Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-23 / 94. szám, kedd

I Közélet 5 ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 23. Beszélgetés Kovács Lászlóval, a Magyar Szocialista Párt elnökével, a leendő magyar külügyminiszterrel Nem csökken a támogatás Minden bizonnyal Kovács László lesz a Medgyessy Péter vezette magyar kormány kül­ügyminisztere. Az MSZP ve­zetői már korábban jelezték, az elmúlt években törés állt be a magyar külpolitikai kon­szenzusban, tehát módosulni fog az irányvonal. MOLNÁR NORBERT Az szinte biztos, hogy kurzusvál­tás lesz a magyar külpolitikában, már ami a határon túli magyar ki­sebbségeket érinti. Mennyiben fogják ezt megérezni? A támogatás semmiképpen nem fog csökkenni. Annyi fog történni, és ez szerintem előnyös a határon túli magyarságnak, hogy nem fogjuk az ő ügyüket belpolitikai célokra fel­használni. Nem fogunk versenyezni hazafiságban, és a határon túli ma­gyarok támogatásában, mert sze­rintem nem arra van szükségük, hogy a magyarországi politikai pár­tok rajtuk gyakorolják az egymás el­leni küzdelmet, hanem arra, hogy mindegyik párttal normális vi­szonyban legyenek. Nem fogjuk őket semmiféle nyomással arra kényszeríteni, hogy ne tartsanak kapcsolatot a most ellenzékbe kerü­lő erőkkel, nem fogjuk őket arra rá­venni, hogy ne vállalják fel nyíltan ezt a kapcsolatot, hogy a határon tú­li magyarok érderemben ne talál­kozzanak politikai partnereikkel, mert félniük kell, hogy a kormányzó erők ezt rossz néven veszik. Nem fo­gunk beavatkozni az esedeges belső vitáikba, támogatva a pártvezetésé­vel szemben álló személyt, szemé­lyeket, bárki legyen az. Ezek után kézenfekvő a kérdés, hogyan fog a legnagyobb magyar kormánypárt, az MSZP az MKP- hoz viszonyulni azok után, hogy Duray Miklós ügyvezető alelnök a magyarországi kampányban erősen exponálta magát a Fidesz oldalán? Azt gondolom, Duray Miklós részé­ről ez egy nagyon súlyos hiba volt, aminek persze nem láthatja kárát a szlovákiai magyarság. De Duray Miklós azt ne vátja tőlünk, hogy mi elfelejtjük azt, hogy ő beavatkozott a magyar választási harcba. Mi nem avatkozunk be a szlovákiai választá­si küzdelembe, nem fogunk kam- pányolni Duray Miklós ellen, még kevésbé az MKP ellen, Duraynak is távol kellett volna magát tartani a magyarországi választási küzdel­mektől. Hogy nem tette, az az ő fe­lelőssége, és a következményekkel is neki kell számolnia. Magyarországnak talán éppen Szlovákiával van a legtöbb súrló­dási pontja. Hogyan viszonyul majd az MSZP a kedvezménytör­vényhez? Megpróbálnak még a jelenlegi szlovák kormánnyal megegyezni? Nem szívesen kötünk egy nemzet­közi megállapodást választásokhoz. Ha mind a két fél állandóan a másik fél választásához kömé a megálla­podást, soha nem jönne létre, mert valahol mindig választások köze­lednek. Mi készek vagyunk a jelen­legi kormánnyal megállapodni, bíz­va abban, hogy a következő kabinet tiszteletben tartja azt. Ha ezzel a kormánnyal nem lesz idő meg­egyezni, készek vagyunk a tárgya­lást folytami a következővel. Miben szeremének mindenkép­pen megegyezni? Mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a kedvezménytörvényt Szlo­vákiában alkalmazni lehessen. Olyan megoldást akarunk Szlová­kia és más szomszédos országok esetében is, amely megfelel a tör­vény eredeti céljainak, Magyaror­szág és a határon túli magyarság ér­dekeinek, az európai uniós normák­nak és a szomszédos országok kor­mányainak is elfogadható, mert az ő akaratuk ellenére nem lehet érvé­nyesíteni a törvényt egyetlen ország területén sem. A mostani kedvezménytörvény­ről vagy pedig már egy módosí­tottról beszélünk? Én megoldásról beszélek. Nem ked- vezménytörvény-szövegről, amin lehet változtatni, és nem is megálla­podásról, amely mindenféle lehet, ugyanis sokszínű a kép. Az egyes szomszédos országoknak más-más kérdéssel szemben van kifogásuk. Mi olyan megoldást szeretnénk, akár kétoldalú megállapodással, akár a törvény esetleges módosítá­sával, amely lehetővé teszi a ked­vezménytörvény alkalmazását. A Benes-dekrétumokról azt nyi­latkozta korábban, hogy ezt a kérdést nem fogják megnyitni. A Benes-dekrétumok ügye, vagyis az, hogy akadálya-e Csehország és Szlovákia európai uniós csatlakozá­sának, azt az Uniónak kell eldönte­nie. Mi, mivel nem vagyunk tagjai, nem szólhatunk bele. Tehát, ha az Unió ezt nem tekinti csatlakozási feltételnek, akkor mi nem fogjuk azt mondani: de igenis. Tudomásul vesszük azt is, ha az EU fölösleges­nek tartja a probléma megnyitását, de azt is, ha nem. A kétoldalú kap­csolatokban volt rá példa, éppen Szlovákia esetében, amikor az alap- szerződésről tárgyaltunk, hogy tet­tem arra kísérletet külügyminiszter kollégámnál, hogy a Benes-dek- rétumokkal kapcsolatban - ha már nem érvénytelenítik - tehetnének egy gesztust, például a szlovák par­lament nyilatkozatban érvénye vesztetté nyilváníthatná, és ezzel a gesztussal megkövethetné az egy­kor Csehszlovákiából kitelepített magyarságot. Nem talált a fölvetés fogadókészségre, de az alapszerző­dést nem akartam ettől függővé tenni, mert az fontosabb volt annál, minthogy amiatt ne írjuk alá. De hangsúlyozzuk, a kollektív bűnös­ség elvét nem tudjuk elfogadni. Grigorij Meseznikov politológus nyilatkozik a magyarországi választásokról és a hazai fejleményekről Vajon milyen lesz a szlovákiai kampány? SZENTGÁLI ANIKÓ Magyarország már túl van a parla­menti választásokon, Szlovákiában nemsokára kezdődik a kampány. Budapesten hatalomváltásra kerül sor, Pozsonyban pedig a helyzet egyre bonyolódik. Grigorij Mesez­nikov politológus úgy véli, a ma­gyar-szlovák kapcsolatok javulni fognak, és nálunk nem várható olyan kemény választási harc, mint Magyarországon. Mi a véleménye a magyarországi választások eredményéről? Budapesten hatalomváltásra kerül sor, és szerintem ez új lökést ad a külkapcsolatoknak. Az új kormány előzékenyebb lesz a környező orszá­gokkal szemben, mint amilyen az Orbán-kabinet volt. A választási kampányban ugyanis sem a szocia­listák, sem a liberálisok nem lova­goltak olyan kényes kérdéseken, mint a Fidesz. A hatalomváltás egy­értelműen kedvezően befolyásolja majd Magyarország és a környező államok viszonyát, a szlovák-ma­gyar kapcsolatokat, illetve a viseg­rádi együttműködést, hiszen az el­lenzékiek a kedvezménytörvénnyel és a benesi dekrétumokkal nem akartak választóikra hatni, és vár­hatóan a jövőben sem konfrontációs módon közelítenek majd a kérdés­hez. Optimista vagyok. A magyarországi kampányt látva elképzelhető, hogy néhány hónap múlva Szlovákiában is éles hang­vételű kampány alakul ki? Mindenképpen konfrontációs lesz, de nem valószínű a magyarországi­hoz hasonló hangvétel. Ott ugyanis Szlovákiával ellentétben két erős, egymástól nagyon különböző cso­portosulás harcolt egymással, míg nálunk több kisebb politikai játé­kossal kell számolni, a választások előtt nem lesz olyan erős polarizá­ció. A politikusok nem fognak úgy egymásra támadni, mint Magyaror­szágon. Robert Fico már beindította kam­pányát, és idáig úgy tűnik, ő tá­madó elemeket is alkalmazni fog. Igen, de ő mindenkire támad. Alter­natív pártként jelöli meg magát. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy a többi párt is ilyen taktikát vá­laszt, és hogy akár a Smerrel szem­ben is elhatárolnák magukat. Sze­rintem a politikai pártok mások bí­rálása helyett inkább arra fognak összpontosítani, mit tudnak kínálni a polgároknak, mivel tudják meg­győzni az embereket. Csakhogy a regionális választá­sok során a pártok többsége nem pozitív kampányt folytatott, és előhúzta a magyar kártyát. A magyar kártyát egyértelműen használni fogják, ez szlovákiai sajá­tosság. A fő kártyások a nemzeti pártok és a HZDS lesznek, és való­színűleg a jelenlegi kormánypártok közül is néhányan beszállnak a játszmába. De nem ez lesz a fő moz­gósító erő, hiszen a szlovákiai vá­lasztások csak néhány hónap múlva lesznek, addig Magyarországon tel­jesen lecsülapodnak a kedélyek, a magyar állam retorikája a Szlováki­át érintő kérdésekben finomulni fog. Ráadásul a magyar kártyát ál­talában előhúzó pártok támogatott­ságú ettől nem fog erősödni, a ke­reszténydemokraták sem képesek ezzel újabb választókat szerezni. És ez a Meciar-mozgalomra is vonatko­zik, hiszen a HZDS mindennel élni fog, amivel akárcsak kicsit is erősít­heti pozícióit. A HZDS újabban fino­mított a kifejezésmódján, ám a párt­ban egyértelműen idegengyűlölő emberek tevékenykednek, akik gyakran kifejezték magyarellenes nézeteiket, úgyhogy a mozgalom módszerei nem sokat változtak. Bugár Béla a napokban megerősí­tette, hogy az MKP fontolgatja egyfajta kiskáté kidolgozását, mely bizonyos viselkedési útmu­tató lenne a párttagok számára, mert vannak kényes kérdések és fogalmak - autonómia, benesi dekrétumok, Felvidék -, melyek­re nem mindegy, ki hogyan vála­szol. A kiélezett magyarországi kampányt szem előtt tartva ön er­ről hogyan vélekedik? Ez minden párt alapvető, profesz- szionális eszköztárába tartozik, és kívánatos, hogy ugyanazon párt tagjai egyformán tolmácsoljanak, magyarázzanak bizonyos témákat. Nem szerencsés, ha egy párttag olyan nézeteknek ad nyilvánosan hangot, melyekkel saját pártja sem ért egyet. Ette kitűnő példa Duray Miklós budapesti nyilatkozata a vá­lasztások második fordulója előtti Fidesz-gyűlésen. Üdvözlöm Bugár úr kezdeményezését, mert ez hoz­zájárulhat ahhoz, hogy az MKP ál­lásfoglalását, nézeteit ne lehessen félremagyarázni, mert a nemzeti tö­mörülések természetesen nyitott füllel és szemmel figyelik majd a magyar politikusok megnyilvánulá­sait, és minden egyes botlásukat fel­használják majd ellenük. Az, amit Bugár Béla javasol, tulajdonképpen megelőzné a bajt, és a szlovákiai kampány kicsit másképpen nézne ki, mint a magyarországi. Egyéb­ként minden politikai pártnak egy­értelműen, világosan kellene pre­zentálnia „küldetését”, és Bugár csak azt javasolja, aminek minden­hol, minden politikai erőn belül normális dolognak kellene lennie. Magyarországgal ellentétben ná­lunk nagyon színes lesz a parla­ment, bár egyelőre kérdéses, a baloldal bejut-e. Ezzel szemben Jozef Kalman látnoki módon kije­lentette: alakulóban levő balolda­li pártjának 10 százalékos lesz a támogatottsága. Reális ez? Néhány régóta működő pártnak gondot okoz a parlamenti küszöb elérése, úgyhogy a több baloldali csoportosulásból összefércelt, még nem létező pártnak nincs esélye ilyen támogatottságot szerezni. Kalman kijelentése a sd-fi határát súrolja. Ugyanakkor néhány szava­zatot elszívhat más baloldlai pártok­tól, ezzel csökkenti az erejüket, ami a HZDS-nek érdeke. Kérdéses, a do­log mögött nem Vladimír Meciar áll-e. Ezt sem lehet kizárni. Szlovákiában a jobboldal sem egységes, és már nem csak Vladi­mír Meciar, Mikulás Dzurinda sem kívánatos személy a követke­ző kormányban. Az üyen válasz­tások előtti ultimátumok sem ve­zethetnek olyan feszült hangulat­hoz, mint déli szomszédainknál? Nem hiszem, főleg ha bizonyos sze­mélyek esetleges kormánybeli sze­replése bizonyíthatóan bonyolíthat­ja az ország helyzetét. Ez vonatko­zik Meciarra, és részben Orbán Vik­torra is. Ilyenkor teljesen normális, ha a kormányalakításra esélyes pár­tok előre kizáiják az együttműkö­désnek még a lehetőségét is az ilyen személyekkel. Dzurindával kicsit más a helyzet, vele csak az ANO- nak, pontosabban Pavol Ruskónak van problémája. Nálunk csak a vá­lasztások után fog eldőlni, ki kivel fog együttműködni. RÖVIDEN Slotáék az MKP betiltását követelik Pozsony. A Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) a múlt héten az MKP betiltását követelő beadvánnyal fordult a főügyészséghez. Ján Slota pártelnök reméli, hogy a főügyész továbbítja a beadványt a Legfelsőbb Bíróságnak, az pedig határoz a magyar párt betiltásról. Slota Duray budapesti kijelentéseit a szlovák államot felforgató te­vékenységként értékeli. Bejelentette, hogy a valódi nemzetiek ma­gánszemélyek ösztönzésére polgári perek indítását fontolgatják Duray ellen, majd kifejtette, ilyen eljárás esetén Durayt még a men­telmijoga sem oltalmazhatja meg. Slota felszólította a szlovák pár­tokat, hogy nyilvánosan határolódjanak el az MKP-tól. Sajnálatát fejezte ki, amiért a HZDS a választások után elvben kész együttmű­ködni a magyar párttal, mert ez - azzal együtt, hogy Vladimír Meciar a NATO-csatlakozást ellenző PSNS-szel nem szövetkezik - arról tanúskodik, hogy már a HZDS sem a régi. (SITA) A horvát tengerpart nemzetébresztője Pozsony. Anna Malíková nem hajlandó Ján Slotával az SNS és a PSNS MKP elleni közös fellépésről tárgyalni, ezért elutasítja vetély- társa meghívását. Ján Slota szlovák újgazdagként a horvát tenger­part nemzetébresztője, mert ott horgonyoz a jachtja és ott építtet luxusvillát— mondta Malíková. Az SNS elnöke szerint Slota szemen köpi azokat a szlovákokat, akik a 30-50 százalékos munkanélküli­séggel küszködő régiókban élnek. A PSNS vezérét Malíková „fura Jankónak” titulálta, aki ahelyett, hogy a nemzetén segítene, a haza- fiság álarca mögött harácsolással tölti idejét. (SITA) Malíková: HZDS-SNS-KDH kormány lesz Pozsony. Anna Malíkovának meggyőződése, hogy a választások után az SNS, a HZDS és a KDH alalrít közös kormányt. A nemzetiek elnöke szerint Vladimír Meciar csak azért utasítja el a szövetkezés lehetőségét a NATO-csatlakozást ellenző SNS-szel és a Ján Slota- féle PSNS-szel, mert attól tart, hogy így nehezebben hitetheti el a külfölddel NATO-pártiságát. Malíková érti Meciar igyekezetét, mert a további ellenzékiség létében fenyegetheti a HZDS-t. Ám kö­zölte, olyan jelzéseket kapott, hogy a HZDS az SNS-szel mint leen­dő koalíciós partnerrel számol. (SITA) Ötven fillérrel olcsóbb a benzin Pozsony. A Slovnaft mától egységesen ötven fillérrel csökkentette valamennyi benzinfajta, illetve a motorolaj literenkénti árát. A Slovnaft és a Benzinol kútjain a következő literenkénti árak érvé­nyesek: Normal 91 - 31 korona, Normal 91 Uni - 31,40 korona, Speciál 95 - ugyancsak 31,40 korona, Super Plus 98 - 34,10 korona, gázolaj - 28,50 korona. A részvénytársaság egy héttel ezelőtt hason­ló mértékben csökkentette árait. Á Slovnaftnál április 8-ától literen­ként 1,60-1,70 koronával drágult az üzemanyag, azóta azonban kö­rülbelül egy koronával mérséklődtek az árak. A vállalat a korona dollárral szembeni megerősödésével és a Brent-olaj hordónkénti vi­lágpiaci átlagárának csökkenésével indokolja a mérséklést. (TASR) Ismét új pártot keresnek maguknak? Pozsony. Lubomír Harach, Milan Knazko és Roman Kovác biztosan nem kerül fel az SDKÚ választási listájára. Miután a három kor­mánytagot Mikulás Dzurinda miniszterelnök, az SDKÚ vezetője nem sorolta a párt elnöksége által javasolható 14 jelölt közé, a régi­ók sem kezdeményezték indításukat. (TASR) Pozsony reméli: Budapest konstruktív lesz Pozsony. A szlovák külügyminisztérium hivatalos állásfoglalást adott ki, melyben reményét fejezi ki, hogy a magyarországi választások eredményeként olyan kormány alakul, amely konstruktív és megbíz­ható partnere lesz Pozsonynak. A tárca a két ország közti együttműkö­dés, barátság és jószomszédi viszony elmélyítésében bízik például a kedvezménytörvény és a magyarországi kisebbségek parlamenti kép­viselete terén is. A nyilatkozat szerint a kapcsolatok színvonalát kétség­telenül az is befolyásolja majd, hogy müyen lesz a két ország Európán belüli helye és befolyása. Az EU-tagság egyben annak is tanúbizonysá­ga lehet, hogy a két szomszédos állam nagyobb egységben is képes a békés együttélésre és -működésre, mint amekkora Közép-Európa vagy a visegrádi négyek kooperációja - áll a dokumentumban. (TASR) Nem lesz engedékeny az új kormány Pozsony. Vladimír Palkó, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke úgy véli, nehéz kormányzás elé néz az MSZP és az SZDSZ, mert rendldvül erős ellenzéke van. „Az új magyar kormány nehéz helyzetben lesz, és nem hiszem, hogy előzékeny lenne Szlo­vákiával szemben például a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban. Ugyanakkor van remény a kétoldalú kapcsolatok és a visegrádi együttműködés élénkítésére” - mondta Palkó, (sza) 2005-ig megépülhet a 20 kilométeres szakasz Autópálya Ausztriába ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 2005 végéig Pozsony és az osztrák határ között megépül­het az Ausztriát Szlovákiával ösz- szekötő 20 kilométeres autópálya­szakasz. A beruházásra az Alsó- Ausztria osztrák tartomány, Po­zsony főváros, Pozsony megye és Nagyszombat megye által tagnap Szlovákia fővárosában aláírt, a 2002-2003-as időszakra szóló köl­csönös együttműködési szerződés alapján nyílik lehetőség. Jozef Moravcík lapunknak elmondta, az együttműködést fokozatosan a szomszédos magyar és morva régi­ókra is szeretnék kiterjeszteni „Az együttműködést Ausztriában Bur- genlanddal és Béccsel is koordinál­ják. Mindkettő határ menti tarto­mány, ezért ezek révén a győri ré­gióval is számolunk. Dél-Morvaor- szággal ugyancsak tárgyalunk. El­ső szakaszban három állam: Ma­gyarország, Ausztria és Szlovákia között jönne létre megállapodás, amihez később Dél-Csehország is csatlakozna” - nyilatkozta az Új Szónak Pozsony főpolgármestere. Moravcík a csehországi és magyar- országi határ menti régiókkal is a tegnap aláírthoz hasonló tartalmú szerződést képzel el, mert vala­mennyi érintett fél igényei hason­lóak. „Úgy vélem, mindegyiknek a közlekedés, az energetika, vala­mint a kis- és középvállalkozások fejlesztése a legfőbb célja” - nyilat­kozta Moravcík. (korp)- Mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a kedvezménytörvényt Szlová­kiában alkalmazni lehessen (Reuters-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom