Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-17 / 164. szám, szerda
El Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 17. Mandela nem járt sikerrel Washington. Az USA elutasította azt a javaslatot, hogy Egyiptomba vagy Tunéziába szállítsák azt a líbiai elítéltet, aki a Lockerbie-merénylet miatt Skóciában tölti életfogytiglani börtönbüntetését. Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök ugyanis Londonban kijelentette: e két ország közül bármelyik kész befogadni Abdel Baszet Ali al-Megrahit, az 1988 december 21-i merénylet elkövetőjét. A Pan Am repülőgép felrobbantásában 270-en vesztették életüket, többségükben amerikai állampolgárok. (MTI) Az ETA titkos fegyverraktára Dax/Madrid. A francia rendőrség tegnap nagy fegyverraktárra bukkant egy már nem üzemelő téglagyárban a délnyugati-franciaországi Dax térségében, Riviére településen. Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök a hír kapcsán hangsúlyozta: a raktár megtalálása hozzájárul az ETA további gyengítéséhez, s hozzátette: „újabb lépés ez a terrorizmus legyőzése felé”. Az ETA „Csernobil” fedőnéven emlegetett raktára - amely feltehetően bombagyárként is működött - után már hat éve nyomozott a rendőrség. (MTI) Feltűnést keltett a Straw-beszéd Peking. Iraknak és Észak-Ko- reának felelősséget kell viselnie amiatt, hogy figyelmen kívül hagyja fegyverzetellenőrzési kötelezettségeit. Ezt tegnapjelentette ki Jack Straw brit külügyminiszter a pekingi Csinghua egyetemen elmondott beszédében. Straw szerint súlyos aggodalomra ad okot az is, hogy Észak-Korea nem tartja be az atomsorompó-szerző- désből reá háruló kötelmeit. Azzal vádolta Phenjant, hogy tömegpusztító fegyvereket ad el. Hírügynökségek emlékeztettek: Peking ellenzi, hogy fegyveres konfliktust kezdjenek Irak ellen, Észak-Koreát pedig szoros szövetségesének tartja. Straw ezért is ügyelt gondosan arra, hogy kerülje a pekingi vezetés közveden bírálatát. (MTI) Straw véleménye nem újdonság, de az ilyen jellegű megfogalmazás ritkán hallható Kínában (TASR/AP) Három kényszerleszállás Moszkva. Oroszországban kevesebb mint 24 óra alatt három utasszállító repülőgép hajtott végre kényszerleszállást műszaki problémák miatt. A legveszélyesebb eset Irkutszk repülőterén történt tegnap hajnalban: egy Tu- 134-es típusú utasszállító orrfutóművének eltört a kitámasztó tartórúdja, így a leszálló gép törzsének elülső részén csúszott több száz métert a betonpályán a megállásig. A 66 utas és a hétfős legénység közül szerencsére senki nem sérült meg. (MTI) Finnországban szokatlannak számítanak a merényletek, ezért is volt hatalmas visszhangja a tegnapi robbantásnak. Helsinkiben, egy belvárosi szálloda előtt gépkocsiba rejtett pokolgép robbant, egy ember meghalt, egy másik pedig megsérült. A rendőrség egyéb részleteket nem közölt. Úgy tűnik, hogy a robbantás célpontja nem a közelben fekvő zsinagóga volt. (TASR/AP-felvétel) Egy éven belül palesztin állam, további egy év múlva pontos határokkal? Újabb gyilkos merénylet Emanuel/Jeruzsálem. Egy palesztin fegyveres lesből rátámadt egy izraeli autóbuszra Emanuel zsidó település közelében. Az izraeli televízió jelentése szerint a támadás következtében heten meghaltak, 25 személy megsérült. A merényletet közvetlenül a közel-keleti kvartett New York-i ülése előtt hajtották végre. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi gyilkos merénylet hasonlít arra a terrorcselekményre, amelyet decemberben követtek el ugyancsak Emanuel közelében egy autóbusz ellen. Az akkori támadás 10 ember életét követelte. A mostani merényletet úgy hajtották végre, hogy a Tel-Avivból érkező busz közeledtére a támadó az út mentén felrobbantott egy pokolgépet, majd az ultraortodox zsidó település bejáratánál géppisztollyal válogatás nélkül tüzet nyitott az autóbuszra és más járművekre. Egyes szemtanúk azt állították, hogy az első nagy erejű robbanást több kisebb követte, majd az izraeli hadsereg egyenruháját viselő három támadó golyózáport zúdított a lesből megtámadott autóbuszra. Ezt követően Náblusz felé menekültek el. Izraeli katonák viszonozták a tüzet, de nem tudni, hogy találat érte-e a támadók valamelyikét. Egy izraeli tévéállomás úgy tudja, hogy nemcsak a busz utasai, hanem a lövöldözésbe keveredett gépkocsikban tartózkodók közül is többen megsebesültek. A merénylők elfogására indított hajtóvadászatban harci helikoptereket is bevetettek. David Baker izraeli kormányszóvivő a közszolgálati rádióban a Palesztin Hatóságot okolta a támadásért. „Izraeli polgárok továbbra is palesztin terroristák célpontjai, és a keddi merénylet ismételten bizonyítja, hogy a Palesztin Hatóság a terrorista megoldásokat részesíti előnyben” - mondta. A tegnapi merénylet volt a legsúlyosabb támadás azóta, hogy az izraeli hadsereg a múlt hónapban újra megszállt hét ciszjordániai palesztin autonóm várost. A többségében ortodok zsidók lakta Emanuel Náblusz és Kalkilija között fekszik. Arab országok egy csoportja azt javasolja, hogy egy éven belül hozzák létre a palesztin államot, majd két éven belül állapítsák meg határait. Egy arab forrás ismertette az Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia által kidolgozott tervet, amely magában foglalja George Bush amerikai elGéppisztollyal válogatás nélkül tüzet nyitott az autóbuszra. nőknek az ideiglenes palesztin állammal kapcsolatos vezérelvét is. A tervet a tegnapi New York-i tanácskozás elé kívánták terjeszteni. New Yorkban az USA, Oroszország, az ENSZ és az EU képviselőiből álló ■kvartett tekinti át a közel-keleti helyzetet. A terv első lépéseként - egy szélesebb körű reform részeként - a jövő januárban a palesztinok megválasztják az új törvényhozást és új vezetőjüket, majd kérni fogják az ENSZ-től egy olyan palesztin állam elismerését, amely az 1967-es hatnapos háború előtti határokon alapul. Ezt a pontot szándékosan homályosan fogalmazták meg, hogy annak ellenére is haladást érhessenek el, hogy Izrael ellenzi a teljes kivonulást a palesztin területekről. Ha az ENSZ elismerné ezt a palesztin államot, Izrael megkezdhetné a tárgyalásokat a palesztinokkal a pontos határokról. Egy év állna a felek rendelkezésére a megállapodásig, annak végrehajtása a második évre maradna. Közben Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter elmondta, hogy Hosz- ni Mubarak egyiptomi elnök támogatna egy olyan tervet, amelynek alapján a terrorcselekmények leállítása fejében helyreállítanák a normális életet a Gázai övezetben. A tervet ő terjesztette Mubarak elé hétfőn. Arafat palesztin elnök az al-Dzsa- zíra televíziónak kijelentette: meggyőződése, hogy egész Jeruzsálem felett palesztin zászló fog lengéni. „Palesztin lobogó lesz majd a minareteken, templomokon és a városfalakon, akár tetszik, akár nem.” Colin Powell amerikai külügyminiszter pedig megerősítette: Washington új palesztin vezetést látna szívesen. Azt mondta, végül is a palesztin népnek kell dönteni arról, hogy Arafat milyen szerepet fog játszani, de Washington szerint nincs helye a jövőben a béketárgyalásokon. Simon Peresz izraeli külügyminiszter ostobaságnak nevezte a jeruzsá- lemi palesztin megbízott irodájának bezárását, s úgy foglalt állást, hogy vissza kell vonni a jobboldali Űzi Landau közbiztonsági miniszter döntését. Ugyanis Szári Nuszeiba megbízott ídfejezetten mérsékelt politikusnak számít, akit nagyfokú kompromisszumkészség jellemez Izrael irányában. Az izraeli ellenzék már korábban elítélte Landau miniszter döntését. Wolfowitz Ankarában tárgyal az Irak elleni esetleges amerikai hadműveletről Mélyül a török kormányválság MTI-HÍREK Ankara. Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes Ankarába érkezett, hogy a török katonai és polgári vezetőkkel tárgyaljon egy esetleges Irak elleni amerikai hadműveletről. Wolfowitz tegnap Bülent Ecevit kormányfővel, Saba- hattin Cakmakoglu védelmi miniszterrel, és Hüseyin Kivrikoglu vezérkari főnökkel tárgyalt, ma pedig az új külügyminiszterrel, Sükrü Sina Gürellel találkozik. Ugyancsak Törökországba érkezett Marc Grossman amerikai külügyi államtitkár és Joseph Ralston tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderők parancsnoka. Törökország, Irak szomszédja ellenzi a bagdadi rendszer elleni amerikai katonai akciót, mert fél a térség stabilitásának megingásától, valamint az ország amúgy is válságban lévő gazdaságára való káros hatásától. Ankara szerint ugyanis az Irak elleni embargó 40 milliárd dollár veszteséget okozott Törökországnak, amelynek az 1991-es Öböl-háború előtt Irak fontos gazdasági partnere volt. A dél-törökországi Incirlik bázisáról indulnak mindennapos ellenőrző repülésükre azok az amerikai harci gépek, amelyek be akarják tartatni az iraki légi erővel az ország északi részére kiterjedő, Bagdad által soha el nem ismert repülési tilalmat. Közben tovább mélyült a hetek óta tartó válság: tegnap elvesztette parlamenti többségét Bülent Ecevit kprmánya, miután az általa vezetett Demokratikus Baloldal Pártjának (DSP) újabb hat képviselője mondott le mandátumáról. Ezzel a kormánykoalíció három pártjának már csak 275 mandátuma maradt az 550 fős parlamentben. A súlyosan beteg Ecevit tegnapi nyilatkozatában visszavonta korábbi ígéretét, mely szerint a bizalmatlansági indítvány előtt lemond, ha koalíciója elveszti a parlamenti többséget. A kormányszövetség vezetői tegnap összeültek, hogy az idő előtti választások időpontjáról tárgyaljanak. Semmi sem igazolhatja a halálbüntetés alkalmazását Jog és terrorizmus MTI-HÍR Párizs/Strasbourg. Az Európa Tanács (ET) 44 tagállama külügyminisztereinek képviselői elfogadták az irányadó szöveget az emberi jogok tiszteletben tartásának a terrorizmus elleni fellépéssel való összeegyeztetéséről. „Ezeknek az alapelveknek a követése lehetővé teszi, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásával harcoljanak a terrorizmus ellen” - jelentette ki Walter Schwimmer, a szervezet főtitkára. Hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni fellépés, bármely más negatív társadalmi jelenség elleni fellépéshez hasonlóan, nem igazolhatja a halálbüntetés alkalmazását. Az alapelvek szerint terrorista cselekményekkel vádolt személyt semmilyen esetben nem lehet halálbüntetésre ítélni, illetve ha ilyen ítéletre mégis sor kerül, azt nem lehet végrehajtani. Az állam elsődleges kötelessége, hogy minden tagját megvédje egyrészt a terrorizmustól, másrészt az önkényeskedéstől: biztosítsa, hogy a terrorizmus elleni lépések a jog által meghatározott keretek között maradjanak. Ugyancsak az állam kötelessége azt biztosítani, hogy a terrorizmus elleni fellépés során ne kerülhessen sor kínzásra. Az alapelvek meghatározzák a személyes adatok gyűjtésére és kezelésére, a magánéletbe való beavatkozásra, az őrizetbe vételre és az előzetes letartóztatás idejére és körülményeire vonatkozó kereteket. Ugyancsak előírják az igazságügyi eljárás, a kiadatás és az áldozatok kártalanítása során figyelembe veendő szempontokat. Tom Lantos és Benjamin Gilmann indítványa Független Koszovó? MTI-HÍR Washington/Belgrád. A jugoszláv vezetés szerint nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elé teijesztett javaslatnak, amely szorgalmazza, hogy Washington ismerje el Koszovó függedenségét. Tom Lantos magyar származású demokrata párti, illetve Benjamin Gilmann republikánus képviselő javaslata szorgalmazza, hogy az amerikai kormányzat haladéktalanul nyilvánosan ismerje el Koszovót önállóságát, függetíenül attól, hogy az USA-t kötelezi az ENSZ BT 1244- es határozata, amely Jugoszlávia részeként határozza meg a tartományt. A két politikus szerint kudarcot vallott minden kísérlet a tartományi autonómia megteremtésére, ezért Koszovó számára a szuverén és demokratikus állam megteremtése lenne az egyeüen elfogada- tó megoldás. Több mint egy tucat települést öntött el a víz Halottak Csehországban MTI-HÍR Prága. Dél-Morvaórszágban már két emberéletet követeltek a hét elején megáradt folyók és patakok. Mindkét áldozat idősebb asszony, akiknek a holttestére tegnap találtak rá a rendőrök és a tűzoltók. „A kiadós hét eleji esőzések következtében a kisebb folyók és patakok nagyon felduzzadtak, s néhány falut olyan gyorsan öntött el az áradat, hogy előle nem volt menekvés” - nyilatkozta a rádiónak Dagmar Bartoníková rendőrségi szóvivő. Az árvíz eddig több mint egy tucat falut érint elsősorban Blansko és Hodonín körzetében. Mintegy hetven ház került víz alá, s a lakók a rokonoknál vagy ismerősöknél voltak kénytelenek ideiglenesen megszállni. Az árvíz legalább harminc személygépkocsit is elsodort, s több mint kétszáz családi ház pincéje megtelt vízzel. Néhány helyen az utak is víz alatt vannak, s három híd is megrongálódott. Az útkarbantartó vállalat mintegy 100 millió koronára becsüli a keletkezett károkat. Tekintettel az országszerte folytatódó esőzésekre, szakértők a helyzet rosszabbodására számítanak. Chirac francia elnök merénylője zavart elmeállapotú Zárt osztályra került MTI-HÍR Párizs. Maxime Brunerie, a Jacques Chirac francia elnök ellen vasárnap merényletet megkísérlő szélsőjobb- oldali fiatalembert zárt osztályra szállították, miután a pszichiátriai vizsgálat „ön- és közveszélyesnek” ítélte őt. Az első hatósági vélemények szerint inkább Brunerie zavart elmeállapotának tudják be a tett végrehajtását, semmint összeesküvésnek. A rendőrségnek bevallotta, hogy meg akarta ölni az államfőt, indítéka pedig a Chirac iránt érzett gyűlölete, valamint „Franciaország megmentése” volt. A párizsi ügyészBudapesten a bővítési biztos Lesz közös álláspont Budapest. Günter Verheugen jónak ítélte Magyarország EU-csatlako- zási felkészülését, és kijelentette: Magyarországnak nettó pénzügyi kedvezményezett államnak kell lennie csatlakozása pillanatától. Az EU bővítési biztosa tegnap Szent-Iványi Istvánnal (SZDSZ), az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnökével tárgyalt. Szent-Iványi a még megoldandó problémák közé sorolta a közvetlen agrárkifizetések kérdését. Verheugen szerint a témában november elejéig megszületik az unió közös álláspontja. (MTI) ség gyilkossági kísérlet gyanújával vizsgálatot indított a merénylő ellen, amelyben a nyomozóhatóságtól azt váiják, hogy bizonyítékokat találjon a magányos tettes vagy a szélsőjobb- oldali szervezett merénylet koncepciója mellett. Brunerie nem volt ismeretlen a rendőrség előtt: először futballhuligánként tartották számon, majd a GUD nevű neonáci ifjúsági szervezet tagja lett, végül pedig Bruno Mégret szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Republikánus Mozgalom (MNR) színeiben közgyűlési jelöltként mérette meg magát Párizsban (sikertelenül) a tavalyi önkormányzati választásokon. Sorozatos személycserék Lemondott a tévéelnök Budapest. Lemondott a Magyar Televízió elnöki posztjáról Mend- reczky Károly. Végkielégítése 28,8 millió forint. Feladatait a múlt héten alelnökké választott Ragáts Imre veheti át. Mendreczkyt az utóbbi hetekben kormánypárti politikusok részéről több támadás érte a közszolgálati televízió választási műsorainak elfogultsága és a tévé rossz gazdasági helyzete miatt. Az elmúlt két hétben távozott a tévétől az elnök két bizalmasa, Csermely Péter hírigazgató és Gulyás István, a Híradó főszerkesztője is. (Origó)
