Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-17 / 164. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 17. Közélet - hirdetés 5 Még mindig vannak olyan uniós államok (Görögország, Franciaország), amelyek nem ismerik el a kisebbségek létét Hinni kell az európai csodában Kormánybecslések szerint Olaszországban körülbelül 70 ezer szlovén él. A kisebb­ség tagjainak 20-30 százalé­ka nem beszéli ugyan a szlo­vén nyelvet, a többiek azon­ban gyakran kezükbe veszik a Primorski Dnevnik című napilapot, amely 1945 óta jelenik meg. Bóján Brezi- garral, a trieszti szlovén lap főszerkesztőjével beszélget­tünk. JUHÁSZ LÁSZLÓ Hogyan jellemezné az Olaszor­szágban élő szlovén kisebbség helyzetét? Ötvenéves hiábavaló várakozás után tavaly február óta végre tör­vény védi a szlovéneket. A jogsza­bály rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása azonban máig várat magára. Még mindig vannak tehát gondjaink és nehézségeink, azon­ban a legáltalánosabb kérdések te­kintetében elismert és védett ki­sebbség vagyunk. Ez mit jelent? Az óvodától az általános iskolán át a középiskoláig tanulhatunk szlovénül, és arra is lehetőségünk van, hogy főiskolai tanulmányain­kat Szlovéniában folytassuk. Az ottani egyetemi képzés végén ok­leveleinket elismerik Olaszország­ban. Naponta tizenkét órás szlo­vén műsor van a rádióban és fél­órás a televízióban. Ez persze nem elég, de legalább valami van. Egy hivatásos színházi társulat műkő­» Az óvodától az álta- r lános iskolán át a középiskoláig tanul- . . hatunk szlovénül. \> dik, az ő költségvetésük nagy ré­szét az állam fedezi. Napilapunk is jelentős állami támogatást kap, csakúgy, mint kisebbségi közössé­günk kulturális rendezvényei. Eb­ből a szempontból tehát védett ki­sebbségnek számítunk. Ami hi­Bojan Brezigar: „A legáltalánosabb kérdések tekintetében elismert és vé­dett kisebbség vagyunk Olaszországban." (Somogyi Tibor felvétele) ányzik, az a kétnyelvűség a tudo­mányos életben és a közigazgatás­ban. A kétnyelvűséghez csak hét kis közösségben van jogunk, ahol a szlovének a második világhábo­rú végéig számottevő többségben voltak. Olaszországban nagyon gyak­ran változik a kormány, a kabi­net nem szokta kitölteni a meg­bízatási idejét. A politikai garni­túra változása mindannyiszor magával hozza az irányváltást a kisebbségi politikában is? A mi szempontunkból a balközép koalíció volt a legjobb, mert ők ér­ték el a kisebbségvédelmi törvény elfogadását. Most, a Berlusconi ve­zette új kormány alatt gondjaink vannak a törvény alkalmazásával. Ön a Ritkán Használt Nyelvek Európai Hivatalának vezetője. Hogyan harcolhat ez a kormá­nyon kívüli szervezet a kisebb­ségi nyelvi jogokért? Tudnia kell, hogy hivatalos szerző­déseiben az Európai Unió nem foglalkozik a kisebbségi közössé­gek nyelvhasználati jogaival. Bár­meddig keresgélhet a dokumentu­mokban, nem talál említést sem a kisebbségi nyelvekről. A több száz uniós program egyike sem foglal­kozik a kisebbségek nyelvhaszná­latával. így aztán nagyon nehéz megbirkózni ezzel a feladattal, mert gyakorlatilag nincs jogi alap­ja a kisebbségi nyelvek használatá­nak. Még mindig vannak olyan uniós tagállamok, például Görög­ország és Franciaország, amelyek egyszerűen nem ismerik el a ki­sebbségek létét. Továbbá gondja­ink vannak a szakkifejezésekkel is. Szinte országonként más-más szót használnak ugyanannak a foga­lomnak a megjelölésére. Ausztriá­ban és Németországban a népcso­portok kifejezés használatos, vi­szont Olaszországban nyelvi ki­sebbségnek neveznek bennünket. Sok európai országban azt mond­ják, kisebbségi nyelvek; Spanyol- országban az autonóm régiók nyelve megnevezés dívik, Francia- országban pedig regionális nyel­vekről beszélnek. Milyennek látja a kisebbségi nyelvek helyzetét, szerepét és jövőjét az egységesülő Európá­ban? Van egy vissza-visszatérő alapkér­dés, amellyel nagyon gyakran ta­lálkozunk: miért kell ilyen sok nyelvet használniuk az emberek­nek, nem lenne-e sokkal egysze­rűbb, ha mindenki angolul beszél­ne? Európa viszont nem Amerika. Európa nem a népek olvasztótége­lye. Európát különböző kultúrák és nyelvek alkotják. Az európai csoda, az egyesülés csodája csak akkor lehet maradéktalan, ha az N\ Az uniós progra­mok nem foglalkoz­nak a kisebbségek . . nyelvhasználatával. \\ európai intézmények minden szin­ten valorizálják valamennyi ország összes régiója minden közösségé­nek, sőt, minden falvának különle­ges gazdagságát és örökségét. Ha ez megvalósul, az emberek öröm­mel élnek majd az egyesült Euró­pában, mert bár egységes fizető- eszközt használnak és átjárhatók a határok, megmaradnak hagyomá­nyaik, nyelvük és ősi kultúrájuk. Egyszerre lehetnek tagjai saját kis­közösségüknek és a hatalmas Eu­rópának. Ez lesz az európai csoda. Ön hisz a csodákban? Maradjunk annyiban, hogy opti­mista vagyok. Oktatási tárca, Szlovák Takarékpénztár, Cisco Systems A kormány ma a 2003. évi állami költségvetésről Ismét hiányt terveznek Támogatott e-learning ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Együttműködési szer­ződést írt alá tegnap Peter Ponicky oktatási miniszter, Regi­na Ovesny-Straka, a Szlovák Ta­karékpénztár vezérigazgatója és Miloslav Rut, a Cisco Systems csehországi fiókjának vezetője. A szerződés értelmében a takarék- pénztár vált az oktatási tárca és a Cisco Systems közös projek- tumjának fő támogatójává, első­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja választási programjában az állás­talanok számának jelentős csök­kentését helyezte kilátásba; Harna István építésügyi miniszter szerint egyszámjegyű munkanélküliség elérésére kell törekedni. Harna azonban már azt is sikernek tarta­ná, ha az állástalanok arányát 10- 12 százalékosra sikerülne csök­kenteni, amihez folytatni kell a gazdasági szerkezetátalakítást, hi­szen szerinte a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt sem sikerült maradéktalanul végrehajtani az ezt elősegítő teendőket. Támogat­ni kívánják a vállalkozókat is, Harna azonban nem tudott pontos választ adni arra, milyen szintre szeretnék csökkenteni a vállalko­zók adóterheit. Továbbra is égető gondot jelent azonban a hatalmas ként a hazai pénzintézetek közül. A takarékpénztár 6 millió koronás anyagi hozzájárulásának köszön­hetően idén 16 iskolát szerelnek fel műszaki berendezésekkel. Ed­dig 35 középiskola és felsőoktatá­si intézmény kapcsolódott be a minisztérium és a Cisco Systems közös programjába, melynek ke­retében jelenleg csaknem 1000 tanuló élvezheti az elektronikus tanulás, az úgynevezett e-lear- ning előnyeit, (érvé) költségvetési hiány. Az MKP vá­lasztási programja ugyan a ki­egyensúlyozott költségvetést ne­vezi meg az egyik fő célnak, ám Harna szerint ez az elkövetkező négy évben elérhetetlen. A mi­niszter azt is sikernek tartaná, ha ez nem haladja meg a bruttó hazai össztermék 3-3,5 százalékát, az inflációt pedig szeretnének 5-7 százalékos szinten tartani. Az MKP nem támogatja a stratégiai vállalatok többségi tulajdonrészé­nek az eladását, mivel ezek a cé­gek az ország gazdaságának ge­rincét adják. Az egészségügy egyik legnagyobb problémája, hogy az állam nem fizet kielégítő­en, s ez Harna szerint csaknem al­kotmányellenes, az MKP ezért - az egészségbiztosítás hatékony fi­nanszírozásán kívül - megtérítené az egészségügy 20 milliárd koro­nás tartozását is. (mi) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Ma a kormány megvitat­ja a jövő évi állami költségvetés sa­rokszámait. A 2003-as büdzsé be­vételi oldalát 224,1 milliárd koro­nára tervezik, ami az idei költség- vetéshez képest 4,2 milliárddal többet jelent. 203 milliárd csak a különböző adókból és illetékekből folyna be, legalábbis a 2003-ra vo­natkozó makrogazdasági mutatók alapján erre következtet Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter. A ki­adásokat 262 milliárdra becsüli a tárca, a tervezett hiány a bruttó ha­zai össztermék (GDP) 3,5 százalé­kának féléi majd meg; ez abszolút számban 38 milliárdot jelent. „A 2003-as költségvetés tervezete a korábbi évekhez képest módosult RUDAS DÓRA Pozsony. Ján Carnogursky igaz­ságügyi miniszternek megtet­szett a társadalmi munka. Meg­győződése szerint a kassai Lunik lakótelepen élők sokkal jobban vigyáznak környezetükre, amióta együtt takaríthattak vele. Hason­ló sikerben bízva Carnogursky a hét végén keresztény fiatalok tár­saságában az ország turistaútjai­nak felújításában vesz részt. Szlo­vákia Kereszténydemokrata Ifjú­ságának aktivistái pénteken és szombaton újrafestik az ország­feltételek mellett készül. A megvál­tozott körülményeket eredménye­ző folyamatok közül a költségvetés kidolgozásáig több nem fejeződik be. Ide tartozik például a köztiszt­viselői és közszolgálati jogszabá­lyok gyakorlati alkalmazása, az ál­lamigazgatás decentralizálása, a felsőoktatás átalakítása” - olvasha­tó a tárca által előterjesztett, első­sorban a keretszámokat tartalma­zó dokumentumban. Hajnovic az egyik politikai vitaműsorban a kö­zelmúltban úgy fogalmazott: a cél a kiegyensúlyozott költségvetés, de ezt kis lépésekben tudjuk csak elér­ni, a jövő évi büdzsé viszont közelí­tés lesz e cél felé. A büdzséről álta­lában hosszan és élénken szoktak vitatkozni a miniszterek, most is hasonló vita várható, (sza) ban található mintegy 130 ezer km-nyi jelzett turistaút több sza­kaszát. Ezek nagy részét külön­böző természetvédelmi egyesüle­tek tartják rendben. A teljes kar­bantartáshoz évente több millió­ra lenne szükség, 1998 óta azon­ban az állami költségvetés mind­össze 150 ezer koronát utalt ki erre a célra. Carnogursky remé­nyei szerint személyes példájával nagyon sok természetbarátot győz meg arról, hogy pénteken és szombaton festékesdobozzal a kezükben induljanak el kedvenc turistaútjukon. Jelentősen csökkentenék a nagy munkanélküliséget MKP: gazdasági tézisek Turistajelzéseket fog festeni az igazságügyi miniszter Carnogursky - ecsettel RÖVIDEN Hat párt jutna be a parlamentbe Pozsony. Ha ma tartanák a választásokat, 26,1 százalékkal a HZDS nyerne, derül ki a Statisztikai Hivatal felméréséből. Második a Smer (14,6%), harmadik az MKP (10,2%) lenne. Három párt lép­né még át az ötszázalékos küszöböt, az SDKÚ (9,8%), az ANO (8,2%) és a KDH (7,8%). (SITA) Nyolc politikai erő adta le listáját Pozsony. Tegnap további három politikai tömörülés adta le jelölt­listáját a belügyminisztériumban: a Szociáldemokrata Alternatíva, a Szlovák Munkáspárt és a Szlovákiai Kisiparosok Pártja. Elsőként a Kereszténydemokrata Mozgalom küldte el jelöltlistáját, majd a Magyar Koalíció Pártja következett. Ma éjfélkor jár le a határidő. Egyébként a névjegyzék még nem jelent garanciát arra, hogy az adott párt indulhat a választásokon, erről ugyanis a Központi Vá­lasztási Bizottság dönt majd, legkésőbb július 22-éig. (TASR) Ismét lángol a hortobágyi puszta Budapest. Újabb tűz pusztít a Hortobágyi Nemzeti Park területén: tegnap délután fél három körül a kunkápolnási mocsár térségéből indult a tűz, s este már mintegy száz hektáron tomboltak a lángok az erős szélben. Egyed Lajos tűzoltó hadnagy tájékoztatása Szerint snégyes kiemelt riasztás történt, s délután 40 tűzoltó 9 fecskendővel küzdött a lángokkal. (MTI) Szigorítanák a határátlépést Pozsony/Prága. Csehország folytami kívánja a tárgyalásokat Szlová­kiával a két ország közötti határforgalom módosításáról. Vladimír Spidla, Csehország új miniszterelnöke azt nyilatkozta, Prága akár egyoldalú lépéseket is tehet, mert óriási problémáik vannak a zöldha­tárral. Szerinte a megoldás a határátlépések szigorítása lehet. (SITA) Megvertek egy nemzeti politikust Pozsony. Bosszúnak és megfélemlítésnek nevezte Anna Malíková azt, hogy megverték a Szlovák Néppárt elnökét, Andrej Trnovecet, aki a nemzetiek listáján a tizennegyedik. Malíková szerint folytató­dik a hadjárat azok ellen a politikusok ellen, akik együttműködnek velük. Trnovecet hétfőn este támadta meg egy férfi, ütlegelte és rá­uszította dobermanját is. A politikus komoly arcsérülése-ket szenve­dett, valószínűleg meg kell műteni. (SITA) Ötödik ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet Törvénytapasztalatok ÚJ SZÓ- ÉS MTI-HÍR Budapest/Pozsony/Bukarest. Ma a magyar fővárosban ötödik ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT), amelynek legfontosabb témája összegezni a magyar ked­vezménytörvény alkalmazásának egyéves tapasztalatait. A magyar kormány ősszel mindenképpen mó­dosítani szeretné a jogszabályt, amit az érintettekkel, vagyis a hatá­ron túli magyarság legitim képvise­lőivel is meg akar beszélni. Az ülé­sen részt vesz Medgyessy Péter ma­gyar miniszterelnök és Kovács Lász­ló külügyminiszter is. A szlovákiai magyarokat Bugár Béla, az MKP el­nöke, Duray Miklós ügyvezető alel­nök, Bárdos Gyula és A. Nagy László képviseli. Most először történik meg, hogy Szlovákiából az eddigi kettő helyett négyen vesznek részt a tanácskozáson, Budapest ugyanis figyelembe vette a kisebbségi közös­ség lélekszámút. „A nagy kérdés ma az, hogy mi lesz a Kárpát-medencei magyarság fogyatkozásával és a tér­ségből lassan-lassan Magyarország­ra becsorgó magyarsággal” - nyilat­kozta Markó Béla, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség elnöke. Szavai szerint a kedvezménytör­vény fontos, ezzel kapcsolatban nin­csenek dilemmák. „Ha módosítani kell a jogszabályt, akkor azt úgy kell elvégezni, hogy lényegét ne érintse” - fogalmazott, (mert) Gasparovic-mozgalom - megvan a tízezer aláírás Keleti átrendeződések ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom (HZDS) „kiebrudalt” járási elnöke tegnapelőtt átlépett Ivan Gasparovic új pártjába. Oto Sabo, aki két hete még védte Vladi­mír Meciart, mondván, leváltása a vezér háta mögött zajlott, ma már antidemokratikusnak tartja a HZDS vezetését. A mozgalom kassai ber­keiben hónapok óta feszült a han­gulat, egymás után távoznak a ta­gok, és lépnek át más pártokba. Sabo, aki Í998-ban, a választások után lépett be a mozgalomba, sokak szerint a haladóbb, európaibb irányt képviselte, amelyet a közel­múltban elnyomtak a konzervatív erők. Gasparovic mozgalmának egyébként tegnap sikerült megsze­reznie a választásokon való indu­láson szükséges 10 ezer támogató aláírást, (juk, ú) A/yarí felüdülés Önnefc és lakásainak az UJ_SZO napilappal 12. 'i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom