Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-05 / 129. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 5. Pillantásdiplomácia. Vadzspaji és Mussaraf egymás tekintetét is kerülte Kazahsztánban. (CTK/AP-felvétel) India és Pakisztán nem tárgyal egymással a kazahsztáni ázsiai biztonsági konferencián Vadzspaji és Musarraf egymást gyalázta Bizottsági meghallgatások az amerikai kongresszusban Egymásra mutogatnak ÖSSZEÁLLÍTÁS Blokkolják az adriai utakat Belgrad. Szerbiai málnater­mesztők tegnap második napja tartják lezárva Pozsega városá­nál Csacsak és Uzsice között félúton a Belgrádból Monte­negróba vezető főutat és vasút­vonalat. A tiltakozás miatt a montenegrói tengerpartra igyekvő turisták csak kerülő úton érhetik el céljukat. Pozsegánál több kilométeres autósor vesztegel. (MTI) Kiemelték a Kurszk egy részét Moszkva. A speciális alakula­tok kiemelték a Barents-tenger mélyéről a 2000 augusztusá­ban elsüllyedt Kurszk orosz atom-tengeralatijáró torpedó­vetőjének egyes maradványa­it. Ezt Mihail Barszkov ellen­tengernagy, az orosz haditen­gerészet parancsnok-helyette­se közölte. A szakértők éppen ennek a szerkezetnek az át­vizsgálásától váiják a választ arra a kérdésre, hogy mi okoz­ta a 118 tengerész életét köve­telő tragédiát. A vizsgálat eredményei júliusra várható­ak. A legvalószínűbb, hogy a Kurszk tragédiáját az egyik torpedó felrobbanása okozta a hajó orr-részében. (MTI) 78 ezer vajdasági kérelmező Belgrad. A Vajdaságban nem egészen öt hónap alatt 78 ez­ren folyamodtak a kedvez­ménytörvény által lehetővé tett igazolványokért. Az igény­lők száma érezhetően meg­csappant, elsősorban amiatt, hogy a kérelmezők gyakorta csak több hónapos késéssel jutnak hozzá az okmányhoz. A 78 350 kérelmezőből 69 580- an igényeltek magyarigazol­ványt, a többiek hozzátartozói, diák- vagy pedagógusigazol­ványt kértek. (MII) Mécs Imre foglalta el Demsz­ky Gábor helyét a parlament­ben, miután Budapest főpol­gármestere június 1 -jével le­mondott mandátumáról. (Képarchívum) Folytatódó összecsapások Belfast. Öt személyt lőfegy­verrel sebesítettek meg az észak-írországi Belfastban, ahol már negyedik napja heves utcai összecsapások vannak. A város protestánsok által lakott részében ezer ember folytatott kézitusát a egy katolikus enk- lávé közelében. A hatóságok újabb katonai egységeket ve­zényeltek a térségbe, amely a múlt péntek óta színtere a pro­testánsok és katolikusok össze­tűzéseinek. (MTI) Dzseníni be- és kivonulás Dzsenín. Kivonultak Dzsenín- ből azok az izraeli harckocsik, amelyek tegnap a hajnali órák­ban nyomultak be a palesztin önkormányzat alatt álló dsz- jordániai városba szélsőséges fegyveresek után kutatva. Mi­vel nem találtak, egy órával később visszavonultak. (MTI) Almati. Az ázsiai biztonsági és bizalomerősítő konferen­cián részt vevő 16 állam ma­gas rangú képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el a kazahsztáni Almádban a terrorizmus elítéléséről, és kötelezték magukat arra, hogy nem támogatnak sza- kadár mozgalmakat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az almati értekezleten, amelynek fő témája a terrorizmus elleni harc és az ázsiai biztonsági hely­zet általános javítása, részt vesz az indiai kormányfő és a pakisz­táni elnök is, miközben a két or­szág között már-már háborús helyzet alakult ki. Nagyon hal­vány a remény, hogy a két vezető közvetlen tárgyalást folytasson egymással. Atal Behari Vadzspaji indiai elnök burkoltan Pervez Musarraf pakisztáni elnököt okolta felszólalásában a kasmíri terrorcselekményekért. Leszö­gezte, csakis akkor lehet közvet­len tárgyalás a két atomhatalom között, ha Pakisztán megállítja a muszlim szeparatisták beszivár­gását Kasmír Indiához tartozó ré­szébe. Hangsúlyozta: Indiának veszélyes terrorizmussal és vallá­si szélsőségekkel kell szembenéz­nie, és „ezek epicentruma a KOKES JÁNOS Prága. Két héttel a csehországi képviselőházi választás előtt to­vábbra is az ellenzéki Polgári De­mokratikus Párt (ODS) a legnép­szerűbb, de a kormányzó Cseh Szo­ciáldemokrata Pártot (CSSD) csak nem egészen két százalékkal előzi meg - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Társadalmi Kutatások Központja (STEM) ké­szített a múlt hét végén. A STEM részletes és önálló felmé­réseket készített mind a 14 csehor­szági választókerületben, majd ezek eredményeit összegezte or­szágos szintre. A polgári demokra­ták hét, a szociáldemokraták négy kerületben nyertek volna a múlt hét végén, míg három kerületben döntetlen lett volna az eredmény. A jobboldal a népszerűbb például Prágában, Közép-Csehországban, vagy Dél-Csehországban, míg a szomszédságában van”. Mint mondta, „a terrorizmus elleni há­borúban nincs helye azoknak az országoknak, amelyek támogat­ják vagy mentegetik a terroriz­must”. Iszlámábád az elmúlt fél évben semmit sem teljesített ko­rábbi ígéreteiből, és ez idő alatt fokozódott a szélsőségesek beha­tolása indiai területre - tétté hoz­zá. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma is léteznek terroristákat kiképző táborok Pakisztánban. Közvetlenül Vadzspaji felszólalá­sa előtt Musarraf ismét hazája Szokatlanul nyers hangon szólalt fel a két államférfi. békeszándékát hangoztatta, de bírálta Indiát, amiért szerinte „ál­lami terrorizmust” alkalmaz, és „évtizedek óta erőszakosan meg­szállva tart területeket, megta­gadva az emberektől a szabadsá­got”. Kijelentette: „Az ázsiai né­pek továbbra is súlyos árat fizet­nek azért, mert India nem hajlan­dó rendezni a kasmíri kérdést az ENSZ-szel egyeztetve és Kasmír népének akaratával összhang­ban”. Hozzátette: Pakisztán nem akar háborút, de nagy elszántság­gal fog védekezni, ha rákényszerí­tik. A pakisztáni elnök állást fog­baloldal tartja vezető pozícióit Morva-Szüéziában, valamint Nyu- gat-Csehországban. Közép-Morva- országban viszont mindkét nagy párt preferenciái kiegyenlítettek. Országos szinten összesítve a Vác­lav Klaus vezette polgári demokra­tákat a megkérdezettek 28,7, míg a szociáldemokratákat 26,9 százalé­ka támogatta volna. Mindkét párt támogatottsága mérsékelten nö­vekvő tendenciát mutat. Hasonló helyzetben van a Cseh- és Morva­ország Kommunista Pártja (KS- CM), amelyet az emberek 15,9 szá­zaléka támogatna. Ezzel a kommu­nisták beérték az ugyanilyen mér­tékű népszerűségnek örvendő Koa­líciót (Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt, valamint a Szabadság Unió-Demokratikus Unió). A Koalíció támogatottsága azonban az utóbbi hónapokban csökkenést mutat. A választáson induló további 24 párt és koalíció lalt a párbeszéd, mint az egyetlen lehetséges megoldás mellett. Megfigyelők szokatlanul nyersnek ítélték az ülésteremben egymástól tisztes távolban helyet foglaló két államférfi hangvételét. A közvetí­téssel próbálkozó Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök - még a tanácsko­zás megkezdése előtt - robbanás- veszélyesnek nevezte az indi­ai-pakisztáni feszültséget. Párhu­zamot vont e helyzet és az 1961-es kubai rakétaválság között. Felszó­lította a két ország vezetőit, tegye­nek tanúságot bölcsességről, mint ahogy a szovjet és az amerikai ve­zetők is felelősségteljesen meg tudták oldani a konfliktust annak idején. Később Putyin és Csiang Cö-min kínai elnök a külön-külön találkozott Vadzspajival és Mu- sarraffal, és megpróbálta őket rá­venni a közvetlen tárgyalásra. Az indiai küldöttség a tanácskozást megelőzően is kizárta, hogy Almádban kapcsolatba lépjen a pakisztániakkal. Hamid Karzai, az afganisztáni át­meneti kormány vezetője kérte a tanácskozáson az ázsiai országo­kat, hogy ne nyújtsanak menedé­ket semmilyen terrorszervezetnek, ígéretet tett arra, hogy a kabuli ve­zetés mindaddig harcol a terroriz­mus ellen, amíg teljesen fel nem számolja saját országában. Ezt a küzdelmet összeköti a kábítószer­termelés teljes felszámolásával. egyikének sincs a felmérések sze­rint semmi esélye meghaladni a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A szavazásra jogosultak mintegy 20 százaléka azonban még most sem döntötte el, kire adja voksát, ezért a folyamatban lévő választá­si kampány elsősorban őket céloz­za meg. A pártok leginkább prog­ramjaikat népszerűsítik, bírálják ellenfeleiket, de mindez továbbra is nyugodt mederben, olykor kar­neváli hangulatban, zenés-táncos rendezvényekkel, s a választási gulyás, ingyen sör osztogatásával folyik. Ugyanakkor a kulisszák mögött már folynak a megbeszélé­sek, egyezkedések a választások utáni lehetséges együttműködé­sekről, koalíciókról. A felmérések azt mutatják, hogy a választás iránti érdeklődés nagy, s a meg­kérdezettek 65 százaléka kíván el­menni szavazni. Washington/Kairó/Prága. Bi­zottsági meghallgatások kezdőd­tek az amerikai kongresszusban annak kiderítésére, hogy a titkos- szolgálatok miért bizonyultak kép­telennek a hatékony fellépésre a szervezkedő terroristák ellen a ta­valy szeptember 11-i merényletek előtt. Az, hogy miként utazgathat­tak, miként tartózkodhattak hábo­rítatlanul az Egyesült Államokban azok a gyanús hátterű külföldiek, akik aztán végrehajtották jól ösz- szehangolt, tömeggyilkos cselek­ményüket, több szövetségi csúcs­szerv számára nagyon zavaró kér­dés. A bevándorlási és honosítási hivatal (INS) már korábban kény­telen volt elkönyvelni a társada­lom elemi erejű felháborodását, amikor idén márciusban saját bü­rokratikus teheteüenségének olyan elképesztő bizonyítékát szolgáltatta, hogy értesítést kül­dött az egyik floridai pilótaképző iskolának: Mohammed Atta nevű külföldi hallgatójuk megkapta a diákvízumot, nyugodtan folytat­hatja tanulmányait. Atta akkor már fél éve halott volt: neve bejár­ta a világsajtót, miután a szeptem­ber 11-én akcióba lépett öngyilkos terrorcsoport vezetőjeként azono­sították. Az elmúlt napokban a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), illetve e két intézmény Budapest. A Fidesz-frakció jogvé­dő munkacsoportja honlapján teszi közzé azok nevét, akiket politikai okok miatt tesznek ki állásukból. A honlapon jelenleg minisztériumi felsővezetők nevei szerepelnek, de a frakció információi szerint mi­nisztériumi titkárnőket is menesz­tettek már. A honlapon jelenleg 30 minisztériumi felsővezető neve szerepel. Répássy Róbert, a frakció jogi kabinetjének vezetője elmond­ta: az alkotmányba és a munka tör­vénykönyvébe ütközik, ha valakit politikai okokra hivatkozva külde­nek el állásából. Azzal kapcsolat­Vatikán. A Vatikán cáfolta ezt a cseh sajtóértesülést, hogy János Pál pápa augusztusban, lengyelor­szági látogatása során jelentené be visszavonulását. „Az elkövetke­ző hat hónapra szoros programja van a pápának, melyet 2003-ban további eseményekkel bővítünk” - jelentette be Joaquin Navarro Valis vatikáni szóvivő, a cseh saj­tóban és a lengyel televízióban napvilágot látott értesülésekre vá­laszul. Egy cseh hetilap lengyel egyházi - a Szentszékhez közel ál­ló - forrásokra hivatkozva arról je­MTI-HÍR Berlin. A „Fazit: Europa” című berli­ni politikai fórum rendezői megkér­ték Jörg Haider osztrák jobboldali populista politikust, maradjon távol e rendezvénytől, miután kereseden szavakkal illette az ő várható jelen­léte miatt távol maradni szándéko­zó Joschka Fischer német külügy­minisztert. A koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPO) vezéralakja kijelentette: „amúgy sem akar részt venni a RAF szimpatizánsával a rendezvényen”. (A RAF - Vörös Hadsereg Frakció - véres merényleteket elkövető német terrorszervezet volt a hetvenes együttműködésének hiánya került a bírálatok célkeresztjébe. Olyan állítások hangzottak el, hogy a CIA már 2000 elején tudott két olyan személyről, aki a maláj főváros­ban, Kuala Lumpurban az al-Kaida terrorhálózat találkozóján vett részt, majd az Egyesült Államokba utazott. E két személy 2001. szep­tember 11-én részese volt az össze­sen 19 ember által elkövetett akci­ónak. Közben az amerikaiak cáfolják az egyiptomi államfő állítását, misze­rint az al-Kaidába beépült ügynö­kük révén tavaly nyáron jelezték a veszélyt Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök szerint az egyiptomi hír­szerzés figyelmeztette az Egyesült Államok kormányát körülbelül egy héttel a tavaly szeptember 11-i me­rényletek előtt, hogy az Oszama bin Laden vezette al-Kaida hálózat nagyszabású akciót készít elő egy amerikai célpont ellen. Egy magas rangú cseh illetékes megerősítette, hogy Mohammed Atta, az Egyesült Államok elleni terrortámadás egyik feltételezett elkövetője találkozott egy iraki ügynökkel Prágában néhány hó­nappal azelőtt, hogy szeptember 11-én nekivezetett egy repülőgé­pet a New York-i Világkereskedel­mi Központ ikertornyának. A talál­kozó eddig az egyetlen bizonyíték arra, hogy Iraknak esedeg köze le­hetett a szeptember 11-i támadás- sorozathoz. (mti, s!) ban, hogy a Fidesz kormányra ke­rülése után, 1998 júliusától év vé­géig 78 főt mentettek fel a Minisz terelnöki Hivatalban, Répássy azi mondta: voltak elbocsátások, de nem a minisztériumok birtokba vé tele után 24 órával. Közben a KDNP választmányi elnö két, Mizsei Zsuzsannát nevezték k a Millenáris Park élére. Mizsei le köszön a Kereszténydemokratí Néppárt országos választmányé nak elnöki tisztéről. Az Álmok ál modói kiállítás ma megnyílik, í gazdálkodást, az előző vezető 3i milliós végkielégítését és átadót szolgálati autójának ügyét pedi; kivizsgálják. lentetett meg írást, hogy a 82 éve egyházfő augusztusban, lengyel országi látogatása során bejelent lemondását és szülőhazájábai marad. Az elmúlt időben egyn több találgatás látott napvilágo arról, hogy a pápa lemond tisztsé géről, amelyet romló egészségi ál lapota miatt nem tud maradékta lanul ellátni. Az egyházfő, ak egyéb betegségei mellett egyre sú lyosbodó Parkinson-kórban szer ved, ugyanakkor bejelentette nem tervezi a visszavonulást. Arr hétszáz éve nem volt példa, hog egy pápa lemondjon egyházfő tisztségéről. években, s Fischert, aki fiatal kor; ban több tüntetésen is részt vett, k< sőbb alaptalannak bizonyult váda érték e szervezettel kapcsolatos re konszenveit illetően.) A fortune rendező DeutschlandRadio Berlü a Frankfurter Allgemeine Zeitun című lap és az Alkalmazott Politik; kutatási Központ az ominózus me; jegyzések elhangzása után arra sz< lította fel az eredeti tervek szerii ma megjelenő Haidert, hogy ne vi gyen részt a rendezvényen. A h hallatán a német külügyminisztét um szóvivője bejelentette, hoj Haider távolmaradásával Fisch« mégis ott lesz a berlini politikai fi rumon. Négy párt esélyes a parlamentbe kerülésre a két hét múlva esedékes cseh választáson A szoedemek már Klaus sarkában Aggódik a Fidesz az állami tisztogatások miatt Honlap az áldozatoknak ORIGO-HÍREK A Szentszék cáfolja a pápa lemondásáról keringő híreket II. János Pál marad MTI-HÍR Joschka Fischer mégis elmegy a berlini konferenciára Haider nem kívánatos

Next

/
Oldalképek
Tartalom