Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-05 / 129. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 5. Közélet 5 Kántor Zoltán szociológus, politológus szerint a kedvezménytörvény újraintézményesíti a magyarságot Nemzetkoncepció és politika Kántor Zoltán a Teleki László Intézet munkatársa, szocioló­gusi és politológusi végzettsé­ge van. Szakterülete a nacio­nalizmus és a nemzeti kisebb­ségek. Magyarországon kü­lönböző egyetemeken, vala­mint vendégtanárként Ko­lozsváron oktat. A Magyar Tü- dományos Akadémia Változá­sok a Kárpát-medence etnikai tér- és identitásszerkezetei­ben című konferenciáján be­szélgettünk. FÁBIÁN ÉVA Előadásában, amely a státustör­vényről szólt, felvetette azt a kér­dést, amely szerint a jogszabály új intézményrendszert teremt. Mit ért ez alatt? Azzal kezdtem, hogy a kedvez­ménytörvény újraintézményesíti a nemzetet, ezzel implikálja a nemzet újrameghatározását, ezen belül fel­veti a „ki a magyar?” kérdését. Ezt tematizálja a státustörvény, és a végrehajtási utasításokon keresztül » A magyar kedvez­ménytörvény a végrehajtási utasí­tásokon keresztül intézményrend- > szert alakít ki. * intézményrendszert alakít ki, amelybe bekerülnek: a magyar ál­lam mint központ és a határon túli magyar egyének. Itt változik egy ki­csit a politika, mert eddig a magyar állam csak a határon túli magyar „A határon túli magyarok számára eddig is nyilvánvaló volt, hogy ma­gyarok. Saját akaratukból lettek RMDSZ- vagy MKP-tagok." (A szerző felvétele) szervezetekkel volt kapcsolatban. Ez most újfajta reláció. Mit jelent ez a határon túli ma­gyarok számára? Közelebb kerül­nek a magyar államhoz? Valamüyen viszony - egyesek sze­rint jogviszony, mások szerint nem jogviszony - alakul ki, emiatt a ro­mán, szlovák, horvát állampolgár­ság, illetve egyes egyének esetében az RMDSZ-, MKP-, VMSZ-tagság mellett van most egy magyarigazol­ványuk, amely egy nemzettagsági igazolvány. Ha megnézzük, hogy miért is fontos a határon túli ma­gyarok számára, kiderül, hogy a jel­képes vetülete legalább olyan jelen­tős. Egyes rétegeknél fontosabb, mint a tényleges kedvezmények. Az igazi kedvezményeket elsősorban diákok, pedagógusok, a mobilisabb réteg tagjai használhatják fel. Az idősek - bár néhány kedvezmény­nyel ők is tudnak élni - nem is na­gyon szándékoznak Magyarország­ra utazni. Vagy azért mert idősek, vagy mert nincs pénzük - bármi­lyen ok miatt. De az identitásukhoz fontos, hogy legyen magyarigazol­ványuk. Olyan államokban élnek ugyanis, melyek ennek fontosságát kétségbe vonják. Most már kevésbé intézményesen, mint régen, de a mindennapi politikai légkör olyan érzetet kelt bennük, hogy ők má­sodrangú állampolgárok. Ezt egyensúlyozza, kompenzálja egy pi­cit a státustörvény. Előtérbe kerülhet a magyariga­zolvány, mondjuk, az RMDSZ- tagsággal szemben? Nem hiszem, hogy ezeket egymás­sal ellentétbe lehetne állítani. Más­más jellegű dolgok. A határon túli magyarok számára eddig is nyilván­való volt, hogy ők magyarok. Saját akaratukból lettek RMDSZ- vagy MKP-tagok. Most még inkább saját választásukból kérvényezik ezt a magyarigazolványt. Nem hiszem, hogy konfliktusba kerülnének. Az jelenthet-e konfliktust, hogy a státustörvény egységes magyar nemzetet jelöl meg a preambu- lumában? Ez szerintem két területen jelenik meg konfliktusként. Először is a szomszédos államok részéről, ame­lyek nem a technikai lebonyolítás­ban találnak kivetnivalót, hanem politikai problémáik vannak a tör­vénnyel kapcsolatban. A törvényt \\ Az egyik az úgyne- ' vezeti politikai nemzet, a másik pedig az etnokulturális . . nemzet. \\ nem szeretik, azt a törvényt, amely egységes magyar nemzetben gon­dolkodik. Ók viszont állampolgár­ságban és államban gondolkodnak, mondván, a kisebbségek az adott ál­lam polgárai, és ennek kell az elsőd­leges kötődésnek lennie. Szubjekti­ven természetesen a határon túli magyarok Budapestet tekintik fővá­rosnak. Ez most megerősödik ezzel az intézményes kötődéssel. A másik típusú konfliktus a belföldi. Itt is kétféle nemzetmeghatározás ütkö­zik. Az egyik az úgynevezett politi­kai nemzet, a másik pedig az etno­kulturális nemzet. A volt Fidesz- MDF-kormány az utóbbira helyezte a hangsúlyt, az előző ellenzék azon­ban az állampolgári nemzetkoncep­cióra. Náluk az ország áll az első he­lyen, a Fidesz-MDF-nél a nemzet. Ján Carnogursky igazságügyi miniszter a mai kormányülésen terjeszti elő a Benes-dekrétumokról szóló elemzést „Érvényes, de nem hatályos rendelkezések” ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Érvényesek, azaz jogren­dünk szerves részét képezik a Benes-dekrétumok, de nem hatá­lyosak, vagyis a norma ma már sen­kire sem ruház jogokat és kötelessé­geket - állapítja meg az igazságügyi minisztérium elemzése, melyet ma vitat meg a kormány. Ján Carno­gursky a dekrétumokat Szlovákia szemszögéből vizsgálta meg, vázol­ta megalkotásuk történelmi-politi­kai hátterét, és az azóta elfogadott nemzetközi egyezményeket, resti- túciós törvényeket. A szlovák alkotmány 152. cikke sze­rint a Szlovák Köztársaság átvette a Csehszlovák Szövetségi Köztársa­ság normáit, tehát a Benes-dekrétu- mokat, valamint az emberjogi al­kotmánylevelet is. A „lex posterior derogat priori” (a későbbi törvény megszünteti a korábbit) elv értel­mében az alkotmánylevél hatályon kívül helyezte a Benes-dekré- tumokat. „Ezért nem helytálló azt állítani, hogy ellentétben vannak a jelenkori európai törvényekkel. Nem lehet azzal érvelni, hogy sértik az emberi jogokat. A német, oszt­rák és magyar sajtóban megjelent cikkek a Benes-dekrétumok bírála­tát az eredeti tulajdonosok vagy le­származottaik anyagi restitúció- jával kötik össze, miközben ezt a problémát külön államközi egyez­ményekkel már rendezték az érin­tett országok. E kérdés újbóli meg­nyitása csak erős politikai nyomás hatására lehetséges. Ha ennek kö­vetkeztében semmissé nyilváníta­nák a dekrétumokat, az azt jelente­né, hogy Szlovákiával és Csehor­szággal szemben más kritériumok érvényesülnek, mint a többi tagje­lölttel vagy már uniós tagállammal szemben. Szlovákia részéről politi­kai gyengeség lenne engedni e nyo­másnak, mert ez csak erősítené a vagyoni restitúció iránt érdeklődő­ket” - részletezi Carnogursky jelen­tése. Az elemzés rámutat: a dekré­tumok tömeggyilkosságok, töme­ges vagyonelkobzások és egyéb sú­lyos bűncselekmények idejében ke­letkeztek, s az akkori módszerek miatt a szlovák parlament 1991. február 12-i, a szlovákiai németek kitelepítése miatt bocsánatot kérő nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki. Carnogursky szerint a Benes- dekrétumok érvénytelenítését szorgalmazók a strasbourgi emberi jogi bíróságon sem járnának siker­rel. Szlovákiát kötelezi ugyan az emberi jogok egyezménye, melyet 1992. március 18-án ratifikáltunk, de Szlovákiára csak ettől a dátum­tól teljed ki a hatásköre. Emiatt Utasította vissza a strasbourgi bíró­ság Esterházy János lányának a be­adványát is, melyben megkérdője­lezte édesapja elítélésének törvé­nyességét. Esterházyt 1947. szep­tember 16-án egy, a Benes- dekrétumokkal egy időben elfoga­dott parlamenti határozat alapján létrehozott népbíróság ítélt el. „A liechtensteini II. Hans Adam kont­ra Németország ügy közvetlenül kapcsolódik a Benes-dekrétumok- hoz. A panaszos Németországtól egy Kölnben kiállított képet köve­telt. A kép egy brünni múzeumból került Kölnbe, a múzeum pedig úgy jutott hozzá, hogy a 12. Benes- dekrétum alapján a háború után el­kobozták a panaszos apjától. A több évig húzódó per után az euró­pai emberjogi bíróság elutasította a beadványt. A döntést az 1954. ok­tóber 23-án kötött úgynevezett pá­rizsi egyezménnyel indokolta, mely szerint elfogadhatatlanok azok az igények, melyek például a háborús állapot következtében vagy egyéb megegyezés alapján el­kobzott vagyon visszaszolgáltatá­sára vonatkoznak. Ezenkívül a ki­sajátításra az emberjogi egyez­mény elfogadása és szlovákiai rati­fikálás előtt került sor” - részletezi a jelentés. Az igazságügyi minisz­térium szerint a múlt helyett a jö­vőbe kellene nézni, és a tárca aggo­dalmát fejezi ki az esetleges töme­ges restitúciós igények miatt, (sza) Előfordulhat, hogy a jogszabály tiszteletben tartója több pénzt költ el, mint amennyibe az árucikk valójában kerül Közbeszerzés - körbejárni a közeli benzinkutakat ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Megtarthatatlan a közbe­szerzésről szólójanuár 1-jétől hatá­lyos törvény; ha pedig mégis meg­próbáljuk tiszteletben tartani, elő­fordulhat, hogy több pénzt költünk el, mint amennyibe a beszerzendő áru kerül. Például egy kis költségve­tésű községben ha valaki szolgálati autót használ, és útközben kifogy az üzemanyag, a közbeszerzési tör­vény szerint csak úgy lehet közpén­zen tankolni, hogy legalább három benzinkutat felkeres a sofőr, össze­hasonlítja az árakat, és ez után a legolcsóbb és legjobb szolgáltatást kínáló üzemanyagtöltő állomást vá­lasztja. Ez sokszor kivitelezhetetlen, mert például az adott körzetben csak egy benzinkút van. Ugyanígy kellene eljárni autómosáskor, kulcs­másoláskor, egy-két csomag papír, ásványvíz vagy egyéb „apróság” be­szerzésekor is, mert a törvény értel­mében az állami költségvetéshez kötődő összes szervezet mindenfé­le, még az alacsony beszerzési ösz- szeg miatt pályázatra nem szoruló megrendelés esetében is köteles leg­alább három forgalmazót vagy szol­gáltatót megszólítani, azoknak iga­zolniuk kell, hogy vállalkozók, és a megrendelő a legjobb ajánlatot kö­teles kiválasztani. A versenypályá­zatos közbeszerzéshez képest ez egyszerűsített eljárás, de bizonyos adminisztratív munkával jár, és az eljárás gyakran drágább, mint az így beszerzett áru. Ezt próbálja orvosol­ni a Hóka László által előterjesztett módosító tervezet, mellyel tegnap foglalkozott a kormány törvény-elő­készítő tanácsa. „A jogszabály logi­kája jó, tehát hogy a pénzt minél ha­tékonyabban használjuk fel, de a törvény kidolgozóinak valószínűleg nem voltak gyakorlati tapasztalata­ik” - magyarázta lapunknak a Ma­gyar Koalíció Pártjának képviselője. Az egyes költségvetési szervezetek - például a gázművek, községi hiva­talok és a kis iskolák - nem egyfor­ma összegből gazdálkodnak. A gáz­művek számára 50 ezer korona szinte elenyésző összegnek számít, viszont egy kis iskolának ez sok pénz, ennyibe kerülhet az éves pa­pírkészlete. Ezért a magyar honatya szerint nem a törvénynek kellene megszabnia, hogy az egyszerűsített eljárás milyen összeg felett legyen kötelező, ennek meghatározását az egyes intézményekre kellene hagy­ni, miközben ez a határ nem halad­hatná meg azt az értékküszöböt, mely felett már közbeszerzési eljá­rás keretében kell rendelni. „A meg­rendelések több tételben való szét- írását is meg kellene akadályozni, mert ha egy vállalat szétnja a tétele­ket, akkor egyszerre nem éri el azt a határt, amikor már közbeszerzési pályázatot kell hirdetni, azaz bár­mely céget előnyben részesíthet” - tette hozzá a magyar képviselő a kö­zelmúltban kipattant - például a Siemensszel vagy a Govnettel kap­csolatos - közbeszerzési botrányok­ra utalva, (sz-a) RÖVIDEN Hírszolgáltatási megállapodás Budapest. Hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közala­pítvány. A megállapodás értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a Csíkszeredái Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a ko­lozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabad­ság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. (MTI) Csáky Pál látogatása Pavel Kandrácnál Pozsony. Egy újabb pozsonyi épületet javasol ombudsmani székház­nak Pavel Kandrác emberjogi biztos. Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes tegnap a jelenlegi, ideiglenes székházban tett hivatalos udva­riassági látogatást Szlovákia első ombudsmanjánál, és a Lazaret ut­caijavaslatot elfogadhatónak tartja, bár az egyelőre tisztázatlan, a kormány miből vásárolná meg az épületet. ;,Szó esett a napokban megjelenő jogászoknak szóló pályázati felhívásról is, és jó lenne, ha magyar jogászok is jelentkeznének. Kandrác nem zárkózik el magya­rok alkalmazása elől sem, csak ehhez az kell, hogy megpályázzák az állást” - mondta az Új Szónak Miklósi Péter szóvivő, (-sza) Schuster elutazott Észak-Amerikába Pozsony. Rudolf Schuster államfő tegnap megkezdte kanadai látó- • gatását. Ottawában Jean Chrétien miniszterelnök és Adrienne Clarkson főkormányzó asszony is fogadja. Schuster kanadai útját megszakítva pénteken délelőtt a washingtoni Fehér Házban George Bush amerikai elnökkel találkozik. (SITA) Államtitkárok nagyköveti posztra Pozsony. Néhány államtitkárra nagyköveti poszt vár. Jaroslav Chle- bo, a külügy második embere Athénben Alexander Dubcek fiát válta­ná, Peter Brno, a gazdasági tárca államtitkára Genfbe (Kereskedelmi Világszervezet), Milan Cigán, az államfő protokollfőnöke Brazíliába készül. A Markíza információi szerint Bauer Editnek, a munkaügyi minisztérium államtitkárának férje ankarai nagykövet lesz. (TASR) Szalmonellával fertőzött őrölt bors Pozsony. Szalmonellával fertőzött a Johann Kotányi cég által Szlová­kiában forgalmazott őrölt fekete bors egy része - közölte az országos tisztiorvosi szolgálat. A 20 grammos kiszerelésben, 2001. november 8-i gyártási dátummal és 2004. november 8-i fogyaszthatósági határ­idővel forgalmazott Kotányi-féle őrölt borsról van szó. (SITA) Újabb elvesztett per Strasbourgban Brüsszel. Szlovákia tegnap ismét alulmaradt a strasbourgi ember­jogi bíróságon. Ez alkalommal a bártfai loan Kornelij Komanicky volt a felperes, akit 1988-ban elbocsátottak az akkori járási nemzeti bizottságtól. Szlovákiának 1000 euró kártérítést kell fizetnie a fér­finek. Az ország az utóbbi két évben 8 pert vesztett el Strasbourg- ban, s ez több mint 100 ezer eurójába került. (SITA) A Magyarok Világszövetsége a Benes-dekrétumok ellen Ma is vannak áldozatok MTI-JELENTÉS Balassagyarmat. A Benes-dekré­tumok ellen szervezett tiltakozó nagygyűlést a Magyarok Világszö­vetsége tegnap, a trianoni béke- szerződés 82. évfordulóján. A ren­dezvényen Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke ismertette Václav Havel cseh elnökhöz üt nyűt leve­lét, amelyben a dekrétumok hatá­lyon kívül helyezését kéri. Király Zoltán, a világszövetség alelnöke úgy vélte, a rendeletek még 2002- ben is szedik áldozataikat. Patru­bány Miklós a nyűt levél ismerteté­sekor arról is beszélt, hogy Ké- ménden egy nemrég tartott sajtótá­jékoztatón megdöbbentő tény ke­rült napvilágra: az elnök nagyszülei is haszonélvezői voltak a magyar rabszolgamunkának. Az MVSZ el­nöke úgy fogalmazott: „Bízom ben­ne, hogy van önben annyi ember­ség és annyi politikai bátorság, hogy akár egyedül is szembeszáll­jon a Cseh Köztársaság parlament­jével, amely a minap szavazta meg egyhangúan a dekrétumok örök ér­vényét és sérthetetlenségét.” Személyi adatvédelemben az európai elsők között Csaknem mindenhol ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elégedett a múlt héten elfogadott adatvédelmi törvénnyel Pavol Húsár. „Részt vettünk a tör­vény előkészítésében, melynek so­rán az eddigi tapasztalatainkból indultunk ki, de ügyeltünk arra is, hogy tartalmazza az Európai Unió ajánlásait” - mondta az adatvédel­mi biztos. A jogszabállyal még- az előkészítési fázisban megismer­kedtek az EU szakemberei is; sze­rintük Szlovákia a törvény elfoga­dása után a legjobb személyi adat­védelmi rendszerrel rendelkező el­ső öt európai ország közé került. A július 1-jén hatályba lépő jogsza­bály alapján az adatvédelmi biztos hivatala függetlenné válik a kor­mánytól. Húsár szerint a változás adminisztrációs feladataik növe­kedését is jelenti, nő alkalmazotta­ik száma is, mivel csak a köztisztvi­selői törvény alapján hat új mun­kahelyet kell létrehozniuk. A jelnleg 9-10 millió koronával gaz­dálkodó hivatal jövő évi költségve­tése várhatóan 25 mülióra emelke­dik; ez már tartalmazza a bővítés miatt szükségessé váló beruházá­sokat is - az épületbővítést, a mű­szaki felszerelés és a számítógép- park felújítását. Ezzel együtt azon­ban a luvatal alkalmazottainak száma és költségvetése még ará­nyosan sem éri el csehországi társ- intézményének lehetőségeit; a prágai hivatalnak már most mint­egy 80 alkalmazottja van, és 45 millió cseh koronából gazdálko­dik. Húsár hivatalában teljes ki­épülése esetén 32 alkalmazottal dolgozik majd. Jelentősen bővült az intézmény jogköre is az új tör­vénynek köszönhetően: a katonai és a civil titkosszolgálaton kívül minden állami és önkormányzati intézmény, valamint magáncég személyekre vonatkozó adatgyűj­tését és az összegyűjtött adatok tá­rolását is ellenőrizheti. Nem ké­peznek kivételt a rendőrség és a hadsereg, valamint a nemrég ala­kult Nemzetbiztonsági Hivatal adatbázisai sem. Opj)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom