Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-06 / 80. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS ( VENDÉGKOMMENTÁR Micsoda buli! BARAK LÁSZLÓ Nem jellemző, hogy a szlovákiai magyar olvasó legfőbb gondja az lenne, mikor hányja kardélre, jobban mondva, a buldózer kanalára Jasszer Arafatot Sáron, Izraelnek erős embere. Tény azonban, hogy a szlovákiai magyar képtelen kiiktatni mindennapi életéből a Közel-Keletet úgy, ahogy van, mert csőstül dől rá a hír, ha bekapcsolja a tévét. Ugyanez vonatkozik a holnap esedékes magyarországi parlamenti választások és a szlovákiai magyarok viszonyára is. Sőt! Sőt, mert, ugye, a magyarországi politikai struktúra alakulása, fejlődéstörténete, nem utolsósorban hangulata és hangvétele óhatatlanul nyomot hagyott mindig, minden külhoni magyarban. Hiszen a rendszerváltást követően a magyarországi pártstruktúra szinte naprakészen, egy az egyben leképeződött itt nálunk, a mi magyar térfelünkön is. A jobbára csupán érzelmeken alapuló szimpátiáktól kezdve, a konkrét érdekek vezérelte pártosodásokig bezárólag. Nincsen ebben semmi kivetnivaló, annál is kevésbé, mivel e jelenség megakadályozhatatlan. Némi kis probléma akkor szokott adódni, ha a magyarországi politikai neki- feszüléseknek nagyobb vesztesei voltak itt, mint odaát. Az ilyesmi persze csak akkor volt lehetséges, ha az úgynevezett „anyanemzethez” kötődő köldökzsinór volt az egyetlen táplálékforrása a nemzetiségnek. Magyarán, ha Szlovákiában lépten-nyomon az itteni magyarok nyakára hágnak, akkor tulajdonképpen kiszolgáltatják őket a magyarországi politikának. Ha jelenleg valaki azt állítaná, hogy a magyarokat lépten-nyomon fojtogatja a szlovák politika, akkor egyben azt is állítja, hogy a Magyar Koalíció Pártja teljesen fölöslegesen töltött el négy évet a szlovák kormányban... Tessék eme következtetést teljesen jóhiszeműnek és pacifikáltnak tartani! Ha ez sikerül, akkor immár teljesen felnőtt a szlovákiai magyarság, s a holnapi magyarországi parlamenti választások első fordulóját úgy izgulhatja, szurkolhatja végig, mint egy jó Forma-l-es bulit. Némi leegyszerűsítéssel szólva, hogy Juan Pablo Montoya vagy Michael Schumacher lesz-e a befutó egy-egy versenyen, az egyáltalán nem befolyásolja minálunk a népszaporulatot, de még a tej árát sem... Persze, nyilvánvalóan személyes érintettségek, érdekeltségek is befolyásolhatják az embert. Mondjuk, nagy tételben fogadásokat kötött a nyerőkre... Párt, pénz, tisztesség JANA BENDOVÁ A nyár elején Csehországban is parlamenti választások lesznek, ezért időszerű feleleveníteni a demokratikus választások ideális modelljét, aminek három fő eleme van: a polgár kiválasztja azt a pártot, amelynek szerinte a legjobb programja van, aztán meggyőződik arról, hogy ezt a politikai erőt tisztességes politikusok képviselik-e, s vajon morális szempontból is tiszta-e a neki rokonszenves tömörülés. Az első lépés manapság nem nehéz. Annál bonyolultabb viszont a következő kettő. Szomorúan állapítom meg, hogy alig akad olyan jelentős párt a Morvától nyugatra, amely az elmúlt években ne keveredett volna valamilyen pénzügyi botrányba. Titokzatos, elhallgatott és sokáig letagadott szponzorok, eltitkolt svájci és más külföldi bankszámlák sároz- tákbe a legtöbb cseh politikai tömörülést. És a politikusokat. Odáig jutottunk, hogy napjainkban már fel sem kapjuk a fejünket, ha újabb pártbotrány pattan ki, csak legyintünk lemondóan: úgy látszik, ebből a fertőből képtelenek vagyunk kilábalni. Valóban? Nemhiába mondják, hogy az alkalom szüli a tolvajt. És a korrupciót - tegyük hozzá. A politikusok és a pénzemberek összefonódása a kilencvenes évek közepétől öltött aggasztó méreteket. Akkor, amikor megkezdődött a nagy- vállalatok magánosítása. A politikusoknak hatalmuk volt, az ugrásra kész nagyvállalkozóknak meg pénzük. S a pártkasszák, titkos bankszámláik rövid idő alatt sok millióval duzzadtak meg. Fölöttébb gyanús érdekcsoportok jöttek létre, melyek közül néhányan lebuktak. Ám sem a párt, sem az érintett politikus nem bukott nagyot. Ezek a személyek azzal védekeznek, hogy az ajándékpénzek nem jelentenek automatikusan lefizetést. Erről győzködik a közvéleményt a szponzorok is, akik szerint adományaikkal csupán az adott párt iránti rokon- szenvüket kívánják kifejezni. Mi lehet hát a vízválasztó? Csakis az a megoldás, amely a fejlettebb nyugati demokráciákban már régen eredményes. A csehországi pártok évente ne csak egyszer legyenek kötelesek elszámolni a bevételeikkel, hanem gyakrabban. Azonnal hozzák nyilvánosságra, mihelyt valamilyen szponzortól vagy bárkitől pénzadományt kapnak. S ugyancsak jogszabály mondja ki: ne fogadhassanak el semmiféle adományt olyan személyektől, akiknek a cégei vagy üzlettársai közbeszerzési pályázatokban érdekeltek. Ilyen törvény megalkotásához nyilvánvalóan politikai akarat kell. Ezért ha legközelebb voksolni megyünk, akkor arra is gondolni kellene - nemcsak Csehországban, hanem minden posztkommunista államban -, hogy melyek azok a politikai erők, amelyek erre hajlandók lesznek. Sokkal többet tehetünk a közélet megtisztításáért, mint gondoljuk. Ugyanis minden valamirevaló pártnak rövidesen nem elsősorban pénzre lesz szüksége, hanem szavazatokra. Most kell hát megbüntet- nük a tisztességtelen politikusokat és pártjaikat. Éspedig azzal, hogy bárhogy hízelegnek, nem rájuk voksolunk. A szerző a Mladá fronta Dnes kommentátora WWW.UJSZO.COM ♦ Mi ez a MIÉP-őrület? Nem tudom, észrevettétek-e, a ma megjelent közvélemény-kutatás meglepően alakul. Nagyon sok itt a MIÉP-szimpatizáns. Jó ez nekünk? aggódó ♦ Aggódó, ne aggódj, egyszerűen csak a MIÉP-et favorizálók kattintgatnak, mint az állatok. Winnetou ♦ Mint magyarországi hozzászóló teljesen természetesnek tartom, hogy a Duna bal partján a MIÉP előnyös helyzetben van. Ők kimondják azt, amit a Fidesz nem mondhat ki, de ezen érdekek mentén cselekszik! friedmann ♦ Bárki nyeri is a magyarországi választásokat, jobban jár nemcsak Magyarország, hanem mi is. Csurkát is csak addig szerettem, amíg a Döglött aknáit néztem a Várszínházban vagy tíz évvel ezelőtt. Jakubko A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. TALLÓZÓ HOSPODÁRSKE NOVINY- Nemhiába mondják, hogy minden rosszban van valami jó. Ha elkapnak még néhány piás hekust, akkor Szlovákia világviszonylatban első lesz az egy főre eső részeg rendőrök sorrendjében! (Gossányi Péter rajza) A szlovákiai parlamenti balolda s azon belül az SDT jövőjével fo; lalkozik a gazdasági napilap. „A SDL-en belül egyre több embe érzi úgy, hogy Migas lecserélés Koncosra a pártelnöki poszto amolyan csöbörből vödörbe kéri és voit. A párt szétesőben, s ebbe a pillanatban többé-kevésb mindegy, ki áll az élén” - jegy: meg a Hospodárske noviny. „P; vei Koncos, az SDE elnöke elüt; sítja, hogy pártja a Peter Weiss-ft le Szociáldemokrata Alternatív; val (SDA) hangolja össze a válás: tások előtti lépéseit, Weissékne pedig ugyancsak el kell utasítan uk az SDE-t, legalábbis addi; amíg Koncos áll az élén. A prefi renciáját tekintve teljesen esélyt; len Wolf-féle Szociáldemokrat Párt az SDE-el és az SDA-val is k; cérkodott, de lehet, hogy lógó o ral távozik. Hamzík SOP-ját m; senki sem említi. Minden halóid; li párt úgymond sikeres politik; folytat - valószínűleg ugyanazz; az eredménnyel. Viszlát a poko ban, barátaim!” - zárja „tere] szemléjét” a napilap. HÉTVÉG(R)E Hagyományőrzők vagyunk Nincs még vége a hétnek, nagyon nincs. A legérdekesebb esemény régiónkban vasárnap, egy határral lejjebb zajlik. Minden, ami előtte történt kis hazánkban, csak gyengére sikeredett előjáték. MOLNÁR NORBERT Holnap tartják a negyedik szabad magyar választásokat, s úgy tűnik megtörik a jég. Az előbbi háromban ugyanis az ellenzék győzött, amire idén igencsak csekély az esély, bár azt hozzá kell tennem: a magyarországi választási rendszer olyannyira bonyolult és kiszámíthatatlan, hogy aki megnyeri az első fordulót, az akár totális vereséget is szenvedhet a két hét múlva sorra kerülő másodikban. Hagyjuk magunkat meglepni, és ne meglopni, ezt már a magyarországi választó nevében teszem hozzá. Hogy Magyarországnak a jobb- vagy a baloldal lenne-e jobb? Szlovákiával szemben abban a szerencsés helyzetben van, hogy mindegy ki nyer, az új kormányt mindenképpen elfogadja a demokratikus világ, nem lesz probléma az európai integrációval. Persze választani is tudni kell: néha pánikhangulat fog el például az élelmiszer- boltban, vajon a 14 fajta borsó- konzerv közül melyik kedvesebb a gyomromnak. Erre a kérdésre viszont ismeri a választ Jaroslav Chlebo, még továbbra is abban bízik, hogy a magyarországi választások után kedvezőbb légkörben lehet majd tárgyalni a kedvezménytörvényről és a Benes-dekrétumokról. Azt viszont mindig elfelejti megemlíteni, hogy a szlovákiai választások is a nyakunkon vannak, s azok végeredménye legalább annyira perdöntő lehet a kérdésben, mint a magyarországiaké. Az a kijelentése pedig, hogy Magyarország lesz Európa problémája, egyenesen arra enged következtetni, hogy Pozsonynak nem érdeke a megegyezés. Különben a külügyi államtitkár nem tenne ilyen otromba kijelentéseket. Pozsonyban vezető téma az Öreg híd, annak is egyik pillére, amelynek nekicsapódott egy osztrák hajó. A híd lezárása után néhányan már dörzsölték a tenyerüket: végre felújítják a közlekedésre inkább nem, mint alkalmas kőkorszaki csodát - mármint az a csoda, hogy még áll. Mert nálunk valaminek kell történnie ahhoz, hogy nekifogjanak az ósdi felújításához. Nos, tévedtek. Nekiszállhat a hídnak egy eltévedt repülő is, ha össze nem dől, közlekedésre alkalmasnak minősítik. így van ez nálunk mindennel, a politikai rendszerrel, a gazdasági helyzettel. Amolyan hagyományőrzők vagyunk. Mint ahogy Robert Fico is őrzi szokásait, pedig neki se kellene. Legújabban a Majster Poriadok Ágnes asszonyi plakátjaival borArra enged következtetni, Pozsonynak nem érdeke a megegyezés. zolja a kedélyeket, de engem még mindig jobban izgat korábbi tace- paója, amely hiányosra sikeredett: Loptak Meciar idején, loptak Dzurinda idején is, és bizony kimaradt, hogy Fico idején legalább annyit fognak lopni. Lehet, hogy Fico nem ismeri igazán nemzetét, mert ha ismerné, tudná, hogy ez nem akadály. Fico Portugáliában gyártott „szlovák” cipőjét egyébiránt ötezer koronáért árverezték el. Valószínűleg búké riasztotta el a vásárlót, me ugyanezen cég árverésén Rudc Schuster rezsója 48 ezret ér kozmával együtt. Az államfő mellesleg megkapta Szerafin Rendet, a Pozsonyba tartózkodó svéd királytól (jön spanyol is, úgy látszik a köztá sasági elnök vagy beteg, vagy k rályokkal randevúzik). Nem ak rom bagatellizálni a Szeráf: Rendet, de nekem erről a Nég szögletű kerek erdő Ló Szerafin jut eszembe, bár neki nem volt; negatív tulajdonságai, sőt m< bölcs is volt. Schuster programját már tudju Milan Ftácnikét azonban me nem. A jövő héten dönt az oktatá miniszter visszahívásáról a bak dal vezetősége. De csak akkor ke mennie Ftácniknak, ha nem tál; nak helyette jobbat - ők ne tál; nának, minden alapszervezeti potenciális oktatási minisztere kel van tele -, vagy a Weiss-fé SDA, ahová Ftácnik átlépett, a v lasztások előtt is együttműköd az SDE-lel. Amire Weiss gyors; kijelentette, majd hülyék leszne És hülyék lennének. Ftácnik sor: tehát ismert, csak a programj kell az új helyzethez igazítania. HETI GAZDA(G)SÁG Egymás torkának esnek a horizontos keselyűk TUBA LAJOS A kiteregetés fázisába érkezett a Horizont pénzügyi szolgáltató botránya - erre utalnak az elmúlt napok eseményei. A Fruni-kazet- ta ennek a folyamatnak az első, még nem a legnagyobb pukkanása. Érdekessége, hogy a kazettán hallható vállalkozó személyében nem kételkedik senki, már csak azért sem, mert két hónapja jócskán csemegézik a gazdátlanul maradt javakból. Napvilágra került a Horizont-vagyont állítólag megvásárló amerikai cég neve. A bejegyzés helye alapján néhány héten belül várhatóan kiderül: tulajdonosai a Kárpátok bércei övezte térségből valók. A kazetta nem túl sok használható információja között említést érdemel az, amely szerint Fruni három napig forgatta valódi leleplező show- ját. Közben pedig stílusosan szerveződik a politikai piramispárt, minden aktivistájának hat újat kell szereznie ahhoz, hogy tovább épüljön a rendszer. A károsultak figyelmét néhány új, használható hírre is felhívjuk. Bővült a behajtással foglalkozó cégek sora, egy kassai vállalat tíz százalékos árfolyamon megvásárolja a Horizont lejárt kötelezettségeit. A másik: Eubomír Fogas miniszterelnök-helyettes a parlamentben valamiféle részleges kártérítést helyezett kilátásba, ennek részleteit viszont mellőzte. A Horizontba kinevezett vagyonkezelő pedig igyekszik lezárni a va- gyonkimentési csatornákat: a számlavezető bankokat kérte, hogy beleegyezése nélkül ne utaljanak át pénzt, a lízingtársaság gépkocsijait is igyekezett ellenőrzése alá venni. Ä cég körüli vállalatok képviselőit figyelmeztette, ne adják el a vagyont, mert a csődeljárás során ezt is vizsgálni fogják. De még az sem biztos, hogy csődeljárás lesz, ehhez ugyanis a cégnek annyi vagyonA parlamentben részleges kártérítést helyezett kilátásba. nal kell rendelkeznie, amelyből legalább a hivatali költségeket fedezni tudja. A többi hasonló cég pedig igyekszik csendesen túlélni a nehéz időket és minél inkább lefaragni az elvárt hozamot. Az 1. Garantovaná a héten postázta 50 ezer ügyfelének az átalakulással kapcsolatos ajánlatát, amelyben az óvatosabbak a részvényeiket a biztos, bár alacsony kamatot ígérő kötvényre cserélhetik be. A héten az ország újabb privatizációs botránnyal lett gazdagabb. Az események láttán úgy tűnik, hogy egy gazdag cég nálunk jogi úton akár az állammal is packázhat - ahogy ezt már négy éve a Penta teszi. De lehet, hogy a képlet még a szlovák káoszban sem ennyire egyszerű, egyre több utalás hangzik el azzal kapcsolatban, hogy a Penta bizony nagyon jó politikai fedezettel dolgozik. A kikötőket (és főként az ingatlanjaikat) kezelő vállalatra tett és elfogadott vételára mindenesetre 57 millióval kevesebb, mint a másik, elvetett ajánlaté, így a sok kinyújtott tenyér láttán az elmaradt többletpénzzel azoknak a pártoknak kell elszámolniuk, amelyek a tranzakciót jóváhagyták. A messzebbre mutató anyagok közül említést érdemel a kormány által elfogadott Európai Kisvállalati Charta, amely alapján az ágazat fejlődését elősegítő intézkedéseket terveznek. Ilyeneket ugyan már sokat ígértek, de csak keveset valósítottak meg, a mostaninak a teljesítését viszo az Európai Bizottság figyeli, íj talán nagyobb az esély a sikerr Végezetül figyelmet érdemel a h amely szerint a kormánynak ; első negyedévben az éves költsé vetési hiány 40 százalékát sikeri összehoznia. Ráadásul annak a 1 A mostaninak a teljesítését viszont az Európai Bizottság figyeli. ánynak, amely a nemzetközi sze vezetek szerint így is elviselhet; lenül magas. Az ostor persze a v gén csattan, egyre nyilvánvalót hogy az ősszel távozó kormá: nem túl szép örökséget kész hagyni az utódjára. Ez nem dics retes dolog, még akkor sem, I annak idején ők sokkal rosszal helyzetben lévő pénztárat vett' át. Az ügyben nyilatkozó elemzi úgy vélekedtek, hogy a jelenle helyzet nem tragikus, a költségv tési deficit szerintük igazán atl függ majd, hogy az októberben 1 vatalba lépő kormány a legn gyobb kiadásokkal járó utolsó 1 hónap során képes lesz-e az ö megtartóztatásra.
