Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-01 / 177. szám, csütörtök

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 1. MOZI POZSONY HVIEZDA: Egy fiúról (am.) 16, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Korcs szerelmek (mexikói) 21 ISTROPOLIS: Rossz társaság (am.) 18.15, 20.45 Csokoládé (am.) 17.30,20 Üldözési mánia (am.) 17.45, 20.15 A Skorpiókirály (am.) 17.45 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) 18, 20.30 PÓLUS - STER CENTURY: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 17.15, 19.15, 21.15 Egy fiúról (am.-ang.) 15.30, 17.30, 19.30, 21.30 Rossz társaság (am.) 15.20, 17.40, 20, 22.25 Penge 2 (am.) 15.40, 20.35 A fegyverek szava (am.) 19, 21.40 Kutyák és macskák (amerikai) 15.10 Üldözési mánia (am.) 15.35, 18, 20.20 22.40 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 A hűtlen (am.) 19.05, 21.50 On-lány (am.-ang.) 14.55, 17 Pókember (am.) 14.55,16.35 Eredendő bűn (am.) 18.10 KASSA CAPITOL: Üldözési mánia (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Álmok útján (amerikai) 18 Rossz társaság (am.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ- KERTMOZI: Asterix és Obelix: A Kleopátra-külde- tés (fr.-ném.) 21 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A hűtlen (amerikai) 15, 17.30, 20 Az időgép (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Jégkorszak (am.) 13,14.45,16.30,18.15 Katonák vol­tunk (am.) 19.45 Kísérleti gyilkosság (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Manitu bocskora (ném.) 14,16,18, 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) 14,16,18,20 Penge 2 (am.) 15,17.30, 20 Pókember (am.) 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) 14.45,17.30, 20.15 Szi­laj - A vad völgy paripája (am.) 13.30,15.15,17 A híres mexikói festőnőt Salma Hayek kelti életre Film Frida Kahlóról MTI-JELENTÉS Mexikóváros. Film készül Frida Kahlóról, a híres mexikói festőnő­ről, feminista harcosról, aki két és fél évtizeden át a nagy mexikói fes­tő, Diego Rivera élettársa és múzsá­ja volt. Élete olyan volt, mint fest­ményei: szürreális kísérletek soro­zata sok-sok szenvedéllyel. A filmben Salma Hayek amerikai színésznő személyesíti meg Fridát, míg Rivera szerepében Alfred Moli- nát láthatja a közönség. Szerepel a filmben továbbá Antonio Banderas (ő a másik festőnagyságot, David Siqueirost, Rivera vetélytársát játsz- sza) és Ashley Judd is. Az alkotás középpontjában éppen a két művész pusztító szenvedélye áll, amelyben mindketten eljutottak a gyilkosság és öngyilkosság peremé­ig, és mindketten sűrűn félre is lép­tek- Fridának viszonya volt például a mexikói száműzetésben élő orosz forradalmárral, Leó Trockijjal is. A film forgatása kapcsán az AP meg­szólaltatta Rivera egyik szeretőjét, a ma 82 éves Dolores Ólmedo Patinót, aki szerint az egész Rivera-Kahlo ro­mánc csupán egy felfújt történet, és fenntartja azt az állítását, hogy ő volt Rivera igazi ihletője és nagy sze­relme. Az idős hölgy úgy tudja, hogy a két művész éveken át nem is lakott közös házban, nem aludtak egy ágy­ban, és Frida alapvetően alkalmat­lan volt arra, hogy egy férfi igazi tár­sa legyen. A sors iróniája, hogy ép­pen Patino asszony tulajdonában van a legnagyobb Frida Kahlo- magángyűjtemény, YS7 Rivera- festménnyel együtt. Ő 1930-ban ta­lálkozott Riverával, és a festő élete utolsó éveit vele élte le Acapulcóban. De milyen volt valójában a fiatalon súlyos balesetet szenvedő, később is sokat betegeskedő Frida Kahlo? Egyesek'szerint rajongó kislány volt, akinek meg kellett küzdenie egy ha­talmaskodó férfival, mások szerint pedig hideg, számító, ráadásul bosszúálló nő volt. Arturo García Bustos mexikói festő, aki Kahlo ta­nítványa volt, úgy emlékszik rá, hogy egyfelől nagyon temperamen­tumos volt, másfelől pedig tudott nagyon kedves és megértő is lenni. Sérülései pedig alapvetően megha­tározták művészi pályáját. Bustos szerint egyszer elmondta neki: ha nincs a balesete, valószínűleg tán­cosnő lett volna. Mexikóváros egyik nevezetessége ma a búzavirágkék Frida Kahlo- múzeum, amelyben a berendezők mindent pontosan úgy hagytak, ahogyan annak idején a művésznő itt élt és dolgozott. Festményei meg­találhatók a vüág nagy múzeumai­ban. Tavaly nagy visszhangot kel­tett, hogy Madonna kölcsönadta a londoni Taté múzeum vándorkiállí­tásához Az önarckép majommal cí­mű festményt. Az énekesnő úgy em­legette a képkölcsönzést, mintha kedves gyermekétől vált volna meg egy időre. Frida Kahlo (Képarchívum) Magyarországi és határon túli gyerekek találkoznak már tizedik éve a Piktor nemzetközi képzőművészeti táborban ——-------------------------------------------------­--------------------------------------------------------------------------------------- ----------­„J ó helyen vagyunk itt...” Fülig maszatos, festékpöty- työs gyerekek, kisebbek és nagyobbacskák. Némelyikük­ről itt-ott papírfecnik lógnak, mások félpuha masszát gyö­möszölnek, maszkot próbál­nak. Valamennyien a Piktor elnevezésű nemzetközi kép­zőművészeti tábor lakói. M. CSEPÉCZ SZILVIA A maga nemében egyedülálló tábor története tíz évvel ezelőtt kezdő­dött, egy rajzversennyel és egy kiál­lítással. Az egymással már akkor is jószomszédi kapcsolatokat ápoló esztergomi József Attila Iskola, va-. lamint a párkányi művelődési ház munkatársai „Szülőföldem” cím­mel hirdettek közös rajzpályázatot. A felhívásra rengeteg érdekes pá­lyamunka érkezett. A két főszerve­ző, Pifkóné Zachar Anna esztergo­mi pedagógus és Kovács Dezső, a párkányi művelődési ház akkori igazgatója ezért arra gondolt, mi lenne, ha a kiállítást követően nyári jutalomtáborral kedveskednének a legtehetségesebb kis alkotóknak. A táborba - ahol már az első napok­ban igazi kis alkotóközösség ková- csolódott össze - eljöttek az előző­leg pályamunkáikkal szintén be­mutatkozott gyergyószentmiklósi kisdiákok is.- Nagyon jól éreztük magunkat együtt. Annyira jól sikerült a tábor, hogy már akkor elkezdtünk gondol­kodni a bővítésén - mondta Pifkó Anna táborvezető. - És adandó al­kalommal fel is ajánlottuk a részvé­tel lehetőségét több más, határon túli magyar iskolának. így az elkö­vetkező években a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi táborlakók mellé érkeztek gyerekek a Vajdaság­ból (Zentárói), Kárpátaljáról (Trahóról) és a Muravidékről (Lendváról) is. A Piktor táborban a részvétel min­dig pályázathoz kötött. A témák kö­zött olyan izgalmas dolgok szere­pelnek, mint a „Szólíts öreganyád­nak!” - népmesefordulat rajzos il­lusztrálása, vagy a „Találkozás a lá­tófa körül”, amire a honfoglalással, illetve sámánmotívumokkal kap­csolatos képzőművészeti munkákat vártak. Tavaly a Párkányt Eszter­gommal összekötő Mária Valéria híd újjáépítésének apropóján ter­mészetesen „Hídavatás” volt a fő­cím, kiegészítve azzal a témával, hogy „Vándormotívumok a magyar balladákban”. - Az ember nem is hinné, hogy egy-egy téma kapcsán a gyerekek mi mindenre asszociál­nak. Az egyik pályázatunk címe csak ennyi volt: „Fona”. Ezt kellett a gyerekeknek képüeg megfogalmaz­ni. Eredetileg Károlyi Amy verséből- „Kosaras fonatú kusza fakoro­nák”- indultunk ki, de aztán a képe­ken összefonódtak a kezek, a textíli­ák, megtalálták a fonatot a gyerekek a zsiráfok összetekeredett nyaká­ban, a páva kiterülő farktollaiban. Minden tábor végén elmondjuk az új pályamunka témáját, majd ősszel szétküldjük az iskolákba. A gyere­kek így egész évben készülhetnek. A pályázat viszonylag zártkörű, rend­szerint a fentebb említett városok is­koláiban hirdetjük meg. Párkány­Alkotnak a táborlakók ban mindig bekapcsolódnak a mű­vészeti iskola, illetve a szlovák alap­iskola diákjai is. Sok a jelentkező, sokkal több, mint amennyit a tábor elbír. Ezért (is) van szükség pályá­zatra. Általában huszonöt-harminc gyereket tudunk fogadni. Van kö­zöttük olyan, mint a nagyon tehet­séges párkányi Morvái Martina, aki­nek már a nővére, Karin is „pikto- ros” volt. Tíz év egy gyerektábor éle­tében nagy idő. Tíz-tizennégy éves kisdiákokkal kezdtünk el foglalkoz­ni, s ebből könnyen kiszámítható, hogy az első táborlakóink között már huszonnégy éves fiatalok is vannak. Éppen most indul az új ge­neráció, s kezdjük elölről az egészet. De mert a régiek közül is sokan visz- szajönnének, azt találtam ki, hogy az idei évtől Piktor tábor és művész­telep néven dolgozunk tovább. A művésztelepre meghívóval lehet „bejutni”, bár együtt vagyunk mind­annyian. S a nagyok is azzal foglal­koznak, mint a kicsik, csak más szinten és más módon. Több olyan egykori táborlakónk van, aki ma képzőművészettel - például tűzzo­mánc-készítéssel vagy fafaragással - foglalkozik, de természetesen nem mindenkiből lesz képzőmű­vész. A nagyok között akad Pifkó Anna: „Mindegyik piktoros hoz egy kis szeletkét a szülőföldjé­nek, a saját közösségének a kultú­rájából." színihallgató, van, aki építésznek, tanárnak készül, és olyan fiatal is, aki biológusnak tanul. De a mai na­pig visszajárnak minden táborba - mondja Pifkó Anna. A Piktor tábor tíznapos. Ebből a hosszabbik részt Esztergomban, a József Attila iskolában töltik a gye­rekek, ahol adott a saját felszere­lés, az ingyen szállás. Párkányban rendszerint három napig vendé­geskednek a piktorosok. Az idén - a művelődési ház igazgatójának, Halasi Tibornak köszönhetően - a teljes épület a rendelkezésükre állt. De a tábor ügyét kezdettől fogva támogatja mindkét város önkor­mányzata is. A hiányzó pénzt pedig különböző pályázatoktól szedegeti össze a rendkívüli szervezőképes­séggel rendelkező táborvezető, Pifkó Anna. Aki „civilben” egyálta­lán nem képzőművész, színházel­mélet szakon végzett a főiskolán. A táborlakók képzőművészeti foglal­kozásait ezért már évek óta a zentai Mezei Erzsébet és a gyer­gyószentmiklósi Illyés Kincső veze­ti. De a testvérmúzsák is jelen van­nak a táborban. Akár drámajáté­kok vagy irodalmi készségfejlesz­tés formájában. A gyerekek kis cso­portokban dolgoznak, és mindig kapnak egy plusz témát, amit saját maguk írnak meg, majd adnak elő. Vagy egy kis árnyjátékkal, vagy bábbal, vagy zenével. A zene egyébként is állandóan szól, a kü­lönböző tájegységek népi dallama­it hallgatva jobban megy az alko­tás. Emellett fellépnek különböző vendégművészek is, idén például Kobzos Kis Tamás énekes, valamint Juhász R. József és Mészáros Ottó költő-perfomer. Szóval, a műfajok között sincsenek szigorú határok, és a kapcsolatok messze nyúlnak. Ami az idei tábor vezető témáit ille­ti, az „Ügy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt!”, és a „Tíz este a fonóházban” címek sokat elárul­nak arról, hogy a szervezőknek mennyire fontos a néphagyomá­nyos ápolása. A Piktor tábor különben tele van sa­(A szerző felvételei) ját hagyományokkal is, mesélték a gyerekek. Van egy úgynevezett „piktor-kosár” amelyet még Bény- ben fontak valamikor. Tábornyitás­kor ismerkedési, „őrangyalos” játék gyanánt mindenki beledobja a ma­ga összehajtogatott papírlapját, és ha megtelt a kosár, sorra kihúznak egy-egy nevet. A név mellett ott van, hogy mit vár az illető az „őran­gyalától”. S persze mindenki meg­próbál meglepetéseket kitalálni. Az „őrangyalok” csak az utolsó estén lepleződnek le, így teljes a játék. Egy másik hagyomány a palackpos­ta. A gyerekek a táborban ismert valamennyi nyelven megírják a ma­guk üzenetét. Arról, hogy milyen jól dolgoznak ők együtt, a Duna és a Dráva mellett élők, és hogy vala­mennyi népnek ezt kellene tennie! Azután kiválasztanak maguk közül valakit, aki a lepalackozott üzene­teket beledobja a Dunába. Ami - ahogy elmondták - nagyon nagy­megtiszteltetés! Mindemellett a Piktor tábor életéhez a helytörténe­ti előadások - rendszerint Pifkó Pé­ter várostörténész vezetésével - és a honismereti* túrák is szervesen hozzátartoznak. Az idén a magyar- országi oldalon a Velencei-tónál és Székesfehérváron, Szlovákiában pedig Tapolcsányban és Malonyán jártak a gyerekek.- Az egészben az a legszebb, hogy mindegyik piktoros hoz egy kis sze­leikét a szülőföldjének, a saját kö­zösségének a kultúrájából. Amit meg tudnak mutatni egymásnak. Lakodalom a Kárpát-medencében címmel például összeállítottunk egy, a különböző népszokásokat sorra bemutató teljes lakodalmat. Jövőre valószínűleg „a víz szerepe a különböző naptári ünnepekben“ lesz a tábor vezérmotívuma. Tábor­záráskor rendszerint kiállítást szer­vezünk az elkészült munkákból. Szeptember elején a párkányi galé­riában, októberben pedig Eszter­gomban, a Bánomi galériában mu­tatjuk be az anyagot. Az már bizo­nyos, hogy az idén is bőven lesz mi­ből válogatni! Nagy az érdeklődés a kamarakoncertek iránt A népi hagyományok őrzésének érdekében Zsidó románcok Felvidéki népviseletben TASR-HÍR Pozsony. Középkori zsidó román­cokat ad elő ma este a Prímási palo­tában a Musa Antiqua zenekar. A darabokat korhű hangszereken - mint például rebek, fidul, psal- térium, pandora, viola da gamba - szólaltatják meg a művészek. A középkori zenét népszerűsítő Musa Antiqua 1986-ban alakult. Az együttest Vladimír Rusó orgonamű­vész, zeneszerző vezeti. Vladimír Rusó több nemzetközi versenyen is díjat nyert, egyebek közt a belgiumi Brugge-ben, az olaszországi Lan- cianóban és Prágában. Rajta kívül Valérián Tokár és Milan Tarina al­kotja a Musa Antiquát. Tabulatura Vietoris címmel 1991-ben jelentet­ték meg CD-jüket, amely nagy sikert aratott külföldön. A hangverseny a Pozsonyi Kulturális Nyár rendez­vénysorozatának részeként valósul meg. A kamarakoncertekre csütör­tökönként várják a közönséget a szervezők, augusztus 29-éig. Amint azt Mária Jakubcíková, a Városi Kul­turális Központ munkatársa el­mondta, a kamarahangversenyek nagyon népszerűek, és szinte min­den egyes alkalommal telt ház előtt zajlanak. „A múlt héten még plusz húsz széket kellett a teremben elhe­lyeznünk, hogy kielégíthessük az érdeklődők igényét” - tette hozzá. TASR-HÍR Komárom. A rengeteg kiállított bábu láttán a látogatókban óhatat­lanul feléled a gyermekkor utáni vágy. Komáromba érkezett az az egyedülálló vándorkiállítás, mely felvidéki népviseletbe öltöztetett babákat mutat be. Az Európa udvarban található Európába bevásárlóközpont helyi­ségeiben megrendezett kiállítás megálmodója a búcsi Szobi Eszter volt. Mintegy tucatnyi lelkes dél­szlovákiai segítője közreműködé­sével - négy évig tartó előkészítő munkálatokat és szervezési tevé­kenységet követően - sikerült megvalósítania a komáromi bemu­tatót. Eredményként egy csaknem 200, harmincháromféle felvidéki népviseletbe öltöztetett bábut be­mutató kiállítás született, melyet június óta mintegy 1300 látogató tekintett meg. Szobi Eszternek, a kiállítás szerve­zőjének alapvető célja az volt, hogy a kiállításra ellátogató érdek­lődőkben megerősödjék a szülő­földjük iránti szeretet, és hogy a késő utódokra is áthagyományo­zódjék a tradicionális népi kultúra egy szelete. A kiállítás egyebek mellett a Komáromi járás, Zobor- alja, Kassa és Rozsnyó környéké­nek népviseletét mutatja be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom