Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-30 / 100. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 30. Közélet 5 Eugen Skultéty, a KOZ alelnöke: a szakszervezetek nem egyetlen párt jelöltjeit támogatják majd Miért nincs szociális béke? A szakszervezetek valaha óriási bázissal rendelkező, befolyásos szervezetek vol­tak. 1990-ben Szlovákia la­kosságának fele szakszerve­zeti tag volt. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. Eugen Skultétyvel, a Szak- szervezetek Konföderációjá­nak (KOZ) alelnökével a szervezet társadalmi helyze­téről beszélgettünk. LAJOS P. JÁNOS Ön szerint a mai, jobbára indivi­dualizált társadalomban mi a szakszervezet legfontosabb fela­data és milyen a társadalmi elis­mertsége? A legfontosabb feladatunk min­denképp a kollektív szerződések megkötése. Ha megnézzük az utóbbi négy év eredményeit, az átlagbérek reálértéke 7 százalék­kal csökkent. A szakszervezetek feladata, hogy elérjék a reálbérek szinten tartását vagy egy-két szá­zalékos növekedését. A szociális helyzet azonban olyan rossz, hogy véleményem szerint az előbb említett cél elérése érdeké­ben a szakszervezetnek előbb- utóbb minden eszközt igénybe kell vennie, beleértve a sztrájkot is. Ami a társadalmi helyzetünket illeti, azt részben törvények hatá­rozzák meg. Sajnos azonban ki kell jelentenem, a munkaadók ezeket a normákat gyakran nem tartják be, vagy a bíróságok dön­tései érvényesíthetetlenek. A szo­ciális párbeszéd a kormány részé­ről csak egy formális kötelesség. Utoljára 2000-ben sikerült tető alá hozni az általános szer­ződést... Az egy színvonalas szerződés volt, a kormány azonban az alapvető rendelkezéseit sem tartotta be. Ha a szerződés csak arra jó, hogy lo­bogtatni lehessen, és dicsekedni a papíron elért szociális békével, ak­kor nincs értelme aláírni, mert ez­zel a szakszervezetek kerülnek hátrányos helyzetbe. Nincs megfelelő eszközük, mellyel elérhetnék a szerződés betartását? A sztrájkot csak a kollektív szerző­dés megkötésekor lehet alkalmazni, annak aláírása előtt. Igaz, a szerző­dés teljesítésével való elégededen­ségünket kifejezhetjük tiltakozó megmozdulásokkal, de ezzel már úgymond politikai célokat köve­tünk, ez már politikai sztrájk vagy demonstráció lenne. Másik lehetséges magyarázata annak, hogy a kormány miért nem tartja be az önökkel kötött szerződést: a szakszervezetek ereje - tagjaik számával arányo­san - folyamatosan csökken. 1990-ben több mint 2,4 millió tagjuk volt, 1993-ban 1,1 millió, ma alig 650 ezer. Lehet, hogy a kormány nem tart egy fokozato­san gyöngülő ellenféltől? Mi az oka a tagság csökkenésének? Elismerem, mi sem végzünk min­dig tökéletes munkát, és az embe­rek elégedetlenek lehetnek egyes szakszervezeti vezetők munkájá­gyan értékeli az április 1-jén életbe lépett törvényt? A Munkatörvénykönyv egy átfogó norma, az egyes ágazatok problé­máit miniszteri rendeletekkel le­het orvosolni. Állítom, hogy a heti munkaidőt korlátozni kell, hiszen ellenkező esetben visszatérünk a 19. századba, amikor az emberek először kezdték követelni a 8 órás munkaidőt. Az új Munkatörvénykönyv jelen­tős hatásköröket biztosít a szak- szervezeteknek. Javul általa a munkáltatókkal szembeni alku­pozíciójuk is? Csak megerősíteni tudom, hogy a törvények adta jogainkkal elégedet­tek vagyunk, a hiba a törvények be­tartatásában van. Gyakran jutunk (képarchívum) v v Egyik pártra sem tudjuk fenntartá­sok nélkül azt monda­ni, hogy a mi szövetsé­gesünk lehet. Néha az ellenzék támogatja a ja­vaslatainkat, néha a kormánypárti kép- viselők. \\ val. Lehet, hogy nem képviseljük megfelelően a munkások érdekeit azokon a posztokon - például az egyes vállalatok felügyelőtaná­csaiban -, melyeket a kollektív szerződések alapján betölthe- tünk. Én azonban úgy gondolom, hogy a taglétszám csökkenésének valódi oka a munkanélküliség nö­vekedése. A Munkatörvénykönyv elfoga­dásakor többen azzal vádolták önöket, hogy a munkavállalók számára hátrányos rendelkezé­sek beiktatását érték el, melye­ket még a kódex életbe lépése előtt módosítani kellett. Ilyen volt például a heti munkaidő korlátozása 48 órára, mely több ágazatnak nem felelt meg. Ho­abba a helyzetbe, hogy jó kollektív szerződést írunk alá, ám a munka­adó nem hajlandó betartani azt, és nincs eszköz, ami erre kényszeríte­né. Ugyanez vonatkozik a többi tör­vényesjogunkra is. Nem mondható idillinek a viszo­nyuk a jelenlegi kormánnyal sem, pedig több mai kormány- párti politikus a szakszervezet­ben kezdte politikai pályafutá­sát. Ám a HZDS-ben is vannak egykori szakszervezeti vezetők. Nem érzi úgy, hogy sokan csak ugródeszkának használják a szakszervezeteket? Kijelenthetem, hogy én nem készü­lök politikai pályára és információ­im szerint a szakszervezetek többi vezetője sem követi néhány elődje példáját. Jó lenne, ha a valamikori szakszervezeti vezetők azokat a pártokat részesítenék előnyben, amelyek baloldali értékeket képvi­selnek, és nem szóródnának szét a teljes politikai palettán. Szeretnénk azt is, ha kapcsolatban maradnának a szakszervezetekkel. Szakszervezeti vezetők szájából elhangzott, hogy a választáso­kon a baloldali pártok jelöltjeit fogják támogatni. Kit sorol ön jelenleg a baloldalhoz? Nem azt mondtuk, hogy a balol­dali pártokat fogjuk támogatni. Azt tanácsoljuk majd az emberek­nek, azokat a pártokat válasszák, melyek programja megegyezik a mi elképzeléseinkkel. Készítjük a jelenlegi parlamenti képviselők értékelését, elmondjuk az embe­reknek, melyik képviselő hogyan szavazott az egyes törvények elfo­gadásakor az elmúlt négy évben. Értékeljük a pártprogramok, a vá­lasztási ígéretek teljesítését is, és ez alapján javasolunk vagy nem javasolunk valakit a választópol­gárnak. Azokat a pártokat támo­gatjuk majd, akik a szociális ál­lam elveit képviselik. Megneveznek konkrét pártot? Nem, nem mutatunk ujjad egy pártra sem, nem mondjuk, hogy az SDA-t vagy az SDL-t válasszátok, mert né­melyik baloldali pártnak jobbolda­libb programja van, mint a papíron jobboldalinak. Irigyeljük magyaror­szági vagy csehországi szomszéda­inkat, ahol a szakszervezet konkrét pártot tud javasolni a választópol­gároknak. Égyik pártra sem tudjuk fenntartások nélkül azt mondani, hogy a mi szövetségesünk lehet. Meg tudja nevezni azt a parla­menti pártot, amelyik az elmúlt négy évben ön szerint a leghatá­rozottabban képviselte a balol­dali értékeket? Erre sem tudok egyértelmű választ adni, mert ez esetről esetre válto­zik, attól függően, hogy kinek mi az érdeke. Néha az ellenzék támo­gatja a javaslatainkat, néha a kor­mánypártok. Hogyan ünnepük az idei május 1-jét? Központi ünnepségünk Liptószent- miklóson lesz, ötezer embert vá­runk. Más városokban is lesznek kisebb ünnepségek, esetleg tiltako­zó felvonulások. Az MKP-kongresszuson 45 küldött képviseli majd a Dunaszerdahelyi járást Sárközy, Keszegh és Kvarda az élbolyba ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Kvarda József és Sárközy Klára parlamenti képvi­selők mégis ott lesznek az első harmicban az MKP országos jelölt­listáján, derült ki a párt pénteken megtartott dunaszerdahelyi járási konferenciája után. Ők ketten, mint ismeretes, többedmagukkal nem szerepeltek azon kiválasztot­tak között, akiket a párt országos vezetősége korábban a jelöltlista élbolyába javasolt. Rajtuk kívül harmadikként Keszegh Pál, a dunaszerdahelyi járási hivatal elöljárója indul harcba a parla­menti képviselői helyért. Ennek a hármasfogatnak az indí­Pozsony. Holnap háromnapos hi­vatalos látogatásra Szlovákiába ér­kezik Günter Verheugen, az Euró­pai Bizottság (EB) bővítési főbizto­sa. Útja helyzetfelmérés az EB ok­tóberre várható szlovákiai ország­jelentése előtt. Verheugen 1999 óta negyedszer utazik Szlovákiá­ba, és az országjelentés, illetve a Szlovákia felvételéről várható de­tása nem jelent meglepetést a járá­si elnökségben április derekán szü­letett javaslathoz képest, hiszen ez a testület szintéit hármukat java­solta. A múlt heti járási konferen­cia küldöttjei több mint harminc jelölt közül választhattak, végül is a legtöbb szavazatot kapott 26 képviselőaspiráns maradt verseny­ben. További szavazásra nem volt szükség, hogy ily módon szűkítsék a kört, mivel csak hárman, Kvarda, Sárközy és Keszegh nyilatkoztak úgy, hogy vállalják az országos megmérettetést. Az MKP járási szervezete ezenkívül a jelöltlista 30-150. helyére további 23 jelöltet javasolt. A szavazás érdekessége, hogy a legtöbb szavazatot kapott cemberi uniós döntés előtt ez lesz az utolsó ilyen misszió. A főbiztos csütörtökön tárgyal Rudolf Schus­ter elnökkel, Eduard Kukán kül­ügyminiszterrel és annak államtit­kárával, Ján Figel szlovákiai EU- főtárgyalóval, valamint Mária Kadlecíková integrációs kormány- alelnökkel, majd megnyitja a Szlo­vákia és a romák - partnerség és részvétel című pozsonyi nemzet­közi konferenciát. A fővárosi her­három járásbeli MKP-tag között ott volt Dunaszerdahely jelenlegi polgármestere, Pázmány Péter is, így jó eséllyel kacsingathatott vol­na az MKP-lista valamelyik előkelő helyére. Pázmány, aki egyúttal az MKP járási szervezetének elnöke is, azonban úgy döntött, hogy te­kintettel polgármesteri elfoglaltsá­gára és a nagyszombati megyei képviselői tisztségére nem kíván indulni. A járási konferencián, amelyen jelen volt Bugár Béla pártelnök is, döntöttek továbbá arról, hogy kik képviselik a járást az MKP esedékes országos kongresszu­sán, ahová a járás 45 küldöttet delegálhat, (pve) cegprímási palotában Verheugen Szlovákia az EU-ban - demokrati­kus jövőnk címmel egy televíziós vitafórumon vesz részt. Pénteken a brüsszeli politikus Mikulás Dzu- rinda miniszterelnök kíséretében ellátogat Zsigra (Iglói járás) roma­telepére, Besztercebányán pedig a régiópolitikáról Harna István épí­tésügyi és régiófejlesztési minisz­ter részvételével tartott fórumon szerepel majd. Harminc független Negyven „eurotörvény” Pozsony. A parlamentnek a májusi ülésszakon 202 programpontot kell megvitatnia - ez új rekord a tör­vényhozás történetében. Jozef Mi- gas házelnök 80 javaslat megvitatá­sát különösen fontosnak tartja, s ezek közül is az ország EU-csatlako­zása szempontjából elengedhetet­len fontosságú tervezetek élveznek elsőbbséget. Az „eurotörvényeket” a második olvasatuk, vagyis az érde­mi megvitatásuk előtt álló kor­mányjavaslatok követik majd. A ka­binet által előterjesztett tervezetek tárgyalási sorrendjének kialakításá­ban Lubomír Fogas törvény-előké­szítésért felelős miniszterelnök-he­lyettes is részt vesz. Migas nem zár­ta ki, hogy a parlament este hét óra után is ülésezni fog, és hogy a júniu­si ülésszak idején, június 25. és 28. közt, az eredetileg szünetnek szánt időszakot is munkával töltik majd a képviselők. Május 23-án a parla­ment alkotmánybírót választ. Marián Andel, a parlament alelnöke elhagyja a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) klubját, ezzel 30-ra nő a függeden képviselők száma. Még nem fordult elő, hogy a képviselők egyötöde ne tartozzon egyik klub­hoz se. A parlamentben így nem működik tovább a nemzeti pártok egyetlen frakciója sem. Az MKP-é az egyetlen klub, amelyet nem hagyott el képviselő. (TASR SITA) Verheugen a régiókra és a romák helyzetére is kíváncsi az országjelentés lezárása előtt Szlovákiába jön a bővítési főbiztos SITA-HÍR RÖVIDEN A Slovnaft emelte a gázolaj árát Pozsony. A Slovnaft mától 20 fillérrel emeli a gázolaj árát, tehát annak literét a vállalat kútjainál 28,70 koronáért vásárolhatjuk meg. A benzinárak változatlanok, noha a Brent-olaj hordónkénti világpiaci ára az elmúlt egy hét alatt 1,5 dollárral növekedett és megközelítette a 27 dollárt. A részvénytársaság a korona dollárral szembeni árfolyamának javulását és az üzemanyagok piacán bekö­vetkezett árváltozásokkal indokolja az gázolajár-emelést. (TASR) Szlovákia kisebb külkereskedelmi hiánya Pozsony. Az ország külkereskedelmi hiánya márciusban 7,393 millió koronára csökkent az előző év azonos időszakának 8,613 milliójához viszonyítva. Az év első három hónapjában a külkereskedelem hiánya összesen 19,6 milliárd korona volt az előző év azonos időszakának 18,8 milliárdja után. Szakértők márciusra 7,5-8,0 müliárd korona külkereskedelmi hiányt jósoltak. Az import márciusban 58,187 milli­árd korona volt, 4,8 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly március­ban. Az export ugyanebben a hónapban 3,2 százalékkal 50,794 milli­árd koronára csökkent az előző év azonos időszakához képest, (m, ú) Mégsem kell fizetnie az UPC-nek? Pozsony. Bár az UPC egyértelműen törvényt sértett, a frekvenciata­nács nem a jogszabályoknak megfelelően cselekedett - áll a Leg­felsőbb Bíróság tegnapi határozatában. A kábeltévé-szolgáltatónak így nem kell kifizetnie a 2,1 millió koronás büntetést sem. A frekven­ciatanács elnöke, Peter Kovác leszögezte: a bíróság nem elsősorban az ügyet, hanem a frekvencia tanácsban az erről szóló jegyzőkönyvet tá­madta meg ezzel a döntésével. Kovác nagyon érdekesnek nevezte, hogy testületé éppen ennél az ügynél hibázott, hiszen már évek óta aprólékosan kidolgozott szabályok szerint helyesen jár el. „Őszintén bevallom, ez a döntés nagyon felidegesített” - fogalmazott Kovác. Az UPC-nek a piaci szabályozást meghaladó indokoltalan áramelés miatt kellett volna fizetnie. (TASR) % Munkavállalás, tapasztalatszerzés, nyelvtanulás A lakosság harmada elhagyná az országot SITA-HIR Pozsony. A jövőben Szlovákia min­den harmadik állampolgára leg­alább egy hónapra szeretne kül­földre utazni - derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Kutatóinté­zet 1400 fő megkérdezésével készí­tett tavalyi reprezentatív felméré­séből. A kiutazás leggyakoribb oka­iként a válaszadók a munkaválla­lást, a tapasztalatszerzést, illetve a nyelvtanulást tüntették fel. A leg­többen Németországba, Ausztriába és Nagy-Britanniába mennének ki. Miroslav Danihel, az intézet igaz­gatója szerint a közvélemény-kuta­tás eredményeivel a politika köny­nyen visszaélhet, ezért úgy véli, az adatokat csak szakemberekkel kel­lene megmagyaráztatni. A külföld­re vágyók 90 százaléka munkavál­lalás érdekében hagyná el az orszá­got. E csoportnak több mint a két­harmada 18-25 éves fiatal. Danihel azonban figyelmeztet, hogy a ki­utazni akarók és tudók száma je­lentősen eltérhet, mert a külföldi munkáltatók szakmai elvárásai és a munkavállalók hiányos nyelvis­merete lényegesen szűkítheti a kört. Az intézet a kutatást azzal a céllal készítette, hogy felmérje, mekkora lehet a szlovákiai társada­lom mobilitása az ország EU- csatlakozását követően. Alkotmánybíróságon a Munkatörvénykönyv Elfogadott beadvány SITA-HÍR Kassa. Az alkotmánybíróság plé­numa tegnap zárt ajtók mögött úgy döntött, megvizsgálja annak a 39 parlamenti képviselőnek a be­adványát, akik az új Munkatör­vénykönyv több rendelkezését is az alaptörvénybe ütközőnek tart­ják. A képviselők azt kifogásolják, hogy a törvénykönyv több munkál­tató esetében abszolút módon kor­látozza a munkaidő hosszát. Az alaptörvénybe ütközőnek tartják azt is, hogy a szakszervezetek a munkáltatók vállalkozással kap­csolatos alapvető döntéseit is lé­nyegesen befolyásolhatják. A be­advány aláírói szerint az is az alap­törvénybe ütköző továbbá, hogy alkalmi munkavégzésre csak a diá­kok jogosultak. Ján Mazák, az al­kotmánybíróság elnöke ugyanak­kor arról számolt be, hogy a talá­ros testület nem függesztette fel a vitatott rendelkezések hatályát, amint azt a képviselők követelték, mert a rendelkezések végrehajtá­sával nem kerülnek veszélybe az alkotmány 125. cikkében foglalt alapvető jogok. Mazák hangsú­lyozta, az ügyet az alkotmánybíró­ság a testületről szóló törvény ér­telmében sürgősen megtárgyalan- dónak minősítette, azt azonban az elnök nem "kívánta pontosítani, mikor várható határozat a tör­vénykönyv ügyében. Nő is volt a rablás kitervelői között Jogos önvédelem ÚJ SZÓ-HÍR Nagymegyer/Pozsony. A rendőr­ség kiderítette, hogy a 34 éves po­zsonyi Eduard H. és egy 28 éves ukrán nő, Natasa B. szervezte meg a nagymegyeri M-GOLD ékszerüz­let kirablását. Az értelmi szerzők, csakúgy, mint az a három támadó, aki az akciót túlélte, vizsgálati fog­ságban vannak. A támadáskor a tulajdonos és fele­sége tartózkodott a boltban. A négy támadó fegyvert fogott rájuk, majd felszólították őket, hogy fe­küdjenek a földre, a pult mögött álló férfi ekkor lehajolt, és hirtelen egy rövidcsövű golyóspuskát rán­tott elő, s legalább négy lövést adott le, minek következtében két rabló életét vesztette. Puha Imre, a járási rendőr-főka­pitányság igazgatóhelyettese la­punknak elmondta, hogy egyelő­re nem folyik eljárás az ékszerüz­let tulajdonosa, Alojz Másán úr ellen. Az ügyet egyelőre jogos ön­védelemként kezelik. A rendőr­ség mindenesetre elrendelte a törvényszéki boncolást a lövöldö­zés körülményeinek felderítése céljából. Puha Imre nem kívánt egyelőre az ügyben elhamarko­dottan nyilatkozni, (szp)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom