Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-24 / 145. szám, hétfő

11 ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 24. Nagyszünet AGRESSZIVITASI TESZT 1. Mit teszel, ha öreg rőzsehor- dó anyókával találkozol az er­dőben? a. ) Öreganyámnak szólítom és elve­szem a rőzséjét (1 pont) b. ) Nem szólítom öreganyámnak és elveszem a rőzséjét! ( 2 pont) c. ) Felrúgom mint a döggombát! ( 3 pont) 2. Mit csinálsz, ha fehér botos embert látsz a zebra előtt? a. ) Oda se bagózok (1 pont) b. ) Odabagózok (2 pont) c. ) Mit tennék!? Semmit! (3 pont) 3. Mit csinálsz, ha exhibicionistát látsz akcióban? a.) Rendőrt hívok (kettőt) (1 pont) b. ) Megpróbálom megfogni (2 pont) c. ) Vérszemet kapok (3 pont) 4. Milyen reakcióid vannak a par­lamenti TV-közvetítés alatt? a. ) Ökölbe szorított kézzel verem a falat (1 pont) b. ) Egy fejszével kikapcsolom a TV- t (2 pont) c. ) A fejszével elindulok a parla­mentbe (3 pont) 5. Mit teszel, ha nemi tevékeny­ség közben rátok dől az állólám­pa? a. ) Megpróbálom felállítani (1 pont) b. ) 3 db kétszázas szeggel a video­magnóhoz szegezem.(2 pont) c.) Olyat teszek... (3 pont) 6. Mit teszel, ha a tehén már me­gint lezabálta a muskátlit az ab­lakból? a. ) Elvonom tőle a silót (1 pont) b. ) Kaktuszt teszek az ablakba, vagy megmérgezem a muskátlit (2 pont) c. ) Csőfogóval fejem meg este (3 pont) Ponthatárok: 6-10: Alapvetően tutyi-mutyi vagy. Ne csodálkozz, ha tyúkjaid bojkot- tálják a tojást. Vigyázz a húsevő nö­vényekkel, mert könnyen a fejedre nőnek. Csak extra méretű lakásban foglalkozz Bonsai-neveléssel. Ne vásárolj a kóbor macskáknak mind­untalan parízert, próbálkozz meg a főzőkolbásszal. 11-14: Elmondható rólad, hogy kiegyensúlyozott vagy, de ne bízd el magad! Ha a szomszéd kutyája újra összecsinálja a láb­törlődet, könnyen feltörhet belő­led az állat. Fejszédet legalább két lakat alatt tartsd! 15-18: Meglehetősen agresszív vagy. Evésre, és úgy egyáltalán, csak műanyag késeket használj! • A társadalom érdekében ne szé- gyelld a szájkosarat! Ha érdekel a kertészkedés, csak zuzmók és más ártalmatlan növények ter­mesztésével foglalkozz! Ha béké­ben akarsz élni embertársaiddal, menj el remetének. (De vigyázz az anyókákkal!) A Fülöp-szigetekről származik, nemes játék, mely elűzi a gondolkodás fáradságát, régen fából, ma már műanyagból készül A yo-yo és a világtörténelem ÖSSZEÁLLÍTÁS A régi korok emberei e já­tékot fából vagy fémből készítették. Amelyik­nek az anyaga cserép volt, azt általában áldo­zatnak használták az isteneknek, hiszen játék közben el­törtek volna. A16. században a Fülöp-szigeteken egy egészen sajátos módja alakult ki a vadászatnak. A vadász 20 méter magasan ült a fa tetején és onnan követ hajított az alatta elsétáló zsák­mányára. Nem akármilyen kő volt ez! Olyan eszköz volt, melyre egy kötél volt kötve - ha a vadász elvé­tette, a kötél segítségével visszahúz­hatta a követ. Egyes feltételezések szerint ez volt a yo-yo előfutára, de ez inkább vicces feltevés, mert sem­mi nem bizonyítja valódiságát. Tény, hogy ma is nagyon népszerű játék arrafelé a yo-yo. Bárhonnan is indult, egy biztos: 1789-ben már nagy népszerűségnek örvendett a játék Európa szerte. Ebből az évből származik egy festmény, amely a későbbi XVII. Lajost ábrázolja 4 éve­sen, yo-yozás közben. Franciául a játékot emigrette-nek is hívják, ami száműzetést jelent. Ennek az az oka, hogy a játék a nemesség köré­ben volt a legnépszerűbb. Mikor ők emigrálni kényszerültek, a játékra ráragadt e gúnynév. A franciák a fe­szültség levezetésére is használták a yo-yot. Feljegyzések szerint többen játszottak utolsó útjukon a guillotin felé. A Figaró házasságában az ide­ges főszereplő nem kezét tördeli és nem is fel-alá járkál várakozás köz­ben, hanem yo-yoval játszik, amely szavai szerint: „Nemes játék, mely elűzi a gondolkodás fáradságát.“ Természetesen nem kellett sok ah­hoz, hogy a játék eléijen Angliába, ott is a nemesi udvarokba. 1791-ben készült egy metszet a walesi herceg­ről - későbbi IV. Károly -, melyen guiz-el (angol elnevezés) játszik. Talán ennek is köszönhető, hogy a játék hiheteden népszerű lett, és ha­marosan státuszszimbólummá vált. Aki igazán adott magára, az minden fortélyát ismerte a dolognak és rendszeresen játszott. Az Egyesült Államokban 1886-ban adták ki az első szabadalmat yo-yo- val kapcsolatban egy Ohio-i férfi­nak, így beindult a gyártás. 1916-ig rengeteg más szabadalom, külön­böző yo-yok láttak napvilágot. Ez a dátum egy új korszak kezdetét is je­lend, ugyanis ekkor jelent meg egy cikk, mely első ízben használja a yo- yo elnevezést. Az írója szerint ez a szó a Fülöp-szigetekről származik, és azt jelend „gyere-gyere“. Talán e cikk hatására indult Pedro Flores a szigetekre, ahol az emberek meste­rei a készítésnek és a játéknak is. A játék nemzeti hagyomány náluk, egészen kicsi koruktól kezdve fő já­tékszerük. Egyetien darab fából kézzel faragták ki őket, és a zsinórt nem rákötötték, hanem egy kis kampóval rögzítették, így a yo-yo nem tér vissza azonnal a kézbe, ha­nem lent pörög egy kicsit. Ez a mód terjedt el, a mai yo-yok is innen fej­lődtek tovább. Flores megtanulta az összes trükköt, és 1920-ban bemu­tatta az első fillipínó yo-yot az álla­mokban, majd 1928-ban céget is alapított. Ettől kezdve hódító útjára indulta játék. Donald Duncan megvette Flores cé­gét, levédette a yo-yo márkanevet, és beindult a tömegtermelés. A cég oktatókat is képzett, akikjárták a vi­lágot (Európát is) tanfolyamokat tartottak és versenyeket szerveztek. 1946-ban a cég székhelyén, a wis- consini Luck-ban 3600 darab tölgy­fa játékszer készült óránként. Az alapanyag 1960-ban lett műanyag. Két évre rá csak a Duncan cég (ak­korra már természetesen rengeteg konkurens gyár létezett) 45 millió darabot adott el a 40 milliónyi ame­rikai gyereknek. Az előbb említett konkurencia ke­ményen harcolt, hogy használhasa a yo-yo nevet. Végül 1965-ben a bí­róság érvénytelenítette Duncan tu­lajdonjogát, mondván, a szó már nemcsak márkanevet jelöl, hanem magát a játékot, így a nyelv szerves része, tehát mindenki használhatja. Nemsokára a Duncan cég tönkre­ment, de a yo-yo fejlődött, formáló­dott tovább. A mai darabok mű­anyagból készülnek, az sem mind­egy már, hogy milyen kötélen lóg­nak, hol van bennük a súly elhelyez­ve... Messze vagyunk már a tölgyfa daraboktól, és a fejlődés nyüván nem áll meg! (sulinet) Lóhátról meg lehet hódítani egy birodalmat, de az irányításhoz le is kell szállni róla Dzsingisz kán városa ÖSSZEFOGLALÓ K atedrálishoz hasonlító palota, kikövezett ut­cák, a legkülönbözőbb I kultúrákhoz és fajok- mmmmm hoz tartozó emberek: ez volt Karakorum, a legendás mongol uralkodó, Dzsin­gisz kán fővárosa, amelyet a XIII. században alapított. Ide jött el hoz­zá Marco Polo, idejöttek a pápák, ki­rályok, császárok küldöttei. A mitikus város épületeit lassacskán feltárja a Karakorum-expedíció, amely a Mongol Tudományos Aka­démia, a bonni egyetem és a német régészeti intézet munkatársaiból áll. A vállalkozás kb. egy évvel ez­előtt indult a mai fővárostól, Ulan- Batortól 360 km-re nyugatra talál­ható helyszínen. A németeket régi kapcsolat fűzi Karakorumhoz. A vá­rosról fennmaradt legrégibb leírás Wilhelm von Rubruktól származik, aki IV. Ince pápa és XI. Lajos követe­ként 1254-ben látogatott oda. Az ő útinaplója szolgált Schliemann-nak kutatási alapul. A város napvilágra hozott részei ar­ról tanúskodnak, hogy Dzsingisz kán és utódai, Ödödej és Kublaj kán nyitott, széles látókörű emberek voltak. Dzsingisz magáévá tette azt a régi kínai közmondást, mely sze­rint Jóhátról meg lehet hódítani egy birodalmat, de az irányításhoz le is kell szállni róla“. Ezért 1220- ban megparancsolta, hogy építsék fel az első mongol várost. A no­mád, sátrakban élő mongolok azon­ban nem értettek az építészethez, így bevonták a Kínából és Európá­ból bevándoroltakat. Az építtetést Dzsingisz fia, Ögödej kán fejezte be 1235-ben. A régészek révén mára annyi kide­rült, hogy a várost falakkal osztot­ták különböző zónákra, a házakat kínai téglákból emelték és a padló­fűtés működött bennük. Az utcák kövezettek voltak. Találtak rengeteg idegen pénzt, edényeket, bútorokat. A stílusok sokfélesége arról árulko­dik, hogy a városban sokféle kultú­rájú nép élt együtt. A régészek do­kumentálni tudják oroszok, néme­tek, franciák, magyarok, perzsák, kínaiak, örmények, grúzok nyoma­it. Von Rubruk naplójában felje­gyezte, hogy Dzsingisz kán és utó­dai a vallásokkal szemben igen tole­ránsak voltak. Karakorumban 12 buddhista templom volt - egynek már megtalálták a maradványait - két mecset és a város külső részében egy keresztény templom. A kánok­nak „bankjaik“ voltak, ahová a la­kosság elhelyezte 1800 grammos rudakba öntött aranyát. Az egyik legérdekesebb feltárt épület a Tízezer béke palotája. A kán itt fogadta a követeket, ké­relmezőket, amikor a városban tartózkodott. Rubruk úgy írja le, mint egy templo­mot, “egy fő és két oldalhajóval, amelyeket két sor oszlop választ el egymástól.” „A mi felfedezéseink szerint a palo­tának 64 oszlopa volt, padlózata üveges kerámiából készült, a falak 35 méter hosszúak voltak, és em­bermagasságig téglából raktál őket. Erre az alapra hélyezték a favázat, amelyet értékes szövetekkel bélel­tek ki.“ Mindeddig azonban nem ta­lálták meg azt, ami valószínűleg a legnagyobb szenzációnak számíta­na: a legendás ezüst fát, amelyet a kán számára készített Guillaume Bouchar francia ötvös, hadifogoly. Von Rubruk naplója alapján tud az utókor arról, hogy a szobor a nagy trónteremben volt elhelyezve, és a törzsébe elrejtőzött szolgák az ágak­ról mézet, tejet, rizslikőrt, és bort csurgattak alá a vendégek elkápráz- tatására. A városnak rövid élete volt. 1260- ban, csupán 40 évvel alapítása után Kublaj kán, Dzsingisz unokája Pe- kingbe tette át székhelyét, és Kara­korum hanyatlásnak indult. 1371- ben pedig, amikor a kínaiak legyőz­ték a mongolokat, a várost a földdel tették egyenlővé, (gluck) ALHIREK Génkezelt nyulak támadtak a negrót osztogató rendőrre Tragikus balesestről adott hírt a rendőrség sajtószolgálata. F. Kál­mán zászlós éppen negrócukorkát osztogatott a Nyugati pályaudvar mellett a kisebb szabálysértést elkö­vető autósoknak, amikor körülbelül hetven darab tajtékzó nyúl támadt rá egy IFA platójáról, Áz őrjöngő szörnyszülöttek lerágták a rendőr cipőit, majd eltűntek az Oktogon irányában az autóban tárolt másfél mázsányi negrócukorral egyetem­ben. A Frankó kérdésére Németh Róbert nyugdíjas zoológus csak annyit mondott: valószínűleg ukrán import nyulak támadtak F. Kálmán­ra, ezeket a nyulakat különleges el­járással génkezelik, hogy jobban bírják a húsvét hétfőt követő tartós éhínséget. Mellékhatásként azon­ban fokozott agresszió jelentkezik a kis állatoknál - valószínűleg ez lehe­tett az oka a támadásnak. A rendőr­ség kéri a polgárokat, hogy a nyulak befogásáig ne hagyják el lakhelyü­ket, ha mégis, akkor negrócukorral hintsék be nyomaikat, ugyanis ez megzavarja a nyulak szaglását, és egy elbizonytalanodott nyúl kisebb eséllyel találja el a nyaki ütőeret. Ér­dekes információ, hogy a rendőr vé­res lábáról készült fotókat az Orszá- gimázs Központ továbbította a szlo­vén kormánynak, „Akkor ez hogy is van?” felirattal. Védett állattá nyilvánítják a galambot az Egyesült Államokban Holnaptól lép életbe az a törvény, amelyet a galambok testi épségének és életének védelmében hoztak Wa­shingtonban. A témában folytatott tárgyalások a legnagyobb titokban zajlottak, kívülállóként csupán Ed­ward Feather, a híres ornitológus professzor volt jelen. Egy galamb el­pusztításáért ezentúl több év bör­tönbüntetést is kiszabhatnak, a pa­rittya pedig felkerült az engedéllyel beszerezhető fegyverek listájára. Az újságírók és egy arra járó fogtechni­kus kíváncsiskodására a sajtószóvi­vő bevallotta, hogy szoros összefüg­gés van a törvény és Bush nemrég tett fogadalma közt, miszerint nem használ többé e-mailt. A tíz elnöki levélhordó postagalamb részére már épül is a Fehér Ketrec amiből fontosságuk és vé­dettségük teljes tudatában repülhetnek majd, nyakuk­ban a bizalmas információk­kal. Kisebb problémaként merült föl George Bush ma- dártoll allergiája, ám az óva­tos elnök inkább bátran vál­lalja az ezzel járó kellemet­lenségeket, minthogy foly­ton helyesírás ellenőrzőktől és kémektől kelljen retteg­nie. Habsburg György a Vad angyallal forgat? Szerkesztőségünk exkluzív információi szerint szuper- titkos tárgyalásokat folyta­tott Natalia Oreiro és Habs­burg György a díva buda­pesti látogatásakor. Az isteni Nata­lia állítólag szerepet kínált a főher­cegnek készülő új sorozatában, me­lyet a dél-amerikai fekvésű sztár maga ír és rendez. A viszonylag rö­vid, ezer részesre tervezett roman­tikus történet munkacíme: „Mály­vaszín harák”. A sorozat producere Gát György lesz, a bemutatón pedig Andy Wajna szivarozik majd. A Habsburg főherceg a gonosz Rocco Barbone szerepében debütálhat, aki a forgatókönyv szerint radikális neoluddita gondolkodású, halmo­zottan idegenszívű, ám jóságos trák hóhérsegéd, de közbelép Maria, a vad rabszolgalány (Oreiro), és ezért mégse. A filmben állítólag epizódszerepet jcap majd Nika György, a híres sztár is, tűd kiváló spanyoltudásának köszönhetően Ricardo-t, a szlovák csocsóbajnokot formálhatja meg a filmben, aki elő­ször meghal, de később megjavul és szerb kokainbárónak áll. A forgatá­sok ez év augusztusában kezdőd­nek Pakson, (index) VICCEK Már megint egy állat...- Mi az? Kicsi, szőrös, zöld, és a fán össze-vissza ugrál.- Éretlen mókus. Ez is egy ok... Sárga kakastaréjos, fülbeva- lós, orrkarikás srác mondja a haverjának:- Tudod, utálok Így kinézni, de ez lagalább megakadá­lyozza a faterékat abban, hogy mindenhová magukkal vigyenek. Aranyigazság Minnél kisebb a műhely, an­nál nagyobb hülyeséget le­het benne csinálni... Új kor Tudtátok, hogy a munka jel­képei megváltoznak? A sar­lót és a kalapácsot felváltja a fagyi és a galamb. Házasság- Ha a folyóba ugróm, meg­mentesz drágám ?- Ha azt mondom igen, bele- ugrasz? Magyar Honvédség, 2001 Az ifjú százados a harcok kezdete előtt beszédet intéz katonáihoz:- Sötét felhők tornyosulnak hazánk fölött... Ebben a pillanatban futár ér­kezik, s kéri, hogy a száza­dos úr azonnal menjen át az ezredeshez. A százados oda­szól az egyik őrmesterhez:- Őrmester, folytassa! Az őrmester a század elé áll:- Emberek, hallották, hogy rossz idő lesz. Kivonulás esőköpenyben, sátorlappal! Iskola Kovács tanár úr sétálgat egy áruházban, Bécsben és talál­kozik régi tanítványával, Mó­rickával.- Hát te, Móricka, mit csi­nálsz errefelé?- Tudja, tanár úr, enyém ez az áruház meg a szemben lé­vő is.- Ne viccelj velem, Móricka! Háromszor buktattalak meg matematikából. Fogalmad sincs a számolásról, hogyan tudnál te egy áruházat üze­meltetni?- Egyszerű ez tanár úr - fele­li Móricka. - Veszek valamit, mondjuk 40 schillingért és eladom háromszázért. Na, hát ez a 14% az én hasznom. Titok! Állatorvosi egyetemen vizs­gáztatnak. A tanár különbö­ző képeket vesz elő, amin madarak lábai láthatók.- Na, kolléga! Hogy hívják ezt a madarat aminek a lá­bát a képen látja?- Nem tudom...- Na és ezt?- Nem tudom.- Nos, akkor megbuktatom. Készül, hogy beírja a névsor­ba a jegyet- Hogy hívják? A hallgató felhúzza egy ki­csit a nadrágja szárát:- Találja ki! Akkor érthető... Egyszeri ejtőernyőst interjú­volják:- És mondja csak, mikor döntött úgy, hogy kipróbálja az ejtőernyőzést mint spor­tot?- Amikor a második hajtómű is kigyulladt. Borzasztó-Mi az barna, büdös, és gő­zölög?-Izzadt mókus. Ebben is...- Hogy eszi a skót a viagrát?- Megnyalja, lenéz, meg­nyalja, lenéz... Hogy nevezik az első ős­embert, aki süteményt sü­tött? Almáspitekus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom