Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-13 / 136. szám, csütörtök
AGRÁRKÖRKÉP AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE Csütörtök, 2002. június 13. 6. évfolyam, 6. szám Növénytermesztésünk fejlesztési irányzatai a belépés előtti időszakban Reális célkitűzések Csupán 288 ezer hektáron működőképesek az öntözőrendszerek Kihasználatlan berendezések JOZEF MORBACHER A mezőgazdasági termelés az ország gazdasági fejlődésének egyik alapköve, noha jelenleg a fejlesztéséhez egyáltalán nem kedvezőek a feltételek. Az utóbbi évek aszályos időjárása, főleg 2000. esztendőben észlelt csapadékhiányjelentős mértékben negatívan befolyásolta a növénytermesztés mennyiségi és minőségi mutatóit, ugyanakkor a tavalyi évben sem voltak optimálisak a termesztési feltételek. Az idei tavasz időjárása úgyszintén kedvezőtlenül hatott a növényállományok fejlődésére, a meggyengült állományt gombás és vírusos betegségek is károsították. Ennek következtében nagyon sok helyen ki kellett szántani az őszieket, s a tavaszi árpák növekedése is kárt szenvedett. A csapadékhiánytól leginkább a keletszlovákiai síkság szenved. Az EU előcsatlakozási tanácskozások során a kvóták tekintetében a lehető legkedvezőbb pozíciókat szeretnénk kiharcolni. Ennek érdekében dolgozta ki az ágazatvezetés a legfontosabb növényfajták, a gabonafélék, olajosok, burgonya, cukorrépa fejlesztési kon-. cepcióit. Az ágazat termelési színvonalának értékelésekor megállapítható, hogy a műszaki ellátottság szintje fokozatosan javul. A piacon elegendő és megfelelő minőségű választék van vetőmagból, színvonalas a vegyszerkínálat és a gépkínálat is. Mindez azonban elsősorban a piacon jelen levő külföldi cégek kínálatának köszönhető, ugyanakkor a termékeket az anyaországuk .árszínvonalán forgalmazzák. Az említett kínálat a szlovákiai agrártermelők számára azonban nagyon nehezen elérhető, mivel nemcsak a szabad felhasználható saját pénzforrásaik hiányoznak, hanem a kedvezőbb kamatú fejlesztési hitelek is. Mindezen tényezők ellenére fokozatosan érvényesülnek a növény- termesztési ágazat fejlődésének pozitív tendenciái mind a termés- mennyiség, mind pedig a termékek minőségének alakulásában. Az elmúlt időszak eredményei - noha a két évvel ezelőtti aszályos esztendő sokat rontott a kedvező kilátásokon - azt mutatják, hogy a növénytermesztési ágazat fejlesztési koncepciója által 2005-ig megfogalmazott célok reálisak. Gabonafélék A legfontosabb stratégiai jelentőségű növények nálunk a gabonafélék. Ezek mérlege a fejlesztési program célkitűzéseihez viszonyítva negatív, mivel az említett aszályos év negatívan befolyásolta a hozamokat. 2000-re a fejlesztési program 3,547 millió tonna gabona előállítását tűzte ki célul, az aszálynak köszönhetően azonban csupán 2,2 millió tonna termett. A hiányt nemcsak a kisebb vetésterület (843 ezer hektár helyett 812 ezer ha) hanem elsősorban az alacsony terméshozamok (átlagosan 2,7 t/ha) okozták. Az egyes gabonafélék közül a legnagyobb terméskiesést az árpatermesztésben mutatták ki, itt a tervezett mennyiségnek csak a 44 százalékát sikerült betakarítani, a kukorica hozama a tervezettnek az 58 százaléka, a rozsé 67 százaléka, a búzáé 72 százaléka volt. A 2001. esztendő a gabonatermesztésben jelentős mértékű hozam- és minőségnövekedést hozott. Ebben az évben a betakarított gabona összmennyisége csaknem elérte a program által tervezett éves mennyiséget (a tervezett 3,734 mii. tonna helyett 3,459 mii. tonna). Ehhez elsősorban a kedvezőbb környezeti és légköri feltételek mellett az ágazati termelés fokozottabb támogatása is nagymértékben hozzájárult, amelynek keretében az aszálykárok mérséklésére folyósított támogatás hangsúlyozottan a jó minőségű vetőmagok vásárlására irányult. A javulás ellenére nem lehetünk elégedettek, mivel a talajok alacsony termőképessége .és tápanyagpótlási szintje továbbra is komoly problémát jelentenek. A gabonafélékben az NPK tartalmú műtrágyák optimális 140 kg/ha-os adagja helyett nálunk például átlagosan csak 85 kg-ot használunk. A tavalyi eredmények azonban azt mutatják, s ez fontos, hogy a gabonatermesztés intenzifikálására van nálunk is lehetőség, s hogy ennek a tényezőit a termelők tartják a kezükben. __________Olajosok__________ Az olajosok, főleg a repce és a napraforgó napjainkban a leggazdaságosabb, legjövedelmezőbb növények közé tartoznak. A repce konjunktúrájának köszönhetően ezt a terméket nemcsak nálunk keresik, hanem külföldön is. S no- oha az olajosok fejlődését a 2000- es aszály szintén kedvezőtlenül befolyásolta, hiszen a tervezett 210 ezer tonna helyett csak 134 ezer tonna sikeredett, 2001-ben az eredmények nagyot javultak. A tervezett 217 ezer tonn a helyett 242 ezer tonnát takarítottak be belőle a termelők. Ebben a legnagyobb szerepet a hektárhozamok javulása játszotta, 1,5 t/ha-ról tavaly 2,3 t/ha-ra emelkedtek. A napraforgó termesztésében a fejlesztési programban megfogalmazott célok 83-90 %-ra teljesültek (2000-ben 129 ezer tonna helyett 117 ezer t, tavaly 141 ezer tonna helyett szintén 117 ezer t, noha a vetésterület 30 százalékkal csökkent). Az olajosok termésmennyisége gyakorlatilag csaknem elérte a fejlesztési programban megfogalmazott elképzeléseket, a kitermelt 377 ezer tonna 98 százalékos teljesítményt jelent. Ugyanakkor ezen a területen is jelentős lemaradás mutatkozik a tápanyagpóüásban, az optimális 135 kg/ha adag helyett nálunk még mindig csak 94,7 kg/ha az átlagos tápanyagpóüási szint. Ezzel együtt a vegyszeres növényvédelem és a technológia egyes kérdései is megoldásra várnak. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A tavalyelőtti aszályhoz hasonló csapadékhiány alakul ki fokozatosan az ország intenzív mmmmm mezőgazdasági termőterületein, legalábbis a termelők az eddigi csapadékviszonyokat így minősítik. A mesterséges csapadékpótlás hazai forrásainak kihasználása ugyanakkor továbbra is elmarad a potenciális lehetőségektől. Az öntözőrendszerek ezévi működtetésére a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat 95 vízszolgáltató egységgel kötött szerződést. Amint azt az alábbi táblázat is mutatja, a több mint 315 ezer hektár öntözhető területből csupán 288 ezer hektáron működőképesek a berendezések, ugyanakkor még itt is szükség van egyes javítások elvégzésére és a berendezésekben az okozott kisebb károk rendbetételére. A működőképes, ugyanakkor mégis kihasználatlan öntözőberendezések, amelyeket elsősorban a termelők és működtetők pénzhiánya valamint érdektelensége kárlllusztrációs felvétel hoztat tétlenségre, 34 ezer hektár öntözését tennék lehetővé. A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat által öntözhető terület, a működőképes berendezések valamint a feltételezett vízfelhasználás adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Illusztrációs felvétel Burgonya * 20 A növénytermesztésben további fontos növényünk a burgonya, amely a lakosság élelemiszerel- látásában az egyik nélkülözhetetlen elem. Ennek a növénynek a termesztői már több éve problémákkal küszködnek. A hozamok nem állandók, az egyik esztendőben túltermelés van, a rákövetkezőben behozatalra szorulunk belőle. Az ágazati fejlesztési program elsősorban a termelés stabilizálására irányul, a tervezett 24 ezer hektárnyi vetésterületen 20 t/ha átlaghozamokkal számolva 2005-ig 480 ezer tonna évi mennyiség előállítását tűzte ki célul. A burgonyatermesztésben a legfőbb gondot az okozza, hogy a termőterület jelentős részét, mintegy 70 százalékát kistermelők művelik, akikre az állami támogatások rendszere nem vonatkozik. A téli ellátást-biztosító burgonyatermesztés ’ hazai szintjét piaci rendtartás és kvóta szabályozza, amelyet az agrárkamara javaslatára hagynak jóvá. 2002-ben ez a kvóta 140 ezer tonna. Erre a mennyiségre hektói ónként 16 ezer korona állami támogatás jár 20 t/ha átlaghozamra átszámítva. A burgonyatermesztési program célkitűzései elérését egyelőre az alacsony terméshozamokon fékezik.2000ben a tervezett 427 ezer tonna helyett 419 ezer tonnát, tavaly 439 ezer tonna helyett 387 ezer tonnát sikerült betakarítani, az átlagois hektárhozam 16 t/ha volt, miközben a termelés csak 20 t/ha feletti hozamok esetén gazdaságos. Eu-csatlakozásunk fényében tudatosítani kell, hogy a közösségben a leggyengébb burgonyatermelő országok átlaga is eléri a 23 t/ha, ilyen célt mi még 2005-re sem szabtunk meg a termelők számára. További hátrány, hogy míg a mi termelőink továbbra is hektáronkénti támogatást kapnak a kvótázott mennyiségre, a szomszédos országokban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban a termelés gazdaságossági szempontjai alapján szabják meg a támogatást. A 2005-re tervezett 480 ezer tonna elérése reálisnak tűnik, ugyanakkor szükség lesz arra, hogy a termelők tovább javítsák a tápanyagpótlást, a termesztéstechnológiát, bővüljön a fajtakínálat. Ezek figyelembevételével néhány termelőnk már ma is 25-30 t/ha hozamokat képes elérni. A szerző a földművelési minisztérium osztályvezetője SVP, s. p. OZ Kiépített Ebből Feltételezett öntözőberendezések működőképes vízfelhasználás (ha) (ha) (mii. m3) Povodie Dunaja 143 373 132 725 60,000 Povodie Váhu 96 515 90 944 29,041 Povodie Hrona 45 490 41 337 14,342 Povodie Bodrogu a Hornádu 29 817 23 165 2,930 SVP összes 315 195 288 171 106,313 Forrás www:mpsr.sk A javításokra leginkább rászoruló berendezések rendbetétele érdekében a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalatnak legalább mintegy 85 millió koronára van szüksége a legfontosabb munkák élvégzésére. Termés biztonsággal SPODNAM DC Megakadályozza a betakarítás előtti veszteségeket - csökkenti a betakarítás alatti veszteségeket. Megkésett betakarítás esetén korlátozza a szempergést. Deszikkáló szerekkel keverhető. Alkalmazása 2-4 héttel a betakarítás előtt 1 -1,25 l/ha. Nagyszombati, Pozsonyi kerület Kollár Rastislav 0903 265 501 Nyitrai kerület Simoncic Jozef 0905 618 449 Besztercebányai kerület Marcinek Stefan 0903 265 509 Eperjesi és Kassai kerület (nyugat) Cernicky Ivan 0903 265 502 Eperjesi és Kassai kerület (kelet) Vdovjak Jozef 0903 265 503 F&N Agro Slovensko, s.r.o. Roznavská 34, 821 04 Bratislava Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 36 http://www.fnagro.slc
