Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-10 / 158. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók - Hirdetés ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 10. Korlátok között az ingyenes mobiltelefonálás Dél-Szlovákiában már javában aratnak, a terméshozamok a vártnál lényegesen alacsonyabbak Kudarc az Orange-nál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kudarcba fulladt az Orange mobilszolgáltató néwál- táskor bevezetett reklámakciója, az ingyenes hívások miatt ugyanis el­viselhetetlenül leterhelték a szol­gáltató vonalait. A névváltoztatás­nál az Orange ún. pihenő időszak­kal lepte meg az ügyfeleket. Ennek lényege: miután elfogytak az előfi­zetett percek, hétköznap este 8 és reggel 6 óra között, valamint hét­végén és ünnepnapokon az előfize­tett percek másfélszereséért háló­zaton belül ingyen beszélhettek. Ez rendkívüli terhelést jelentett a há­lózat számára, az Orange így július 22-től csak annyi perc letelefonálá- sát teszi lehetővé „ingyenesen”, amennyit az általunk választott átalánydíjas programban előfizet­tünk. Kárpótlásként rövid szöveges üzeneteinket naponta 21 órától éj­félig 1,50 koronáért küldhetjük majd. Július 22-től drágul a Prima- kártya használata is. Ennél a csúcs- időszakon kívül elküldött SMS-ek és hívások drágulnak. Egy SMS-t csúcsidőn kívül a Prima tulajdono­sai az eddigi 3 helyett 4 koronáért küldhetnek majd el. A konkurens EuroTelnek egyelőre nincsenek ha­sonló problémái, (mi, s) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mélyponton a cseh infláció Prága. A korona erősödése miatt gyakorlatilag megszűnt az inflá­ció Csehországban, s ez erősíti a közelgő, további jegybanki ka­matcsökkentésbe vetett piaci meggyőződést. Júniusban 0,3%- kal csökkent a fogyasztói árszint az előző hóról; a 12 havi infláció 1,2%-os volt. A cseh korona az elmúlt egy évben 16%-kal erősö­dött az euróhoz képest, elsősor­ban a már megvalósult és az ez­után várt közvetlen külföldi be­fektetések hatására. A munka- nélküliség aránya júniusban 8,7%-ra nőtt, az előző havi 8,6%-ról. A legtöbb állástalan a Mosti (21,2%) járásban, a legke­vesebb Prága-Nyugat járásában (2,3%) volt. (CTK) A Közbeszerzési Hivatalra várnak Pozsony. A Szlovák Vasúttársa­ság csak a Közbeszerzési Hivatal vizsgálatát követően hoz döntést a 35 motorvonatra kart pályázat ügyében - erről döntött tegnap a társaság felügyelőtanácsa. A pá­lyázat törvényességének felül­vizsgálatára a Közbeszerzési Hi­vatalt már a Legfelsőbb Ügyész­ség is felszólította. Ha a hivatal arra a következtetésre jut, hogy a szerződést a törvényes eljárások figyelembe vétele nélkül kötötték meg, akkor egy éven belül kérhe­tik a szerződés semmissé nyilvántartását. (TASR) Az SA-val nem repülhetünk Kassára Pozsony. A Szlovák Légitársa­ság (SA) a nyári hónapokban, szeptember 2-áig nem indít já­ratokat a Pozsony-Kassa vona­lon. Bohuslav Huraj, a társaság működési igazgatója szerint er­re a lépésre a tavalyi tapasztala­tok alapján szánták el magukat, ügyfeleik többsége ezen a sza­kaszon ugyanis üzleti útra veszi igénybejárataikat, a nyári hó­napokban így visszaesik az uta- sok.száma. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. július 10-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,326 Lengyel zloty 10,627 Angol font 69,104 Magvar forint (100) 17,579 Cseh korona 1,522 Svéd korona 4,832 Dán korona 5,967 Szlovén tollár (100) 19,553 Japán ien (100) 37,796 Sváici frank 30,121 Kanadai dollár 29,403 USA-dollár 44,803 f--------------------­1 Keresse a \mj r á fT j.pj T i legújabb számát! * Szlovákiában minden ötödik nő fizikai erő­szaknak van kitéve. Hová mehetnek, kihez fordulhatnak? * Nehéz elhinni, de Gina Lollobrigida 75. szüle­tésnapját ünnepli. Milyen most az egykori vi­lágszépe? * Sosem látott meglepetéseket hozott a XVII. foci- vb. A torna hősének Ronaldo bizonyult. * Fék vagy ajzószer a szex a sportban? Mit mond a szexológus? Törvénysértő módon aratnak? Átlagos terméshozamok tavaly és 2002-ben Becslés 2002. 6. 20-án Valóság 2001-ben 14,68 4>32 4,01 3,86 ~ 1 —4 ■<4 ,„ "-3'14 2,35 2 26 12,13 Búza Rozs Árpa Zab Tritikálé Repce Korai burgonya Az adatok tonna/hektárban értelmezendők. Az adatsorból kitűnik, az idén rosszabb termés várható. (TASR-grafikon) Pozsony/Dunaszerdahely. Az agrártárca adatai szerint a termelők eddig 45,4 ezer hektárról takarították be a gabonaféléket, ez a 681,6 ezer hektáros vetésterület alig 7%-ának felel meg. Az időjárás megkövetelné az agrártermelőktől, hogy éjjel- nappal járassák a kombájno­kat, ám ha ezt teszik, meg­sértik az új munka törvény- könyvét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A közelmúltban hatályba lépett munka törvénykönyv ugyanis ma­ximalizálja a heti munkaidőt és az éves túlórát egyaránt. „A mező- gazdasági csúcsmunkák idején nem lehet betartani a napi maxi­mális 12 órás műszakot és a heti 48 órás munkahetet. Ha időben és veszteségek nélkül be akarjuk ta­karítani a termést, úgy nem ritkán egész héten napi 15-16 órát is dol­goznunk kell” - véli Ivan Oravec. A Szlovák Mezőgazdasági és Élel­miszer-ipari Kamara (SPPK) elnö­két a regionális agrárönkormány­zatok, többek között a dunaszer- dahelyi is, arra kérték fel, hogy tárgyaljon az ügyben a munka­ügyi tárca illetékeseivel. Oravec már levélben fel is vette a kapcso­latot Peter Magvasi szociális ügyi miniszterrel. A tárgyalásokra vár­hatóan az elkövetkezendő napok­ban kerül sor. Az őstermelők visszajelzései alap­ján nemcsak a mezőgazdasági ter­melőknek okoz gondot az új mun­ka törvénykönyve, hanem a ter­ményfelvásárlóknak is. „Voltak olyan raktárak, főleg az aratás kez­detén, amelyeknek vezetői megkö­vetelték, hogy délután négyig szál­lítsuk oda a gabonát, ellenkező esetben már csak reggel veszik át tőlünk a terményt” - fakadt ki egy magát megnevezni nem kívánó termelő. A helyzet úgy tűnik, az aratás kezdete óta már változott, tegnapi szondázásunk során már nem akadtunk olyan terményfel­vásárlóra vagy közraktárra, amely elzárkózott volna a termény rugal­mas felvásárlásától. Az agrártárca legfrissebb adatai szerint a termelők eddig 45,4 ezer hektárról takarították be a gabonaféléket, ez a 681,6 ezer hektáros vetésterület alig 7 száza­lékának felel meg. A Dunaszer- dahelyi járásban 70 morvaországi és észak-szlovákiai kombájn segíti a betakarítást. Az átlaghozamok minden termény esetében a várt­nál alacsonyabbak. A termelők országszerte eddig 20 567 hektár búzát arattak le az elvetett 406 ezer hektárból, az átlaghozam mindössze 3,86 tonnát tett ki. Az árpa esetében 196,5 ezer hektár­ból 24,5 ezer hektárt takarítottak be, az átlaghozam 3,45 tonna hektáronként. (A dunaszerdahe- lyi régióban a tervezett 4,42 ton­nás hozam helyett mindössze 4 tonnás hozamot értek el.) Gyen­gébben fizetett idén a repce is, amelynek csaknem egyharmada (83 140 tonna) már raktárban van. Az átlagos hozam 2,11 tonna volt, miközben a repce 2,5 tonnás hozam felett nyereséges. A dunaszerdahelyi régióban átlago­san 1,95 tonnás repcehozamot ér­tek el, de voltak olyan parcellák is, ahol hektáronként mindössze 0,6 tonna repcemagot takarítot­tak be. A termelőket nem csupán az ala­csonyabb hozamok aggasztják, hanem a gyengébb minőség is. A búza és a repce sok helyen besült, a vékony árpaszemek pedig ke­vésbé felelnek meg a söripar elvá­rásainak. A bizonytalan felvásár­lási árak az agrárönkormányzato­kat arra késztették, hogy figyel­meztessék a piac részvevőket a minimális felvásárlási árak betar­tására. (gyor, csenics) A Pozsonyi Terménytőzsde vezetése élesen bírálja az agrártárcát és az Intervenciós Agrárügynökséget Az állam deformálhatja a piac működését ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A földművelésügyi tár­ca, pontosabban a hatáskörébe tartozó Intervenciós Agrárügynök­ség (IPA) felrúgja a gazdasági ver­seny szabályait - állítják a Pozso­nyi Terménytőzsde (KBB) vezetői. Igor Krejcí, a KBB főtitkára az IPA raktárjegy-politikáját bírálja. Ma már nem kell az agrártermelő­ket győzködni arról, hogy számuk­ra is előnyös a raktátjegyrendszer és a termény közraktári elhelyezé­se. Igor-Krejcí az IPA pozitívumá­nak tartja, hogy az Állami Piacsza­bályozási Alap (SFTR) utódszerve­zete megismertette a termelőkkel a raktárjegyek kínálta előnyöket, hitelezési lehetőségeket. Ugyanak­kor a raktárjegy ennél többet kí­nál, üzletelés tárgya is lehet, mi­közben az biztos értékpapírnak minősül - hangoztatta Krejcí. Az intervenciós ügynökség tevékeny­ségében a KBB főtitkára főként azt bírálta, hogy az IPA állami pénze­ket maga mögött tudva olyan fel­tételekkel kínálta a hiteleket (pél­dául kamatbonifikáció vagy raktá­rozási és szállítási költségek téríté­se címen), amellyel a piac többi részvevője képtelen lépést tartani. Ez a piac deformálását idézheti elő - mutattak rá a KBB vezetői. Sze­rintük a helyzet hosszú távon alig­ha tartható. Előbb-utóbb vagy az állam, vagy a többi kereskedelmi részvevő piacról történő teljes ki­vonulását eredményezi - hangoz­tatta Krejéí. A törvényesség hatá­rát súroló ténynek tartja azt is, hogy az IPA certifikált raktárakat is bevont a rendszerbe, holott a törvény kizárólag közraktárokat ruház fel raktárlevél-kiadási jog­gal, lehetőséggel. Ez, jelzálogjog érvényesítése esetén, súlyos, az IPA-ra nézve hátrányos következ­ményeket vonhatna maga után. A KBB vezetői már hónapokkal ez­előtt értesítették az IPA vezetését kifogásaikról. Azután határozták el, hogy észrevételeiket a sajtó nyilvánossága előtt is megfogal­mazzák, miután semmilyen válto­zás az ügyben nem történt. Igor Krejcí és csapata egyelőre nem döntötte el, hogy az ügyet a ver­senyhivatal elé viszi-e. Ügy fogal­mazott: tisztában van azzal, hogy magára haragítja az agrártermelő­ket, közraktárakat és a kereskedő­ket egyaránt, akiknek a jelenlegi rendszer megfelel. Ugyanakkor a közraktárrendszer hosszú távon csak egyenlő versenyfeltételek ese­tén működhet hatékonyan. A KBB tavaly 272,9 millió korona hitelt nyújtott az agrártermelők­nek a raktárlevél-rendszer kereté­ben, a vele együttműködő közrak­tárakban 101 ezer tonna terményt helyeztek el a termelők. Az IPA csaknem 1,9 milliárd koronát köl­tött hasonló célra, miközben jelen­tős mértékben átvállalta a raktáro­zási be- és kirakodási költségeket és bonifikálta a hitelkamatokat is. A KBB hitelforrásait a Tatra banka, a Eudová banka és a holland ING Bank révén nyújtotta, (gyor) A vállalatvezetők felelősséggel tartoznak azért, hogy ne rendüljön meg a szabad vállalkozásba vetett bizalom Az Enron kezdte, a Xerox és a Merck folytatta ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. George Bush ameri­kai elnök hétfőn - az elmúlt idő­szakban kirobbant nagyvállalati pénzügyi botrányok, így a legutób­bi WorldCom-eset kapcsán - sajtó- értekezleten hangsúlyozta: a vál­lalatvezetők felelősséggel tartoz­nak azért, hogy a társadalomban ne rendüljön meg a szabad vállal­kozás rendszerébe vetett bizalom. Az elnök tegnap beszédet mondott a New York-i üzleti élet központjá­ban, a Wall Streeten, és ebben kez­deményezte, hogy böcsássanak bőségesebb forrásokat a pénzügyi műveletek tisztasága fölött őrködő szövetségi piaci felügyelet, a Secu- rities and Exchange Commission (SEC) rendelkezésére, és így az több ellenőrt alkalmazhasson. A télen az Enron-botrány váltott ki hatalmas felháborodást az Egye­sült Államokban. Ez az energetikai óriásvállalat úgy jutott csődbe, hogy sokáig nem tüntette fel pénz­ügyi mérlegében a veszteségeit. Az Enron könyvvizsgálója, az Arthur Andersen cég az Enron-csőd nyo­mán maga is válságos helyzetbe került. Az Enronnál a fő vezetők időben, szép pénzért túladtak vál­lalati részvénypakettjeiken, ám több ezer kispénzű alkalmazott nyugdíjcélú megtakarításait elvit­te a vállalati papírok elértéktele­nedése. A közelmúltban a World- Comnál, a második legnagyobb amerikai távolsági telefonszolgál­tatónál derült ki, hogy milliárdos mértékben hamisították a vállalati pénzügyi kimutatásokat, eltussol­va egyes tényleges költségeket, majd a Xerox irodagépgyártónál derült fény pénzügyi botrányra, legutóbb pedig a Merck gyógyszer- gyárról írta meg e héten a Wall Street Journal, hogy 14 milliárd dollárnyi, soha be nem folyt bevé­telt könyvelt el valós forgalomként az elmúlt három évben. Napiren­den vannak egyéb olyan ügyek is, amelyek vállalati könyvviteli sza­bálytalanságokkal kapcsolatosak. Bush elnök a jelek szerint elérke­zettnek látta az időt, hogy a végre­hajtó hatalom irányítójaként meg­szólaljon, és bizonyos lépéseket - adott esetben büntetőjogi szigorí­tásokat is - kezdeményezzen az üzleti élet tisztaságának garantá­lása érdekében. Az elnök szerint a nagyvállalati vezetői pozíció fele­lősséggel is jár, és erről a felelős­ségről néhányan megfeledkeztek, így az említett szükséges bizalom megrendült. Elemzők szerint az­zal, hogy nyilvánosan foglal el ke­ményebb álláspontot a vállalati szféra csalárd eljárásaival szem­ben, Bush elnök igyekszik politika­ilag eltávolodni azoktól a vállala­toktól, amelyek hírek szerint ko­moly adományokkal támogatták az ő választási kampányát is 2000- ben. Ezek közé tartozott az Enron, amely tavaly az amerikai gazda­ságtörténet legnagyobb csődjét produkálta, (m, ú) Égbe meredő gabonasiló. Mind többen élnek a közraktárak szolgáltatá­saival (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom