Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-13 / 136. szám, csütörtök
ITl Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 13. Az unió közvetlen kifizetések nélkül is előnyös lesz az agrártermelők számára Szerkezetváltás kell az unión kívül is mintegy 6 százalékos termésnövekedéssel számolhatna, a tanulmány alapján a kívülmaradás átlagosan mintegy 4 százalékos bevételcsökkenést eredményezne a nyolc társulni kívánó közép-kelet európai ország számára. A tanulmány szerint ugyanakkor az unió által javasolt alacsony szintű közvetlen támogatási rendszer (25—30—35 %) elegendő arra, hogy a belépő országok érezzék a közös tagságból eredő jövedelemnövekedést. A 100 %-os közvetlen kifizetés viszont jelentős mértékben növelné a bevételeket, amelyek így gátjává válnának az ágazat és a munkaerőpiac szerkezetváltási folyamatának. A belépő országok számára adott a lehetőség arra, hogy a közös piacon versenyképesek legyenek, miközben az unió bővítése nem fenyeget a piaci egyensúly felbomlásával, (sz) Táblázat: A bevételek alakulása a tanulmány alapján Ágazati bevételek 2002 Baseline CAP CAP 100 KV Cseh Köztársaság 100 101 160 221 246 Észtország 100 88 155 241 354 Magyarország 100 94 116 169 194 Lettország 100 84 159 265 344 Litvánia 100 ' 79 105 206 218 Lengyelország . 100 97 135 188 229 Szlovákia 100 99 145 • 248 264 Szlovénia 100 106 96 • 133 134 Közép-Kel. Eur orsz. (SVE-8) 100 96 130 189 223 Bulgária 100 104 100 161 177 Románia 100 99 90 179 186 SVE-10 100 97 120 186 212 EÚ-15 100 102 102 102 103 Magyarázat: Baseline - bevételek alakulása belépés nélkül CAP - Közös Mezőgazdasági Politika közvetlen kifizetések nélkül CAP 100 - Közös Mezőgazdasági Politika 100 %-os kifizetéssel KV - a követelt kvóták alapján (Forrás: www:mpsr.sk) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ _ Európai Bizott/V __ ság nemrégi' Z.A * W ben közzétett / \ M i tanulmánya alapján a társulni kívánó országok agrártermelő farmerei számára-az uniós tagság egyértelmű előnyöket kínál. A jelentés, amely négyfajta lehetséges változatban vizsgálta meg az EU bővítésével járó következményeket, nevezetesen milyen hatást váltana ki, 1. ha a bővítés elmaradna, 2. ha a Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) alapelvei-a közvetlen fizetések nélkül érvényesülnének, 3. ha a KMP a közvetlen kifizetésekkel működne, 4. a belépő országok által követelt kvotációk alapján érvényesülne. Az elemzés által megfogalmazott következmények alapján a belépő országok agrártermelői számára a közös mezőgazdasági politika alapelveinek érvényesítése 2007- re a közvetlen kifizetések nélkül is átlagosan mintegy 30 százalékos jövedelemnövekedést hozhat szemben azokkal, akik nem válnak a közösség tagjaivá. A közvetlen kifizetések 100 %-os érvényesítése esetén ez a jövedelemnövekedés megháromszorozódna. Ugyanakkor a bevételek ilyen mértékű növekedése feltehetően kedvezőtlen hatással lenne az ágazatok szerkezetváltási folyamatára, elodázná az elengedhetetlennek tartott struktúraváltást, amely az EU-val való kompatibilitás követelménye. A közösségen kívül rekedt országok számára az állattenyésztési ágazatban elsősorban a marhahús és a a tejtermelés kilátásai válnak bizonytalanná. S noha a növény- termesztésben például Szlovákia Újdonságok a gabonafélék központilag nyilvántartott fajtajegyzékében Új szemeskukorica fajták ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ _ állami fajtakísér__ letekben szerep- * M lő mezőgazdasá- ^ 1/ i gi növényék több éves vizsgálati eredményei alapján a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet az idén a következő új gabonafajtákat vette fel az általa vezetett központi fajtajegyzékbe: A jegyzékbe három új őszi búzafajta került be. Az Istropol Solary Rt. nemesítő állomás két fajtája (Armelis és Istar) és a diószegi Hordeum Kft Petrana nevű őszi búzafajtája. Tavaszi búzából a német Corso, Fasan és Monsun fajták kerültek elismerésre. Az utóbbi időben a magántermeléők körében is növekszik az érdeklődés a tritikálé termesztése iránt. A 2002-es fajtajegyzékbe egy újabb hazai fajta a sósszigeti Istropol Asper nevű fajtája került be. A tavaszi árpák fajtajegyzékét idén négy fajtával bővítették. A Danuta, Ebson, Ludan és Maiz fajtákat a brünni malátavizsgáló intézet 5—9 pontos minősítéssel értékelte. Az őszi árpák közé a 2002-es jegyzékbe a Montana, Detv'an és Izak fajták kerültek besorolásra. A szemeskukorica fajták engedélyezett jegyzékébe idén 21 új fajtanév került (Atalante, Aurora, Casper, Dáma, David, DK 440, Chambord, Inagua, KK 4247, LG 23.80, LG 23.93, LG 23.94, LG 24.81, Mahora, Mesmil, Nora, Nova, PR36B08, PR37H24, PR39R10, Sandrina, Vittoria). Silókukoricából négy fajta kapta meg az elismerést arra, hogy a hazai piacon engedélyezett vetőmagként forgalmazzák. Ezek közé tartozik a Eurostar, a PR34A92, PR39G12 és a Vito. (yl) Illusztrációs felvétel KAPAZIN - a totális gyomirtó szer A legsokoldalúbban felhasználható gyomirtó szerek közé, világszerte a glifozát hatóanyagú készítmények tartoznak. Ennek a hatóanyagnak jelentős képviselője a KAPAZIN néven ismert készítmény, amely Szlovákiában 2001-től engedélyezett. Tulajdonságai A készítmény a különböző, irtásra szánt gyomnövényeket csakis a zöld felületeken (levelek, szár) keresztül felszívódva képes likvidálni, nem szelektív módon, tehát a KAPAZIN esetében is totális gyomirtó szerről beszélünk. Hatását úgy fejti ki, hogy a gyomnövényekbe a leveleken keresztül felszívódik, és onnan behatol a többi növényi részbe, és azokat rövid időn belül elpusztítja. Fontos tudnivaló, hogy a KAPAZIN hatóanyaga eljut azokba a föld alatti részekbe is, pl. a rizómába vagy a tarackba, a mélyen elhelyezkedő gyökerekbe, amelyek nem értkeznek vele közvetlenül a permetezés folyamán. Ennek köszönhetően a KAPAZIN kiválóan irtja az egynyári és az évelő gyomnövényeket is, mint pl. a tarackbúza (perje) vagy a mezei acat (mácsonya). Használatának előnyei A KAPAZIN egyik legjelentősebb előnye éppen az, hogy szisz- tematikus használatával megszabadulhatunk ezektől az ellenálló, nehezen irtható gyomnövényektől akár több évre is. Tudni kell azonban, hogy a készítmény nem szennyezi a talajt, a kultúr- és gyomnövények nem szívják fel gyökereikkel és nem árt a talajban levő magvaknak. A készítmény a talajba kötődve gyorsan lebomlik, nem veszélyezteti a talajvizet és a vetésforgót sem, a talajra tehát nincs semmilyen reziduális hatása. További előnyeként megemlíthetnénk, hogy a KAPAZIN az év folyamán bármikor alkalmazható, épp akkor, amikor arra szükség van. Alkalmazható szántóföldön, szőlőben, gyümölcsösben, erdőgazdaságban és a nem mezőgazdasági célra szánt területek gyomtalanítására is. Évközben valóban sokoldalúan felhasználható. Az alábbiakban összefoglaljuk a felhasznállásának módjait szántóföldi kultúrákban: KAPAZIN - tavaszi hónapokban történő kezelések a) - Vetés előtt - tavasszal a kultúrnövény vetése, esetleg kiültetése előtt és mivelhogy felszívódó készítményről van szó, a gyomok fejlettségi állapotától és az időjárási viszonyoktól függően alkalmazhatjuk. A Kapazinnal történő permetezés ideális időpontja az egynyári gyomnövények kelése után van, amikor azok teljes növekedésnek indultak, az évelő gyomok esetében 15 - 20 cm-es magasságnál. Fontos hogy 10 (°C hőmérséklet felett, és magasabb levegő-páratartalom mellett történjenek a kezelések. A megfelelő adag, illetve koncentráció ebben az időszakban 1,5-4 l/ha = (1,5-2 %) 100-200 l/ha permetlében ( az évelő gyomnövények irtására a magassab koncentrációt használjuk ). Ez a kezelés elsősorban a későbben vetett kapás növényeknél esedékes ( kukorica, napraforgó, burgonya, szója ) melyeknél az utolsó talajelőkészítő munkálat és a vetés időpontja között elegendő időszak van arra, hogy a készítmény kifejtse hatását. b) Vetés után, kelés előtt - néhány kultúrnövénynél, pld. kukoricánál vagy burgonyánál, ahol a kelési időszak hosszabb ideig tart, és túlnyomórészben évelő gyomok vannak a táblán, a kezelés ebben az időszakban is alkalmazható. A kezelést mindenképpen a kultúrnövény kikelése előtt kell alkalmazni (amíg a csíra 1-2 cm mélyen van a talaj felszíne alatt). Adag, illetve koncentráció ebben az időszakban 1,0-3,0 l/ha = (1,0-1,5 °/o) max. 200 l/ha permetlében KAPAZIN - nyári hónapokban történő kezelések A KAPAZIN használata a nyári időszakban a leghatékonyabb, főleg ott ahol meg akarunk szabadulni az évelő gyomnövényektől. Ebben az időszakban a tápanyagszállítása a gyökerek felé fokozott mértékű, s ez biztosítja a szer felszívódását a mélyebben elhelyezkedő részekbe is (rizómákba és tarackokba ), és így a gyomirtó hatás tökéletesebb. Ez a kezelés általában termés betakarítása előtti időszakban, vagy tarlókezelésként történik. Ilyen esetben 2-4 l/ha = (1,5-2 %) 150-200 l/ha adagolást alkalmazunk. Ebben az esetben észrevehetjük, hogy az évelő gyomokat állományban csak nagyon nehezen lehet kiirtani, és ahol mód is van rá, a szelektív gyomirtó szerek általában jóval drágábbak, mint a megfelelő időben alkalmazott totális gyomirtó szer. KAPAZIN - szőlő- és gyümölcskultúrákban Szőlőben és gyümölcsösben a legcélszerűbb a KAPAZIN-t április végén - május elején alkalmazni, mivel ekkor érhetjük el a legjobb hatást az egyszikű évelő gyomnövények (tarackbúza, csillagpázsit) és a kétszikű évelő gyomok ellen is, pl. mezei acat, aprószulák. Ezeknél a kezeléseknél nagyon kell ügyelni arra, hogy a permetlé ne jusson rá a. kultúrnövényre, mert azt is károsíthatja. KAPAZIN - kiskerti felhasználásra Egyéves gyomok ellen 1,5 dl-t, évelő gyomok ellen 2 dl-t, fás szárú növényeknél 3 dl-t kell 10 l-es hátipermetezőbe bekeverni. A KAPAZIN készítmény Szlovákia egész területén beszerezhető 20, 5, 1 l-es és 100 ml-es kistermelői csomagolásban, amelyek a növényvédőszer-forgalmazóknál, kertészeti szaküzletekben és a gazdaboltokban kaphatók. Információ: Viliár Gábor, ANESA S.A., Tel.: 035/6428 042, ki.: 133, T. G. Masaryka 1, Mobil: 0905 /474 411, 353 139, 307 071, 940 48 NŐVÉ ZÁMKY, Fax: 035/6429 339. U-211
