Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-14 / 188. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 14. Közélet - hirdetés 5 Wollent József, az Ipoly Unió elnöke az Ipolyság-Drégelypalánk vasúti szakasz tíz éve követelt újraépítéséről Idén is lesz jelképes vonatozás Az Ipoly Unió az Ipoly Eurorégióval és más civil szervezetekkel, illetve az érintett települések önkor­mányzataival augusztus 31- én tartja második jelképes vonatozását az Ipolyság és a magyarországi Drégelypa- lánk közti, 6,3 kilométeres vasúti pályaszakasz újraépí­téséért. A résztvevők az 1963-ban felszámolt szakasz töltésén vonulnak végig. Wollent Józsefet, az Ipoly Unió elnökét az egy évtize­des újjáépítési kezdeménye­zésről kérdeztük. KORPÁS ÁRPÁD Mi a probléma lényege? A Losonc-Balassagyarmat-Dré- gelypalánk-Ipolyság-Párkány vas­útvonalat 111 évvel ezelőtt helyez­ték üzembe. Az Ipoly völgye ezután indult fejlődésnek, ám 1963-ban hadászati és politikai okok miatt föl­számolták a vonalat. Azóta a térség fehér folt Szlovákia és Magyaror­szág közlekedési térképén. Az Ipoly­ság és Drégelypalánk közt hiányzó 6,3 kilométer csomópont volt, mert nemcsak Losoncot és Párkányt kö­tötte össze, hanem a Budapest- Ipolyság-Besztercebánya-Krakkó vonalat is. A szakasz újjáépítési költségeiről már készültek tanul­mányok. A beruházás az Európai Unió PHARE-CBC-alapjából is fi­nanszírozható, legfeljebb kétmillió eurót igényelne. Ha megépülne a szakasz, újra létrejönne egy főként regionális jelentőségű Párkány- Losonc közlekedési tengely. Na­gyobb jelentőségű lehetne a Buda- pest-Krakkó vonal, ez ugyanis akár egy nemzetközi közlekedési folyosó részét is képezhetné. Mekkora beruházást jelente ne csak a vicinális, s mekkorát a nemzetközi vonal kiépítése? Ha csak a 6,3 kilométert építenék újra, elég lenne egy pár vágány. Villamosítani sem kellene, mert a » Villamosítani sem kellene, mert a kapcsolódó vonalakat sem villa- . mosították. \\ kapcsolódó vonalakat sem villa­mosították. Az 1994-es számítások szerint Szlovákiának nyolcszáz­ezer koronába, Magyarországnak pedig negyvenmillió forintba ke­rülne a szakasz pótlása. A pályát azonban úgy lenne érdemes meg­„Nincsenek minden évben választások, de az augusztusi vonatozást mindaddig megtartjuk, mig meg nem épül a vasút" (Képarchívum) építeni, hogy a 6,3 kilométer eurokonform legyen. Ehhez termi­nál, villamosított dupla vágány szükséges, valamint magyar olda­lon egy vasúti híd a kettes főút fölé, amelyet a szakasz keresztezne. Az eurokonform vonal magyar olda­lon kétszázmillió forintba kerülne. Szlovákiában határátkelőt kellene építeni, ami több tucat milliót emésztene föl. A negyven kilométe­res Drégelypalánk- Vác vonal eu- rokomform felújításához az 1994- es számítások alapján három- ötmilliárd forint szükséges, a het­venhat kilométernyi Ipolyság- Zó­lyom szakaszéhoz 120 millió koro­na. Mindezek több évre szóló költ­ségek, vagyis egy-egy évben kisebb tételeket jelentenek, mégis gond a pénz megszerzése. Ha az uniós ISPA-program közlekedésfejleszté­si forrásaiból a két állam öt-öt mil­lió eurót tudna szerezni, s ehhez hozzátenné az önrészt, szerintem kivitelezhető a beruházás. Magyarországon már elkészült egy tanulmány arról, hogyan kivi­telezhető a vasútvonal megépíté­se, ez azonban nincs az Ipoly Unió ínyére. Miért? A tanulmány állami megrendelésre készült, és a magyar oldalra vonat­kozik. Sajnos, nagy része nem a tér­ség közlekedési struktúrájával fog­lalkozik, inkább történelmi, idegen- forgalmi és demográfiai leírást ad. Az Ipoly Unió szerint politikai szinten is jelez valamit, hogy Bu­dapest megelégedett egy ilyen ta­nulmánnyal? Nem tudom, hogy a magyar állam elfogadta-e a tanulmányt. A Magyar Államvasutakkal együtt rendelte meg, de arról nincs tudomásom, hogy szakmailag miként bírálták el. Úgy veszem, hogy készült egy anyag, amelyet lehet mutogatni, de nincs mögötte semmi. Ha egy állam valamit megrendel, azt rendeli meg, amire szüksége van. Önök most megvalósíthatósági tanulmányt készíttetnek a szlová­kiai oldalról. Ebben mi lesz? Az Ipoly Eurorégió az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumtól ka­pott támogatásból elkészítteti a szlo­vák oldal tanulmánytervét. Ezt a mi civil szervezetünk bírálja el. Azt akaijuk kiemelni, milyen előnyei lennének a vasútnak. Ugyanis min­dig azt halljuk, valamilyen iparnak kell csatlakoznia a vasúthoz, hogy legyen mit szállítania. Az ügyet hosszú távon kell nézni. Itt sem a 6,3 küométer hozná a hasznot, hanem a Krakkó-Budapest vonal. Az Ipoly Unió először tavaly ren­dezettjelképes vonatozást a társ- szervezőkkel az újraépítés érde­kében. Azóta történt érdemi elő­relépés? Sajnos, nem, holott a tavalyi vona­tozáskor és utána is elhangzottak ígéretek. Ezek azonban csak ígére­tek maradtak. Mely ígéretekre gondol? Például, hogy az ügy bekerül a vi­segrádi négyek programjába a ma­gyar elnökség idején. Nem tudunk róla, hogy bekerült volna, erről ugyanis nem volt visszajelzés, sem nyilvános adat, s azt sem tudjuk, a következő visegrádi elnökség ho­gyan fogja kezelni a kérdést. Nem tudott létrejönni egy miniszteri, pontosabban kormánytisztviselői találkozó sem, amelyen a két érin­tett ország határozatokat hozhatott volna a kérdésben. Köszönet Hama István építésügyi és régiófejlesztési miniszter úr igyekezetéért, de, saj­nos, neki sem sikerült „összehoz­nia” a találkozót. Miért nem sikerült? Hama miniszter úr igyekezett egy asztalhoz ültetni a szlovák és Ma­gyar közlekedésitárca-vezetőt, Bo­ros Imre akkori magyar tárca nélkü­li PHARE-minisztert. Ötödikként Csáky Pál miniszterelnök-helyettes lett volna jelen a tárgyalásokon. Saj­nos, mind az öt esetben az akkori magyar közlekedési miniszter, Fó­nagy János volt az, aki nem tudott időt szakítani arra, hogy részt ve­gyen a találkozón. Nem tudott vagy nem akart? Véleményem szerint kibújt a tárgya­lások alól, vagyis - nem tudni miért, de - kerülte a találkozást. Az Ipoly Unió mivel magyarázza ezt a magatartást? Nagyon nehéz magyarázni egy ilyen esetet, de ő kétszer is azzal in­dokolta a távolmaradását, hogy va­lahol éppen egy közutat nyit meg. Hozzá kell tennem, hogy a mai szlo­vák és magyar közlekedéspolitika is a közúti közlekedést, nem a vasútit helyezi előtérbe. Úgy látszik, a mi­niszter úrnak fontosabbak voltak a közutak, mint a vasút. \\ Részünkről r a választások és a vonatozás végképp .. nem függ össze. \\ Az idei vonatozás közvetlenül a választások előtt lesz. Ez az ígér­getések ideje. Mit várnak a pár­toktól és az új kormánytól? Részünkről a választások és a vona­tozás végképp nem függ össze. Ma­gyarországon lezajlottak a választá­sok, Szlovákiában most lesznek. Ta­valy is augusztusban vonatozunk. Nincsenek minden évben választá­sok, de az augusztusi vonatozást mindaddig megtartjuk, míg meg nem épül a vasút. Persze, a politiká­tól apolitikus civü szervezetként sem zárkózhatunk el teljesen. Le­het, hogy akadnak politikusok, akik veszik a fáradságot és eljönnek, mi azonban nem csinálunk kampányt a rendezvényből. Milyen kormány lenne jó az ügy­nek? Olyan, amely végre nemcsak a poli­tikával, hanem a közügyekkel is fog­lalkozna. A vasút egy-egy régió fel- emelkedését jelenti. Az őszinte ma­gánvéleményem az, hogy most nem olyan kormány alakul, amelyik fog­lalkozni fog az üggyel. Az lehet az egyetlen szerencsénk, ha 2004 ja­nuárjától az EU tagjává válunk. Mi­vel nemzetközi közlekedési folyosó­ról van szó, a kérdés az EU ügyévé válhat. Mielőbb lépnünk kell, hogy mire bekerülünk, letehessünk egy tervet: ez a vasút mindenkinek megfelel, gyorsan csináljuk meg. UNIDROIT-egyezmény - kulturális örökségünk értékes darabjai gyakran ejtik kísértésbe a tolvajokat és a gyűjtőket Pozsony is az illegális műkincs-kereskedelem ellen ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Kulturális örökségünk ér­tékes darabjai gyakran ejtik kísér­tésbe a tolvajokat, a gyűjtőket és a műkereskedőket; kicsempészésük az országból és az illegális kereske­delem komoly probléma. Az ellene folytatott harcról szóló nemzetközi dokumentumot, az úgynevezett UNIDROIT-egyezményt nyolc állam - köztük Magyarország, Románia, Olaszország és Peru - ratifikálta, de már a franciák, a horvátok, a litvá­nok, a grúzok, a hollandok és más nemzetek is aláírták, csak parla­mentjük még nem hagyta jóvá. Szlovákia is csatlakozni kíván a do­kumentumhoz. Az egyezményről és Szlovákia csatlakozási szándékáról tegnap tárgyalt a kormány törvény- előkészítő tanácsa. Az UNIDROIT értelmében kulturális örökségnek minősülpek és fokozott védelemben részesülnek: a paleontológiái szem­pontból fontos ritka és különleges növény-, állat- és ásványgyűjtemé­nyek, valamint kövületek; a tudo­mány-, had- és társadalomtörténet­tel összefüggő tárgyak; régészeti le­letek; műtárgyak (festmények, szobrok, nyomtatványok stb.); a legalább százéves régiségek (ér­mék, feliratok, pecsétek); az etnoló­giai szempontból érdekes tárgyak; ritka kéziratok, régi könyvek, bélye­gek; régi bútorok, hangszerek; érté­kes lemezek, hangszalagok, fényké­pek - mindez egyformán érvényes a világi és az egyházi örökségre. Az egyezmény kimondja: az a személy, kinek tulajdonában lopott vagy ille­gálisan külföldre szállított kulturális érték van, köteles visszaszolgáltatni annak az országnak, melyből szár­mazik. Bármiféle restitúciós igényt attól a pillanattól számított három éven belül kell előterjeszteni, ami­kor az igénylő tudomást szerzett a műalkotás hollétéről, az aktuális tu­lajdonos személyazonosságáról. Akár 50 évvel ezelőtt ellopott tár­gyat is vissza lehet igényelni; az esetleges időbeni korlátozás az adott ország belső törvényeitől függ. Ha az a személy, akinél a lo­pott tárgy van, bizonyíthatóan nem tudott a műkincs eredetéről, sőt bi­zonyítani tudja, hogy megvételekor kellő óvatossággal járt el, anyagi kártérítést követelhet. Ha viszont örökölte vagy más módon, de in­gyenjutott a tárgyhoz, nem jogosult kártérítésre. Az esetleges kártérítést attól a személytől kell behajtani, akitől a lopott tárgy a pillanatnyi „tulajdonoshoz” került. A vissza­szállítás költségeit az az állam fede­zi, ahonnan a lopott tárgy szárma­zik, de ha tudja, hehajthatja a tolva­joktól vagy az illegális kereskedők­től. Szlovákia fontosnak tartja az egyezmény ratifikálását. Erről ta­núskodik az is, hogy bár a doku­mentum 1995-ben született Rómá­ban, és még nem ratifikáltuk, a szlo­vák törvények összhangban vannak az egyezménnyel. Eszerint nem le­het hosszabb időre külföldre szállí­tani egyetlen, kulturális örökségnek minősülő tárgyat sem, ideiglenesen is csak az illetékes hivatal engedé­lyével. Bizonyos esetekben kizáró­lag a kabinet engedélyezheti egyes értékek külföldre szállítását, hosz- szabb időre is csak rendkívüli eset­ben lehet külföldre kölcsönözni egy- egy kincset, (sza) Hol mikor lépett hatályba az UNIDROIT-egyezmény? Időpont Ország Időpont Ország 1998. július 1. Ecuador, Kína, Litvánia 1999. október 1. Bolívia 1998. július 1. Paraguay, Románia 1999. december 1. Finnország 1998. szeptember 1. Peru 2000. január 1, Salvador 1998. november 1. Magyarország 2000. április 1. Olaszország 1999. szeptember 1. Brazília 2002. február 1. Argentína. (Forrás: www.culture.gov.sk ) RÖVIDEN Ezúttal az IBM késlelteti az államkincstárat . Pozsony. Az IBM Slovakia a számvevőszéket kérte fel a pénzügy­minisztérium felülvizsgálatára az államkincstár informatikai rend­szerére kiírt gyorsított tárgyalásos eljárás ügyében. A számítástech­nikai cég elsősorban azt kifogásolja, hogy a pénzügy nem fordult hozzá az információs rendszer beszerzése során, holott sokkal ked­vezőbb árat ajánlott, mint a pénzügy által megszólított másik két cég, a Hewlett-Packard és a Siemens. (TASR) Szlovákiát a Volkswagen is megelőzi Genf. Szlovákia 19 milliárd dollárral a 86. helyet foglalja el azon a listán, amely a világ országait a bruttó hazai össztermék (GDP) nagysága szerint állítja sorrendbe. A 2000-es állapotot rögzí­tő ENSZ-jelentés szerint tavalyelőtt a legnagyobb GDP-vel az USA büszkélkedhetett, ahol ez meghaladta a 9800 milliárd dollárt. A második helyen Japán, a harmadikon Németország áll. Szlovákiát a GDP-t tekintve az olyan nagy cégek is megelőzik, mint az ExxonMobil, a General Motors, az IBM, a Volkswagen és az E.ON. (TASR) Az adósság az akadály Pozsony. Összesen 760 millió korona hiányzik az iskolák és a hoz­zájuk tartozó létesítmények különböző adósságainak a fedezésére, a tartozás megnehezíti a helyi önkormányzatok számára a jogkö­rök átvételét az államigazgatástól. Ezt tegnap az oktatási tárca pénzügyi osztályának vezetője közölte. „Az adat még nem végle­ges” - hangsúlyozta Milan Malecky. Ha sikerülne megegyezni a gázmüvekkel, az összeg akár százmillió koronával is csökkenhetne. A tájékoztatón elhangzott: a 2200 település közül eddig 731 írta alá a jogkörök átvételéről szóló jegyzőkönyvet, (szge) Meciar támadóiból Meciar kegyencei? Vágújhely. A HZDS listáján olyanok is választható helyre ke­rültek, akik az 1997-es meghiúsított NATO-népszavazás után a pártban Vladimír Meciar leváltását követelték. Ezt Daniela Gasparová vágújhelyi német szakos tanár állítja, aki a referen­dum után Meciart levélben figyelmeztette a várható támadások­ra. Gasparová az elmúlt négy évben volt a HZDS tagja, most azonban átlépett a HZD-be. Állítja, Milan Cagala HZDS-es képvi­selő megfenyegette, kidobatja az állásából, ha nem hagy fel a poli­tizálással. (TASR) Újabb Lexa-ügy torpant meg Pozsony. Ivan Lexa fegyverkiiktatási ügye is megtorpant. A harma­dik pozsonyi járásbíróság ugyanis tegnap úgy határozott, az illeté­kes ügyésszel ki kell egészíttetni a vádiratot. Az ügyész azonnal fel­lebbezett, ezért beadványáról már a Pozsonyi Kerületi Bíróságnak kell döntenie. Lexát azzal vádolják, hogy a titkosszolgálatnál an­nak korábbi vezetőjeként több mint hárommillió korona értékű fegyvert selejtezett ki törvényellenesen. (TASR) Ján Ducky és Pavol Kinces idején is szórták a milliókat Bőkezű cég a gázművek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A számvevőszék nem szabhat ki pénzbüntetést az általa ellenőrzött cégeknek - nyilatkozta Igor Maly alelnök arra a kérdésre, mit tesznek, ha a Szlovák Gázmű­vek nem intézkedne a számvevő- szék által feltárt hiányosságok fel­számolása érdekében. Maly szerint ha a cég nem lépne, akkor ők a gaz­dasági minisztert kérhetnék fel a jogorvoslatra. Ha ez sem hozna eredményt, akkor a kormányfő, majd a parlament elnöke következ­ne a sorban. A gázművek 1998­2000-es közötti gazdálkodásának felülvizsgálatáról szóló jelentést a számvevőszék június és július for­dulóján küldte meg a vállalatnak. Hogy ez mit tesz a hiányosságok felszámolásáért, arról augusztus végéig kellene tájékoztatnia a számvevőszéket. Utána a cégnek decemberig kellene tájékoztatnia a hivatalt, hogyan sikerült ezt vég­rehajtania. Mint írtuk, a gázmű­veknél az említett időszakban fél- milliárd koronát utaltak át minden ok nélkül egy külföldi bankszám­lára, és 742 millió koronát költöt­tek jogi képviselőkre is, holott van­nak saját jogászaik. További 631 milliót adtak reklámra, noha nincs konkurenciájuk. Míg más vállala­toknál átlagosan 2400 koronát for­dítanak egy alkalmazottra a szoci­ális alapokból a legkülönfélébb cé­lokra, a gázműveknél ez 28 ezer korona volt. Maly szerint a hiá­nyosságok Ján Ducky és Pavol Kinces idején is bőven előfordul­tak, nem vizsgálták azonban, ki követett el több visszaélést, (mi) ári felüdülés Önnek és lakásának az ÜjSZÓ napilappal Kedves olvasóink, ma jelent meg a „Nyári felüdülés" játékunk utolsó szelvénye. A névvel, címmel, telefonszámmal ellátott játéktervet a 36 felragasztott szelvénnyel ill. jokerrel együtt küldjék el legkésőbb augusztus 23-ig kiadónk címére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom