Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-10 / 158. szám, szerda

Cl Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 10. Újabb fegyverraktárak Bagram/Kabul. Az amerikai különleges erők egységei egy újabb fegyverraktárra buk­kantak Afganisztán keleti ré­szén. A Paktia tartományban lévő rejtekhelyen tíz rakéta­gránátot, 20 harckocsi-elhárí- tó rakétát és kézifegyverek­hez való 2000 tölténytárat ta­láltak. A múlt hónapban a körzetből az amerikai erők gépeit többször vették célba rakétákkal. (MTI) Razziák ékszerboltokban Washington. Az elmúlt he­tekben több amerikai város­ban tartottak razziát zömmel pakisztániak által vezetett ék­szerüzletekben, hogy lecsap­janak a terrorizmus egyes fi­nanszírozóira. Ilyen razzia volt Philadelphiában, Pitts- burghben, Atlantában és New Yorkban. Összesen 75 ékszer­boltban léptek fel a rend őrei. A kihallgatottak közül egy tu­catnál többen vannak jelen­leg is őrizetben. (MTI) Tajvan segített a kínaiaknak Tajpej. Tajvani helikopterek mentettek ki tegnap nyolcvan kínai halászt lángoló hajójuk­ról Kaohsziung dél-kínai ki­kötő közelében. Rövidzárlat okozta a tüzet, amelyet az erős szél felszított. (MTI) Carter ismét közvetít Caracas. A politikai válsá­got élő Venezuelában az el­lenzék elutasította Jimmy Carter volt amerikai elnök felszólítását arra, hogy ülje­nek tárgyalóasztalhoz Hugo Chávez államfővel. Cartert Chávez kérte fel közvetítésre, miután áprilisban egy állam­csínyt követően rövid időre elvesztette hatalmát, és tö­megtüntetések, illetve utcai harcok során több mint 60-an meghaltak. Az ellenzék az államcsínyt követő tárgyalá­sokat megszakította, mond­ván: Chávez nem akar őszin­te párbeszédet. (MTI) Carter ma elutazik Venezuelá­ból, bár sokan szeretnék, ha a holnapra beharangozott tün­tetések után menne csak haza (Képarchívum) Kitoloncolnak egy volt nácit Washington. A bevándorlási ügyekkel foglalkozó St. Lo- uis-i bíróság első fokon elren­delte egy olyan, romániai születésű férfi Romániába történő kitoloncolását, aki a hatóságok szerint a II. világ­háború alatt táborőrként szolgált a Berlin melletti sachsenhauseni koncentráci­ós táborban, majd a csehor­szági terezíni gettóban. Michael Negele, aki most 81 éves, 1950-ben szerzett ame­rikai beutazási vízumot, majd állampolgárságot. Az ameri­kai állampolgárságtól 1999- ben fosztották meg, s azóta folyik az eljárás. (MTI) Hamarosan hivatalba léphet minden idők legfiatalabb cseh kabinetje - Spidla a koalíciós megállapodást bemutatta a szakszervezeteknek is Megalakult az új cseh kormánykoalíció Prága. Csehországban teg­nap megszületett az új szociáldemokrata-keresz- ténydemokrata-liberális kor­mánykoalíció. A koalíciós szerződést délután írták alá Prágában a Cseh Szociálde­mokrata Párt (CSSD), a Ke­reszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt (KDU- CSL) és a Szabadság Unió- Demokratikus Unió (US- DEU) vezetői. KOKES JÁNOS „Meggyőződésem, hogy olyan kor­mányt állítottam össze, amely jó és stabil lesz” - jelentette ki az aláírás után Vladimír Spidla (51), a kor­mányalakítással megbízott szociál­demokrata pártelnök. „Ez nem olyan szerződés, amelynek lenne győztese és vesztese. Ez a megálla­podás a kölcsönös kompromisszu­mok eredménye, hiszen mindenki­nek engednie kellett valamiben” - mondta Cyril Svoboda (45), a KDU- CSL elnöke, jövőbeni külügymi­niszter. „Az volt a célunk, hogy olyan többségi kabinet alakuljon, amely bevezeti Csehországot az Eu­rópai Unióba” - nyilatkozta Ivan Pilip, az US-DEU ügyvezető elnöke. A dokumentumot hétfőn este vég­legesítette a három párt küldöttsé­ge. A tegnapi cseh sajtó véleménye szerint a megállapodás a szociálde­mokraták elképzeléseit tükrözi el­sősorban, s Vladimír Spidla elérte célját. A koalíciós megállapodást tegnap- délelőtt az egyes pártok képviselőházi frakciói elé terjesztet­ték, ahol azt minden egyes képvise­lő megszavazta. Eredetileg a koalí­ciós szerződést a 101 kormánypárti honatyával egyenként alá akarták íratni a pártvezérek, de miután fel­merült, hogy ez esetleg alkotmány­ellenes lenne, s az US-DEU amúgy is erősen ellenezte, a tervet hétfőn este elejtették. Spidla a dokumen­tumot a legnagyobb szakszerveze­tekkel is véleményeztette. A megállapodás alapján az új kor­mánynak 17 tagja lesz. A CSSD adja a miniszterelnököt és 10 minisztert, míg a Koalíció két pártjának - a KDU-CSL-nek és az US-DEU-nak - három-három minisztere lesz. Az új kormányban két nő is helyet kapott, s számos fiatal arc van. Az átlag­életkor jóval alacsonyabb, mint a Zeman-kormányáé volt. Hét mi­niszter negyven év alatti, a legidő­sebb tárcavezető 59 éves. Az új kormányfő Vladimír Spidla szociáldemokrata pártelnök lesz, aki a korábbi kabinetben kormány­főhelyettes és a munkaügyi tárca irányítója volt. Cyril Svoboda (45), a KDU-CSL elnöke külügyminiszter s egyben kormányfőhelyettes lesz. Miniszterelnök-helyettes lesz még Petr Mares (49), az US-DEU elnök- helyettese, aki egyben a tudo­mánnyal, kutatással és az emberi erőforrásokkal foglalkozó minisz­tériumot is vezetni fogja. Megtar­totta belügyminiszteri tisztségét a szociáldemokrata Stanislav Gross (32), aki most még kormányfő- helyettes is lesz. A negyedik kor­mányfőhelyettes és igazságügy-mi­niszter a szociáldemokrata Pavel Rychetsky (58) szintén tagja volt az előző kormánynak. Ugyancsak megőrizte a védelmi tárcát a szoci­áldemokrata Jaroslav Tvrdík (33). A szociáldemokrata Bohuslav So- botka (30) személyében most lesz Csehországnak a legfiatalabb pénzügyminisztere. Jirí Rusnok (40) volt szociáldemokrata pénz­ügyminiszter most a gazdasági és ipari tárcát fogja vezetni. Az okta­tásügy új minisztere az egyik leg­népszerűbb szociáldemokrata poli­tikus, Petra Buzková (36). A kultu­Vladimír Spidla elképzelései szerint alakultak a dolgok A legfiatalabb kormánytag a 30 éves Bohuslav Sobotka (CTK-felvételek) rális tárcát továbbra is a szociálde­mokrata Pavel Dostál (59) fogja ve­zetni. A Zeman-kormánynak tehát Spidla, Rychetsky, Gross, Tvrdík, Dostál és Rusnok voltak a tagjai. Buzkován kívül Marie Soucková (48), szociáldemokrata alelnök egészségügyi miniszterként a má­sodik nő az új kormányban. A kül- ügy mellett a KDU-CSL megkapta még a kömyzetvédelmi, valamint a közlekedési tárcát is. AZ US-DEU- hoz kerül még a regionális fejlesz­tési, valamint az információs tech­nológiák tárcája is. Spidla kijelen­tette, hogy a kormánytagok listáját haladéktalanul átadja Václav Havel államfőnek. Nem valószínű, hogy az államfőnek ellenvetései, kifogá­sai lennének. Hivatalosan meg nem erősített hí­rek szerint a Zeman-kormány pén­teken lemond, s Václav Havel ál­lamfő megbízza Spidlát az új kor­mány megalakításával. Az elképze­lések szerint Havel július 15-én ki­nevezné az új kabinetet is. Spidla miniszterelnök pedig várhatóan au­gusztus 6-án terjeszti a képviselő­ház elé a kormányprogramot, s kér a kabinet iránt bizalmi szavazást. A 200 tagú új képviselőház tegnap délután megkezdte alakuló ülését. A képviselők letették a hivatali es­küt. A parlamenti tisztségviselők megválasztására holnap kerül sor. Az elnököt a szociáldemokraták ad­ják, akik Lubomír Zaoráleket jelöl­ték erre a tisztségre. Hat alelnöke lesz a parlamentnek, kettőt tíz el­lenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS), míg egyet-egyet a KDU- CSL, az US-DEU, illetve az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) jelöl. Belülről támadják Arafatot, akinek az elszigetelődésében bízik az izraeli hadsereg Kedvezménytörvény Csalódott a svájciakban Haragszik a pártja Tony Blairre MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Jeruzsálem. Saját pártjá­nak képviselőit haragította magára Tony Blair brit miniszterelnök, miu­tán kormánya engedélyezte, hogy London katonai berendezéseket szállítson az izraeli légierő által használt amerikai F-16-os vadász­gépekhez. Tegnap több munkáspár­ti képviselő követelte, hogy Jack Straw külügyminiszter a parlament előtt adjon számot a brit fegyver­szállítási politikáról, amely tiltja ka­tonai berendezések exportját konf­liktus sújtotta térségekbe, így Izrael számára is, mivel azokat a paleszti­nok ellen vethetik be. Az érvényben lévő embargó ellenére Patrícia Hewitt kereskedelmi és ipari mi­niszter megadta az exportengedélyt a brit berendezések szállításához, mondván: azok egy harmadik orszá­gon, nevezetesen az USA-n keresztül jutnak el Izraelbe. A kormány azzal érvel, nem hagyhatók figyelmen kí­vül a nemzetközi hadnpar realitásai, és az sem, hogy ha London megta­gadná a szállítást, azonnal mások ugranának a helyébe. Izraeli katonák tegnap Dzsem'n kör­nyékén megölték a palesztin radiká­lis Iszlám Dzsihád egyik vezető akti­vistáját. Húszam Hader palesztin képviselő tegnap azt mondta az iz­raeli rádiónak, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök nem érdekelt nem­zeti hatóságának igazi megreformá­lásában. „Arafat pusztán hatalmon akar maradni. A korrupt miniszte­rek a kabinet átalakítása után is he­lyükön maradtak.” Hader bejelen­tette, hogy a januárban esedékes palesztin választásokon nem fog Arafatra szavazni, és figyelmeztette a palesztin vezetőt: a tűzzel játszik, ha megpróbálja elszigetelni az álta­la vezetett Fatah mozgalmon belüli fiatalabb vezetónemzedéket. Ezzel összefüggésben utalt Dzsibril Rad- zsubra, akit Arafat a múlt héten hi­vatalosan leváltott a ciszjordániai titkosszolgálat éléről, és emiatt több palesztin városban tüntetések voltak. A Háárec katonai forrásra hivatkoz­va ismertette az izraeli hadsereg ve­zérkarának következtetését, amely szerint Arafat hat hónapon belül olyan mértékben elszigetelődik, hogy az izraeli vezetésnek nem kell majd kiutasítására gondolnia; a je­lenlegi palesztin elnöknek ugyanis nem áll majd módjában megakadá­lyozni az új, gyakorlatiasabb palesz­tinvezetés hatalomra kerülését. Sikertörténet Kárpátalján Ungvár. Igazi sikertörténet a ked­vezménytörvény ukrajnai végrehaj­tása: a kárpátaljai magyaroknak több mint a fele, közel 85 ezer fő igényelt eddig magyarigazolványt. Kovács Miklós, a törvény ukrajnai végrehajtását elősegítő konzultatív tanács elnöke a tegnapi ünnepségen köszönetét mondott azoknak a megbízottaknak, akik a 156 ma­gyarlakta településen gyűjtötték és továbbították a központi informáci­ós irodához a magyarigazolvány- kérelmeket. Mostantól közvetlenül a magyarlakta járások székhelyén létesített információs irodákhoz kell fordulniuk a kérelmezőknek, mivel a munka nagyobb részének elvégzé­sével megszűnik az adatgyűjtők megbízatása a településeken. (MTI) Egy német pilóta vádjai Berlin. A múlt hétfői katasztrófa tanulságainak levonására szólította fel a svájci repülésirányító társasá­got tegnap a német pilóták szövetsé­gének szóvivője. Georg Fongern szerint a kiderült részletek kényes kérdéseket vetnek föl. „Miért nem lehetett a tragédia éjszakáján telefo­non elérni a zürichi tornyot? Miért adott utasítást a Tu-154 pilótájának a süllyedésre a svájci repülésirányí­tó? Ezt ki kell vizsgálni, s azt is, mi­ért viselkedett szabályellenesen az orosz pilóta” - mondta Fongern, hozzátéve: el tudja képzelni, mek­kora zűrzavart okozott a Tu-154- esen a két, egymásnak ellentmondó utasítás. A német légtérben a baskír és az amerikai gép összeütközésé­nek 71 halálos áldozata volt. (MTI) Három fő oka van a csökkenésnek: a negatív népszaporulat, a kivándorlás, valamint az asszimiláció Benes-dekrétumok Fogyatkoznak a magyarok a Kárpát-medencében ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Kárpát-medence or­szágaiban csökkent az utóbbi tíz év­ben a magyarok száma. Ez derül ki a legutóbbi népszámlálási adatok­ból, amelyeket néhol már ismertet­tek, néhol még nem, de a becslések egyértelműen negatív folyamato­kat vetítenek előre. A csökkenés oka a negatív népszaporulat, a ki­vándorlás és az asszimiláció. A tegnapi Népszabadságban közölt összeállítás szerint a szomszédos országok közül Romániában él a legtöbb magyar, de a márciusi nép­számlálási adatok szerint számuk 190 ezerrel csökkent az utóbbi tíz évben. A romániai magyar közös­ség jelenleg 1,435 millió főt szám­lál, ami 1992-höz viszonyítva 11,7 százalékkal kevesebb. A hivatalos adatok szerint tíz éve 1,625 millió magyar élt az akkor még 22,7 (ma már csak 21,7) millió összlakossá­gú Romániában. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarság csökkenését átfogó gaz­dasági és szociális stratégiával, il­letve intézkedésekkel lehetne meg­állítani. Végleges adatokat nem ismertet­tek még a tavaly decemberi, ukraj­nai népszámlálásról, a részleges eredményekből csupán az összla­kosság számát lehet kibogozni. Eszerint Ukrajnában 2001 végén 48,416 millió ember élt, három­millióval kevesebb, mint a szovjet érában (1989-ben) tartott nép- számlálás idején. Ukrajnában ak­kor 164 ezer magyart vettek nyil­vántartásba, közülük 155,7 ezret Kárpátalján. A tavalyi népszámlá­láskor rögzített nemzetiségi ará­nyokról még nincs hivatalos infor­máció. Vélemények szerint a ma­gyarok száma az utóbbi 12 évben - eísősorban az elvándorlás miatt - jelentősen csökkent, bár mások azt állítják, hogy többen vannak, mint 1989-ben voltak. Horvátországban már nem re­ménykedhetnek a magyarok ab­ban, hogy legalább annyian lesz­nek, mint 1991-ben voltak, ugyanis a tavalyi népszámlálási adatokat idén közzétették. Ebből az derül ki, hogy számuk 22 ezerről 16,5 ezerre csökkent az 1991 és 2001 közötti időszakban. Ennek okát a délszláv térségben dúló háborúkkal magya­rázzák, ami miatt sok horvátorszá­gi magyar vándorolt külföldre. Szerbiában az idén tavasszal volt népszámlálás, de a nemzetiségi adatokat még nem ismertették, csak a köztársaság lakosainak szá­mát. Eszerint Szerbiában összesen 7,47 millióan élnek, ezen belül a Vajdaságban mintegy kétmilliónyi- an. A Vajdaságban 1991-ben 339 ezer magyar élt; számuk az elmúlt 11 évben a legborúlátóbb becslések szerint - a háború elől történt me­nekülés és a katasztrofális népsza­porulat miatt - akár 70 ezerrel is csökkenhetett. A hivatalos adatokat leghamarabb ősszel teszik közzé. Szlovákiában 1991 és 2001 között csaknem 47 ezerrel csökkent a ma­gyarok száma. 1991-ben még 567 296-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, viszont 2001-ig ez a szám 520 528-ra zsugorodott. Az országnak 11 éve 5,274 millió lakosa volt (ebből 4,519 millió szlovák nemzetiségű), tavaly már 5,379 millió, amelyből 4,614 milli­óan vallották magukat a többségi nemzethez tartozónak. Gyurgyík László szociológus szerint felgyor­sult a szlovák-magyar nyelvhatá­ron és a szórványban élő magyarok asszimilációja. A magyar lakosság csökkenésének másik oka, hogy minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. A fiatalok kivándorlása is egyre nagyobb mé­reteket ölt. (nsz) Osztrák-bajor fellépés Bécs. Négy osztrák tartomány kor­mányzója és Bajorország tartományi kormányának szövetségi és Európa- ügyi minisztere a Benes-dekrétu­mok eltörlését követelte az ausztriai Mondsee-ben. A találkozóról kiadott közös nyüatkozatot Salzburg, Tirol és Vorarlberg kormányzója, vala­mint Reinhold Bocklet bajor állam­miniszter írta alá. „A Benes-dekré­tumok nincsenek összhangban Eu­rópa szellemiségével. A kérdést még a Cseh Köztársaság belépése előtt tisztázni kell” - mondta Josef Pühringer, Felső-Ausztria kormány­zója. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy minden EU-csatlakozásra váró országnak törölnie kell jog­rendszeréből azon rendelkezéseket, amelyek nem egyeztethetők össze az európai alapelvekkel. Ez kivált a Benes-dekrétumokra vonatkozik” - olvasható a nyilatkozatban, (n)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom