Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-13 / 213. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 13. KOMMENTÁR Sokol érsek üzenete TÓTH MIHÁLY Szerencsés országok, amelyekben az a kérdés, hogy a papok beavatkozzanak-e a politikába, teljes mértékben elméleti. A Kárpát-medence országai nem ilyen szerencsések; nem vagyunk olyan helyzetben, hogy Ján Sokol érseknek az elmúlt napokban a templomokban terjesztett, a választópolgári miheztartást érintő röpirata tartalmának megvitatását elméleti kérdésként kezelhetnénk. Egy-egy jelenség tanulmányozása során jobbára a múlt tapasztalataival való összehasonlításra vagyunk utalva. Az egyház(ak) politikai aktivizálódásának lehetséges következményeit vizsgálva mindenkinek, aki csak valamelyest is ismeri térségünk félmúltjának történelmét, az az 1939 és 1945 közötti szlovák állam jut az eszébe; amelyben római katolikus plébános gyakorolta a főhatalmat. És az a Magyarország jut az eszébe, amelyben 1920 és 1945 között a világi hatalom az egyházzal teljes szimbiózisban működött. Most hadd ne térjek ki a két országban ily módon folyó hatalomgyakorlás bűnlajstroma legsúlyosabb tétele, a zsidóüldözés adatainak felidézésére... Közismert a katolikus egyházban érvényesülő fegyelem. Sokol érsek röpirata megjelenésének másnapján mégis nyilvánvaló volt, hogy egyéni akcióról van szó, amelytől a klérusnak legalább egy jelentős része elhatárolódik. A szlovákiai pártstruktúra európaivá válásában reménykedők ezt az alagút túlsó végén pislákoló fénynek tekintik. Lehet, hogy egy egészen fiatal pap lóbálja az örökmécsest. Olyan egyházi személy, aki le meri vonni a múlt tanulságait, és példát mer venni a modern katolicizmus reprezentánsaitól. Röpiratával az egyházi méltóság konkrét pártot próbált segíteni. A Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőin múlik, van-e bennük hajlandóság és kurázsi az érsekkel közölni, hogy az ilyen se-, gítség nem szolgálja sem a KDH, sem Szlovákia érdekeit. A Ján Carnogursky nevével fémjelzett politikai erőt éppen az teszi gyengévé, sérülékennyé, hogy nem a modern katolicizmus talaján építkezik. Egyébként minden mérvadó szlovákiai politikai irányzatnak az a gyengéje, hogy a legtöbb vonatkozásban köszönőviszonyban sincs a modern európai irányzatokkal. A Kereszténydemokrata Mozgalom alapítója visszavonult. Kérdés, az ő tudtával történt-e az ominózus röpirat terjesztése, vagy csak arról van szó, hogy őeminenciája már a 19. és a 20. század fordulóján is elavult módszereket alkalmazott. Lehet, hogy a KDH politikusai egyházi fegyelmezettségük okán oly szófukarok a röpirat dolgában. Talán még nem értesültek arról, hogy, mondjuk, egy német vagy francia konzervatív politikus számára a papok által gyakoroltatott egyházi fegyelem a templom küszöbénél véget ér, és számukra ettől kezdve marad a zsidó-keresztény erkölcsi értékrend szem előtt tartása. JEGYZET Pénteken, 13-án JUHÁSZ LÁSZLÓ A mai naphoz fűződő babona erejével egy New York-i szállodában szembesültem először, ahol a 12. emelet után nem a tizenharmadik, hanem az úgynevezett 12/A következett. Aztán megtudtam, hogy Amerikában sok toronyházban hiányzik a 13. emelet, a kórházaknak nincs 13-as kórtermük. Nem tudom, ki döntött úgy annak idején, hogy az Apolló 13- as űrhajót 13 óra 13 perckor indítsák, mindenesetre a fellövési kísérlet a 39-es (háromszor 13!) indítóállványról meghiúsult. Persze, nem kell ilyen messzire utaznunk egy kis babonáért, a statisztikák szerint a németek kétharmada például minden áldott nap elolvassa a horoszkópját. Én meg azt olvastam, hogy amikor az angol királynő egyszer Németországba látogatott, a vágány számát, amelyről a vonata indult volna, 13-ról 12-re cserélték. Ezek után érdekelni kezdett a dolog, az interneten „lapozgatva” megtudtam, hogy a triszkai- dekafóbia, vagyis a 13-astól való félelem ókori eredetű babona, és ugyanúgy a számmisztikához tartozik, mint a 3-as vagy a 7-es számnak tulajdonított hiedelmek. A tarotkártya tizenharmadik lapja a halált ábrázolja, ezt most olvastam Győry Attila regényében, azt meg már régen tudom, hogy az utolsó vacsorán sem hozott sok jót a tizenhárom jelenlevő. A 12-es a tökéletességet jelenti, hiszen egy évben 12 hónap van, Jézusnak 12 apostola, Izraelnek 12 törzse. Ha a tökéletes 12-höz hozzáadunk még egy számot, az megbontja az egységet, a harmóniát, ezért veszedelmes. Nem szokásom, most azonban mégis megnéztem a mai napra szóló horoszkópomat, megtudtam belőle, hogy semmilyen szerencse vagy balszerencse nem vár rám, viszont megélénkülhet a társasági életem. Jó, majd igyekszem, hogy a szerkesztőségben a lehető legtöbb kollégámmal elcseverésszek egy kicsit. Amúgy soha sem tulajdonítottam különösebb jelenőséget a péntek tizenharmadikának, eddig soha semmi érdekes nem történt velem ezen a napon. Most mindenesetre írtam a témáról tizenhárom mondatot, és még éjfél előtt keresek egy fekete macskát, hogy átmenjek előtte. LEVÉLBONTÁS Október már augusztusban Kevés reménnyel írom ezeket a sorokat, mert hova lettek már a lapból az olvasói levelek? Nagyon hiányoznak. Nagy ritkán lehet olvasni a Levélbontást helyettük. Mint 83 éves magányos ember az Új Szó és a Vasárnap nélkül nem tudom elképzelni a napot, mert már nagyon megszoktam mindkettőt, az előbbit 1948 decemberétől. Az Új Szó szeptember 4-én megjelent számának első oldalán olvastam, hogy lesz „valódi” gyógyszerár- emelés október elsejétől. Tornaiján a Nimród gyógyszertárban már augusztus 15-én a nyolcszorosát kellett fizetnem ugyanazért a gyógyszerért. így lett már augusztusban október. Még mondja valaki, hogy nincsenek csodák! Katona László Beretke- Mondtam neked, hogy a faterom egy hajcsár. Szegény tanító néni a vakáció alatt nála dolgozott napi tizenkét órát, és máig sem pihente ki ezt a strapát... (Lehoczki István rajza) LISTAMUSTRA MKP - régi és új Július harmadiki számunkban már elemeztük, milyen változások vannak a listán a négy évvel ezelőttihez képest, így ettől most tekintsünk el. MOLNÁR NORBERT A Magyar Koalíció Pártjának listáját Bugár Béla elnök vezeti, második Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, harmadik Bárdos Gyula frakcióvezető. Negyedik Gyu- rovszky László alelnök, aki két cég társtulajdonosa. Ötödik Farkas Pál, az országos tanács elnöke, aki egy cég és nagyobb területű föld tulajdonosa. Hatodik Szigeti László, az oktatási minisztérium államtitkára, hetedik Köteles László képviselő, nyolcadik A. Nagy László, aki szintén képviselő. Kilencedik Duray Miklós, aki a Szabad Újságot is kiadó Madách-Posonium Kft. társtulajdonosa. Tizedik Komlósy Zsolt, aki a Nemzeti Vagyonalapból távozott felfokozott izgalmi körülmények között. Komlósy az internetes cégjegyzék szerint egy részben városi tulajdonú, 243 milliós rimaszombati vállalat felügyelőtanácsának tagja. Tizenegyedik a nagy visszatérő Berényi József, tizenkettedik Bastrnák Tibor orvos, tizenharmadik Miklós László környezetvédelmi miniszter. Tizennegyedik Farkas Iván, aki Komlósy helyére került a vagyonalapba, s két cégben is az intézményt képviseli. Tizenötödik Har- na István építésügyi miniszter, tizenhatodik Albert Sándor egyetemi tanár, tizenhetedik az első nő, Bauer Edit, a munka-, szociális, és családügyi tárca államtitkára. Tizennyolcadik Gál Gábor 28 éves jogász, aki egy cég társtulajdonosa és a Kalligram Alapítvány jogi elemző csoportjának a tagja. Huszadik és huszonegyedik két képviselőnő, Dolník Erzsébet és Sárközy Klára, huszonharmadik Duka Zólyomi Árpád képviselő. Huszonötödik Pásztor István, Királyhelmec polgármestere, egy 1,1 milliós törzstőkéjű részvénytársaság felügyelőtanácsának tagja. Huszonhatodik Kvarda József egy értékpapírokkal foglalkozó, 1,5 milliós cég igazgatótanácsának tagja. Huszonnyolcadik Keszegh Pál, a Du- naszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója, a 44 milliós Fundament-lnarcok vest pénzügyi vállalkozás igazgatótanácsának elnöke. Huszonkilen- cedik Sólymos József tornaijai vállalkozó, egy cég társtulajdonosa; 37. a listán a Szövetség a Közös Célokért (értsd: státusiroda-hálózat) koordinátora, Pogány Erzsébet. A párt legidősebb jelöltje Rózsa Ernő; a jogász 72 évesen a lista 79. helyéről célozza meg a parlamenti mandátumot. A legfiatalabb - a többi párt Benjáminjához képest doyen - Stugel Tibor 26 éves pedagógus a 135. helyen van. Bár az MKP-ban hangsúlyozottan nem Hangsúlyozottan nem szempont, ki melyik elődpárthoz tartozott. szempont, ki melyik elődpárthoz tartozott, annyit azért megjegyezhetünk, hogy az első tízbe öt volt MKDM-, három egykori Együttélés- és két volt MPP-tag jutott. A www.cibulka.com szerint az MKP-lista első harminc helyezettje közül egy ember volt, aki együttműködött a kommunista titkosszolgálattal, Fyzik fedőnév alatt. IRAK-ÜGY Szaddám kontrázna? Egy Irak ellen indított amerikai invázió szinte bizonyosan Szaddám Húszéin bukását eredményezné, ám arra késztethetné a diktátort, hogy bevesse biológiai vagy vegyi fegyvereit - vélekedik egy befolyásos amerikai intézmény. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) által közreadott jelentés arra is rámutat: az Egyesült Államoknak több hónapra volna szüksége egy invázió alapos előkészítéséhez. „Globális katonai erejéhez képest az Egyesült Államok csak hézagosán készült fel egy Irak elleni azonnali háborúra” - állapítja meg a tanulmány szerzője, Anthony Cordesman Irak-szakértő. Cordesman, aki korábban elemzőként dolgozott a Pentagon hírszerzési részlegén, magáévá teszi George W. Bush elnök néhány érvét, amely a háború mellett szól: Irak föltehetően olyan veszedelmes biológiai fegyverek előállításán fáradozik, amelyek bevetésük esetén az atomfegyverekéhez mérhető veszteséget okozhatnának. Ráadásul Szaddám továbbadhatja ezeket a fegyvereket terroristáknak. Washingtonnak csak hiányos ismeretei vannak az iraki arzenál telepítési pontjairól és a tömegpusztító fegyvereket gyártó üzemekről. A legrosszabb eshetőséget tartalmazó forgatókönyvek szerint biológiai vagy vegyi fegyvereivel Irak képes súlyos veszteséget okozni az amerikai csapatok, illetve az izraeli polgári lakosság körében. Bármelyik változat arra késztetheti az Egyesült Államokat vagy Izraelt, hogy atomfegyverrel fenyegesse, ü- letve támadja meg Irakot. „Szaddámnak tudnia kell, hogy valószínűleg atomháborúhoz vezetne, ha vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel jelentős csapásokat mérne izraeli településekre” - olvasható a CSIS tanulmányában. Cordesman szerint az amerikai erők jelentős technológiai, taktikai és tűzerőbeli fölényük alapján legyőznék Szaddám Húszéin hadseregét. Washingtonnak azonban el kellene kerülnie, hogy utcai harcokba keveredjen Bagdadban és másutt, mivel a városi hadviselés terén meglehetősen gyönge, (m) Három hónap a koppenhágai csúcsig; eddig ennyi idő egy közepesen nehéz tárgyalási fejezet lezárására sem volt elég EU-bővítés: nagy akadályverseny a célegyenesben ERDÉSZ JENŐ Heteken belül célegyenesbe fordulnak az EU-csatlakozási tárgyalások, de a finis mindennek ígérkezik, csak simának és egyenesnek nem; a résztvevők leginkább egy buktatókkal teli akadálypályára számíthatnak. Három hónap maradt a december 12-13-án esedékes koppenhágai EU-csúcsig, amikora tizenötöknek- ha tartani akarják a szavukat - a tagjelöltek nagy többségével le kellene zárniuk a maratoni tárgyalási folyamatot, s be kellene jelenteniük, mely országokkal bővülhet az unió 2004-ben. Ebben a folyamatban három hónap eddig általában egy közepesen nehéz tárgyalási fejezet lezárására sem volt elég. Az EU és Magyarország közötti tárgyalásokon van olyan témakör, amely két és fél éve dacol a megoldására irányuló próbálkozásokkal. A Koppenhágáig hátralevő időre viszont a három legnehezebb fejezet mellett négy parlamenti választás és egy - az egész bővítési menetrend szempontjából sorsdöntőnek tartott - népszavazás is jutott. A szeptember 20-21-i szlovákiai választások az uniót csak abból a szempontból foglalkoztatják, mennyire reális eshetőség Vladimír Meciar, az euroszkeptikusként számon tartott volt kormányfő politikai visszatérése. Günter Verheugen bővítési biztos az utóbbi hónapokban ismételt és félreérthetetlen célzásokat tett arra, hogy Szlovákia csatlakozási esélyeit ronthatja, ha Pozsonyban olyan kormány kerül hatalomra, amely nem tud bizalmat ébreszteni maga iránt Európában. Egészen más természetű a szeptember 22-i németországi választások jelentősége. A május-júniusi francia Minden bizonnyal hivatalosan is rábólintanak az értékelésre. választások után - és kimenetelüktől függetlenül - ezek fogják végképp szabaddá tenni az utat az előtt, hogy a tizenötök meghatározzák közös álláspontjukat a csatlakozási tárgyalások politikailag és pénzügyileg legkényesebb témaköreiben: az új tagállamokat megillető közvetlen mezőgazdasági kifizetések és regionális támogatások, valamint a költségvetési hozzájárulások kérdésében. Akkor azonban már alig több mint egy hónapjuk lesz erre, legalábbis a saját maguknak diktált menetrend szerint. Az álláspontok közötti jelenlegi távolságok mindenképpen késhegyre menő vitákat valószínűsítenek. Ezek még javában tartanak majd, amikor - október 16-án - az Európai Bizottság közzéteszi a bővítési folyamat előrehaladását átfogóan és országonkénti bontásban is értékelő idei jelentését. A dokumentumokból elvüeg vüágosan ki kell derülnie, hogy Brüsszel mely tagjelöltekkel lát lehetőséget a csatlakozási tárgyalások ez év végi lezárására. Bár uniós illetékesek az utolsó leheletükig védelmezni fogják a tagjelöltek közötti differenciálásnak az utóbbi másfél évben erősen megfakult tételét, nagyon kevés elemző kételkedik abban, hogy ugyanarról a tíz országról lesz szó, amelyeket már a tavaly decemberi laekeni EU- csúcs teljesen differenciálatlanul esélyesnek nyüvánított erre. A következő fontos állomás az október 24-25-én tartandó brüsszeli „félidős” csúcs, amelyen a tizenötök minden bizonnyal hivatalosan is rábólintanak a bizottság értékelésére - függetlenül attól, hogy ők maguk viszont jó eséllyel még akkor is hadakozni fognak egymással a közös álláspontjaik meghatározása körül. Ez idő tájt - október közepe és november eleje között - várható az az esemény is, amely elméletileg kritikus fordulóponttá válhat a bővítési menetrend szempontjából: a nizzai szerződésről tartandó második írországi népszavazás. Az írek tavaly júniusban egyszer már nemet mondtak a bővítés egyik alapvető politikai feltételének tekintett szerződésre, és a dublini kormány minden igyekezete ellenére a mostani kilátások is felettébb bizonytalanok. A referendum ügye körül ugyanakkor sajátos kettősség figyelhető meg. Az uniós vezetők hónapok óta töretlen egységben és konok következetességgel hangoztatják, hogy a második elutasítás nagyon súlyos következményekkel járna a bővítési folyamatra, s hogy erre az esetre nincsen semmiféle „B terv”. Ez azért kissé nehezen hihető. A folyamat pillanatnyilag sehol sem tart, a tétek viszont magasak. Az unió a folyamatos alkalmazkodás, a rafinált alkuk, a patikamérlegen adagolt kompromisszumok vüága, és akkor is az marad, ha politikai nyomás alá vagy időzavarba kerül. Ilyen közegben három hónap is sok mindenre elég lehet.
