Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-10 / 158. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 10. Közélet - hirdetés 5 A magyar pedagógusképzés mellett kulturológusokat, néprajzkutatókat és szociális munkásokat is képez majd Egy éven belül létrejöhet a kar A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem (UKF) Akadémiai Szenátusa jóváhagyta egy új kar, a Közép-európai Tanul­mányok Kara létrehozásának tervezetét. Az elképzelés sze­rint ezen kar feladata lesz egyebek mellett a pedagógu­sok képzése a magyar tan­nyelvű iskolák számára. Az elfogadott tervezetről Daniel Kluvanecet, az egyetem rek­torát kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Mit tartalmaz az elfogadott terve­zet? A szenátus jóváhagyta a kar nevét - lehetőségként felmerültek még a Jedlik Ányos Kar és a Vox Humana Kar elnevezések elfogadta a ta­nulható szakok listáját, javaslatot tesz a tanári gárda lehetséges ösz- szetételére. A szenátus egyben fel­adatul adta a rektornak egy jelentés készítését a kar megalapításának anyagi szükségleteiről és épületigé­nyeiről. Ennek elkészülte feltétele a kar megalapításának. Milyen tanszékekkel indul az új kar? Habár a tervezet meglehetősen pon­tos, megfelelőbb a kar fejlesztési irányvonalából beszélni. Az új karon összpontosul majd a nemzetiségi - magyar és német - hallgatók képzé­se, a tervezet tartalmazza az Euró­pai Unió törvényi szabályozásával, működésével összefüggő tanulmá­nyokat, tehát lenne egy nemzetközi része, melynek keretében külföldi fi­atalok számára is biztosítanánk ta­nulási lehetőséget. A nemzetiségi hallgatók képzésébe szeretnénk be­kapcsolni más kelet- és közép-euró­pai országokban élő nemzetiségek képviselőit is. A kar tervezete számol az UNESCO programjához való csat­lakozással. Ennek alapját képezi egy, az UNESCO támogatásával már je­lenleg is működő intézet, mely a ke­let- és közép-európai országok okta­tási rendszereit vizsgálja. » Egészen bizto- r san emelkedik majd az oktatás színvonala. Milyen szakokat oktatnak majd a karon? Ez szorosan összefügg a leendő tan­székekkel; tanári és tanítói szakok nyílnak majd a magyar és német ta­nítási nyelvű iskolák számára, de oktatnak majd kulturológiát és a kö­zép-európai régió néprajzát is. Ter­vezzük olyan szakemberek képzését is, akik az EU intézményeiben dol­gozhatnak majd. A tervezet kompromisszum eredménye (TASR felvétel) A magyar pedagógusnövendékek továbbra is csak bizonyos tantár­gyakat tanulhatják anyanyel­vükön? Ez az egyes szakoktól függ; azokon, melyek a nemzetiségeket érintik, a tam'tás egy része továbbra is anya­nyelven folyik majd. Azokat a tan­tárgyakat, melyeknek oktatását tel­jes egészében tudjuk biztosítani ma­gyarul, természetesen anyanyel­vükön tanulhatják majd a diákok, de a mai helyzethez hasonlóan lesz­nek olyan tantárgyak is, melyeket szlovákul oktatnak. A jövőben szá­molunk angol nyelvű kurzusok in­dításával is az egyetem valamennyi hallgatója számára. Ön szerint az új kar létrejötte ja­vítja a magyar pedagógusképzés színvonalát? Egészen biztosan emelkedik majd az oktatás színvonala, de előnyt jelent az eddigi rendszerrel szemben az is, hogy a jelenleg négy karon működő tagozatok helyett egy karon tanul­hatnak a leendő pedagógusok Tehát valamennyi magyar hallga­tó az új karon tanul majd? A fel­sőbb évfolyamok hallgatói is át­kerülnek az új karra? Igen, és ezzel az oktatás színvonalá­ért teljes egészében a kar, annak ve­zetése lesz a felelős, megkapva az ehhez szükséges jogköröket. Lehe­tőség lesz a kar folyamatos fejleszté­sére, a szakokat fokozatosan újak­kal bővíthetik. A felsőbb évfolyamos hallgatók választhatnak: vagy az új karon folytatják tanulmányaikat, vagy maradnak a régin. Ez utóbbi esetben azonban szlovák nyelven kell befejezniük tanulmányaikat. Megfelel az elfogadott tervezet az MKP javaslatának, melyről már korábban tárgyaltak a párt képvi­selőivel? Az elfogadott tervezet kompro­misszum eredménye. Elmondható azonban, hogy alapvető irányelveit tekintve megfelel annak a javaslat­nak, melyet ismernek és korábban elfogadhatónak tartottak a magyar párt képviselői is. A kormány tavaly megítélt 10 mil­lió koronát egy olyan, új kar szá­mára, melyen a későbbiekben a nemzetiségi pedagógusok képzé­se folyik majd. Igényt tartanak er­re az összegre? Ez a kar nem csak a pedagógusok képzését vállalja magára, a nemze­tiségek szempontjából szintén fon­tos etnológia és kulturológia okta­tása is itf folyik majd. A feltett kér­désről egyelőre még nem tárgyal­tunk, viszont anyagi lehetőségeink új tanszék létrehozását sem teszik lehetővé; a szenátus ülésén sokan bírálták, hogy a tervezet nem tar­talmazza a megalapítás anyagi fel­tételeit, épületigényét, azt, milyen forrásokból fedezzük majd a műkö­dési költségeket, miből fizetjük a béreket. Csak emlékeztetni szeret­ném, hogy a parlament egy másik egyetem új karának létrehozására 70 millió koronát hagyott jóvá az oktatási minisztérium költségvetési forrásai mellett. Ha figyelembe ve­szem, hogy új épületekre lesz szük­ségünk, fizetni kell a béreket, mű­ködési költségeket, akkor 10 millió koronánál sokkal többre lesz szük­ségünk. A kar létrehozásához ter­mészetesen hozzájárul az egyetem is saját forrásaiból, de ez korántsem lesz elég. Mikor jöhet létre a kar, mikortól tudja fogadni a hallgatókat? Bízom benne, hogy már a 2002/03- as tanévben megalakulhat, ez függ a már említett anyagi feltételek tel­jesülésétől, de szükség van az akkreditációs bizottság álláspontjá­ra is. Ez feltehetően csúszást okoz majd, mivel a bizottság új tagjait még mindig nem nevezte ki a kor­mány. Mégis látok esélyt arra, hogy a 2003/04-es tanévben a kar már fogadhat hallgatókat. Az egyetemi szenátus ülése után a karok képviselői kijelentették, a kari szenátusok is foglalkozni akarnak a tervezettel. A megala­kuláshoz szükséges a már műkö­dő karok szenátusainak a jóváha­gyása is? Nem, az egyetem szenátusának jó­váhagyása után csak a rektor által kiadott alapítónyilatkozatra van szükség, ezután elindulhatnak a tényleges megalakuláshoz szüksé­ges folyamatok, a tanszékek alapí­tása, a dékán megválasztása stb. A karok szenátusainak jóváhagyására már nincs szükség, ezt ugyanis nem követeli meg a felsőoktatási tör­vény. Tárgyalhatnak ugyan az új kar létrehozásáról, elmondhatják véle­ményüket, de a beleegyezésükre nincs szükség. SS A problémát " az érdeklődő hallgatók számában látom. Múlt héten találkozott Szigeti László államtitkárral. Mit kifogá­solt az MKP alelnöke, a tervezet mely részeit tartja elfogadhatat­lannak pártja szempontjából? Az államtitkár elmondta, előnyben részesítette volna a Jedlik Ányos Kar, esetleg a Vox Humana Kar ne­vet. Megjegyezte továbbá, hogy az új karon a tantárgyak több mint fe­lét a kisebbség nyelvén kellene taní­tani. Ez utóbbi feltétel teljesülése a magyarul megfelelő szinten előadni tudó tanárok számától függ majd. Megalapozottnak találja az ál­lamtitkár és az MKP más képvise­lőinek kételyeit, melyek szerint az új kar nem lesz képes megfele­lő számú pedagógust képezni a magyar tanítási nyelvű iskolák számára? Meggyőződésem, hogy az új kar nemcsak elegendő számú pedagó­gus képzését biztosítja majd, de fo­kozatosan más szakemberek - kul- turológusok, szociális munkások, néprajzkutatók - felkészítését is a magyarlakta területeken való tevé­kenységre. Én a problémát inkább az érdeklődő hallgatók számában látom. MEGKÉRDEZTÜK Balázs Pétert, a magyar külügyminisztérium európai integrációért felelős államtitkárát A visegrádi négyek schengeni egyezménnyel kapcsolatos kassai tanácskozásán Ön po­zitív példaként hozta fel a he­gyeshalmi magyar-osztrák határátkelőhelyet, ahol gör­dülékenyebben zajlik az ügy­menet, mint a magyar-szlo­vák határon. Nem a szlovák-magyar határt említettem, hanem egyes déli ha­tárátkelőhelyeket, ahol meglehe­tősen nehéz átjutni. Elmondtam a jelen lévő ukrán kollégáknak, hogy a hegyeshalmi átkelő, amely az egyik legterheltebb, óri­ási tranzitforgalmat bonyolító ha­tárátkelőhely, talán az ország leg­jobban működő határállomása. Mind a magyar, mind az osztrák fél olyan nagy figyelemmel épí­tette ki ezt az átkelőt, hogy Schengen ide, Schengen oda, az átléptetés sima. Nem szabad elfe­lejteni, hogy Magyarországnak várhatóan négy szomszédja ma­rad kívül az Európai Unión: Uk­rajna, Románia, Jugoszlávia és Horvátország. Mi a helyzet a szlovák-magyar határátkelőhelyekkel? Ezek el fognak tűnni, ugyanúgy, ahogy Belgium és Hollandia kö­zött, ahol ma már fékezni sem kell a határátkelőhelyeken. Jelenleg viszont gyakran kell hetven kilométert autózni a határ túloldalán lévő „szom­széd” faluba... Ez az európai uniós tagsággal megszűnik. Megoldódik a kisha- tárforgalom, új szakasz kezdődik a magyar-szlovák viszonyban. Történelmi területek találnak majd ismét egymásra egy teljesen új rendszerben. Ezzel kapcsolat­ban nem látok semmiféle poten­ciális problémát, (juk) Liberálisan kell viszonyulni az unió külső határaihoz Schengen nem akadály JUHÁSZ KATALIN Kassa. „Arra kell törekedni, hogy a schengeni határok ne akadályként tornyosuljanak a szomszédos né­pek között, hanem lehetőséget nyújtsanak a gyümölcsöző határ menti együttműködésre” - mondta Danuta Hübner lengyel külügyi ál­lamtitkár azon a maga nemében út­törő jellegű kassai tanácskozáson, melyen a visegrádi négyek államtit­kárai mellett részt vett Ukrajna kül­ügyi államtitkára, valamint az Eu­rópai Bizottság szlovákiai nagykö­vete is. E véleményt az ukrán állam­titkár is osztja. Ölexander Csatyl hangsúlyozta, kormánya tényként fogadja a schengeni egyezmény lé­tét, ám annak rugalmassá tételére törekszik, hogy felesleges bürokrá­cia és művi bonyolítás nélkül kapja­nak vízumot a turisták, diplomaták és szolgálati útlevéllel rendelkezők, méghozzá minél olcsóbban. Csatyl azt is lehetségesnek tartja, hogy a határ menti községek lakosai ví­zummentességet élvezzenek. A Szlovákia részéről bevezetett ukrán vízumkényszer annak idején feszült hangulatot és sok ellentmondást szült, ám a viszonyok mára rende­ződtek. Ezzel kapcsolatban szóba került az ülegális migráció és a szervezett bűnözés, mellyel kap­csolatban az államtitkárok kijelen­tették, e problémák csak közös erő­vel oldhatók meg. „Ha két szomszé­dos állam minduntalan a másikra mutogat, egymás határőrségét hi­báztatva, a helyzet csak romolhat” -véli az ukrán államtitkár. Eric van der Linden, az európai bizottság szlovákiai küldöttségének vezetője kijelentette, az unió anyagilag is kész támogatni a visegrádi orszá­gok Ukrajnával való együttműkö­dését, mivel ez az ország szintén az Európai Unióba igyekszik. A talál­kozó valamennyi résztvevője egyet­értett abban, hogy intenzívebbé kell tenni a már meglévő nemzetkö­zi kapcsolatokat, fel kell számolni a szomszédos régiók közti gazdasági egyenlőtlenségeket, példaértékű európai együttműködést teremtve. RÖVIDEN Pozsonyban tárgyal a brit külügyminiszter Pozsony. Jack Straw brit külügyminiszter ma Pozsonyban találko­zik szlovák kollégájával, Eduard Kukannal és Mikulás Dzurinda mi­niszterelnökkel. Tárgyalásaik témája a kétoldalú együttműködés, Szlovákia euroatlanti integrációja, a Visegrádi Négyek munkája és a terrorizmusellenes harc. (ú) Dicio: a Smer a legkoalícióképesebb Pozsony. A legtöbben Robert Ficót látnák a miniszterelnöki szék­ben - derült ki a Dicio közvélemény-kutató intézet felméréséből. A Smer elnökét a megkérdezettek 23,6%-a preferálja, második Vladi­mír Meciar 18,2%-kal. Mikulás Dzurinda 8,7, míg Pavol Rusko 8,4 százalékot kapott. A legkoalícióképesebb pártnak a Smer (45%) bi­zonyult, akit a HZDS (36,2%) és az ANO (31,1%) követ. (TASR) Pozsonyba látogat az EP elnöke Brüsszel. Az Európai Parlamentet (EP) „nagyon nyugtalanítaná”, ha az őszi választások után Szlovákia visszatérne ahhoz a politiká­hoz, amely a ‘90-es évek elején számos aggályt váltott ki az Európai Unióban - jeféntette ki Pat Cox. Az EP elnöke szombaton egynapos látogatásra Szlovákiába érkezik. Cox nem kívánta megjósolni, ho­gyan befolyásolná integrációs esélyeinket a volt kormánypártok visszatérése a hatalomba. (TASR) Nem szűnik meg az Állami Lakásfejlesztési Alap Kárpótlás a foglyoknak SITA-JELENTÉS Pozsony. Jövő év januárjától még­sem szűnik meg az Állami Lakásfej­lesztési Alap - a parlamenti képvise­lők többsége ugyanis az alap további fennmaradása mellett szavazott. A törvényhozás ugyanakkor nem hagyta jóvá azt a javaslatot, hogy a lakástakarékoskodóknak juttatott állami támogatás felső határát 4500 koronára emeljék. Elfogadták vi­szont a jövedelemadóról szóló tör­vény módosítását. Ennek értelmé­ben a részvénytársaságoknak és kft.- knek már nem kell a működésüktől Ma Somorján koszorúz az olasz köztársasági elnök Ciampi Pozsonyban HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Olaszország érett és meg­bízható partnerként tekint Szlováki­ára, jelentette ki Carlo Azgelio Ciam­pi olasz köztársasági elnök, akit teg­nap Pozsonyban fogadott Rudolf Schuster államfő. Ciampi kiemelte, bővítése után a NATO pótolhatatlan szerepet játszik majd Európa bizton­ságában és stabilitásában. A szlovák köztársasági elnököt olasz kollégája biztosította Szlovákia integrációs tö­rekvéseinek támogatásáról a NATO prágai csúcstalálkozóján. Schuster szerint Ciampi befolyása sokat segít­het a külföldi befektetők megnyeré­sében, ami a hazai kis- és középvál­lalkozások számának növekedését eredményezheti. Az olasz államfő is elültetett egy fát az elnöki palota kertjében. A kétnapos látogatáson Szlovákiában tartózkodó államfő ta­lálkozott Mikulás Dzurinda kor­mányfővel is, aki emlékeztette Ciampit: Szlovákia a 26 előzetesen lezárt csatlakozási fejezettel elsősé­get harcolt ki a visegrádi négyek tag­államai között. Az olasz elnök ma reggel Somorján megkoszorúzza az I. világháborúban elesett olasz ka­tonák emlékművét. (SITA; TASR) A kormányfő nem zárkózik el az ANO-tól és a Smertől Dzurinda visszavág ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Pavol Rusko saját érdeké­ben használja a Markízát, mely akár a törvénysértéstől sem riad vissza, jelentette ki Mikulás Dzurinda kor­mányfő és az SDKÚ elnöke. Dzurin­da szerint, ha Rusko kerülne hata­lomra, ugyanúgy erkölcstelenül irá­nyítaná az országot, ahogy a Markí­zát manipulálja. Ha Robert Fico kor­mányfő lenne, ugyanúgy lopnának, mint Vladimír Meciar és a jelenlegi kormány idejében. „A különbség az, hogy ha nálam, ha csak a korrupció gyanúja is felmerült, felelősségre vontam^ minisztert” - magyarázta. Pártja mégsem zárkózik el az együttműködéstől az ANO-val és a Smerrel, mert bár a két párt bizony­talanságot és populizmust jelent, a HZDS a visszatérést a múltba, (sza) ^yari felüdülés Őrnek és lakásának az ' ! ‘ -i . ' _1 am i napilapjai-A ■ 6. k számított három év elteltével évi leg­kevesebb 24 ezer korona előleget befizetniük. A parlament beleegye­zett a kezdő pedagógusok kölcsön- alapjának a létrehozásába. Eszerint a pályakezdő pedagógusok akár 15 éves lejáratú, 250 ezer korona köl­csönt is felvehetnek majd lakásvá­sárlásra, -átépítésre és -beren­dezésre. Jóváhagyták a politikai fog­lyok és hozzátartozóik kárpótlásáról szóló törvényt. Egyszeri, 80 ezer ko­ronás kárpótlást kapnak azok a poli­tikai foglyok, akik legalább egy évet börtönben töltöttek, műiden további fogságban töltött évért 3 ezer jár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom