: TASR) Pozsony. A Szlovák Statiszti­kai Hivatal szerint béreink idén gyorsabban nőnek majd, mint azt korábban feltételez­ték. Míg az előző felméréseik­ben 9,6 százalékos nominál­bér-emelkedést jósoltak, a tegnap közzétett elemzésük szerint béreink idén 10 száza­lékkal emelkednek. MOLNÁR IVÁN Az év végére így 13 600 koronás nominálbérre számíthatunk, míg a korábbi feltételezések szerint ez csak 13 550 korona lett volna. A statisztikai hivatal optimizmusát az Infostat is megerősítette, ez a korábbi 8,5 százalékos béremelke­dés helyett, 9,4 százalékos növeke­dést jelez előre. Tavaly a szlovákiai nominálbér 8,2 százalékkal emel­kedett, és elérte a 12 365 koronát. Béreink az idei első félévben azon­ban ágazatonként jelentős eltérése­ket mutattak. A legnagyobb fizetés­nek, már hagyományosan a banki és biztosítói alkalmazottak örülhettek, akiknek az áüagos nominálbére meghaladta a 27 ezer koronát. Nem panaszkodhatnak azonban a táv­közlési alkalmazottak sem, ahol az ádagbér szintén 23 ezer korona fel­ett van. Ezzel szemben az iskolaügy­ben alig 10 ezer, az egészségügyben pedig 11 ezer korona körüli ádag- bért regisztráltak. Még rosszabb a Az év végére átlagosan 13 600 koronás nomi­nálbérre számíthatunk. helyzet a mezőgazdaságban, ahol az ádagbér 10 ezer korona alatt van. Az első félévben, legalábbis a sta­tisztikai hivatal szerint, fél száza­lékponttal, 19 százalékosra csök­kent a munkanélküliség aránya is. Az állástalanok száma a tavalyi év azonos időszakához képest 3,5 szá­zalékkal, 497,5 ezerre csökkent. Előrejelzéseik szerint a munkanél­küliség idei, átlagos aránya 19 szá­zalékos lesz, ami 502 ezer állásta­lannak felel meg. Az Infostat ennél valamivel alacsonyabb, 18,8 száza­lékos munkanélküliséget jósol. Idén az első félévben 2,109 millió­nyian dolgoztak a szlovák gazda­ságban, ami nagyjából megfelel a tavalyi év azonos időszakában mért foglalkoztatottságnak. Közülük 174,6 ezer volt a vállalkozó. Ágaza­ti lebontásban a legtöbb embert, a dolgozók 32 százalékát az olyan szolgáltatások foglalkoztatták, mint az iskolaügy, az egészségügy, a közigazgatás és a pénzügyi szféra. Csaknem minden harmadik alkal­mazottunk az iparban dolgozik, míg az építésügy a dolgozók 12,7 százalékát, az építőipar a 8 százalé­kát, a mezőgazdaság a 6 százalékát foglalkoztatta. Az elmúlt év azonos időszakához képest nőtt a foglal­koztatottság az iparban, a kereske­delemben, a mezőgazdaságban és az építőiparban. Kevesebben dol­goztak ugyanakkor a közlekedés­ben és a távközlésben is. A statisztikai hivatal az elmúlt hó­napban fél százalékos havi és 2,7 százalékos éves inflációt mért. Júli­usban az árak még 0,3 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz ké­pest, aminek köszönhetően az éves infláció tekintetében történelmi re­kordnak számító, alig 2 százalékos pénzromlást értünk el. A kedvező nyári inflációs eredmények idén már nagy valószínűséggel nem is- médődnek meg, a statisztikai hiva­tal az év végére így 4,2 százalékos inflációt jósol előre. Azonban ez is csaknem fél százalékkal alacso­nyabb, mint a korábban vártak. Az Infostat óvatosabb az előrejelzései­ben, szerinte az éves pénzromlás 3,9-4,7 százalék között mozog majd. Idén a második negyedévben nem panaszkodhattunk a bruttó hazai össztermék alakulására sem, hiszen a statisztikai hivatal szerint a GDP reálértékben 4, folyó árakon pedig 8,1 százalékkal nőtt, abszo­lút értékben pedig elérte a 272,7 milliárd koronát. Eves szinten a hi­vatal 3,7 százalékos GDP-növeke- dést jósol, 2002-ben az ország GDP-je így 1065,18 milliárd korona lehet, a korábban várt 1060,5 milli­árd korona helyett. Pavol Báláz, a A statisztikai hivatal augusztusban 0,5 száza­lékos havi inflációt mért. statisztikai hivatal szekcióvezetője szerint a GDP második féléves ala­kulását nagy valószínűséggel majd a közkiadások választások utáni megcsappanása is befolyásolja majd. Áz elkövetkező időszakban azonban ezzel együtt magasabb külföldi keresletre számítanak, de az árvizeket követő újjáépítésnek köszönhetően növekedés várható az építőiparban is. Tavaly a GDP növekedése állandó árakon 3,3, tavalyelőtt pedig 2,2 százalékos volt. A hivatal szerint a ’ magánszektor a GDP 88 százalékát adja. A mezőgazdaságban a magán- szektor aránya 98,6 százalékos, míg az iparban ez a 99,2, a kereskede­lemben pedig a 99,8 százalékot is eléri. Továbbra is az erdészetben a legalacsonyabb a magánszektor aránya, ahol ez a 45 százalékot sem éri el. Az Infostat a statisztikai hiva­tallal megegyező GDP-növekedést jelez előre. Szlovákia lízingpiaca a tavalyi viharos növekedést követően az idei első félévben is töretlenül, dinamikusan bővül Már nem a gépkocsik diktálj álc a tempót ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A 33 céget számláló Szlo­vákiai Lízingtársaságok Szövetsége összesített adatai szerint 2002 első hat hónapjában az országban 18,8 milliárd korona értékű (adó nél­kül) forgalmat bonyolított le a lí­zingpiac, ami 2001 első feléhez vi­szonyítva 16 százalékos növeke­désnek felel meg - közölte Milos Randák, a szervezet elnöke. E di­namikusnak mondható piacbővü­lés már csak azért is figyelemre méltó, mert tavaly példátlanul gyors, 62 százalékos volt a növek­mény, ami Randák szerint többé már meg nem ismételhető. Az ér­dekvédelmi szervezet szerint gya­korlatilag minden területen előre­lépés történt, és a piac konszolidá­lódását jelzi, hogy végre nem kizá­rólag a gépkocsik lízingjén alapul a viharos fejlődés, helyette a gépek, berendezések, gyártósorok lízingje számít húzóágnak. A kedvező mu­tatók ellenére a lízingtársaságok szerint van még mit tenni, különö­sen az ingatlanok lízingelése te­rén, ahol csak hosszas nyomásgya­korlást követően sikerült elérni, hogy az ügyfelek elkerüljék a ket­tős adózással járó indokolatlan terheket. A némi könnyebbség el­lenére az ingatlanlízing még min­dig gyerekcipőben jár, 2002 első 6 hónapjában mindössze 3 eset­ben került sor épületek birtokba vételének ilyen jellegű finanszíro­zására. Milos Randák szerint a szlovákiai lízingpiac egyre inkább koncentrálódik: a 10 legnagyobb cég uralja a piac 91,8 százalékát, ezen belül az 5 legnagyobbra esik a piac 67,2 százaléka. Az év első felében a legnagyobb forgalmat a CAC Leasing bonyolította le (3,434 milliárd korona), majd a ÍSOB Leasing (3,124 milliárd), a VB Leasing (2,137 milliárd) és a B. O. F. (2,085 milliárd) következett a sorban, (shz) Közösen tanácskoztak az osztrák, a szlovák és a magyar gazdák az európai uniós tagság várható következményeiről A bővítés gyötrelmei A csallóközi mezőgazdaság véleményét az EU-bővítésével kapcsolatban Patasi Ilona és Könözsi László foglalta össze (Tuba Lajos felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pama. „A szlovák és a magyar gaz­dáknak meg kell érteniük, hogy az uniós belépés után néhány évig még nem kaphatják meg a teljes összegű közvetlen támogatásokat” - mondta Wilhelm Molterer oszt­rák földművelésügyi miniszter a Grenzkomunalforum és a burgen­landi mezőgazdasági kamara által „Versenytársak helyett partnerek” címmel szervezett osztrák-szlo- vák-magyar mezőgazdasági kon­ferencián. A szlovák és a magyar résztvevők véleménye szerint ez­zel a rendezvényen nagy számban megjelent környékbeli osztrák gazdákat igyekezett megnyugtat­ni. Ilyen jellegű háromoldalú talál­kozóra ugyanis első alkalommal került sor és a felszólalásokból kitűnt, hogy a szomszédos terüle­teken gazdálkodóknak még sok félreértést és félelmet kell tisztáz­niuk. A miniszter amellett, hogy felhívta a figyelmet a bővítés pénz­ügyi terheire, kiállt a folyamat be­fejezése mellett. Gerhard H. Bau­er, az Österreichischen Gesellehaft für Europapolitik főtitkára közvé­lemény-kutatási adatokra hivatkoz­va ezt azzal egészítette ki, hogy az osztrák gazdák többsége már nem ellenzi a bővítést. Az osztrák felszó­lalók a bővítéssel kapcsolatban az olcsó zöldség és gyümölcs beáram­lása miatt a jövedelmük visszaesé­sétől tartottak, és mivel nálunk a bérszínvonal még évekig alacso­nyabb lesz, így teljes mértékben egyetértenek az alacsonyabb támo­gatásokkal. Könözsi László szlovák földművelésügyi államtitkár való­színűnek nevezte, hogy a 25 száza­léknyi támogatáson már nem lehet változtatni, viszont kompro­misszumként az átmeneti időszak lerövidítését tartaná a legjobbnak. Eszerint az Európai Bizottság által javasolt hét év helyett az új tagor­szágok már az unió következő pénzügyi tervezési időszakában, vagyis 2007-től teljes összegű tá­mogatásra lennének jogosultak. Szerinte ugyanis a túl hosszúra nyúló kettős dotációs időszakot a szlovák mezőgazdaság esedeg nem éli túl. Mivel az osztrák felszólalók á saját példájukra hivatkozva támo­gatták, hogy a termelési kvótákat a belépés előtti ún. történelmi időszak alapján állapítsák meg, Kö­nözsi arra is figyelmeztetett, hogy nálunk ezekben az években az álla­mi dotációk sokkszerűen a korábbi 20 százalékára csökkentek és az osztrák hallgatóknak feltette a kér­dést, vajon ők mire lettek volna ké­pesek ilyen körülmények között. Patasi Ilona, a Dunaszerdahelyi Re­gionális Mezőgazdasági és Élelmi­szer-ipari Kamara igazgatója szerint az EU-bővítésre mindenképpen sor kerül, így a csallóközi termelőknek már most fel kell készülni rá. A vár­ható nehézségek ellenére azt várja ettől a fordulattól, hogy végre a dél-szlovákiai mezőgazdasági ter­melők is az általuk megtermelt ér­tékért nagyobb jövedelemhez jut­nak. (tuba, matus) Jövőre beindul a Calex ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Aranyosmarót. Az aranyosmaróti Új Calex Rt. új tulajdonosa, a litván Snaige a jövő évben kezdi meg a hűtőgépek gyártását a cégnél. An- tanas Ándrulionis, a Snaige elnöke szerint a gyártást már idén szeret­ték volna megkezdeni, ám ezt az elhúzódó privatizációs pályázat miatt már nem tudják teljesíteni. Hogy a 77 millió eurós éves forga­lommal rendelkező cég mennyit is fizetett a Calexért, azt a Snaige nem hajlandó elárulni, Matej Vida, a Calex csődbiztosa szerint azon­ban a vételár jóval meghaladta a privatizáció előző, ötödik körében tett ajánlatokat. A privatizáció ha­todik körében a litván céggel szem­ben a török Arcelik pályázott a Ca- lexre. A Snaige, amely évente 400 ezer hűtőgépet gyárt, egyharmad részben amerikai, finn és olasz be­fektetők kezében van, míg a fenn­maradó részt litván nagybankok és cégek birtokolják. Termékeit a vi­lág 30 országába exportálja, (s, ú) Frantisek Hajnovic sietve tárgyal az államkincstárról Rendes verseny nélkül ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzügyminisztérium még a jelenlegi korány hivatali ideje alatt szeretné kiválasztani az államkincstár információs rend­szerének szállítóját, és ugyanígy heteken belül szeretné megkötni a szállításról szóló szerződést is - nyilatkozta Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter. Hajnovic ezt azzal magyarázza, hogy az állam- kincstárról szóló törvény szerint az információs rendszert a jövő év elején be kell indítani, így ha a be­szállítót nem választják ki heteken belül, akkor a törvényen kellene módosítani. A pénzügy az infor­mációs rendszerre kiírt pályázatok korábbi kudarcait követően nem­rég a gyorsított tárgyalásos eljárás mellett döntött, ami kevésbé átlát­ható formája a közbeszerzésnek. A pénzügy a napokban egyetlen cég­gel, a Hewlett Packarddal (HP) kezdte meg a tárgyalásokat, amit Hajnovic szerint nagyon gyorsan szeretnének lezárni. A legfőbb kri­tériumnak az árajánlatot nevezte. A HP 1,4 milliárd koronáért szállí­taná a rendszert, ami magasabb ár, mint amit a korábbi pályázatok során ajánlottak. Ráadásul a piac egyik legjelentősebb szereplője, az IBM most is mintegy 300 millió ko­ronával olcsóbb árat ajánlott. Haj­novic szerint azonban „időszűke miatt” ezzel az ajánlattal már nem tudtak foglalkozni. A harmadik ér­deklődő, a Siemens szerint a HP ajánlata a technológia minősége szempontjából sem a legjobb, rá­adásul szerintük ők is kedvezőbb árat ajánlottak, (s, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Iskoláink a világhálón Pozsony. A távközlési vállalat megkezdte a szlovákiai általános és középiskolák csadakoztatását a világhálóra. A távközlési válla­lat az oktatásügyi prognosztikai és informatikai intézettel kötött szerződésében vállalta, hogy 2004-ig az összes iskolát csada- koztatja az internetre, 270 kivá­lasztott iskolát még 2002 végéig. A csatlakoztatási díj 10 ezer ko­rona, a havi előfizetői díj ezer korona, (ú) Titkos egyezség a távközlésben Pozsony. A kormány a Szlovák Távközlési Vállalat 51 százalé­kos részvénycsomagjának ma­gánosítása során megígérte a Deutsche Telekomnak, hogy semmi olyan törvényt nem fo­gad el, amely jelentős, 10 millió eurót meghaladó károkat okoz­na a monopolhelyzetben lévő cégnek - nyilatkozta Ivan Ma- tusík, a Herold Tele Media tár­saság vezetője. Állításait a va­gyonalap és a Deutsche Telekom által megkötött privatizációs szerződéssel támasztotta alá. Matusík szerint ezzel magyaráz­ható, hogy a törvényhozás nem­rég miért utasította el a távköz­lési törvényt. (SITA) Az első félédben több lakás épült Pozsony. A statisztikai hivatal szerint Szlovákiában az első fé­lévben 5655 lakás építését fejez­ték be, ami 18%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az év első hat hónapjában 8452 lakás építését kezdték meg, ami csaknem a felével több, mint a tavalyi első félévben. Június vé­gére így 48 674 lakás volt épülőfélben az országban, (ú) Halasztás a BCR privatizációjában Bukarest. A román privatizáci­ós ügynökség szeptember 12-ről szeptember 20-ra halasztotta a döntést arra vonatkozóan, hogy Banca Commerciala Romana (BCR) megvásárlásra benyújtott szándéknyilatkozatok közül me­lyeket fogadja el. A magyar OTP megerősítette a román privati­zációs hatóság felé a BCR priva­tizációs folyamatában való rész­vételi szándékát, és egyúttal a Bank Austria Creditanstalt a HVB csoport tagját és képvi­selőjét jelölte meg mint saját együttműködő partnerét. (MTI) A cseh benzinkutak büntetése Prága. A cseh versenyhivatal ál­lítása szerint a piacon tevékeny­kedő üzemanyagtöltő-hálózatok jelentős része tudatosan megál­lapodott az árakban, ezért re­kord nagyságú büntetésekkel sújtotta az érintett feleket. Josef Bednár, a versenyhivatal elnöke szerint az összesített büntetés több száz millió koronára rúg. A versenyhivatal az elmúlt egy év­ben 15 munkatársát állította rá az ügyre, ennek dacára cáfolha- tatian bizonyítékokat nem tu­dott felhozni a megállapodás alátámasztására. A lapok szerint 6 üzemanyag-forgalmazót érint az ügy. (MfD) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. szeptember 13-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,052 Lengyel zloty 10,586 Angol font 68,554 Magyar forint (100) 17,675 Cseh korona 1,440 Svéd korona 4,693 Dán korona 5,797 Szlovén tollár (100) 18,881 Japán ien (100) 36,668 Sváici frank 29,346 Kanadai dollár 27,925 USA-dollár 44,059

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom