Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-27 / 98. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 27. Grúz-abház tárgyalások Szuhumi. Grúzia és a szaka- dár Abházia tisztségviselői Szuhumiban új tárgyalási for­dulót kezdtek az ENSZ égisze alatt, de csak annyiban értet­tek egyet, hogy nem alkalmaz­nak erőt vitájuk rendezésében. A zárt ülésen jelen volt Dieter Boden ENSZ-megbízott és Alekszandr Jevtyejev tábor­nok, a konfliktusgócban állo­másozó orosz békefenntartók parancsnoka is. Abház tiszt­ségviselők azzal vádolták a grúzokat, hogy még mindig számos katonát tartanak a sze­paratista Abháziát Grúzia töb­bi részétől elválasztó Kodori- szorosban, noha egy ENSZ- jegyzókönyv előírta április 10- ig történő kivonásukat. (MTI) Diplomáciai bonyodalmak Peking. Németország pekingi nagykövetségére menekült csütörtökön egy észak-koreai személy, aki arra kérte a diplo­matákat, hogy segítsenek neki eljutni Dél-Koreába. Hat héttel ezelőtt ugyanilyen céllal hu­szonöt észak-koreai tört be Spanyolország pekingi nagy- követségére. Őket egy nappal később a Fülöp-szigeteken ke­resztül el is juttatták Dél-Kore- ába. Kínának eddig is diplo­máciai problémákat okozott, hogy számos észak-koreai for­dult menedékkérelemmel Pe- kingben nyugati országok nagykövetségeihez. (MTI) Bocsánatot kért fiai miatt Szöul. Kim De Dzsung dél-ko­reai elnök tegnap nyüvánosan bocsánatot kért népétől a fiai­val kapcsolatban felmerült gyanúk miatt, amelyek szerint befolyásukat felhasználva előnyhöz próbáltak juttatni bi­zonyos üzleti társaságokat. Hi­vatalosan nem emeltek vádat Kim családtagjai ellen, és ma­gát az államfőt sem vádolják bűncselekménnyel, de az eset hatással lehet a júniusi helyha­tósági választások és a decem­berben esedékes elnökválasz­tás eredményére. (MTI) A Nobel-békedíjas poltikus azt mondta, mély fájdalmat érez, de mindenképpen meg kell várni a nyomázás eredmé­nyét (Képarchívum) Merénylők a király ellen Katmandu. Hajszálon múlt, hogy a nepáli király nem vált a maoista felkelők áldozatává. A nepáli biztonsági alakulatok két bombát találtak azon az útvonalon, amelyen Gianend- ra Bú Bikram Sah Déva király­nak és kíséretének kellett vol­na elhaladnia gépkocsioszlo­pával. Miután a pokolgépeket idejében felfedezték, a királyi konvojt visszafordították a pa­lota hányába. A kis himalájai kúályság még nem tért magá­hoz teljesen abból a megráz­kódtatásból, amelyet tavaly jú­niusban okozott a néhai trón­örökös Dipendra herceg azzal, hogy példátlan kegyetlenség­gel lemészárolta családjának kilenc tagját, beleértve apját, Búadendra kúályt is. (MTI) Amerikai katonák mennek Pakisztánba, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet oda szökött tagjainak felkutatására és elfogására Nők és gyerekek az áldozatok MTI-HÍREK Iszlámábád/Washington. Nagy erejű pokolgép robbant a tegnapra virradó éjszaka a pakisztáni Pandzsáb államban, Bhakkar vá­rosban a síita muzulmánok egyik mecsetének közelében. A robba­nás következtében 12-en vesztet­ték életüket, több mint kéttucat- nyian pedig megsebesültek. Az ál­dozatok valamennyien nők vagy gyermekek voltak. A mecsetben és környékén mintegy tízezer síita muzulmán gyűlt össze. Pakisztán minden tájáról azért utaztak Bhakkarba ilyen soan, hogy meg­emlékezzenek a síiták legszentebb ünnepéről, az Asuráról. (Az ünnep lényege a mártírhalált halt Húszéin imámról, Mohamed pró­féta unokájáról való megemléke­zés. Huszeint 72 rokonával, illetve követőjével együtt a keresztény időszámítás szerint 680-ban a je­lenleg úaki területen lévő Kerbalánál, nem messze az Eufrá- tesz-folyótól vívott csatában ölték meg Jazid kalifa katonái. Lényegé­ben ezzel vált ketté az iszlám val­lás két nagy ágra, a síita és a szun­nita hitre.) A robbanószerkezetet a nőknek és gyermekeknek fenntar­tott sátrak közvetlen közelében rejtették el a tettesek, így az áldo­zatok túlnyomó többsége asszony. A rendőrség azt gyanítja, hogy val­lási indíttatású merénylet történt, de egyelőre senkit nem vettek őri­zetbe. A robbantásért még egyet­len szervezet sem vállalta a fele­lősséget. Pakisztán 140 milliós la­kosságának túlnyomó többsége a szunnita hitet követi, a síiták ará­nya mindössze 15 százalék. Az USA megállapodott Pakisztán­nal, hogy amerikai katonák is részt vesznek az al-Kaida nemzet­közi terrorszervezet pakisztáni te­rületre szökött tagjainak felkuta­tásában és elfogásában. Az ameri­kai kormány névtelenül nyilatko­zó illetékesei azt mondták: nem tudják, hogy elkezdődött-e már az egyezség által lehetővé tett művelet, tevékenykednek-e már amerikai katonák Pakisztánban ilyen feladattal. Washington fel­tételezi, hogy az al-Kaida számos fegyverese bújt meg Pakisztán északnyugati részén. Arról a ne­hezen ellenőrizhető, hegyvidéki területről van szó, amelyet fel­fegyverzett állattartó törzsek lak­nak. E törzsek - többnyire pastuk - nyájaikat, csordáikat terelve gyalúan átkelnek a pakisztáni­afgán határon, minden hivatalos eljárás és okmányok nélkül. Az el­húzódó afganisztáni háborúkban és polgárháborúkban a minden­kori vesztesek rendre ebbe az ál­lami ellenőrzéstől nagyrészt men­tes térségbe menekülnek. A tiszt­ségviselők elismerték, hogy az amerikai katonák pakisztáni be­vetése számottevő kockázattal jár. Az amerikai katonák számára életveszéllyel, Pervez Musarraf pakisztáni elnök számára pedig súlyos politikai kockázattal. A pa­kisztáni közvélemény nagy része felháborodással fogadta, hogy az államfő Washington oldalára állt az afganisztáni fanatikus szunni­ta muzulmán tálibok rendszere elleni harcban. Az embertelen merénylet miatti tegnapi síita megmozdulás kormányelle­nes tüntetésbe csapott át (Reuters-felvétel) Washington a hárommilliárd dolláron túl is támogatást akar nyújtani Izraelnek Franciaországban folytatódnak a tömeges diáktüntetések Nem lesz olaj fegyver Le Pen magabiztos MTI-HÍREK Tel-Aviv/Washington/New York. Súlyos harcok robban­tak ki tegnap a Jordán nyuga­ti partvidékén fekvő Kalkilija városában. A szaúdi trónörö­kös biztosította Bush elnököt: nem akarják elzárni az olaj­csapokat. ÖSSZEFOGLALÓ Kalkilijában fegyveres palesztinok elsáncolták magukat egy házban, és géppuskával lőttek izraeli helikop­terekre. A harcokban két palesztin meghalt, 13-at őrizetbe vettek. Pa­lesztin közlés szerint Kalkiliján kívül tegnap izraeli katonai alakulatok te­vékenykedtek Dzsenín közelében két faluban és a nyugati partvidék más helységeiben. Izrael és az ENSZ küldöttsége New Yorkban egyeztet, hogy tisztázza azokat a kérdéseket, amelyeket Iz­rael vetett fel a dzseníni palesztin menekülttábor izraeli megszállása alatt történtek feltárására létreho­zott ENSZ-bizottság kapcsán. Izrael azt kifogásolja, hogy a bizottság ösz- szetétele nem elég kiegyensúlyo­zott, illetve a BT az előzetesen egyeztetettnél szélesebb jogkörök­kel ruházta fel. A zsidó állam politi­kusok helyett inkább katonai és ter­rorellenes szakértőket akarna látni a csoportban, mivel álláspontja sze­rint a feladat jellege ezt követeli meg. George Bush amerikai elnök erőtel­jes hangú nyilatkozatban szorgal­mazta, hogy Izrael fejezze be a kivo­nulást azokról a palesztin települé­sekről, ahová katonái az elmúlt idő­szakban behatoltak. Bush ezt azu­tán mondta, hogy Abdallah bin Abdel-Aziz szaúdi trónörökössel folytatott eszmecserét a kiemelt fontosságú vendégeinek fenntartott texasi magánbirtokán, Crawford- ban. Bush szerint az ötórás találko­zó bebizonyította, hogy a felek előtt egyaránt olyan jövőkép lebeg, mely szerint Izrael és a palesztinok béké­sen élhetnek egymás mellett. Nyűt titok azonban, hogy a szaúdiak Wa­shington közel-keleti politikáját egyoldalúan Izrael-pártinak tartják. A The New York Times csütörtökön olyan szaúdi kiszivárogtatásokat idézett, miszerint az arab világban nagy az elégedetlenség az USA poli­tikája miatt, és az arabok akár az olajcsapok elzárásának az eszközé­hez is folyamodhatnak. Szaúdi ille­tékesek ezt cáfolták, és a Bush- Abdallah találkozóról név nélkül beszámoló amerikai illetékesek egyike is azt mondta: a trónörökös biztosította az amerikai elnököt ar­ról, Szaúd-Arábia nem fogja alkal­mazni az olajfegyvert. Azt viszont a szaúdi fél kifejtette, hogy az USA és az arab vüág viszonya súlyosan megsínylené, ha Washington nem lenne képes ráveúni Ariel Sáron iz­raeli miniszterelnököt a palesztin területek megszállásának beszünte­tésére. Ennek nyomán nyüatkozott úgy Bush, hogy Izraelnek minden további vérontás nélkül ki kell vo­nulnia. Eközben Washintonban egy kormányzati illetékes elmondta: az USA azt tervezi ugyan, hogy az évi 3 milliárd dolláros támogatáson felül további anyagi segítséget nyújtson Izraelnek, (m, t) Párizs. Franciaországban nem csi­tulnak a szélsőjobboldalt elítélő di­áktüntetések, a tegnapi kimutatá­sok szerint csütörtökön már 350 ezer fiatal vonult az utcákra. Eköz­ben Le Pen, a rendpárti és beván­dorlás-ellenes programot kínáló Nemzeti Front (FN) elnöke közle­ményben tiltakozott több nyugat­európai vezető megnyilatkozásai el­len. Azzal vádolta Tony Blair brit, Jósé Maria Aznar spanyol és Süvio Berlusconi olasz kormányfőt, hogy Jacques Chúac elnökjelöltsége mel­letti elkötelezettségük nyilvános hangoztatásával „súlyosan megsér­tették a francia nép egészét”. A köz­lemény szerint a szélsőjobbal szem­ben szót emelő európai államférfia­kat felelősség terheli a nemzetközi jog elemi normáinak figyelmen kí­vül hagyása miatt. Az LCI hírtelevíziónak adott interjú­jában Le Pen 30 százalék fölötti Pánik Tbilisziben Földrengés Grúziában eredmény elérését tűzte célul maga elé az elnökválasztás második for­dulójára, ennél alacsonyabb arányt már nem is tekintene sikernek. Ma­gabiztosan mondta, hogy szerinte ez az „egyedüli esély arra, hogy Franciaországban változás történ­jék”. A diákmegmozdulásokat a gyűlölet megnyüatkozásainak bé­lyegezte. Azzal vádolta ellenfelét, Jacques Chúacot, hogy a köztársa­ság zászlajába burkolózva ó szítja a tiltakozásokat, együttműködve a szélsőséges marxista szakszerveze­tekkel. Kifejtette, hogy a rendezet­lenjogállású külföldiek eltávolítását (az EU-ból való kilépés és a frank visszaállítása mellett) egyik politi­kai prioritásának tekinti, meg akar­ja védelmezni Franciaországot at­tól, hogy elmerüljön az idegenek tengerében. Konlaét elképzelése: átmeneti gyűjtőtáborokban helyez­né el a hivatalos hatokkal nem ren­delkező bevándoroltakat, mielőtt kitoloncolnák őket az országból. Szolidaritás-akció Tüntetés Varsóban Milos Zeman és Leszek Miller szerint ismét javulni fog a négyek együttműködése Heteken belül visegrádi csúcs MTI-JELENTÉS Prága. A cseh és a lengyel kor­mányfő szerint a magyarországi választás után ismét javulni fog a visegrádi csoport együttműködé­se. Milos Zeman és Leszek Miller a tegnapi prágai találkozó után egy­behangzóan úgy fogalmazott, hogy már folyamatban vannak az előkészületek egy újabb visegrádi kormányfői találkozóra, amelyre várhatóan a szlovákiai Trencsén- ben kerül sor. Zeman szerint a ta­lálkozót a legközelebbi hetekre tervezik. Kifejtette: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfői Szlovákiá­ban találkoznak a Benelux-álla- mok képviselőivel, s meggyóződé­se, hogy szóba kerül a V4 közös fel­lépése is az uniós csatlakozási tár­gyalásokon. A négy kormányfőnek eredetileg március elején Magyarországon kellett volna találkoznia, de a cseh és a szlovák kormányfő lemondta részvételét Orbán Viktornak a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentései miatt. Oszama bin Laden pénzelte az orosz csapatok egyik legfélelmetesebb ellenségét Hattáb hadúr mégsem halt meg? MTI-HÍR Moszkva. Hattáb parancsnok az orosz közlésekkel ellentétben nem esett el a csecsenföldi harcokban - állították tegnap internetes honlap­jukon a csecsen szakadárok. Orosz katonai és titkosszolgálati szervek csütörtökön azt állították, szinte biztos, hogy Hattáb, az egyik legve­szélyesebbnek tartott szakadár had­úr a március végi harcokban vesz­tette életét. Szergej Jasztrzsemb- szkij elnöki tanácsadó azt ígérte, hogy hamarosan a bizonyítékokat is a közvélemény elé tátják. Az NTV orosz televízió szerint a hadsereg és a titkosszolgálatok egy videofelvé­telre alapozzák állításukat, amelyen egy Hattábra feltűnően hasonlító halott férfi látható. Olyan hú is nap­világot látott, hogy Hatóbbal titkos­szolgálati megbízás alapján egy arab fegyveres végzett. Hattáb haláláról már sokszor feúöp- pentek húek, de később rendre ha­misnak bizonyultak. Ha viszont most igaznak bizonyul a hú, a szö­vetségi csapatoknak egyik legfélel­metesebb ellenségüket sikerült megsemmisíteniük. Hattáb már a szovjetek elleni afgán háborúban is részt vett. Az 1990-es évek elején a tádzsikisztáni iszlám fanatikus fel­kelők oldalán harcolt, majd 1994- ben Csecsenföldre tette át székhely­ét, ahol orosz harci helikopterek és katonai járműoszlopok megsemmi­sítésére „specializálódott”. Fegyve­resei ott voltak a bugyonnovszki kórház 1996-os elfoglalásánál is. Moszkvában biztosra veszik, hogy Hattáb egyik legnagyobb finanszí­rozója Oszama bin Laden volt. (Reuters-felvétel) Tbiliszi. Erős földrengés rázta meg Grúziát csütörtök este. Tbüiszi óvá­rosában számos ház összedőlt. A la­kosok rémülten menekültek házaik­ból az utcára, a szabad ég alá, sok épületen repedések keletkeztek. A természeti csapásnak három halá­los áldozata és sok sérültje van. Grúz szakértők szerint az utóbbi 40 évben nem volt ehhez foghatóan sú­lyos földrengés a kaukázusi köztár­saságban. A fővárost a Richter-skála szerinti 6-os erősségű földmozgás rázta meg; a földrengés központjá­ban, Tbiliszitől mintegy 60 tólomé- terre pedig 6,5, illetve 7-es erősségű lökéseket észleltek. (MTI) Varsó. Több tízezren gyűltek össze Varsóban pénteken a Pilsudski téren azon a nagy tüntetésen, amelyet a Szolidaritás szakszervezet rendezett a munka törvénykönyvének módosí­tása ellen. A kormány által elfoga­dott tervezet fő célja a 18 százalékot meghaladó munkanélküliség enyhí­tése, viszont a szakszervezet szerint megkönnyíti a dolgozók elbocsátá­sát, és így céljával ellentétben éppen a munkanélküliség további növeke­dését fogja előidézni. A szejm nem­rég foglalkozott a módosításokkal, amelyeket további átdolgozásra egy rendkívüli parlamenti bizottsághoz továbbított. (MTI) Románia: alapjában nem csökkent az igénylők száma Választás és MTI-HÍR "Bukarest. A magyarországi vá­lasztás kimenetelének alapvetően nem volt hatása a magyarigazolvá­nyok úánti romániai igénylések alakulására. Székely István, a ko­lozsvári központi tájékoztató iroda vezetője elmondta, a két magyar- országi választási forduló után két - egymást hatásaiban kioltó - ösz- szességében néhány százaléknyi mozgást eredményező tendenciát tapasztaltak. Voltak helyek, ahol néhány százalékkal megnőtt az igénylések száma, mondván, ad­dig kell kérni az igazolványt, amíg nem késő, másutt viszont ugyan­igazolvány ilyen arányban kevesebb igénylés érkezett az igazolvány jövője miat­ti elbizonytalanodás következté­ben. Eddig 160 ezren kértek magyar­igazolványt Romániában. Megkez­dődött a diák- és pedagógus iga­zolványok, valamint az oktatói kártyák iránti kérvények beadása is: ezekre eddig 5600 igény érke­zett. A magyarigazolványok iránti igény alakulását Székely szerint a közeljövőben két újabb tényező befolyásolja majd. Egyrészt hétfő­től már Romániában is igényelhető az oktatási-nevelési támogatás, másrészt megkezdődött a fősze­zon a mezőgazdaságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom