Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-06 / 55. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 6. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 9. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 27-30 mil­lió koronára. E héten az 500-500 koronát Ambrus Mária bakai, Teknős Lajos ipolyhidvégi és Ádám Renáta gömörpéterfalai olva­sónk nyerte. Gratulálunk! Dzsesszfotók a Koffer Galériában Pozsony. Somorja és Érsekújvár után holnap Pozsonyban is bemu­tatják a Koffer Galéria Jazz-foto Slovakia című tárlatát. A rendha­gyó kiállítás megnyitójára klubest keretében kerül sor. A zenét a Deja vu együttes szolgáltatja, vendégként fellép Peter Lipa, Silvia Josifovska és Erich „Bobos” Procházka. A koncert és a kiállításmeg­nyitó helyszíne a ligetfalusi, Rovniankova utcai művelődési ház, a kezdés időpontja 20 óra. (ú) Ma kezdődik a Mozart-hét Pozsony. Ünnepi hangversennyel kezdődik ma 18 órától a Prímási palota Tükörtermében a Mozart-hét elnevezésű zenei rendezvény- sorozat ötödik évfolyama. Ezúttal nem csupán koncertek, hanem opera, szemináriumok és előadások is szerepelnek a március 18- áig tartó programban. A rendezvény célja, hogy megismertesse a közönséget Mozart kevésbé ismert műveivel. Idén cseh, magyar, osztrák és francia művészek tolmácsolják a zeneszerző, valamint kortársai darabjait. A nyitókoncerten egyebek mellett azt a szimfó­niát is hallhatja a közönség, amelyet a zeneszerző tizenöt éves ko­rában szerzett. (SITA) Komlós Juci is a Nemzet Színésze Budapest. Komlós Jucit választották a Nemzet Színészének az elis­merő cím birtokosai hétfői ülésükön. A Jászai Mari-díjas érdemes művészt egyhangúlag ajánlották a kitüntető címre az elhunyt Luk­ács Margit helyére. Komlós Juci 1919-ben született Szabadkán. Rózsahegyi Kálmán színészképző iskolájában végzett 1935-ben. Pá­lyáját a Király Színházban kezdte, azt követően játszott Szegeden, Miskolcon, majd a Fővárosi Operettszínházban. 1947 után a Mű­vész Színház, a Magyar Színház és a Vidám Színpad közönsége előtt lépett fel. 1957-től a József Attila, 1965-től pedig a Thália Színházban játszott. Munkásságát elismerték Jászai Mari-díjjal (1957), érdemes művész címmel (1960), a Magyar Köztársasági Ér­demrend Kiskeresztjével (1995), és beválasztották a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjai közé is (1998). (index) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Kék rózsa 13 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A tizedes meg a többiek 9.30, 13 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Egy őrült naplója 19 Hamupipőke 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Egy csodálatos elme (amerikai) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Moulin Rouge (amerikai) 18, 20 TATRA: Egy csodálatos elme (amerikai) 15.30,18, 20.30 MLADOST: Ghost World (ameri­kai) 15.30, 17.30 Zongoratanárnő (osztrák-francia) 20 ISTROPO- LIS: Sólyom végveszélyben (amerikai) 17, 20 Training Day (ameri­kai) 15.30, 18, 20.30 Sex Pistols: Szenny és düh (angol-amerikai) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (osztrák-francia) 17.30, 20 Viliódzó fények (dán) 20.30 Csúcsformában 2 (amerikai) 17 Sötétkék világ (cseh) 18.30 Lázadók és szeretők (cseh) 17.30 Ottóka (cseh-angol) 18 Buena Vista Social Club (német) 20 Magá­nyosok (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Szörny Rt. (amerikai) 16, 18, 20 TATRA: The Plastic People of the Universe (cseh) 18 Paralel világok (cseh) 16, 20 CAPITOL: Training Day (amerikai) 15.30, 17.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 19.30 ÚSMEV: Sólyom végveszélyben (amerikai) 13.30, 16, 19 IMPULZ: Malena (olasz­amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Dögölj meg, drága Mona! (amerikai) 18 ÉR­SEKÚJVÁR - MIER: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai- új-zélandi) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Belphégor - A Louvre fantomja (francia) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Őszi visszatérés (cseh-görög) 17.30, 20 GYŐR PLAZA: Amélie csodálatos élete (francia-német) 20 Amerikai rap­szódia (amerikai-magyar) 18, 20.15 Angyali szemek (amerikai) 13.15, 15.30, 20 Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 14.30 Csajok a csúcson (német) 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 13.15 Csúcsformában 2. (amerikai) 19.45 Egy csodálatos elme (amerikai) 14.45, 17.30, 20.15 Ének a csodaszarvasról (magyar) 13.15 Fiúk az életemből (amerikai) 15.15, 17.45 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zé- landi) 13.45, 17, 20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-ame­rikai) 13.30,16.30 Kémjátszma (angol-amerikai) 20 Moulin Rouge (amerikai) 15.30 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Szörny Rt. (amerikai) 14, 16, 18 Valami Amerika (magyar) 17.45 Vanília égbolt (amerikai) 20 13 kísértet (amerikai) 14,16,18 Gondolatok Voigt Vilmos válogatott tanulmányainak a budapesti Universitas Kiadónál megjelent két kötetéről A folklórtól a folklorizmusig Történeti folklorisztikai tanulmányok Történeti folklorisztikai tanulmányok Voigt Vilmos a budapesti egyetem Folklore Tanszé­kének vezetője. Több mint négy évtizednyi oktató-kuta­tó munkájának eredménye tucatnyi önálló kötet és több száz tanulmány. Ennek a rendkívül gazdag és szerte­ágazó életműnek egy kis tö­redékét a budapesti Uni­versitas Kiadó az elmúlt években, két kötetbe gyűjtve, Történeti folklorisztikai ta­nulmányok alcímmel jelen­tette meg (Világnak kezdeté­től fogva. Budapest 2000, A folklórtól a folklorizmusig. Budapest 2001). LISZKA JÓZSEF A szóbanforgó köteteket lapozgat­va azon tűnődtem, hogy vajon hol lehetne egzakt módon utánanézni: a szerző valójában mennyit és hol publikált? Vannak ugyan kurrens magyar és nemzetközi néprajzi bib­liográfiák, amelyek névmutatójá­ból Voigt Vilmos neve már évtize­dek óta nem hiányzik, ám csak ezekből képtelenség lenne egy Voigt-bibliográfiát összeállítani. Hi­szen már csak a most bemutatásra kerülő kötetekbe felvett tanulmá­nyok megjelenési helyei is Szabad­kától Debrecenig, Budapesttől Ung- várig, Pécstől Nagykőrösig terjed­nek. S tudjuk, jelentek meg magyar nyelvű dolgozatai Újvidéken és Po­zsonyban, Komáromban és Szege­den, az Iskolakultúrában és a Ma­gyar Nyelvőrben, az Ethnographiá- ban és a Világosságban, az Iroda­lomtörténeti Közleményekben és az Irodalmi Szemlében. És ki tudja még hol mindenhol... S akkor még nem beszéltünk az idegen nyelve­ken megjelent írásairól! Nézzük azonban a most megjelent két válo­gatást. Mindkét összeállítás a szerző törté­neti-folklorisztikai munkáiból ad áttekintést (ezt azért kell hangsú­lyozni, mivel további köteteket le­hetne megtölteni Voigt Vilmos finnugrisztikai vagy éppen szemio­tikái tárgyú írásaival is). Voltakép­pen a második, átfogóbb cím (A folklórtól a folklorizmusig) érvé­nyes az elsőre is, azzal, hogy abban különféle folklórtematikák (első­sorban a népköltészet és a néphit kérdései) kaptak helyet és a folk- lorizmus kérdésköre kevésbé. Ezzel szemben a második kötet inkább a folklór felfedezését, gyűjtésének kezdeteit, a folklorisztika kialakulá­sát, továbbá a mai folklór jelensége­it, értelmezési lehetőségeit, illetve a folklorizmus megnyilvánulási for­máit, kutathatóságának szempont­jait tárgyalja. A két kötet dolgozatai a magyar ősvallás és a szibériai sá­mánizmus kérdéseinek taglalása és a május elseje hetvenes évekbeli budapesti megünneplésének doku­mentációja közt feszülő ívhez kap­csolódnak. Ebben a sorban olyan tematikájú dolgozatok olvasható­ak, mint egy - a szerző szerint - fel­tehetően kelta eredetű magyar szó­lás („ujjából szopta a tudást”), to­vábbá az id. Pieter Bruegel festmé­nyén látható németalföldi közmon­dások elemzése, valamint a gara­bonciás diák alakjának színpadi utóélete, a magyar folklór akkul- turációjának a kérdései. Képtelen­ség mindegyiket számba venni, így most csak a második kötet nyitódol­gozatára utalnék, amely a népköl­tészet magyarországi felfedezésé­nek kezdeteit tárgyalja. Már csak azért is érdekes ez számunkra, mi­vel az első, népdalok gyűjtésére buzdító magyar felhívás Pozsony­ban, A Magyar Hírmondó hasábjain - Révai Miklós kezdeményezésére - látott napvilágot 1782-ben. A felhí­vásnak konkrét, kézzelfogható eredménye ugyan nem ismeretes, mégis ekkortól szokás számítani a magyar népköltészet iránti érdeklő­dést, holott Révai még nem külön­böztette meg egymástól a nép- és műköltészetet. Erre valamivel ké­sőbb került sor. Kultsár István a 19. század első évtizedeiben két ízben (1811: Hazai s Külföldi Tudósítá­sok; 1818: Hasznos Mulatságok) is közreadott felhívást „a köznép dalainak” összegyűjtésére. Közben azonban - írja Voigt - „megtanul­tuk” a különbséget „mesék” és „népmesék” között. „Ekkor fedez­tük fel a magyar népköltészetet”. Van abban valami jelképes, hogy amíg a komáromi származású Kult­sár István két Pesten megjelenő lap­ban is a „köznép dalainak” össze­gyűjtésére buzdít (vélhetően elő­ször írva le ebben az összefüggés­ben a népdal szót), csaknem két év­század múltán, 1999-ben Voigt Vil­mos a Komáromban megjelenő Acta Etnologica Danubiana hasáb­jain a budapesti egyetem diákjai Ebben a pesszimizmusban hosszú távon mégis végte­len optimizmus lappang. farsangjának folklorisztikai leírá­sát, elemzését adja. A szerző az 1965 és 1999 között keletkezett dolgozatokat (össze­sen negyvenötöt) az eredeti meg­jelenés formájában adja közre az­zal, hogy általában utólagos, né­hány esetben újabb kistanulmány- nyal felérő megjegyzéseket fűz hozzájuk. Ezekben a keletkezés körülményeit és a szakirodalom újabb vonatkozásait tárja az olva­só elé. A tanulmányok, eredetileg bárhová is íródtak, magukon vise­lik az egyetemi oktató, a tanár ke­ze nyomát. Amellett, hogy egy-egy tudományos problémát tárgyal­nak, példák ezek az éppen felnövő és a mindenkori kutatónemzedé­kek számára. Az ember ambivalens érzésekkel teszi le a köteteket. Egyrészt öröm­teli esemény, hogy végre össze­gyűjtve is olvasható néhány tucat­nyi fontos, még ha a maga idejében - Voigt Vilmos szarkasztikus hu­morával élve - „hatástalannak” is bizonyult tanulmány. Másrészt a szerző mai megjegyzései, kom­mentárjai mindenre, csak derűlá­tásra nem sarkallják az olvasót. Az egykori megjelenés (vagy meg nem-jelenés) körülményeinek, a szerkesztők packázásainak az ecse­telése Csokonai Vitéz Mihály méla Tempefőijének alcímét juttatja az eszembe: „az is bolond, aki poétá­vá lesz Magyarországban” (poéta helyett persze szinte minden egyéb, nem „praktikus” hivatás - művész vagy pedagógus, illetve folklorista! - behelyettesíthető). És ebben a pesszimizmusban hosszú távon mégis végtelen optimizmus lappang: milyen óriási szerencse, hogy Csokonai figyelmeztetése el­lenére azóta (őt magát is beleért­ve!) hány „bolond” gazdagította maradandó művekkel a magyar (és ezáltal az európai) kultúrát, tudo­mányt! A második kötet tájékoztató utósza­vában amolyan óhajként veti fel a szerző, hogy „akár folytatása is le­hetne a mostani tanulmánykö­tetnek”. Az olvasó sem kívánhat en­nél többet. De kevesebbet sem. Holnap mutatja be a Furcsa pár című vígjátékot a Teátrum Polgári Társulás FELHÍVÁS A táj olás hagyományait elevenítik fel ELŐZETESÜNK Komárom. Újabb bemutatóra ké­szül a Teátrum Polgári Társulás: a Csókos asszony című operett után Neil Simon Furcsa pár című vígjáté­kát vitte színre. A társulás tavaly az­zal a nem titkolt szándékkal ala­kult, hogy felelevenítse a tájolás ha­gyományait, és azokba a kis falvak­ba is elvigye az egyes előadásokat, ahol nagy színpadi műveket nem lehet eljátszani. „Évek óta szomorú­an tapasztalom, hogy a Jókai Szín­ház felhagyott a tájolással - mond­ta Dráfi Mátyás, a társulás művé­szeti vezetője. - A nagyobb váro­sokba még csak-csak eljutunk, ám a falvakba szinte egyáltalán nem. A Bodrogközben talán harminc éve játszottunk utoljára. Tavaly Bártfa- fürdőn voltam gyógykezelésen, ahol nagyon sok magyar beutalt fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy miért nem látogatjuk már a falvakat. Bogarat ültettek a fülem­be, és Héger Rudi barátommal megalakítottuk ezt a társulást. Az első darabot mindenképpen közön- ségcsalogatónak szántuk, hiszen vissza kell szoktatni az embereket a színházlátogatásra. Érdekesség­ként említeném Bős példáját, ahol már az első alkalommal is szép szá­mú közönség előtt játszottunk, ám másodszor még a csillárokon is lóg-/ tak. Eddig több mint húsz község­ben adtuk elő a darabot, és nagyon jó érzéssel tölt el, hogy mindenütt visszavárnak bennünket.” A társu­lat tagjai, akik tulajdonképpen egy­Dráfi Mátyás, a Furcsa pár szín­padra állítója és egyik főszereplője (Dömötör Ede felvétele) egy produkcióra „szerződnek”, sza­badidejüket áldozzák fel a próbákra és a fellépésekre. A holnap bemutatásra kerülő da­rabról az egyik főszerepet alakító Boráros Imrét kérdeztük. „Nagy­szerűen megírt vígjátékról van szó, két olyan karakterszereppel, amely fantasztikus lehetőséget kínál az adott személyeket megformáló szí­nészek számára. A darab tulajdon­képpen egy elvált és egy válófélben lévő barátról szól, akik pókerparti ürügyén járnak össze, mígnem kö­zös lakásba költöznek. Egyikük, Fé­lix, zsémbes, sértődékeny megnyil­vánulásaival szinte már átveszi a fe­leség szerepét. A végén természete­sen minden jóra fordul, a szerző szavait idézve: házasságok jönnek, házasságok mennek, de egy póker­parti örök.” A premier - a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének támogatásá­val -19 órakor lesz a városi művelő­dési központ nagytermében. Borá­ros Imre és Dráfi Mátyás mellett Lel­kes Simonát, Mák Ildikót, Németh Istvánt, Takács Emődöt és Tóth Atti­lát láthatja a közönség. A darabot Dráfi Mátyás rendezte, (vkm) Nagykanizsa Megyei Jogú Városi Önkormányzata és a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház meghirdeti az V. Csengey Dénes Vers- és Pró­zamondó Versenyt. Célja, hogy fel­kutassa és nyilvánossághoz juttas­sa az anyaországban és a határon túli területeken azokat az amatőr versmondókat, akik magas művé­szi fokon tolmácsolják a magyar irodalom remekeit. A nevezés feltételei: Nevezni az egyetemes magyar iro­dalomból választott öt vers vagy öt prózai mű megnevezésével lehet, ifjúsági (14-18 év) és felnőtt kate­góriában. Egy-egy mű előadásá­nak időtartama nem haladhatja meg a 7 percet. (Műfordításokat nem fogad el a bizottság.) A döntő és a díjkiosztó gálaest ter­vezett időpontja: 2002. május 3-5. A döntő zsűrijében országosan is­mert, neves szakemberek vesznek részt, és arendezvényről televíziós felvétel is készül. A szlovákiai elődöntő helyszíne Udvard, időpontja március 12., 14 óra. Érdeklődni, illetve jelentkezni Kürthy Lajos versmondó-szerve- zőnél lehet a következő telefon­számokon: 035/6410-748, 0903/ 940-988. Voigt Vilmos Vo«1 Vil,nos . . 'V. • ' • Világnak kezdetétől fogva A folklórtól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom