Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám, szerda

J SZÓ 2002. MÁJUS 22. Kultúra í budapesti Arcanum gazdag kínálatában több olyan munka szerepel, melynek szlovákiai vonatkozásai is vannak Hasznos CD-ROM-ok l negatív jóslatok ellenére gyelőre úgy tűnik, nem kell élteni a könyv és az írott saj­ti jövőjét. Az egyik legna- yobb vetélytárs, az internet s az egyre terjedő e-köny- ek, a számítógép képernyője iem tudja helyettesítem a önyvek varázsát. PUNTIGÁN JÓZSEF eny azonban az is, hogy sem a önyv, sem az írott sajtó nem tud ersenyezni a számítástechnika ad- i lehetőségekkel. így természetsze- űen kialakult egy „munkameg- ■sztás”: az irodalmi alkotások ha- yományos formában jelennek neg, míg a lexikonok, adattárak, yűjteményes - elsősorban tudomá- iyos feldolgozásra szánt - munkák zerepét az önálló vagy a könyvkö- etekkel együtt kiadott (azokat ki- gészítő) CD-ROM-ok veszik át. !gy jól megszerkesztett, kereső- irogrammal ellátott CD-ROM olyan ehetőséget ad az információt kuta- ó olvasó kezébe, amilyennel a ha- yományos könyv nem rendelkezik, la valaki például egy életrajzi lexi- xmsorozatból (amely többnyire raskos kötetekből áll) azt szeremé negtudni, hogy kik azok a szemé- yek, akik valamilyen formában kd­ödnek egy adott településhez, nem ehet mást - mivel ezek a lexikonok italában nem tartalmaznak hely- íévmutatókat -, mint hogy egyen­ként végigolvassa és kijelöli az erre italó szócikkeket. Ez az esetek öbbségében többnapos, de inkább öbbhetes intenzív munkát igényel. íz ugyanezen adatokat tartalmazó JD-ROM keresőmezőjébe elegendő >eími a kívánt település megneve- :ését, s az eredmény másodpercek ilatt megjelenik. A nyomtatott cönyv ezután kap (hat) szerepet, hi- ;zen a gép által megjelölt szócikke­cet kényelmesebb és jobb könyvben anulmányozni, mint képernyőn. \ budapesti Arcanum kiadó több nint egy évtizede az elsők között tette észre a könyv és a számítógép tasznos kapcsolatát, s kezdett el bglalkozni lexikonok, gyűjtemé- tyes munkák digitalizálásával, idatbázisok készítésével és kiadásá­val. Széles körű kínálatukban bibli- jgráfiai adatbázisok, írók életmű­vei, teljes szövegű sajtóadatbázisok ;s egyéb, közérdeklődésre számot :artó kiadványok szerepelnek. CD- TOM-jaik magas színvonalúak, s amellett elérhető áron kaphatók, használatuk kényelmes, szinte min­den igényt kielégítő keresési szol­gáltatásokat nyújtó, részben saját fejlesztésű szoftverrel vannak ellát­va. Partnereik között találjuk az Or­szágos Széchényi Könyvtárat, a Fő­városi Szabó Ervin Könyvtárat, az Országgyűlési Könyvtárat, a Ma­gyar Országos Levéltárat. \ gazdag kínálatban több olyan munka is szerepel, melynek szlová­kiai vonatkozásai is vannak, s anya­gát haszonnal forgathatja mind a szlovákiai tudományos kutató, mind az egyszerű érdeklődő. Az alábbiakban ezek közül mutatok be néhányat. Engel Pál középkori adattára - Archontológia adatbázis - a mű 1996-ban megjelent nyomtatott ki­adásának bővített digitális változa­ta. Eredeti források alapján az 1301 és 1457 közötti évek tisztségeit és a hivatalt viselt személyeket ismerte­ti (bárók, főpapok ispánok, várna­gyok, lovagok, országgyűlési köve­tek stb.). A kiadvány tartalmazza Engel Pál magyar középkori genea­lógiai adattárát is, amely főleg a kö­zépkorral foglalkozó kutatóknak nyújt nagy segítséget. A szócikkek­hez a pontos oklevél-hivatkozások is tartoznak. A Magyar Országos Levéltár Ma­gyar Kancelláriai Levéltárában őr­zik az ún. Királyi Könyveket (Libri regii), amelyek a királyi kancellári­án kiállított személyek és testületek - vármegyék, városok, mezőváros­ok, községek stb. - örökérvényű jo­gait biztosító oklevelek másolatait tartalmazza, a mohácsi csatát köve­tő évektől kezdve egészen a kiegye­zésig. Ezeket a többségünk számára nehezen elérhető dokumentumo­kat tartalmazza a jelenleg három CD-t (1527-1647, 1647-1683, 1682-1703 közötti időszakok) megtöltő sorozat. Az adatbázis az adományban részesült, illetve az oklevélben szereplő valamennyi személy és testület nevét, az előfor­duló összes helynevet, a kiadásra és az oklevél fajtájára vonatkozó ada­tokat tartalmazza, beleértve a do­kumentumok másolatait. Az általános életrajzi munkák kö­zött a legkeresettebb közé tartozik Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című 14 kötetes, közel 30 ezer életrajzot tartalmazó soro­zata. „Célom: az egész hazai iro­dalmat életrajzokban összefoglal­ni, hogy annak minden ága lehető­leg teljesen legyen abban kép­viselve...” - írta egykor a szerző az 1860-ban elkezdett munkájához. A CD a könyv alakban ma már elég nehezen hozzáférhető munka tel­jes anyagát tartalmazza, keresője könnyen kezelhető. Hasonlóan ismert Nagy Iván 1857 és 1868 között megjelent 12+1 kö­tetes Magyarország családai című családtörténeti munkája. „Nemze­tünk történelméhez adni kalauzt, mely a szerepelt személyek eredeté­vel, családi összeköttetéseivel is­mertet meg ... Kényes és nehéz munka....” - jegyezte meg munká­jához a szerző. Az ebből készült CD- ROM a teljes, 6500 oldalnyi szöve­get, 3700 családfát, több mint 10 ezer család adatait tartalmazza. Nagy Iván munkáját továbbfejleszt­ve és azt jelentősen kiegészítve ké­szítette el Kempelen Béla Magyar Nemes Családok című munkáját, amelyben közel 120 ezer család adatait dolgozta fel. Az 1911-ben, eredetileg 11 kötetben megjelent munkából készült CD-ROM szöve­gében szintén szabadon lehet keres­ni az előre definiált keresősablonok, illetve a bővített keresőablak segít­ségével. Újabb keletű a Kenyeres Ágnes fő- szerkesztésével készült Magyar Életrajzi Lexikon, amely a magyar történelem, kultúra és tudomány is­mert, ma már nem élő alakjait (kb. 20 ezer szócikk) mutatja be. 1994- ig négy kötetben jelentette meg a budapesti Akadémiai Kiadó. Az eb­ből készült CD-ROM - megszüntet­ve a kötetek időrendi periódusok szerinti széttagozódását - lehetővé teszi a teljes szövegű keresést. A Magyar könyvészet című CD- ROM-on Petrik Géza az 1712 és 1920 között megjelent könyvészeti munkákat, valamint az azóta ösz- szegyűjtött kiegészítéseket, pótlá­sokat adja közre. Az adatbázisban megtaláljuk a jelzett időszakban Magyarország területén megjelent nyomtatványok, a külföldön ki­adott magyar, illetve idegen nyel­vű, de magyar vonatkozású kiad­ványok adatait, a magyar nyelvű műveket és az időszaki kiadványo­kat (Petrik Géza, Kiszlingstein Sán­dor, Barcza Imre, Kozocsa Sándor összeállításai alapján). „Egy lelkes és bátor írói gárda óriási munkára vállalkozott. Megúja Ma­gyarország történetét és jelenkorát vármegyénkint, városonkint, olyan kiterjedésben, olyan részletesség­gel, a minőre nincs példa a gazdag külföldi irodalomban. Ez is legyen dicsősége Magyarországnak. Ilyen magasra emelkedett a század elején még oly szegény, jelentéktelen ma­gyar irodalom!” - úja Jókai Mór a Magyarország Vármegyéi és Városai című sorozat első kötetének elősza­vában. 1914-ig 21 vármegye és há­rom kisebb földrajzi egység történe­te jelent meg összesen 26 kötetben. A kötetek ma is igen keresettek, s ennek megfelelően csak boros áron lehet hozzájuk jutni. A kiadó három CD-ROM-on a munka teljes szöveg- és képanyagát teszi közzé az alábbi felosztásban: I. kötet - Abaúj-Toma vármegye és Kassa, Bihar vármegye és Nagyvárad, Szabolcs vármegye, Szatmár vármegye és Szatmár- Németi, Heves vármegye, Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. II. kö­tet (megjelenés előtt) - Bars, Bács- Bodrog, Esztergom, Győr, Hont és Selmecbánya, Komárom vármegye és Komárom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun. ül kötet (megjelenés előtt) - Fiume és a magyar-horvát tengerpart, Gö- mör-Kishont, Nógrád, Nyitra, Po­zsony vármegye és Pozsony, So- mogy, Temes vármegye és Temes­vár, Torontál, Vas. ADY ENDRE AKADÉMIA A debreceni Ady Endre Akadé­mia az alábbi kurzusokat hir­deti meg a 2002. évre: ♦ humán szekció (magyar nyelv és irodalom, történelem-művelő­déstörténet) ♦ közgazdaság-tudomány ♦ pedagógia-oktatásmódszertan ♦ Európa+anulmányok (Az eu­rópai integráció történeti, jogi, közgazdasági, intézményi, poli­tológiai ismeretei) Az Ady Endre Akadémia 1990 nyarán kezdte el a magyar nyel­ven tanító tanárok intenzív posztgraduális képzését. Az Aka­démia célja a magyar közoktatás erősítésével az egyetemes emberi értékekhez igazodó magyar kul­túra szolgálata, a határon túli magyar értelmiségiek szakmai is­mereteinek megújítása. Oktatási programjaink: Magyar nyelv és irodalom, történelem­művelődéstörténet, közgazda­ságtudomány, pedagógia és ok­tatásmódszertan, Európa-tanul- mányok. Kurzusainkon napi 6-8 órában egyetemi oktatók és az egyes témakörök kiemelkedő ku­tatói tartanak előadásokat, sze­mináriumokat. A kurzus végén látogatási bizo­nyítványt adunk. Kulturális programjaink: koncer­tek, kiállítások, film- és videovetítések, városnézés, mú­zeumlátogatás, vetélkedők stb. A kurzus időpontja: 2002. augusztus 11-21. A Komáromi Zsidó Hitközség „Záchor-Emlékezz” programja pályázatot hirdet a Holokauszt 58. évfordulója és a Zsidó Kultú­ra Európai Napja alkalmából Az elfeledett zsidó közösségek nyo­mában címmel. Kategóriák: 1. középiskolások 14-18 éves korig II. felnőtteknek 18 évtől, korha­tár nélkül. A pályázat célja a mai Komáromi járás, illetve a Komárom-Eszter- gom megye területén található települések zsidó vonatkozású emlékeinek feltárása. Pályázni a következő témakörök­ben lehet: 1., Amiről a kövek mesélnek”“ - barangolás egy község zsidó te­metőjében, a mai állapot bemu­tatása (örömmel vesszük a fény­képmellékleteket a temetőről), kik is voltak azok az emberek, akik a temetőben fekszenek, egyéb jellegzetességek. 2. „A múltat, a múltnak hagyaté­kát kell kutatnod...” - a fellelhe­tő emlékek alapján (községi kró­nika, archívumok, sajtó, szemé­lyes beszélgetések) egy-egy tele­pülés zsidóságának bemutatása (mekkora közösség élt ott, mi­lyen intézményeik voltak, mivel foglalkoztak). 3. „Az Igazak” - interjú készítése olyan, nem zsidó származású A kurzus díja: 40 000 Ft. A díj tartalmazza: a képzés a kollégiumi szállás (4 ágyas szo­bákban) az étkezés (naponta háromszor az egyetem éttermében) a kulturális programok a villamosbérlet árát. Jelentkezési határidő: 2002. június 10. A Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, az egykori Jugo­szlávia utódállamai, Románia és Ukrajna területén élő magyar ér­telmiségiek a jelentkezéssel egyi­dejűleg pályázhatnak a részvétel költségét fedező ösztöndíjra. Az ösztöndíjakat az Ady Endre Aka­démia kuratóriuma ítéli oda. A döntésről 2002. június 30-ig ér­tesítjük a pályázókat. Az ösztön­díj kizárólag a pályázó nevére szól, más személyre semmilyen körülmények között sem ruház­ható át. Az ösztöndíjban nem ré­szesülők csak saját költségükön vehetnek részt az Akadémián. Részletes információt nyújt az Ady Endre Akadémia Titkársága 4010 Debrecen, Pf. 48 Telefon/fax: 36-52/489- 100/2130-as mellék E-mail: lpallai@yahoo.com , judits@tigris.klte.hu http://delfin.klte.hu/--adyakad/ emberekkel (vagy leszármazotta- ikkal), akik a második világhábo­rú idején saját életük kockáz­tatása árán zsidókat mentettek, bújtattak. 4. „így volt ez nálunk...” (április 16.) - a Holokauszt emléknapja a magyarországi középiskolákban. Olyan helyekről várunk beszá­molókat, ahol az idén vagy az el­múlt években megtartották az emléknapot az iskolában. A pályázat teijedelme az I. kate­góriában minimum 2 gépelt ol­dal, a II. kategóriában minimum 3 gépelt oldal. Beküldési határidő: 2002. június 9. A pályázatok bemutatására és ér­tékelésére a Zsidó Kultúra Euró­pai Napján, 2002. június 16-án kerül sor a komáromi Menház épületében. A nyertesek jutalom­ban részesülnek. A pályázatokat szakmai zsűri értékeli. Bővebb információ: a 0036-20- 358-86-76-os telefonszámon és az anachnu2002@hotmail.com e-maü címen. A pályázatot a következő címre kérjük eljuttatni: Zidovská nábozenská obec v Komámé Eötvösa 15 945 01 Komámo, Slovakia PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Borostyán együttes Rév-Komárom vára című CD-jén többnyire klasszikus harmóniák, középtempós vagy lassú dalok követik egymást Könnyen emészthető, de nem unalmas JUHÁSZ KATALIN Gebedjek meg, ha a modem költők nem sajnálkoznak néha amiatt, hogy verseiket lehetetlen megzené­síteni, vagy ha igen, akkor csak min­denre elszánt punkbandák próbál­koznak vele. A dallamok szárnyán ugyanis jobban teijeszthető („kom­munikálható”) a költészet, sőt ese­tenként közepes, vagy urambocsá gyengébb verseknek is szárnyakat adhat a megzenésítés. A Borostyán együttes érdemei e tekintetben szá­mosak, ám most ne a „dalszöve­gekkel” foglalkozzunk, elvégre ízlé­sek és pofonok... A Rév-Komárom vára című CD las­san győzte le a Komárom-Kassa tá­volságot, mire kézhez kaptam a le­mezt, hallottam már egy-két dalt ró­la a rádióban, és konstatáltam, hogy egyaránt hallgathatók hangkulisz- szaként és koncentráltan odafülel­ve. Ilyesmi pedig csak a finoman hangszerelt, tiszta, elegáns, ki­egyensúlyozott dalokról állítható. A lemez szerzői kiadásban jelent meg, elég nagy kár, hogy kis hazánkban nem akadt kiadó, amely vállalta vol­na a dolgot. Betegre ugyan nem ke­reste volna magát, a zenekar utazta­tásával azonban talán megtérült volna a befektetés, mert az ilyen produkciókat utaztatni kell, leg­alábbis normális országokban ez így szokás. A megzenésített versek igazi „boom”-jának lehettünk tanúi az utóbbi években, és itt nem csak a Kalákára gondolok. Az akusztikus műfaji karámokban tipródó zené­szek rájöttek, hogy kitömi csak a ze­ne és az irodalom egymásba csillan- tásával lehet. Ráadásul ezek a pró­bálkozások többnyire lelkes fogad­tatásra találnak az iskolákban, felté­ve, ha a tantervben szereplő költő­ket választanak maguknak az elő­adók. Nos, a Borostyán legújabb anyagát nem lehet bántani, annak ellenére, hogy az első számok haza­fias hevülete kissé megijesztett (Jó­kai szelleméhez, Szent István ki­rályhoz, Rév-Komárom vára). A magyarázat a borítóról olvasható le: Millennium 2001, támogatta töb­bek közt az Illyés Alapítvány. Tiszta sor. Csontos Vilmos pacsirtás versei­vel hiába pályáztak volna. Csontos Vilmos egyébként öt szerzemény „szövegírója”, és ezek a lemez leg­üdébb felvételei. A Kulcsár Ferenc- versek megzenésítése szerintem né­miképp erőltetett, a nyersanyag va­lahogy nem fér bele a dallam kerete­ibe, minduntalan szétfeszíti őket. Egészében véve elmondható, hogy a Borostyán CD-je könnyen emészt­hető, de nem unalmas, egységes, de nem egyhangú. Nagy László zene­szerző nem élősködik a költőkön, mindig hozzáteszi a magáét, a hangszerelésben igyekszik puritán maradni, ám jól kiaknázza az embe­ri fül alapvető zenei hangoltságát, amely nálunk, magyaroknál meg­határozza a nyelvhez való viszonyt. Többnyire klasszikus harmóniák, középtempós vagy lassú, megmun­kált dalok követik egymást. Nem pörgetnek fel, nincsenek tele megle­pő ötletekkel, mégis működik a do­log, mert érződik rajta a sok munka, ám mégsem válik görcsössé. A ver­sek megzenésítésének mára kifejlő­dött toposzait úgy használják Boros­tyánék, mint valamiféle egyezmé­nyes nyelvet, igen, értjük egymást, ám mégsem érezzük magunkat ke­resztény zenei fesztiválon. A refré­nek után többnyire a furulya szóló­zik, a cselló felelget neki, diszkrét gitáraláfestéssel, és minden dalban markáns vezérdallam bontakozik ki, megsegítve a néhol közepes vers­üzenetet. Nem értem, honnan ez az elszántság, ez a tanítani-nevelni akarás, miért nem játszanak ezek a fiatalok reneszánsz zenét vagy disz- tingvált popzenét. E kérdésre talán Csontos Vilmos Veletek vagyok cí­mű versének dalba foglalása ad megfejtést. A felvétel elején Benkő Géza színművész szavalja el a ver­set, majd a Borostyán-féle feldolgo­zás következik. Amit hallunk, az színtiszta műhelylátogatás, kevesen vállalkoznak ilyesmire. A hallgató betekinthet a kulisszák mögé. Dalra ritkán bíznak ennél többet. Humorfesztivál Várják a jelentkezőket Rimaszombat. Számos sikeres fellépést tudhat már maga mögött Gál Sándor humorista. Nevéhez fűződik az eddig három alkalom­mal megtartott hazai magyar hu­morfesztivál megszervezése is. Az első kettőre Rimaszombatban, a tavalyira pedig Simonjában ke­rült sor. Mint azt a Gömör Kató nénijeként ismerté vált főszerve­zőtől megtudtuk, folynak a sor­rendben negyedik országos hu­morfesztivál előkészületei, amelyre június 30-ig várják a je­lentkezőket. Az előző rendezvé­nyekhez viszonyítva mindenkép­pen újdonságnak számít majd, hogy kétnapos lesz a szeptember­ben esedékes fesztivál. A humo­ristajelöltek megmérettetését Si- monyiban, a gálát pedig Rima­szombatban tartják. Bővebb tájé­koztatás a 0905/505-067-es tele­fonszámon kérhető, (bégyé)

Next

/
Oldalképek
Tartalom