Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-25 / 96. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 25 KOMMENTÁR Budapesti húrfeszítés JUHÁSZ LÁSZLÓ Eduard Kukán külügyminiszter politikai nyugdíjba küldené Duray Miklóst, aki szerinte szégyellhetne magát fellépése miatt a Fidesz budapesti kampánygyűlésén. A Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke egy transzparens szövegét olvasta föl, így mondta ki, hogy a Felvidék Viktorral van. Duray számlájára nemcsak azért érkezett annyi bíráló megjegyzés, mert kimondta, hogy „Felvidék”, hanem mert egyáltalán elment a Fidesz mellett kampányolni. Duray Miklós nem akkor követett el hibát, amikor szájára vette a Felvidék szót, hanem akkor, amikor pártja tudomása nélkül beszállt a magyar választási harcba. Tőkés László, az RMDSZ reformszárnyának vezetője taktikusabb volt: ő is ott állt ugyan a Fidesz- emelvényen, de nem lépett a mikrofonhoz. Duray később elmondta, nem pártja, hanem a saját nevében beszélt. Sem saját magának, sem pártjának nem használt az MKP ügyvezető alelnöke. Fölöslegesen magára haragította a hamarosan felálló magyar kormányt, és támadási felületet adott a szlovák nacionalistáknak, sőt az MKP koalíciós partnereinek is. Ha valaki, Duray Miklós aztán igazán saját bőrén tapasztalhatta, mennyire nem az észérvek és a logikus gondolkodás jellemzi a szlovák nacionalistákat. Az ő szótárukban mást jelent a Felvidék, mint a miénkben. Az MKP - nagyon helyesen - nem akart beavatkozni a magyarországi választásokba. Ezt a politikát a végsőkig következetesen követte is. Magyarország választott, ősszel pedig Szlovákia lakossága is az urnákhoz járul. Az MKP politikusainak arra kellene törekedniük, hogy pártjuk szeptemberben a legnagyobb támogatást kapja nemcsak a szlovákiai magyarok, hanem a többségi nemzet képviselőitől is. A magyar pártnak ugyanis meg kell lovagolnia a mostani helyzetet, amelyben a szlovák politikai palettán vagy túl rikító, vagy túl szürke árnyalatok dominálnak. Az MKP-nak a piros-fehér- zöld mellé már csak fel kell vennie a kék színt. Most nem szabad túlfeszíteni a húrt, a választásokon ugyanis nem Duray Miklós, hanem az MKP indul. CLOSSZA Pusztuló mikrovilág SZÁSZI ZOLTÁN Gizi mama nyolcvanhét tavasz terhével sepergeti a nyolcvannyolcadik hulló szirmait. Szent György nap felé jár az idő, a szilvák már elengedték a fehér kis gyűrött nászi keszkenőiket a szélbe, a búzával érő körtén még vígan zsongnak a méhek. Már csak a szomszédéi. Ahogy az öreg elment, az vette át őket. Gizi néne seper, egyet biccen, egyet legyint, semmire se jó már ez az öreg kéz, tegnap már babot ültetni se tudott vele, Irmának szólt, a szomszédasszonynak, jönne már át befejezni azt a húsz bokrot, amibe belefogott. A csűr mellett a leomlott gerendák, cserepek, lécek tüskéi közül kivillan a múlt. Az öreg gondosan eldugott szekerének szúette maradékai. Még ötvenkettőbe felrakta, hogy be ne vigyék azt is a közösbe. Ott is maradt. Egy faragott ágy fejtámlája. Abba halt meg a mámi, az anyós. Kidobni nem akarták, majd most hát megeszi a tűz, ha lesz, aki megrakja azt is. A régi tekenő hosszában kettéhasadva. Kinek kéne már így, pedig de sok jó kolbászt megkavartak abba valamikor. A kenyérsütő lapátja is ott mered égnek, mellette az ágas, ami a vásznat tartotta a kelő tészta felett. Limlom, mint az egész élet. A háborúból hazahozott vastag köpeny, avval járt ki a marhát terelni az öreg. Be szép is volt! Elővette a kürtöt, az még máig az almáriumban van, belefújt, aztán ment végig a falun, nyílónak a kapuk, bőgött a sok marha, kolomp, csengő, gyerekzsivaj kísérte tó a csordát Szent György napján, tó a tágas szép mezőre, az Ipoly mellé, meg fel a Kovács-hegy felé, az erdő alá, a szálas, szép, fenti rétekre. Tán ha nyolc tehén van azóta a faluban. Volt úgy, hogy egy se volt. Megnyúzta a sors ezt a vidéket is, de nagyon. A régi kőfejtőnél pattanna már az akác, a vadszilvák sora fehér párta a temető felé. Tán már gomba is van, az a jó földszagú, apró, kis szent- györgy gomba, amiből friss petrezselyemmel szagosított finom kis leveskét lehetne főzni. De nem hoz már olyat senki. Gizi néne egyet biccen, egyet seper, aztán leteszi a seprőt. Megjött a tízes busz, tóballag hát a kapuba, mert a postást nézi. Pénzes nap van. Villanyt kell fizetni. Ősz hajára glóriát rajzol a tavaszi napfény. WWW.UJSZO.COM ♦ Medgyessy Péter fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ő csak tízmillió magyar miniszterelnöke. Azért nem „vesztegetett” egy szót sem a szomszédos országban élő honfitársainkra, mert nem akarja szomszédaink érzékenységét sértem. S pont ez a szocialista hozzáállás lényege: a szomszédos országokkal való diplomáciai konfliktus elkerülése fontosabb a határon túli magyarok érdekeinél. Miután az utóbbi szinte mindig az előbbivel jár, az esetek döntő többségében valószínűleg nem fogja felvállalni a magyar kisebbségek határozott védelmét. Nehogy probléma legyen belőle. zoli ♦ Medgyessy azt mondta, nem 2x5, hanem 10 millió magyar miniszterelnöke lesz, és 15 millió magyarért érez felelősséget. Tren ♦ Azt szeretném, ha fogalmunk sem volna róla, hogy tó a miniszterelnök Magyarországon vagy akár Szlovákiában. Mert a normálisan működő demokráciákban egyáltalán nem ők a főszereplők. Nekem nem volt miniszterelnököm a Viktor, mert nem voltam - nem is akartam - a kliense lenni. Mert a magam ura vagyok, ha úgy tetszik, liberális. Ez akkor is így lesz, ha nem sikerül minden elképzelésem. Az már mégsem normális dolog, hogy a hálószobákban is politizálunk. Az a normális, ha a demokráciákban választások idején politizál a közember, aztán annyi... Én nem szavaztam Orbánra, mert szlovákiai magyar vagyok. Nekem nem miniszterelnököm Medgyessy sem. Mert a hordószónoklatokon kívül, nem tudják befolyásolni pozitív értelemben a sorsomat. A nagy szavak, a duma meg a legkevésbé érdekel. Observer A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. TALLÓZÓ SME Az SNS és a PSNS szembenállásá elemzi a lap. „Az Anna Malíková féle SNS jövője szempontjából Ján Slota PSNS-elnök, illetve a MKP elleni egyidejű támadás ner lehet hosszútávon is tartható stra tégia, s az ilyen fellépés csak politi kai csődhöz vezethet. A nacionalis ták parlamentbejutását egyedül a SNS és a PSNS kiegyezése szavatol hatná, azonban ez most nem való színű. Szlovákia jövője érdekébe: Malíková és Slota ennél semmi job bat sem tehetne” - állapítja me; gúnyosan a Sme. A napilap szerin Ján Slota gyakorlatiasabban kezel a két nemzeti párt közti viszályt, „i valódi nemzetiek elnökéről nem ál lítható, hogy finomlelkű, de prag matikus politikusként tudatosítjc hogy a konfliktust is csak akkor ka matoztathatja, ha az iránt van ke resiet. A nacionalista szavazó azonban nem kívánnak külö: nemzetieket, valódi nemzetiekei hanem egy a magyarok, a romák é a kozmopoliták ellen irányuló, egy séges nacionalista pártot igényel nek” - úja a lap. A cseh nyilatkozat a dekrétumok kérdését nem oldotta meg, sőt még csak a szőnyeg alá sem söpörte Prága hallgat a sérelmeinkről Bár Prágában sokan botránytól tartottak, a megoldás végül is politikailag elegánsra sikerült, legalábbis cseh szempontból. KOKES JÁNOS AII. világháború után kiadott törvényeket - beleértve Eduard Benes volt csehszlovák államfő hírhedt dekrétumait - érintő hivatalos cseh parlamenti nyilatkozat szövegét a pártok előbb egymás között egyezették a kulisszák mögött, majd a tervezet elfogadása a parlamentben már gyakorlatilag formális, szinte ünnepélyes aktus volt. Csupán a pártelnökök emelkedtek szólásra, akik amellett, hogy röviden kifejtették pártjuk álláspontját, egyhangúan támogatták a dokumentumot, akárcsak a 200 tagú testületnek az ülésen jelenlévő 169 képviselője. A parlamenti nyilatkozattal a cseh politikai pártok azt szerették volna ország-világ előtt bizonyítani, hogy egységesen elutasítják a II. világégés után kialakult vagyoni és jogi viszonyok felülvizsgálatára, illetve megváltoztatására tett - és esetleg a jövőben teendő - mindenfajta kísérletet. Ezért hangsúlyozza a dokumentum, hogy a fél évszázada kialakult jogi és vagyoni viszonyok „megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatla- nok”, s hogy napjainkban már nem érvényesek. Az sem felejtették tó, hogy az akkori eseményekkel kapcsolatos esetleges bármiféle kárpótlás terjedelmének és mértékének a meghatározása mindenkor és kizárólagosan a cseh alkotmányos szervek jogkörébe tartozik. Formálisan tehát a csehek megmutatták a világnak, hogy egy emberként felsorakoznak a Benes-dekré- tumok mögé, mondjon vagy állítson róluk bárki is bármit. A politikai-nemzeti egység szinte példás. Megerősítette ezt Václav Havel cseh államfő is, aki miután az elmúlt évtizedben vezető cseh politikusok közül elsőként és igen élesen bírálta a háború utáni eseményeket, különösképpen a csehszlovákiai szudétanémetek kitelepítését, most szintén beállt az egységfrontba. Előbb (szombaton) egy cikket jelentetett meg Benesről és dekrétumairól a nemzetközi sajtóban, majd keddi, Václav Klausszal tartott találkozója után az újságíróknak személyesen is hangsúlyozta a nyilatkozat támogatását. Megjegyezte: véleménye szerint nagyon hasznos lenne, ha Csehország minél ritkábban kapcsolódna be a múlt démonait felidéző vitákba. A cseh politikusok elismerték: a nyilatkozat legfőbb célja megnyugtatni a közvéleményt, elsősorban a cseh határvidéken élőket, hogy nem kell a helyzet revíziójától tartaniuk. A kitelepített szudétanémetek helyét ugyanis azóta természetesen már rég elfoglalták a csehek, akik egy része az európai uniós csatlakozással összefüggésben most attól tart, hogy a dekrétumok esetleges érvénytelenítése következtében elveszítheti vagyonát. A parlamenti nyilatkozat, azon kívül, hogy szinte ünnepélyesen megerősítette a bebetonozott cseh hivatalos álláspontot, a gyakorlatban nem oldott meg semmit. Számunkra az sem érdektelen, hogy Magyarországgal és a magyarokkal a dokumentum nem is foglalkozik. Úgy tesz, mintha a magyarokat a dekrétumok nem is érintették volna, mintha Benes a németek mellett a magyaroktól nem is akart volna megszabadulni. Mintha nem lett volna Potsdam, amely nem hagyta jóvá a magyarok kitelepítését, minek után Prága kierőszakolta a magyar-szlovák lakosságcserét, illetve 45 ezer szlovákiai magyart csehországi kényszermunkára vittek. Ezek mind sérelmek, jogtalanságok, ismert tények. A magyarok teljes mellőzése azért is furcsa, mert az elmúlt hetekben unos-untalan Csehországban azt A nyilatkozat legfőbb célja megnyugtatni a közvéleményt. hallotta az ember, hogy a Benes- dekrétumok érvénytelenítéséről szóló vitát Orbán Viktor robbantotta tó. S ha már egyszer így van, ám legyen, de azt viszont talán a csehek sem képzelik el, hogy Magyarország miniszterelnöke a kitelepített szudétanémetek nevében emelt volna szót, s nem pedig a magyarok ügye nyomná szívét... Nyilván a csehek is jól látják, hogy egy parlamenti nyilatkozattal a Benes-dekrétumokkal összefüggő problémákat még nem oldották meg, sőt még csak a szőnyeg alá sem söpörték őket. Bizonyára nem véletlen, hogy Václav Klaus a héten is egy választási gyűlésen hangsúlyozta: a Polgári Demokratikus Párt azt követeli, hogy Cseh ország kapjon biztosítékot arra ve natkozóan, hogy uniós csatlakozd sa után senki sem fog hozzányúlr a II. világháború következtében k alakult jogi és vagyoni viszonyol hoz. Érdekes: Klausék ezt anna ellenére is követelik, hogy az Eure pai Unió bővítési biztosa, Günte Verheugen, nemrégiben Prágába: is biztosította a cseheket: a dekré tumok nem függnek össze a csatit kozással, ezért ezt a kérdés Brüsszel nem tűzte és nem is k vánja napirendre tűzni. Minden b: zonnyal tehát másról van szó. Mé ha a németek, osztrákok vagy magyarok hivatalosan nem is fog ják követelni a Benes-dekrétumo érvénytelenítését, azt Prága és Pc zsony valószínűleg nehezen tudjá elkerülni, hogy egyes érintett mt gánszemélyek előbb vagy utóbb n forduljanak magánúton jogorvos latért az európai bíróságokho; ami az unión belül a jövőben lehel séges lesz. Erről egyébként Bern Posselt, a kitelepített szudétane metek szövetségének elnöke i szólt a Cseh Televíziónak adott ir teíjújában. Másrészt a nemzeti éi dekek védelme - legyenek azo valósak vagy csak véltek - Csehoi szágban is olyan téma, amely a \í lasztási kampány idején voksotó hozhat egy-egy pártnak. Klausé bizonyára ezzel is számolnak, h ütik a vasat, amíg forró. Csehoi szágban június közepén válaszú nak, s meggyőződésem: akárcsa a most lezajlott magyar választái kampányban, pártérdekeket nen zeti érdeknek mondva bizony mé sokszor hallunk majd a Benes-del rétumokról. Az új budapesti Országgyűlésben mindössze 35 nő lesz, s ez a képviselők mindössze kilenc százaléka Fáj dalomdíj a kimaradó képviselőknek MTI-HÁTTÉR Fél éven keresztül havonta minimum 165 ezer forintot kapnak végkielégítésként azok a magyar- országi parlamenti képviselők, akik - összesen 135-en - az idei választáson elvesztették mandátumukat. A váltás, az átadás-átvétel teljes technikai költsége 1,85 milliárd forint. A most lezáruló négyéves parlamenti ciklusban tevékenykedő képviselők közül az MSZP képviselőcsoportjából 47, a Fidesz- frakcióból 25, az FKGP-ből 21, a függetlenek közül 20, a MIÉP-ből 12 (az egész frakció), az SZDSZ- ből 9, az MDF-ből pedig 1 képviselő nem szerzett mandátumot az áprilisi választásokon. A képviselő kérésére az ellátást egy összegben kell kifizetni. A hat hónapra folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít. Bizottsági tagként az alapdíj további 40 százaléka, 66 ezer forint pótdíj jár a képviselőknek, de legfeljebb két bizottsági helyért jár a végkielégítés. A bizottsági elnökök 100 százalékos pótdíjra, azaz még 165 ezer forint pluszra számíthatnak, a mandátumot nem szerzett bizottsági alel- nökök pedig havi plusz 132 ezer forintot kapnak. Az új Országá- gyűlésbe be nem került frakcióvezetők, illetve a független képviselők megbízottja 198 ezer forintot kap még hat hónapig pótdíjként alapdíja mellé. Az elnyert mandátumok várható megoszlása alapján az MSZP 44- gyel szerzett többet, mint 1998- ban, a Fidesz-MDF pártszövetségnek pedig 23-mal lesz több képviselője a parlamentben, mint amennyi négy évvel ezelőtt volt. Az SZDSZ négy mandátummal kevesebbet szerzett, mint 1998-ban, így várhatóan 20 képviselője lesz a parlamentben. Független képviselő most nem lesz a törvényhozásban, négy évvel ezelőtt is egyedül Kupa Mihály jutott be függetlenként. 1998 és 2002 között hat frakció volt a parlamentben, a mostani választásokon viszont nem jutott be a Független Kisgazdapárt és a MIÉP. Egyelőre nem tudni, alakít-e külön képviselőcsoportot az MDF, ha nem, mindössze három frakciója lesz a Háznak. Az új Országgyűlésnek 35 női képviselője lesz, hárommal több, mint ahányan 1998-ban bejutottak a parlamentbe. Eszerint a képviselőknek mindössze kilenc százaléka nő. A legtöbb képviselőnő az MSZP padsoraiban fog ülni, a 17Í ból 23, ami azt jelenti, hogy a fral ció 12 százaléka nő. A 20 tag SZDSZ-nek két női képviselőj lesz, ami arányát tekintve 10 szí zalék. A 188 fideszes, illetve MDI es képviselő között csupán 10 n van, azaz a nők aránya alig töb mint 5 százalék. A korelnökségben nem történt vá tozás 1998-hoz képest, a doyen te vábbra is az 1910-ben született Va: ga László fideszes képviselő. I benjáminja van azonban az O: szággyűlésnek, az 1978-ban szüle tett fideszes Szíjjártó Péter. Az e múlt időszak legifjabbja, Zuschla János ismét bejutott, ő azonba egy évvel idősebb Szíjjártónál. képviselők többsége a 41-50 év tó zötti korcsoporthoz tartozik, va három 18-25 év közötti és két 80 é feletti tagja is az új parlamentnél (Somogyi Tibor felvétele)
