Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-28 / 74. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 28. Felvidéki rocktúra a Klikkben Érsekújvár. Ma este a Felvidéki rocktúra keretében a Zero-G, a Dis­co Express, a Sonic Dolls és a Junkies együttes lép fel a Klikkben. Holnap az újvári amatőr bandáké lesz a színpad. Fellép a Memento, a Final Hour és a Black Jack. A diszkóban Jim Beam Party lesz, és Dj Czuczor és Dj Dudás house műsorral váija a nagyérdeműt, (-kis-) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Csipkerózsika csütörtök 19 Nabucco péntek 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus szupersztár cs. 17 Vérnász cs. 19 Elfelejtett álom cs. 19.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az igazság nevében (am.) cs., p. 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Bridget Jones naplója (ang.-am.) cs., p. 15.30, 17.30 Amélie csodálatos élete (fr.-ném.) cs., p. 20 MÚZEUM: Ezeregyéjsza­ka virága (ol.) cs. 19 ISTROPOLIS: Az igazság nevében (am.) cs., p. 15.30,18 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) cs., p. 15.30,18, 20.30 E. T., a földönkívüli (am.) cs., p. 13.30, 16, 18.30 Moulin Rouge(am.) cs., p. 17.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új- zél.) cs., p. 20.30 Kémjátszma (am.) cs., p. 15.30,18,20.30 CHARLIE CENTRUM: E. T., a földönkívüli (am.) cs., p. 16.30,18 Zongoratanár­nő (francia-osztrák) cs., p. 20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) cs., p. 18.30, 20.30 Buena Vista Social Club (ném.) cs., p. 21 Ellenséges terület (am.) cs., p. 18 Moulin Rouge (am.) es., p. 17.30 KASSA DRUZBA: Már megint egy dilis amcsi film (am.) cs., p. 16, 18, 20 TATRA: Buena Vista Social Club (ném.) cs., p. 17.30 A király táncol (fr.-belg.) cs., p. 20 CAPITOL: Az igazság nevében (am.) cs., p. 16, 18, 20 ÚSMEV: E. T., a földönkívüli (am.) cs., p. 13.45, 16 Kém­játszma (am.) cs., p. 18.15,20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Csúcsformában 2 (am.) cs., p. 19.30 KOMÁROM-TATRA: Egy csodálatos elme (am.) p. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Sólyom végveszélyben (am.) cs., p. 17,19.30 LÉVA - JUNI­OR: Hűdenség (svéd) cs. 16.30,19.30 Amerikai pite 2 (am.) p. 16.30 A pokolból (am.) p. 19 GALÁNTA - VMK: Állítsátok meg Cartert (am.) p. 17.30,20 KIRALYHELMEC - PRIVÁT Harry Potter és a böl­csek köve (ang.-am.) p. 15,18 GYŐR PLAZA: Álmok útján (am.) cs., p. 12, 14, 16, 18 Banditák (am.) cs. 17.30, 20 p. 17.30, 20, 22.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) cs., p. 11 Egy csodálatos elme (am.) cs. 20 p. 20, 22.30 E.T., a földönkívüli (am.) cs. 11,13.15,15.30,17.45, 20 p. 11,13.15,15.30, 17.45, 20, 22.15 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) cs., p. 20 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.l-am.) cs., p. 11, 14.30 Az igazság nevében (am.) cs. 13,15.15,20 p. 13,15.15,20,22.15 Kikép­zés (am.) cs., p. 17.30 Már megint egy dilis amcsi film (am.) cs. 12,14, 16.18.20 p. 12,14,16,18,20,22 A nagyon nagy ó (am.) cs. 11,13.15, 15.30.17.45.20 p. 11,13.15,15.30,17.45,20, 22.15 Ocean’s Eleven- Tripla vagy semmi (am.) cs., p. 11.30,13.15,15.30,17.45 Pán Péter - Visszatérés Sohaországba (am.) cs., p. 12,14,16,18 A pokolból (cseh- am.) cs. 12.30,15, 20 p. 12.30,15, 20, 22.30 Sólyom végveszélyben (am.) cs., p. 17.15 Szerelem utolsó vérig (magy.) cs., p. 20,22 Szörny Rt. (am.) cs., p. 12,14,16,18 Valami Amerika (magy.) cs.,p. 20 Szentkuthy Miklós-összeállítás a márciusi Forrásban Üdvözítő formátlanság FOLYÓIRATSZEMLE Szépirodalom, Szociográfia, Művé­szet - ezt olvashatjuk a Kecskeméten megjelenő Forrás címlapján. A fo­lyóiratot Fűzi László jegyzi, s talán nem tévedünk nagyot, ha azt állít­juk, a szociográfia és a szépiroda­lom között lavírozó folyóirat a jeles Németh László-kutató által nyerte el mai, sajátos arculatát. A 31. évfo­lyamot az erdélyi Bogdán László há­rom verse, a Zöld szemed, a Poprád; Az öreg Vörösmarty és a Szinbád a taligán című nyitja. A három verset a vajdasági Gion Nándor: Aranyat talált című regényének VII. része követi. Faludy György Szent Anna- tó címmel Orbán János Dénesnek, az erdélyi magyar irodalom (egyko­ri?) fenegyerekének ajánlja a ha­lálközeli állapotot tematizáló költe­ményét. Lázáry René Sándor 1891 és 1927 között (?) írt öt költeményét közli a lap. Tandori Dezsőnek, akitől a nyelv „tekergetése” sosem volt idegen, a Senkictöbbéc és a Semmi- többenc című verseit olvashatjuk. Az üdvözítő formádanság címmel a lap Szentkuthy Miklósról közöl rendkívül magas színvonalú össze­állítást. A blokkot az Amazonok Ró­mában vadászaton címmel Szent­kuthy 1974-ben íródott, kéziratban maradt regényrészlete nyílja. Feke­te J. József Az efemerség aktív utá­lata avagy a hipochondria epikus metaforái címmel közöl terjedelmes tanulmányt. Tóth Dezső Kedvenc Pessoa-utánérzéseim címmel Szent­kuthy naplójáról, s annak a szöveg beszélőjére gyakorolt hatásáról ír. Tompa Mária, a fentebb említett re­gény sajtó alá rendezője A porszem­től az Ándroméda-ködökig címmel közöl rövid visszaemlékezést, Bálint Péter pedig A jelentős és jelentékte­len című dolgozatában Szentkuthy történetszemléletéről értekezik. Nagy András Az ezredelő katedráli- sa címmel adja közre egy Szent- kuthy-kollokvium kapcsán elmon­dottbeszédét. Sáfrány Attila és Nagy Farkas Du­dás Erika - szövegeikkel a Szőrös Kő legutóbbi számában találkozha­tott az olvasó - szépprózai szöve­gekkel, szövegtöredékekkel idézik meg Szentkuthy Miklóst, Jász Atti­la, az Új Forrás szerkesztője pedig A frivolitások angyalának (egy újabb napja a Földön) című versével em­lékezik rá. Beke György Derzsi Sán­dor és Péter Jenő küldetését elemzi a második világháború alatti-utáni kusza romániai viszonyok között. Solt Kornél a klasszikusként el­könyvelt regények hibáiról osztja meg tapasztalatait, Alföldy Jenő pedig Vörösmarty Mihály névadási gyakorlatáról értekezik, (M) irigy­ségek címmel, (-ki-) A pedagógusnak elsősorban hiteles személyiségnek kell lennie, hinnie kell a munkájában, a szerepjátszás kizárt Panaszkodás helyett tetterő Simon Beáta és Attila diákjaik körében (Somogyi Tibor felvételei) Ezen a napon kicsit több szó esik a pedagógusokról, a ta­nítói mesterségről, a társa­dalom mintha így próbálná nyugtatgatni rossz lelkiisme­retét, amiért az év többi nap­ján sok esetben mostohán bánik azokkal a szakembe­rekkel, akik a gyermekek fel­készítését végzik nap mint nap az óvodákban és az isko­lákban. RÁCZ VINCE Tanítani műiden korban egész em­bert kívánt. A helyzet nem változott, ma is rengeteg akadályt kell leküz- denie annak, aki a pedagógusi pá­lyát választotta. Míg korábban fel­néztek a tanítóra, okos és művelt emberként tartották számon, aki­nek kikérték a véleményét fontos kérdésekben, mára jelentősen mó­dosult az emberek „pedagógus­képe”. Kevésbé becsülik a tudást, a pedagógusról pedig elsősorban mindenkinek az jut eszébe, hogy ke­veset keres, az emberek többsége sajnos csak a vastag pénztárcájú tár­sait tartja nagyra. Vajon mit jelent a mai világban tanítónak lenni, mivel kell számolnia annak, aki a katedrá­ra lép? Szolgálhatja-e az önmegva­lósítást a tanári pálya, nyújthat-e si­kerélményt? A mindennapi tevé­kenység során a kötelesség teljesíté­sén túl alkalom nyílik-e a szakmai előrelépésre, megőrizhető-e a kez­deti fiatalos lendület, a lelkesedés, kitart-e a tudás átadásának vágya és öröme, vagy feltétlenül a fásultság, a megkeseredés lesz úrrá a pedagó­gusokon az évek múltán, tapasztal­va a munkájuk gyakori eredményte­lenségét, a társadalom érdektelen­ségét a szakmájuk iránt. Ezekre a kérdésekre próbáltuk megtalálni a választ. Egy fiatal, energikus tanár­házaspárt faggattunk mindennapja­ikról, a tanári szerepről. Simon Beáta és férje Attila mindket­ten harmincas éveikben járó, gya­korló pedagógusok. Még az egyete­mi évek alatt ismerkedtek meg, két gyermekük van, Attila és Eszter. A tanárházaspár jelenleg a dunaszer- dahelyi Vámbéry Ármin Magyar Ta­nítási Nyelvű Gimnáziumban tanít. Attila 1989-ben, Beáta egy évvel ké­sőbb szerzett diplomát a Comenius Egyetem bölcsészkarán magyar-tör­ténelem szakon. Több mint egy évti­zede tanítanak tehát, Beáta főként magyar nyelvet és irodalmat, Attila pedig történelmet. A szakismeretek átadásán túl mi az, ami feladata kell, hogy legyen a pe­dagógusnak, kérdeztem a tanárhá­zaspártól, mi az, amire hivatottak a tanárok. A tárgyi ismeretek átadása csupán az egyik részét képezheti a tanár feladatkörének, ezenkívül ér­tékközvetítő szerepet is be kell tölte­nie. „A mai gyerekek teljesen más értékrendhez igazodva rendezőt be az életüket, mint az előző fiatal ge­nerációk tagjai, kamaszként eleve másként gondolkodnak a világról. Jellemzően még kialakulatlan az az értékskála, amely megalapozza szemléletüket és befolyásolja törek­véseiket. A tanárnak a helyes érték­rend kialakításában és megerősíté­sében van óriási szerepe, hozzá kell segítenie a gyereket ahhoz, hogy va­lós képet alakítson ki a világról, az emberi kapcsolatokról, az élet egé­széről - vallja szakmájáról Beáta. - Aki a tanári hivatásra vállalkozik, szem előtt kell tartama és egy percig sem szabad megfeledkeznie arról, hogy a pedagógusnak elsősorban hitelesnek kell lennie, tehát valóban hinnie kell abban, amit csinál. Nem színlelhet, nem állíthat valótlant, mert azt a gyerekek azonnal észre­veszik, és többé nem veszik komo­lyan az illető tanárt.” Ä pályaválasztáskor sokan amiatt döntenek a pedagógusi hivatás mel­lett, mert diákkorukban meghatáro­zó élményt jelentett számukra vala­melyik tanáruk, aki megkedveltette velük a tanári mesterséget. Ugyan­akkor a tanári pálya melletti döntést kényszerítő okok is kiválthatják. Szlovákiában a rendszerváltás előtti évtizedekben, így még a nyolcvanas években sem túl sok továbbtanulási lehetőség közül választhatott az, aki alapvetően humán érdeklődésű volt, történelemmel, illetve magyar nyelvvel és irodalommal szeretett volna foglalkozni. Ezek a célok szin­te kizárólag a tanári pálya révén vol­tak megvalósíthatóak. A szlovákiai magyar fiatal számára egyetlen le­hetőségként kínálkozott, hogy taná­ri szakra felvételizzen. „Gyerekként régész szerettem volna lenni - árul­ja el Simon Beáta -, a kincskeresés romantikája vonzott, felkutatni, ki­ásni a régmúltról tanúskodó tárgya­kat. Régész helyett végül is történe­lemtanár lettem.” Ha valódi kincskereső nem is vált Beátából, mindennapi munkája so­rán bőven nyílik alkalma kincseket elővarázsolni a gyermekek leikéből, egy érdeklődő tekintetet, egy jobb tanulmányi eredményt, amelyek a pedagógusszakma örömeit jelentik. Attila és Beáta mindketten olyan személyiségek, akik nem elégednek meg a tanári pálya nyújtotta lehető­ségekkel, a szőkébb értelemben vett tanítással, lelkesedésük és vállalko­zó kedvük minduntalan egyéb tevé­kenységekre is készteti őket. A mun­ka nem fejeződik be a délelőtti taní­tás végeztével. Beáta a Katedra-ver­seny elnevezésű tanulmányi ver­seny irodalommal foglalkozó fel­adatlapjait állítja össze havi rend­szerességgel, Attila a Katedra folyóirat rovatvezetőjeként is is­mert. Tagja egy polgári társulásnak is, amely magyarországi támogatá­sokat felhasználva tanévkezdéskor egyebek mellett könyvcsomagokkal segíti a magyar tannyelvű iskolába íratott felvidéki magyar gyerekeket. Simon Attila elnöke a szlovákiai ma­gyar történelemtanárok társaságá­nak. Neve tankönyvíróként is isme­rősen cseng. Hogyan merült fel a tankönyvírás ötlete, kérdezem tőle, mi készteti a gyakorló történelemta­nárt arra, hogy mintegy saját hasz­nálatra tankönyveket állítson össze. „Munkám során gyakran tapasztal­tam, hogy az általam használt tan­könyvek -módszertani és tartalmi szempontból egyaránt - nem felel­nek meg maradéktalanul a szüksé­ges követelményeknek, sok esetben meglehetősen hiányosak, pótlásra szorulnak - meséli Simon Attila -, az oktatás hatékonyságához nem mindig járulnak hozzá. Szükségét éreztem egy másfajta szemléletet érvényesítő, tartalmi vonatkozásai­ban megújult történelemtankönyv megírásának.” Lám az ember úgy segít magán, ahogy tud. Ha nem áll megfelelő minőségű tankönyv a rendelkezésére, önmaga próbálko­zik a hiány pótlásával. Feltéve, ha van hozzá elég indíttatás, kellő szintű szaktudás és vállalkozó kedv. Simon Attila esetében mindezen feltételek adottak voltak. A tan­könyvek, melyek megalkotásában részt vett, kiegészítő tankönyvek­ként szolgálnak az iskolákban. A visszajelzések alapján számos tanár alkalmazza őket mindennapi mun­kája során. A történelemtankönyv írójára óriási felelősség hárul, ami­kor az igazságok tárházából igazsá­gokat válogat ki, a tankönyv meg­szerkesztése éppen ezért rendkívüli szellemi erőkifejtést és körültekin­tést igényel. Kisebbségi helyzetben pedig kulcsfontosságú, hogy mi­lyen történelemkép rögzül a tanu­lókban, a magyarságtudatuk meny­nyire szilárdul meg. Mindezen ne­hézségek nem riasztották el Attilát a feladattól. Ha egy házaspár mindkét tagja azo­nos foglalkozást űz és egyazon munkahelyen dolgozik, felmerül a kérdés, vajon hogyan képesek kü­lönválasztani a magánéletüket és a munkával eltöltött időt. Simonék- nál ez nem jelent gondot, a kölcsö­nösen átszűrendő mindennapi problémák nem gátolják meg őket a munkában, illetve a pihenésben. A kikapcsolódást otthon főként a gye­rekekkel való foglalkozás, a közös kirándulás jelenti számukra. Attila ezenkívül szívesen jár szabadidejé­ben futballozni is, de mint tréfásan megjegyzi, egy jó sörnél nincs jobb lazítás az egész napi munka után. Mindketten kedvvel végzik felada­taikat, derűvel, a pedagógusok kö­rében gyakori panaszkodás mellő­zésével próbálnak helytállni a pá­lyájukon és a magánéletben. Ökumenikus egyházi műsor, Tavaszt hoz fürge szellő, Akárha élnél - édesanyák vallanak gyermekük elvesztéséről Ünnepi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ A húsvéti ünnepek alatt reggel nyolctól este hatig közvetítünk. Nagypénteken 8.30-kor Áldott fi­am, Szent Jézusom címmel ökume­nikus egyházi műsort közvetítünk. Kassai Gyula örösi lelkipásztor és Tóth László boldogfai esperes hir­detnek igét, majd Burián László ebedi esperes és alapiskolás hittano- sok idézik fel a nagypénteki esemé­nyeket. A 10 órai hírek után dr. Se­bők Károly nyugdíjas gyógyszerész beszél hivatásáról. 10.30-tól Cson­tos Vilmos és Kulcsár Ferenc megze­nésített verseit a Borostyán együttes adja elő. 10.50-kor a Tavasz hoz für­ge szellőt című irodalmi műsorban elhangzik egy-egy Dsida Jenő- és Szabó Lórinc-vers, meghallgathat­ják, mit írt Kosztolányi a szegények­ről. Vajkai Miklós három húsvéti versét mondja el. 11.30-tól az Akár­ha élnél című riportműsorban olyan édesanyák szólalnak meg, akik már átélték a legnagyobb fájdalmat, gyermekük elvesztését. A déli hírek után zenekari feldolgozásokat hal­lanak Banyák Istvántól és zeneka­rától. 13.05-kor portréműsor kez­dődik a galántai Szanyi Mária nép­rajzkutatóról, pedagógusról. Nagy­pénteki szokásokat, énekeket és imákat mutatunk be Nyitragesz- téről 13.30-tól. A14 órai hírek után megtudhatják, hogyan él a 92 éves giccei Kelemen Andor. 14.35-kor Kí­vánságműsor. 15.05-től a magyarul beszélő romáknak közvetítünk. A 16 órai hírek után a Magyar évszá­zadokban a magyarországi betyár- ságról lesz szó. Á Kilátóban Lampl Zsuzsa szociológus annak a felmé­résnek az eredményeiről beszél, amelyet tavaly végeztek a szlovákiai magyar fiatalok körében. 17.05-kor részleteket hallanak Bach Máté pas­siójából. A chicagói szimfonikuso­kat Solti György vezényli. Nagyszombaton a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal kezdünk 8 órakor. Szó lesz az MKP választási programjáról, Török Gábor polito­lógus a magyarországi parlamenti választások kimenetelét elemzi. Vendégünk lesz egy Izraelben ki­képzett testőr, megtudjuk, hová tüntették el a kassai Szent Vencel szobrot, és gyermekek mondják el, hogyan várják a húsvétot. 11 óra után orvosi tanácsadónkban a hosz- szú utazások egészségi kockázatá­ról hallanak. Honismereti soroza­tunkban az érsekújvári Kossuth-szo- bor történetével foglalkozunk. Fél tizenkettőkor a Hazai tükörben Sók- szelőcére látogatunk el. Irodalmi műsorunk, a Téka 13 órakor jelent­kezik. A téma a régi falu és a húsvét. Részlet hangzik el Szabó Pál regé­nyéből, és Turczel Lajos szülőfalujá­ba, Szálkára kalauzolja el a hallga­tót. A fél kettőkor kezdődő Keresd a nőt! című műsor elején a mellrák ri­zikófaktoraival és megelőzésével foglalkozunk. A műsor vendége Kol- tay Róbert színművész, akit egye­bek között a nőkről faggatunk. 15 órakor jelentkezik az Élő reménység című egyházi műsor, amelyben be­szélgetést hallhatnak a magyaror­szági Hospic szolgálatról, bemutat­juk a Farnadi Katolikus Közösséget, s arról is szólunk, miként lehet pasz- torációs szolgálatokat végezni a ve­gyes lakosságú területeken. Az egy­házi műsor után Tolnay Klári és Márkus László sanzonokat énekel. A 16 órai hírek után a Köszöntőt hallgathatják, majd a Napzártában összefoglaljuk a nap eseményeit. A húsvétvasámapi és húsvéthétfői műsorokról az Új Szó szombati szá­mában olvashatnak. (B. E.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom