Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-27 / 98. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 27. Közélet 5 A roma közösségek helyzetének javítására elfogadott program érdekeltté teszi a roma és nem roma lakosságot is „Semmit sem adunk ingyen” A szociális bérlakások építéséhez hozzá kell járulniuk a romáknak is, a lakás értékének 10 százalékát kell kifizetniük vagy ledolgozniuk az épít­kezésen (Somogyi Tibor felvétel) A kormány áprilisban elfo­gadta az ez évre szóló, roma közösségek támogatását szolgáló programot. A több területet felölelő, idén meg­valósítandó terv a legszegé­nyebb roma telepek lakosai­nak hivatott segítem. Megva­lósíthatóságáról, a program­mal kapcsolatos feladatokról Csáky Pál emberjogi és ki­sebbségügyi miniszterelnök­helyettessel beszélgettünk. LAJOS P. JÁNOS Nincs már túl késő egy ilyen am­biciózus program elfogadá­sához néhány hónappal a vá­lasztások előtt? Tavaly úgy éreztem, hogy a roma kormánybiztos irodája nem dolgo­zik elég hatékonyan, ezért élére új kormánybiztos, Klára Orgovánová került. Világbanki támogatással elértük a-hivatal személyi állomá­nyának növelését és a kormány bő­vítette jogköreit is. Ennek most kezd beérni a gyümölcse. A kor­mány által nemrég elfogadott anyagot a megújult hivatal készí­tette el. Megvalósítását nem érinti a kormányváltás, Szlovákiában a roma kérdés még legalább 30 évig aktuális téma lesz. Ha okos kor­mány jön létre októberben, akkor mindenképpen folytatja a progra­mot és megerősíti a kormánybiz­tos hivatalának státusát. Elégededen a hivatal hatásköré­vel? Szeretném, ha létrejönne egy Ro­ma Hivatal, nagy r-rel és h-val, ál­lamtitkárral az élén, s közvetlenül a miniszterelnök alá tartozna. » A pérók felszámolá­sára 16 millió euró jut egy Phare-pro- > > jektum keretében. ^ Nem elég, ha a területet a kor­mánybiztos irányítja, és a mi­niszterelnök-helyettes felügyeli? Kiderült, nem túl jó megoldás az, ha a roma közösségeknek nyújtott segítséget magyar miniszterelnök­helyettes felügyeli. Ez ellentéteket okozhat a magyar és a roma nem­zetiség között, amit sokan kihasz­nálhatnak, és a választási kam­pány során ki is fognak. Van pénz a program megvalósí­tására? Több, mint eddig bármelyik év­ben: a költségvetésben 50 millió koronát különítettünk el erre a cél­ra. Szerintem az elfogadott prog­rammal az új kormány is elégedett lesz, legalábbis szakmai kifogáso­kat nem tud emelni ellene. Mely területeket emeli ki a prog­ram? Foglalkozik az oktatási, kulturális területtel, tartalmazza egy Roma Ház kialakítását, folytatódik a szo- ciálislakás-építési program, és ké­szül egy részletes szociológiai fel­mérés is. Új eleme a programnak az a sajtókampány, mely a többsé­gi lakosságot célozza meg: felada­ta a toleranciaküszöb növelése, nem csupán a romákkal, másokkal szemben is. A program része a ro­ma telepek, az úgynevezett pérók fejlesztése, amit egy 16 millió eurós PHARE-projektum kereté­ben akarunk megvalósítani, ebből tízmillió az EU, hatmillió a szlovák kormány hozzájárulása. Elsősor­ban a telepek infrastruktúráját akarjuk fejleszteni, gáz-, víz-, és villanyvezetékek, a csatornázás és utak kiépítését tervezzük. A roma és a többségi társadalom közti kul­turális különbségek áthidalását szociális munkások próbálják majd megoldani. A roma telepek fejlesztését las­síthatják, vagy meg is akadá­lyozhatják a tisztázatlan földtu­lajdonjogi viszonyok, vagy egyes esetben maga a tulajdo­nos, aki nem járul hozzá a fej­lesztéshez. Erre is van megol­dás? Tavaly bíztuk meg a telekkönyvi hivatalt, hogy ezen területek tulaj­donviszonyainak rendezése élvez­zen előnyt. Abban az esetben is, ha a tulajdonos nem ismert; ha netán a jövőben előkerülne az eredeti tu­lajdonos, pótföldet kap. A romákat is megpróbálják ér­dekeltté tenni lakóhelyük fej­lesztésében? Alapelvünk, hogy semmit sem adunk ingyen. A szociális bérlaká­sok építéséhez is hozzá kell járul­niuk; a lakás értékének 10 száza­lékát ki kell fizetniük vagy le kell dolgozniuk az építkezésen. A tele­pülésfejlesztési program eleme az is, hogy mezőgazdasági földet kaphatnak használatba. A prog­ram eleme a helyi polgármesterek érdekeltté tétele is: elindításának ugyanis feltétele a polgármester aktív részvétele. A program Szlovákia EU-csat- r lakozása szem­pontjából most a leg­egyenlőre csak néhány kiválasz­tott régióban, köztük a gömöriben valósul meg. Hogyan értékeli az elmúlt három és fél év munkáját, akadályoz­hatja EU-csatlakozásunkat a ro­ma etnikum szociális helyzete? Az elvégzett munkával minden­képpen el akarok számolni; erre részben sor kerül a május 2-i kon­ferencián, melyen részt vesz Gün­ter Verheugen, az EU bővítési biz­tosa is. A roma probléma veszített fontosságából, Szlovákia EU-csat- lakozása szempontjából most fon­tosabbak a belpolitikai kérdések. A bővítési biztos útjának csak rész­ben célja a roma etnikum helyze­tének felmérése, fontosabb az elő­csatlakozási tárgyalások állásának megvitatása. Emellett tájékozódni akar a választások után várható helyzetről, találkozik a civil szer­vezetek képviselőivel is. Chlebo szerint újabb és újabb nyomás nehezedik Szlovákiára a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása terén Kötelező kétnyelvű feliratozást 20% felett ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Pázmány Péter polgármester tegnap arra hívta fel Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár figyelmét, hogy a kisebbségi nyelv- használati törvény nem rendezi kellőképpen a kétnyelvű feliratok használatát. Jelenlegi formájában a törvény csak lehetőségként említi a kétnyelvű feliratozást, így a csak­nem 80 százalékban magyarok lak­ta csallóközi városban az önkor­mányzatjogi eszköz híján nem tud­ja elérni, hogy a boltokban és má­sutt kétnyelvűek legyenek a cégtáb­lák és a feliratok, jóllehet a képvise­lő-testületben több alkalommal sürgették a kétnyelvűség elvének alkalmazását ezen a területen. A polgármester szerint a megoldás az lenne, ha azokon a településekben, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a törvény kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratozást. Jaroslav Chíebo nem zárkózott el ez elől, de mint mondta, a törvény módosítása a parlament kezében van. „Tárcánk az európai regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájá­hoz való csatlakozáskor abból in­dult ki, hogy annak olyan részeit vegyük át a hazai gyakorlatba, amelyek összhangban vannak a már meglévő jogi helyzettel” - vála­szolta arra a felvetésre, hogy mit tett a külügyminisztérium az utóbbi négy hónapban annak érdekében, hogy a januártól hatályos charta rendelkezéseinek megfelelően mó­dosítsák az egyes törvényeket. Ez a koalíciós tárgyalások témája is volt, s ezen a fórumon átment ez a meg­oldás, fűzte hozzá. Mint mondta, ezért nem lát okot arra, hogy a kül­ügyi tárca lépjen az ügyben. Az ál­lamtitkár ugyanakkor nehezmé­nyezte, hogy még életbe sem lépett a nyelvi charta, már valamikor ta­valy ősszel el is készült egy elemzés alkalmazásának módjáról. Jaroslav Chlebo nem volt hajlandó felfedni, hogy ki az elemzés készítője, annyit árult el, hogy az illető az MKP háza táján keresendő. „Meggyőződé­sem, hogy a dokumentum szerzője önként jelentkezik”- fűzte hozzá. Egyúttal bírálta a kisebbségi nyelv- használatot szabályozó törvényhez való hozzáállást. Mint mondta, ahelyett, hogy gyakorlati alkalma­zására helyeznék a hangsúlyt, ál­landó nyomás tapasztalható, amely arra irányul, hogy Szlovákia újább és újabb kötelezettségeket vállal­jon. Pedig szerinte a meglévő törvé­nyek sem érvényesülnek maradék­talanul, éppen ezért ezek gyakorla­ti alkalmazására kellene összponto­sítani, nem pedig kibúvót keresni a kisebbségi nyelvek chartájában. Ez az elvi ellentmondás, amely miatt a külügyminisztérium szembe találja magát az MKP egyes képviselőivel. Chlebo szerint a nyelvi charta egyébként is kulturális jellegű do­kumentum, amely a kihalás veszé­lyével szembenéző nyelvek védel­mét szolgálja. A magyart ez nem fe­nyegeti, jegyezte meg. Nem vonta kétségbe ugyanakkor a közbeve­tést, hogy a charta főként arról szól, hogy általában minden kisebbségi nyelv fejlődéséhez meg kell terem­teni a feltételeket. Jaroslav Chlebo végezetül hangsúlyozta: „Nem zár­kózom el az elől, hogy erről a kér­désről beszéljünk, de szerintem tisztázni kell a lépések egymásutá­niságát és ütemét, hogy elérhes­sünk valamiféle eredményeket, ne pedig légvárakat építsünk”, (pve) A Szlovák Nemzeti Bank tegnap 50 bázisponttal emelte a mérvadó kéthetes kamatlábakat Váratlan beavatkozásra kényszerült a jegybank ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank tanácsa tegnap váratlanul 50 bázis­ponttal 8,25 százalékpontra emelte a mérvadó kéthetes kamatlábakat. Pénzügyi szakértők szerint ez válasz a kormány eddigi tétlenségére, és a privatizációból származó bevételek elosztási módjára. Ugyanis a kabinet ezzel a keresleti oldalt támogatta, ami viszont negatív hatással lesz az inflációra és a külkereskedelmi mér­leghiány alakulására. „Bár bizonyos kamatláb-korrekciókról már koráb­ban is szó volt, ilyen mértékű eme­léssel senki sem számolt” - tudtuk meg Horváth Mihálytól, a holland ING Bank elemzőjétől. Szavai sze­rint a banki szféra legfeljebb 25 bá­zispontos emelést feltételezett. Úgy tűnik, a szlovák jegybank - az OECD, az IMF és a Európai Bizott­ság után - elszánta magát arra, hogy lépésre, pontosabban a költ­ségvetési kiadások lefaragására kényszeríti a Dzurinda-kormányt. „A tétlenség nagy veszélyeket rejt” - jegyezte meg az elemző. A döntés bejelentését megelőzően a pénzpiacokon ideges hangulat ural­kodott. (gyor) HBHI röviden WHttKKM Meciar elképzelhetetlen a NATO-csúcson Berlin/Pozsony. „Végképp elképzelhetetíennek tartom, hogy a NATO őszi csúcsértekezletét Meciar úr részvételével rendezzék meg” - jelen­tette ki a Bundestag NATO-bővítésről tartott vitájában Markus Meckel, a kormányzó német szociáldemokraták képviselője. Ugyanakkor hoz­zátette, hogy a HZDS nehezen képzelhető el Meäar nélkül. Meckel szerint óva kell inteni a HZDS minden lehetséges koalíciós partnerét, hogy az együttműködés Meciarékkal „nem az integráció útja”. (SITA) Malíková nem lesz Slota jobbágya Pozsony. „Ki az a Ján Slota? Ugyan ki az?” - tette fel a kérdést teg­nap Anna Malíková, az SNS elnöke azzal kapcsolatban, miért nem volt hajlandó találkozni legfőbb vetélytársával, a PSNS vezérével. A találkozót Slota kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a két nemzeti párt a választások előtt fogjon össze az MKP ellen, Malíková azonban nem volt hajlandó megjelenni Slota zsolnai polgármesteri hivatalá­ban. „Jobbágy legyek, aki elmegy a várúrhoz?” - kérdezett tovább Malíková. Ján Slota tegnap jelezte, az összefogás érdekében nem­csak a pártelnöki tisztéről hajlandó lemondani, hanem arról is, hogy képviselőjelölt legyen, (tw, ú) Az SNS nem képes újat kitalálni Pozsony. Gyakorlatilag a korábbi kormány idején szorgalmazott alternatív oktatás újbóli bevezetését javasolja az SNS. A nemzetisé­gi alapiskolákban a szlovák nyelv és irodalom tantárgyon kívül a történelmet, a földrajzot és a testnevelést, a középiskolákban pedig az iskola profiljába tartozó szaktárgyakat is államnyelven, szlová­kul taníttatnák. A szlovákul megtartott órák az egész oktatás 26 százalékát tennék ki. „A pozitív diszkrimináció elvéből indulunk ki, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgárok valóban ott­hon érezhessék magukat, és ne érezzék magukat másodosztályú állampolgároknak” - magyarázta Éva Slavkovská. (TASR) Funar bezáratná a magyar iskolákat Bukarest. A kizárólag magyar tannyelven folyó középiskolai okta­tás felszámolását követeli Kolozsváron Gheorghe Funar polgármes­ter, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Funar ultimátumot küldött Ecaterina Andronescu román oktatási miniszternek. Közölte: ha nem indítanak román tannyelvű osztályokat is a következő tanév­től kezdve a három magyar tannyelvű kolozsvári középiskolában, akkor felfüggeszti a tanárok fizetéséhez és az iskolák működéséhez szükséges összegek folyósítását. (MTI) Duka Zólyomi az első harminc jelölt közé Pozsony. Értesülésünk szerint az MKP pozsonyi járási konferenciája Duka Zólyomi Árpádot javasolta a párt jelöltlistája első 30 helyének valamelyikére. Korábban az MKP elnöksége nem javasolta a képvi­selő listára kerülését, a testület akkor 15 személyt nevezhetett, (ú) Duray a Joj Televízióban Pozsony. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke és Vladimír Palkó, a KDH alelnöke lesz a vendége a Joj Televízió vasárnap dél­ben kezdődő Jóóój? című vitaműsorának, (ú) Kwasniewski üzenete Szlovákia kétkedő polgárainak Megéri a NATO-ba lépni ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. „Lengyelország három évnyi NATO-tagsága után azt üze­nem Szlovákia minden kétkedő polgárának, hogy megéri a szövet­ségbe kerülni” - jelentette ki a po­zsonyi Comenius Egyetemen tartott előadásában Aleksander Kwas­niewski lengyel államfő. A tagság szerinte megerősítette Lengyelor­szág nemzetközi hitelét, és lehetővé tette, hogy tevékeny részt vegyen Európa és a világ jövőjének alakítá­sában. Meggyőződése, hogy a szep­temberi választások Szlovákia eu­rópai irányultságát erősítik meg. „Szlovákia helyzete a többi tagjelöl­ténél bonyolultabb lesz, mert egy­szer már nyitva állt előtte a NATO ajtaja, és rossz volna, ha másodszor sem élne a lehetőséggel. Meggyő­ződésem, hogy Szlovákia levonja a kellő következtetéseket”. Hangsú­lyozta, a lengyel Szejm egyötöde is ellenzi az EU-csatlakozást, de a kor­mányzat eddig sikeresen kezelte ezeket az erőket. Wlodzimierz Cimosziewicz lengyel külügyminiszter szlovák kollégájá­val, Eduard Kukannal folytatott tár­gyalásán kijelentette, hogy a két or­szágnak összehangoltan kell fellép­nie az uniós előcsatlakozási tárgya­lásokon, főként az agrártámogatá­sok, a mezőgazdasági termékekre kiszabott alacsony kvóták és a Brüsszel által kezdettől megköve­telt teljes tagsági díj kérdésében. Mindketten megerősítették: céljuk új lendületet adni a visegrádi ko­operációnak. „A magyarországi vá­lasztási eredményekkel összefüg­gésben remélem, javulhat az együttműködés” - nyilatkozta Ci­mosziewicz. Kwasniewski tegnap Alexander Dubcek egyelőre hiány­zó szobrának már hónapok óta meglévő talpazatánál jelképesen virágot helyezett el. (s, t) Az SDA már az első felmérésben elérte a küszöböt Öt százalékon túl SNS SITA-HÍR Pozsony. A szavazatok 30 százalé­kával a HZDS nyerné az őszi parla­menti választásokat - derül ki a Polis ügynökség e hetén végzett te­lefonos közvélemény-kutatásából. Az alapvető népességi mutatók alapján reprezentatív módon kivá­lasztott 1000 megkérdezett 13,7 százaléka szavazott a Smerre. Ro­bert Fico pártja a korábbi, kérde­zőbiztosok által készített vala­mennyi felmérésben 15 százalék fölött teljesített. A Polis mostani felmérése alapján 10,5 százalékkal az MKP a harmadik. A parlament­be jutó pártok sorrendje (a támo­gatottság százalékokban): SDKÚ (8,8), KDH (8,1), ANO (5,5). Az SNS hosszú hónapok után ismét bejutna a parlamentbe, most 5,3 százalék voksolna rá. A közvéle­mény-kutatásban először szerepelt a Milan Ftácnik vezette SDA, és rögtön a bejutást jelentő öt százalé­kot is elérte. A PSNS 2,6, az SDL 2,3, az SDL 1,9, Szlovákia Kommunista Pártja pe­dig 1,5 százalékkal rekedne a par­lamenten kívül. Az SOP „népszerű­sége” az egy százalékot sem éri el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom