Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-10 / 107. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 10. Pokolgép Libanonban Tripoli. Pokolgép robbant tegnap hajnalban Tripoli- ban. A rendőrség szerint az 1,5 kilogramm TNT-t tartalmazó pokolgépet a kikötőváros déli részén található Kentucky Fried Chicken amerikai gyorsétterem-hálózat egyik üzletének bejárata előtt helyezték el. Csak az anyagi kár jelentős, halálos áldozat nem volt. A libanoni hatóságok szerint elképzelhető, hogy a robbantásnak köze van ahhoz a bojkotthoz, amelyet nemrégiben hirdettek meg az amerikai termékek ellen a közel- keleti országban. (MTI) Zsirinovszkij Bagdadban Bagdad. Tátik Aziz iraki kormányfő és Taha Jaszin Ramadan alelnök is fogadta Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőséges nacionalista orosz parlamenti képviselőt. Zsirinovszkij megerősítette: pártja támogatja a kereskedelmi embargó és az amerikai agresszió kettős nyomásával dacoló Irakot. Tárik Aziz hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az USA Irak elleni kalandorpolitikája eleve kudarcra van ítélve. (MTI) Kevesebb kézifegyvert Belgrád. Az ENSZ és a Balkáni Stabilitási Paktum védnöksége alatt működő új központ nyílt Belgrádban. E központ feladata délkelet-európai lakosság birtokában lévő kézifegyverek mennyiségének csökkentésén munkálkodók tevékenységének összehangolására. (MTI) Beckenbauer Afganisztánban Kabul. A tálib rezsim bukása óta első nyugati csúcsvezetőként Kabulba érkezett tegnap Gerhard Schröder német kancellár. Schrödert számos üzletember is elkísérte, köztük Franz Beckenbauer legendás labdarúgó, aki az afganisztáni sport- létesítmények helyreállításának szükségleteit tanulmányozza. (MTI) Beckenbauer sem gondolta volna, milyen sok focirajongó van Afganisztánban (Reuters) Lech Walesa új szerepkörben Varsó. Lech Walesa volt lengyel államfő a NuTech Solutions amerikai számítástechnikai cég igazgatótanácsának tagja és nemzetközi ügyekben illetékes tanácsadója lett. Walesa habozott, elfogadja-e az ajánlatot, de végül igent mondott. Lengyelországban nem talált magának helyet, és még sok energiát érez magában - mondta, hozzátéve: „59 éves vagyok, Jacques Chirac 69 évesen lett újra elnök”. (MTI) Megszakadtak tegnap a betlehemi Születés temploma köré vont izraeli ostromgyűrű felszámolásáról folytatott tárgyalások Izrael döntött a válaszcsapásról MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Washington/Betle- hem. Az izraeli biztonsági kabinet tegnap hajnalban úgy döntött, hogy válaszcsapással torolják meg a kedden este Rison-Lecijón városban elkövetett, 15 halálos áldozatot követelő merényletet. A hadsereg tegnap délelőtt meg is kezdte csapatok telepítését a Gázai övezettel szomszédos határtérségekbe. A kabinet döntött arról is, milyen módon válaszol Izrael a merényletre, de erről részleteket nem közöltek. A tervezett hadművelet jelentőségét mutatja, hogy a hadsereg - a Háárec napilap szerint - újabb tartalékosok behívására is készül. Ariel Sáron kormányfő a keddi merénylet hírére félbeszakította washingtoni tárgyalásait, és hazautazott Izraelbe. Megérkezése után magas rangú katonai vezetőkkel tanácskozott a lehetséges válaszcsapás katonai feltételeiről, majd maga elnökölte a biztonsági kabinet ülését. A kabinet felhatalmazta őt és Benjámin Ben Eliezer védelmi minisztert, hogy további egyeztetés nélkül hozzanak meg minden olyan döntést, amelyet szükségesnek látnak a célként szolgáló „terrorista objektumok” ellen. A Gázai övezet az öngyilkos merényletekért is felelőssé tett Hamász bázisterülete. Az izraeli hadsereg legutóbbi nagyszabású palesztinellenes hadművelete viszont Ciszjordániára korlátozódott, nem érintette a Gázai övezetet. Jasszer Arafat palesztin vezető tegnapi szigorú fellépése a Hamász ellen - tizenhat ember letartóztatása - feltehetőleg éppen az izraeli hadsereg újabb nagy támadásának megelőzését célozta. Az izraeli kabinetülésen állítólag szóba került Arafat száműzésének kérdése is, de ez ügyben végül is nem döntöttek. George Bush amerikai elnök pozitív jelnek minősítette, hogy Arafat elrendelte a palesztin biztonsági erők fellépését az izraeli polgári személyek elleni további támadások megakadályozása érdekében. Tegnap reggel összeomlottak azok a tárgyalások, amelyek arra irányultak, hogy megoldják a betlehemi Születés temploma köré vont izraeli ostromgyűrű felszámolásának problémáját. A palesztinok állítólag az utolsó pillanatban azt követelték, hogy európai megfigyelőket küldjenek a templomba. Palesztin közlés szerint viszont Izrael a késlekedés oka, mert nem engedi az európai megfigyelőt a templomba. Korábban mindkét fél azt jelezte, a megállapodás létrejött, és megkezdődik a templomban rekedtek távozása. Három autóbusz már készen állt, hogy elvigye a templomban 5 hete tartózkodó palesztinokat, de a járművek reggel üresen távoztak. Csak az Izrael által veszélyes terroristának minősített 13 személynek kellett volna mindaddig az épületben maradnia, ameddig befogadásukat nem vállalja valamely ország. Betlehemben az izraeli katonák drótakadályokkal zárták el a templomhoz vezető utakat (TASR/EPA-felvétel) Moszkvában a tegnapi bombamerénylet mögött csecsen kapcsolatot gyanítanak Vérfürdő Dagesztánban Moszkva. Tegnap délután már harmincra nőtt a halálos áldozatok száma - a sebesülteké pedig meghaladta a 130- at - annak a bombamerényletnek a következményeként, amelyet délelőtt követtek el Oroszországban, a dagesztá- ni Kaszpijszk városában. ÖSSZEFOGLALÓ A pokolgép - feltehetően egy akna - a II. világháborús győzelem napja alkalmából rendezett ünnepi parádé alatt robbant fel a város központjában. Az aknát egy bokorban rejtették el a terroristák, és egy katonazenekar közelében lépett működésbe. Az áldozatok között 6 gyermek és több mint tíz háborús veterán is van. A több mint 130 sérült közül öt- vennek súlyos, életveszélyes az állapota, ezért valószínűleg emelkedni fog az áldozatok száma is. Hiszen az első jelentések még csak húsz halálos áldozatról szóltak, a többiek már a kórházba szállítás után haltak meg. Miután a város kórháza képtelen ellátni ennyi sebesültet, a sérülteket Dagesztán fővárosába, Ma- hacskalába szállították. Az indítékok egyelőre nem ismeretesek, de a hatóságok és a média álláspontja szerint is a vérfürdő összefügg a szomszédos Csecsenföld válságával. Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívül éles hangon ítélte el a merényletet. Szavai szerint a terrorcselekményt olyan söpredékek követték el, akiket joggal lehet a nácikhoz hasonlítani. Az államfő - aki megszakította ünnepi programját a merénylet hírére - azonnal tanácskozásra rendelte a Kremlbe a védelmi és biztonsági tárcák vezetőit. A nyomozás koordinálásával Nyikolaj Patrusevet, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatóját bízta meg Putyin. A titkosszolgálati vezető a helyszínen fogja irányítani a tettesek kézre kerítését célzó operációt. A terrorcselekmény szinte egyi- dőben történt a moszkvai ünnepi díszszemlével, amelyen Putyin éppen arról beszélt, hogy ma a terrorizmusjelenti a legnagyobb veszélyt a világra nézve. Tegnap a Dagesztánnal szomszédos Csecsenföldön is merényletet kíséreltek meg - a fokozott biztonsági intézkedések ellenére - Ahmad Ka- dirov Moszkva-barát csecsen vezető ellen, a győzelem napi ünnepségen. A merénylők két gránátot lőttek ki a grozniji stadionban arra a tribünre, ahol a köztársaság vezetői, köztük Kadirov, és Sztanyiszlav Iljaszov csecsen miniszterelnök kísérték figyelemmel az ünnepi koncertet. A gránátok az emelvény falának ütköztek, így a vezetők sértedenek maradtak, de egy biztonsági ember megsebesült, (m, t) Új uniós szerződést fogadnak majd el a 2004-es kormányközi konferencián * Az Európai Unió a polgáraiért létezik MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU eredetileg hat tagországra méretezett döntéshozatali rendszerét áramvonalasítani kell ahhoz, hogy egy 27 tagú unióban is hatékonyan működhessen - állapította meg az EB elnöke. A tegnapi Európa napja alkalmából közzétett nyilatkozatában Romano Prodi emlékeztetett arra, hogy az elmúlt fél évszázad során az unió minden fontosabb előrelépését ennek a döntés- hozatali rendnek, az úgynevezett közösségi módszernek az alkalmazásával tette meg. A módszer a politikailag függeden, de elszámoltatható Európai Bizottság, a tagállamokat képviselő miniszteri tanács és a népeket képviselő Európai Parlament együttműködésén alapul, ámelyben az Európai Bíróság gondoskodik a törvényesség érvényesüléséről. Fennállásának eddigi fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelheteden mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett. Létfontosságú, hogy az európai társadalom valamennyi rétege részt vegyen az unió jövőjéről folytatott vitában, amelyhez az év elején megalakult konvent biztosít fórumot. E vita fog elvezetni a tervek szerint 2004-ben megtartandó kormányközi konferenciához, amelyen új uniós szerződést fogadnak el. „Az EU azonban a polgáraiért létezik, ezért nekik, alulról kell azt felépíteniük.” Május 9-ét arra emlékezve nyilvánították Európa napjává, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter 1950-ben Párizsban e napon tette meg nevezetessé vált nyilatkozatát, amelyben kezdeményezte az Európai Szén- és Acélközösség létrehozását. Ez vált a később kibontakozott európai integráció csírájává. A tagországok vezetői a milánói csúcson határozták el, hogy a Schu- man-nyilatkozat emlékére május 9- ét Európa napjává nyilvánítják. Rendkívüli ENSZ-közgyűlés a gyermekek helyzetéről Bírálat Washingtonnak MTFHiR New York. A halálbüntetés eltörléséért és a gyermekek jogairól elfogadott nemzetközi konvencióval kapcsolatos minden fenntartás megszüntetéséért emelt szót az EU képviselője az ENSZ Közgyűlésében, a gyermekek helyzetének szentelt rendkívüli ülésszakon. Az EU egyik elsőrendű célja a halálbüntetés eltörlése - mondta Pío Caba- nillas, az EU soros elnökségének tisztét betöltő spanyol kormány szóvivője. „Erről a fórumról is felszólítunk minden országot épp úgy a halálbüntetésnek, mint annak a gyakorlatnak a megszüntetésére, amely szerint életfogytiglani szabadság- vesztéssel sújtják a bűntettüket 18 éves életkoruk elérése előtt elkövetett személyeket” - mondta. Az USA 23 államának törvényei lehetővé teszik halálbüntetés kiszabását olyan személyekre, akik bűntettüket 18 éves életkoruk elérése előtt követték el. Amerikában 1985 óta 18 fiatalkorút végeztek ki, közülük 9-et Texasban, ahol elnöki megbízatása előtt George Bush volt a kormányzó - és 2001 novemberében további 84 olyan fiatalkorú volt a börtönökben, akire már kimondták a halálos ítéletet. A gyermekek jogairól elfogadott nemzetközi konvenciót - amelyet 191 ország már a saját törvényei közé iktatott - mindössze két ország nem írta alá: az USA és Szomália. Jesse Helms konzervatív amerikai szenátor azzal érvelt, hogy ez a dokumentum „alááshatja a szülők tekintélyét”. Karacsíban az új francia védelmi miniszter asszony Keresik a merénylőket MTI-HÍREK Karacsi. Egy nappal a Karacsiban végrehajtott gyilkos merénylet után, amelynek következtében tizennégyen életüket vesztették, a pakisztáni rendőrség tegnap őrizetbe vett több mint száz olyan személyt, aki kapcsolatban áll az al-Kaida terrorszervezettel és a tálibokkal. A merényletben meghalt 11 francia is. Az iszlámábádi belügyminisztérium egyik felelős tisztségviselője elmondta: „A művelet folytatódik. Az őrizetbe vettek többsége különböző szakadár és dzsihádszerű szervezetek tagja. Ezeket az embereket kihallgatjuk, és ha nem keveredtek bele egyik terrorista csoport akcióiba sem, akkor szabadlábra helyezzük őket. Ezt a biztonsági műveletet Pervez Musarraf elnök utasítására indítottuk a Karacsiban elkövetett merénylet után” - mondta a belügyi illetékes. Tegnap Karacsiba érkezett Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter, hogy a helyszínen tájékozódjon a 11 francia életét kioltó merényletről, és felvegye a kapcsolatot az iszlámábádi hatóságokkal. A francia védelmi minisztériumhoz tartozó haditengerészeti építési igazgatóság (DCN) alkalmazottai közül került ki a karacsi merénylet több áldozata. A kikötőben dolgozó franciák közül 8 mérnök és 3 műszaki vesztette életét az autóbuszukkal ütköző Toyota okozta robbanásban, két pakisztáni állampolgár és a merénylő mellett. Tíz francia megsebesült, kettőjük állapota súlyos. Alliot- Marie, a frissen kinevezett miniszter asszony Karacsiban kijelentette, hogy Párizs felkutatja a felelősöket. Ugyanúgy, ahogy az amerikai Daniel Pearl újságíró gyilkosait letartóztatták, elfogják majd a franciák halálát okozókat is - mondta Alliot-Marie. Perelni szeretnének a szudétanémetek, bár nem számíthatnak sikerre Benes nem kap újabb kitüntetést NATO-csúcs: vadászgépek Prága légterében Elsődleges a biztonság KOKES JÁNOS Prága. Nem kap újabb állami kitüntetést Edvard Benes volt csehszlovák államfő, akinek hírhedt dekrétumai alapján a 2. világháború után súlyos sérelmek érték a német és a magyar kisebbséget. A cseh parlament illetékes bizottsága ugyanis véglegesítette azok névsorát, akiket Václav Havel köztársasági elnöknek a cseh államürmep, október 28-a alkalmával a legmagasabb kitüntetésekre javasol. Benes, bár többen is ajánlották, nincs a névsorban. A végső döntés azonban Havel kezében van. Jan Zahradil, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) alelnöke ezért felhívással fordult Havelhoz, hogy vegye fontolóra a volt csehszlovák államfő kitüntetését. Néhány cseh politikus szerint azért lenne szükség Benes újabb kitüntetésére, hogy a csehek megmutassák: akkor is kiállnak Benes és politikája - vagyis lényegében a dekrétumok - mellett, ha ezt főleg külföldről éles bírálatok érik. A Lidové Noviny tegnap azt írta, a kitelepített szudétanémetek mintegy 300 milliárd koronára becsülik azt az összeget, amit a cseh államtól kárpótlás gyanánt követelnek. Az ausztriai kitelepítettek szövetsége a napokban internetes honlapján közzétett egy listát, amely tartalmazza a szudétanémetektől elvett azon ingatlanok, földek, vállalatok jegyzékét, amelyeket most visszakövetelnek. Most történt meg első ízben, hogy egy ilyen lista nyilvánossá vált. A honlap szerint Ausztriába 240 ezer szudétanémetet telepítettek ki. A cseh hatóságok akkor 2,4 millió hektár termőföldet, 28 ezer bérházat, 180 ezer családi házat, 13 ezer iparvállalatot, valamint 84 ezer műhelyt koboztak el a szudétanémetektől. A 300 milliárd koronás ösz- szeg állítólag a szlovákiai magyaroktól elkobzott vagyon egy részét is tartalmazza. Gerhard Zheisel, a kitelepítettek ausztriai szervezetének vezetője nemrégiben kijelentette: a németek még az idén ősszel több precedens értékű pert kívánnak indítani néhány cseh városban vagyonuk visszaszolgáltatása érdekében. Cseh jogászok szerint a szudétané- meteknek nincs esélyük a sikerre. ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Légvédelmi rakétarendszereket és más korszerű speciális katonai berendezéseket telepít Prágába a NATO csúcsértekezletének idejére a cseh hadsereg. Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter elmondta: a háromnapos tanácskozás idejére várhatóan lezáiják a cseh főváros légterét és a levegőben katonai vadászgépek fognak cirkálni. A szigorú biztonsági intézkedések a nemzetközi terrorizmus elleni védekezést szolgálják. Stanislav Gross belügyminiszter már korábban nyilvánosságra hozta, hogy a csúcs- találkozó idejére mintegy 12 ezer rendőrt vezényelnek a fővárosba, nehogy megismétlődhessenek a 2000 szeptemberi események, amikor a Nemzetközi Valutaalap évzárója ellen mintegy 15 ezren tüntettek a városban és súlyos utcai zavargásokra került sor. A NATO- csúcs színhelyét - a kongresszusi palotát és környékét - elzárják a külvilág elől, s néhány napig a metró sem fog ott megállni. A november 20-22-én sorra kerülő tanácskozásra 46 ország állam- és kormányfőjét, illetve védelmi miniszterét vátják Prágába. Ez lesz az első alkalom, hogy a NA- TO-csúcsra Kelet-Európábán, a rendszerváltás után megszűnt Varsói Szerződés egyik volt tagállamának a fővárosában kerül sor.
