Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-25 / 96. szám, csütörtök

ŰJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 25. FÓKUSZBAN: AZ ALLERGIA 3 Az allergia leggyakoribb formája a szénanátha, az esetek 15-20 százalékában asztmává alakul Amikor támad a virágpor Hamarosan beköszönt a má­jus, a természetszerető em­ber számára az egyik legcso­dálatosabb hónap. A fák, a növények legszebb ruhájuk­ban pompáznak, ám ez a hó­nap számos allergén növény virágzási időszaka (pl. a nyír, a tölgy, a platán és a fűzfa, pázsitfüvek, csalánfé­lék), így sok ember számára a kínszenvedés hónapja is. PÉTERFI SZONYA Az allergia hazánk népességének 35 százalékát érinti, joggal nevezhetjük a modern idők első számú népbetegségének Az allergiás megbetegedések ekcé­ma, asztma, szénanátha, száma vi­lágszerte emelkedik. A növekvő környezetszennyeződés, a városi életforma, és az ezzel járó stressz, a táplálékok előállításához fel­használt adalékanyagok, színezé­kek, tartósítószerek és a szoptatás időtartamának csökkentése egy­aránt befolyásolják az allergiás be­tegség gyakoriságát. Az allergiás hajlam genetikai örök­lődése egyértelmű: egyik szülő al­lergiája esetén az utódok átlago­san 40 százaléka, míg mindkét szülő érintettsége esetén átlag 60 százaléka lehet allergiás. A hajlam nem azt jelenti, hogy minden eset­ben betegség lép feí. Ennek az le­het a magyarázata, hogy a szerve­zet nem találkozott azokkal a kül­ső kiváltó tényezőkkel, amelyek a géneken megírt és átörökített al­lergiás hajlamot tényleges allergi­ás betegség formájában hívnák életre. Az öröklődés módját, a „hi­bás” géneket megváltoztatni nem tudjuk, de ha sikerül harmonizálni a szervezet működését megfelelő szerekkel és elkerülni a betegséget kiváltó külső allergizáló hatást (allergének), akkor a tényleges be­tegség nem jelentkezik. Az igazi si­Egészségünkre! A tavaszi virágok nem mindenkinek szereznek örömet. kér elérése céljából a betegség megelőzését a születés pillanatától célszerű elkezdeni, vagyis az adott életkorban kerülni kell az antigénként-allergénként szóba jövő anyagokat. Nagyon fontos a minél hosszabb ideig tartó szopta­tás (a kismama ez idő alatt csak kevés tehéntejet és tojást fogyasz- szon). Az idegen fehérjék: tehéntej és tejtermékek, tehéntej alapú ha­gyományos tápszer, szója, tojás, hal, olajos magvak valamint a cit­rusfélék (citrom, narancs, grépfrút és mandarin) legalább egyéves ko­rig, tehát a csecsemőkorban sem­miképpen ne kerüljenek a gyer­mek étrendjébe. A főzelék és a ha­gyományos gyümölcs bevezetése csak 4-6 hónapos kortól javasolt. Az első életévben ugyanis a táplálékallergének okozhatnak al­lergiás reakciót. Nem árt hangsúlyozni, hogy az al­lergia leggyakoribb formája a szé­nanátha, ami az esetek 15-20 szá­zalékában asztmává alakul. Oly­kor a bőrpír, csalánkiütés vagy az ekcéma jelzi, hogy a szervezet kö­zelébe „elviselhetetlen” dolog ke­rült. Az élelmiszer-allergia ezen betegségek legkellemetlenebb for­mája, hiszen gyakran nehezen szűrhető ki az a tápanyag, amely a heves reakciót kiváltotta. Súlyos sokkban bizonyos étkek fogyasztá­(Képarchívum) sa akár a vérkeringés teljes össze­omlását, legrosszabb esetben a be­teg halálát is okozhatja. Reagálunk és választ adunk Az allergia görög szó, jelen­tése: valamire reagálni, vá­laszt adni. Allergiás betegsé­gekről akkor beszélünk, ami­kor a szervezet az egészségre ártalmatlan anyagokkal szemben olyan választ pro­dukál, mintha az adott anyag káros lenne. Nem új keletű betegség az allergia ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A fiatalabb korosztály esetében a számok magasabbak, minden ne­gyedik-ötödik gyerek szenved az allergia valamelyik fajtájától. Eu­rópában sem jobb a helyzet, a sta­tisztikák szerint minden második háztartásban allergiás vagy aszt­más egyén él. Ha továbbra is az utóbbi években tapasztalt ütem­ben nő a betegek száma, a szakér­tők szerint 2010-ben már akár a la­kosság 60-70 százalékát is elérheti e „divatos”, városi kór. Persze, a betegség nem új keletű. Már 1565-ben Leonardo Botallo olasz anatómus közzétette a szezo­nális allergia kínjait, igaz akkor még rózsalázként. Háromszáz év­vel később Angliában nyári lázként emlegetik és bizony akadt uralko­dó, aki kellő cinizmussal vissza is élt ételallergiájával, politikai célok­ra használta fel: gyilkossági, mér­gezési kísérletet bizonyítva ellenfe­lére. A régi ismeretek ellenére, jog­gal emlegethetjük a modern idők új, első számú népbetegségeként. Csak az volna teljesen téves, ha jár­ványt mondanánk, mert ez esetben semmiféle fertőzésről nincs szó, semmi nem terjed át az egyik em­berről a másikra. A betegség elő­fordulásának gyakoribbá válása a civüizáció következménye. Kezelésére és gyógyítására az Eu­rópai Unióban évente direkt mó­don (kórházi terápia, orvosi konzí­lium, orvosságok beszerzése) 10 milliárd, míg indirekt módon (isko­lai és munkahelyi hiányzások, ko­rai halál) 19 milliárd ECU-t költe­nek. Az elmúlt években az Európai Parlamentben is szerepelt már köz­ponti témaként az allergia, illetve kutatása, megelőzése, gyógyítása. Az EU területén mintegy 120 millió allergiás él. Ez a szám a népesség csaknem 35 százalékát teszi ki, az arány megfelel a becsült világadat­nak. Miközben a világ népességé­nek jelentős hányada beteg, föld­rajzilag az allergia eltérő arányban jelenik meg. Kínában és Hong­kongban a regisztrált asztmások száma például az angliai értéknek csupán huszada, ugyanakkor Új Zélandon és Ausztráliában ötször annyi, mint a briteknél. Egyes afri­kai országokban kimutatták, hogy amint az őslakosok áttértek a nyu­gati életvitelre, jelentősen nőtt az allergiás esetek száma. A panaszok jelentkezése a civüi- zált életmód következménye. Ki­fejlődésükért a velünk született hajlam és a környezeti tényezők együttes jelenléte a felelős. Ez utóbbi kórokozók listája hosszú és növekvő: ide sorolódik a légszeny- nyezettség, a termőföldben lévő vegyi anyagok, amelyek az élelem­mel kerülnek szervezetünkbe, de járunk fodrászhoz és ruházatunk­kal is magunkra veszünk olyasmit, ami ellen allergiás reakcióval tilta­kozik a szervezet. A kiváltó okok között megemlíthető maga a stressz is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a betegség fel­tartóztatásában mekkora szerep hárul a megelőzésre, a felvilágosí­tásra és az ismeretterjesztésre. Mert bár sok más kórhoz hasonló­an az allergia sem gyógyítható véglegesen, megfelelő kezeléssel tünetmentessé tehető. Néhány jó tanács a szenvedőknek ♦ a füvekre is allergiások kerüljék a frissen kaszált füvet, ne gyűjt­senek szénát ♦ ha lehet, naponta mossanak hajat ♦ szeles, száraz időben ne menjenek kirándulni virágzó rétre, er­dőbe ♦ a parlagfű vagy más allergén növény csúcsvirágzásakor többet tartózkodjanak zárt helyen és ne aludjanak nyitott ablaknál ♦ a gépkocsi ablakát lehetőleg tartsák zárva, a legjobb, ha éjjel utaznak ♦ pollenszezonban nem szellőztessék az ágyneműt az ablakban ♦ az őrjárataikat minden nap mossák át ♦ kerüljék a propoliszos készítményeket, valamint azokat a teákat, kozmetikumokat, amelyek az allergizáló növény kivonatát tartal­mazzák Ellenségeink, a nyír, a lósóska és a parlagfű Veszélyes növényeink ISMERTETÉS A népesség mind nagyobb százalé­ka ismeri már, melyek az allergia jellemző tünetei, s tudja azt is, hogy számára melyik növény vi­rágpora igazán veszélyes. A virág­por-allergiákat jó néhány, lágyszá­rú vagy fás növény okozhatja. A nyír (Betula pendula) lombhul­lató fafajunk, melynek kérge sima, ezüstösen fehér, szürkés-fehér ke­resztcsíkokban hámlik le. A fa por- zós barkái 3-6 cm-esek, először barnásak, majd felpattanva sárgá­sak. A termős barkák a megporzás után lefelé fordulnak. Európa észa­ki, nyugati területem gyakori, jól tűri a szélsőséges éghajlati viszo­nyokat is. Hazánkban nagyobb, összefüggő nyíresek nincsenek, de gyakori fajként láthatjuk erdők szélén, illetve kertjeink, parkjaink faegyütteseiben. Virágpora aller­gén hatású. A lósóska valamint a rokon Rumex fajok is lágyszárú mérgező növé­nyeknek számítanak, jelentős oxalát tartalmuk miatt is. A Rumex fajok mindegyike nagy mennyisé­gű virágport termel, s ezzel jelen­tősen hozzájárulhat az allergiás tü­netek fokozódáshoz. A parlagfű (Ambrosia artemisü- folia) hihetetlenül agresszív gyom­fajunk. Észak-Amerikából szárma­zik, s az elmúlt évtizedek során nyomon követhető sebességgel ter­jedt el. Gyomtársulásokban, parla­gokon, utak szélén, települések környékén, valamint ezeken belül is egyre terjed. Igénytelen, hatal­mas mennyiségű virágport termelő növény, mely az allergiás panaszo­kat okozó társai között az első he­lyen áll (becslések szerint az Egye­sült Államok levegőjébe akár egy­millió tonna parlagfűpollen is ke­rülhet). Virágzási ideje nyár köze­pén, nyár végén kezdődik, s jósze­rével csak a késő őszi, hideg idő­szak vet véget e szakasznak. A nö­vényt - helytelenül - vadkendemek is nevezik, bár az egy valóban léte­ző, másik növény (a kender - Cannabis saűva) elvadult formája. A parlagfű pollentermelése csak úgy csökkenthető, ha minden le­hetséges módon korlátozni igyek­szünk fejlődésmenetét, s még virág­zás előtt levágjuk vagy kiirtjuk. Az elhanyagolt gyomterületek, közte­rületi parlagok felszámolása tehát nemcsak a település rendezettségé­hez vezet, hanem egyre több ember allergiás tüneteit is enyhíti. Azon el­képzelés, mely szerint bízzuk legelő állatokra a növény ritkítását, nem reális, hiszen a birkák csak akkor esznek parlagfüvet, ha szinte sem­milyen más növényi táplálék nem áll rendelkezésükre. A parlagfű pollentámadásának mechanizmusa nagyjából már is­mert. Immunrendszerünk bizo­nyos típusú sejtjei (az ún. B sejtek) az idegen anyagokkal szemben vé­dekezni képes antitesteket termel­nek. Ezek egyik csoportját alkotják az immunglobulin E-molekulák (IgE), melyek például a nyálkahár­tya (orr, légzőszerv-rendszer) bi­zonyos sejtjein is megtalálhatók. Amikor a pollenszemből kiszaba­dulnak egyes fehérjék és kapcso­lódnak az IgE molekulákhoz, a sej­tekben lévő kémiai anyagok sora szabadul ki, méghozzá igen hirte­len. A heves allergiás tüneteket (tüsszentés, orrfolyás stb.) ezen anyagok (hisztamin, prosztaglan- din stb.) okozzák. Bár a növényvi­lágban nem túl sok az allergén nö­vények száma, egyre többen érzé­kenyek ezekre, s szorulnak keze­lésre. (erf) Mire vigyázzunk még? A rovarcsípés okozta allergiás roham tikár halálos is lehet. Azok, akik túlérzékenyek a rovarok által kibocsátott méreganyagra, adre­nalint kapnak, hogy adott esetben beinjekciózhassák maguknak az életmentő anyagot. Fémek is okozhatnak túlérzékenységet. A legveszélyesebb a nikkel. Fontos, hogy fülbevalót, klipszet csak ép bőrű fülbe tegyünk, ugyan­is a sérült bőr elősegítheti a nikkelérzékenység kialakulását. (NL) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, 16-20 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 05.46-kor - nyugszik 19.55-kor. A Hold kel 17.47-kor - nyugszik 05.20-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 340, árad; Medve: 170, árad; Komárom: 245, árad; Párkány: 170, árad. Változóan borús lesz az égbolt, délután az ország nagy része fölött megnövekedhet a felhőzet. Zápor, zivatar jobbára csak az északabbi területeken várható. Nappal 16-20 fokig emelkedhet a hőmérséklet, és éjszakára is csak 6 és 10 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. A pénteket is borús, helyenként csa­padékos időjárás jellemzi, a maihoz hasonló nappali és éjszakai hőmér­sékleti értékekkel. A szombatra fokozatosan egyre jobban megnö­vekvő felhőzet számos helyen hoz esőt. Nappal 13 és 17 fok körül ala­kul a hőmérséklet. Erősödnek a reumatikus és mozgásszervi megbetegedé­sekben szenve­dők panaszai. A megszokottnál gyakrabban fájhat a fejünk, intenzívebben jelentkez­hetnek a fantomfájdalmak. Köny- nyebben válunk ingerlékenyekké, a gyengébb idegzetűeket depresz- sziós roham is fenyegetheti. A szív- és érrendszeri megbetegedé­sekben szenvedőknek, illetve a légúti és emésztési panaszokkal küszködőknek ajánlott szigorúan betartani az orvosi előírásokat. Holnap is kedvezőtlen lesz az idő­járás hatása. Holnap ÍZ VILÁ vuiuDaaiauiTt ♦ ínyencségek Mexikótól Délkelet-Ázsiáig ♦ Burma, a fűszeres, csípős ízek világa ♦ A hónap íze - a saláta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom