Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-16 / 64. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 16. Megemlékezések a Zoboralján Nyitra/Nyitraújlak/Aranyosmarót. A Zoboralji Kulturális és Infor­mációs Központ, a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya, a Nyitra és Vidéke Célalap és az MKP Nyitrai Járási Elnöksége ma emlékezik meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. 10.30-kor a veresegyházi fúvószenekar ad koncertet a nyitrai sétáló­utcán, majd 14 órakor a városi temetőben megkoszorúzzák Erdősi Imre honvédpap sírját. 14 órakor Nyitraújlakon, Esterházy János jel­képes sírján, 16.30-kor pedig Aranyosmaróton Sinkovith János hon­védkapitány sírján helyezik el koszorúikat az ünnepség résztvevői. Este 18 órakor Nyitrán, a Zoboralji Kulturális és Információs Köz­pontban Dömötör Ede színházi fotóiból nyitnak kiállítást, vm FELHÍVÁS Szímő község önkormányzata, illetve az általa létrehozott kurató­rium ez év május 4-én, immár harmadik alkalommal ítéli oda a Jedlik Ányos-díjat. Ezt a díjat a természettudomány, valamint a társadalomtudomány területén kiemelkedő teljesítményt elért szlovákiai magyar szakemberek kapják. Javaslatot a díjra minden szlovákiai magyar tudományos és kulturális intézmény tehet, a végső döntést a kuratórium hozza meg. Kérünk minden intéz­ményt és szervezetet, éljen a lehetőséggel, hogy ebben az évben is a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó személyeket tudjuk díjaz­ni. A javaslatokat 2002. március 31-ig kérjük elküldeni Szímő köz­ségi hivatalába. Obecny úrad, 941 22 Zemné c. 268. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI: Csipkerózsika szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve sz. 19 Alice Csodaországban vasárnap 14,16.30 KIS SZÍNPAD: Kés a tyúkban sz. 19 Horror az erdészházban v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Galócza sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Oceans Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Más világ (fr.-sp.-am.) sz., if. 15.30, 17.30 Hűtlenség (svéd) sz., v. 20 MÚZEUM: Ez az én testem (ff.) sz., v. 19 ISTROPOLIS: Már megint egy dilis amcsi film (am.) sz., v. 17.30, 19.30 Más világ (fr.-sp.-am.) sz., v. 16,18,20 CHARLIE CENTRUM: Kiképzés (am.) sz., v. 20.30 Buena Vista Social Club (ném.) sz., v. 20 Kandahár (iráni-fr.) sz., v. 21 Vanília égbolt (am.) sz., v. 18.15 Corelli kapitány mandolinja (ang.-fr.-am.) sz., v. 17.45 KASSA DRUZBA: Állítsátok meg Cartert (am.) sz., v. 15.30,17.45,20 TAT­RA: Zongoratanárnő (osztrák-ff.) sz., v. 17, 20 CAPITOL: Oceans Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz., v. 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Blair Witch 2 (am.) sz., v. 19.30 NFG- 1-FILM: Lolita (am.) sz. 17.30 KOMÁROM - TATRA: Szörny Rt. (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Más világ (ff.-sp. -am.) sz., v. 17; 19.30 LÉVA - JUNIOR: Viliódzó fények (dán) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Belphégor - A Louvre fantomja (ff.) sz., v. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Doktor Szöszi (am.) sz., v. 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Az egyetlen (am.) sz., v. 18 GYŐR PLAZA: Álmok útján (am.) sz. 12, 14, 16, 18, 20, 22 v. 12, 14, 16, 18, 20 Angyali szemek (am.) sz., v. 15.45 Atlantisz - Az elveszett birodalom (am.) sz., v. 11.15 Banditák (am.) sz. 22.30 Csajok a csúcson (ném.) sz. 13.15, 15.15, 20, 22.30 v. 13.15, 15.15, 20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) sz., v. 11.45,13.45 Egy cso­dálatos elme (am.) sz. 17.30, 20, 22.30 v. 17.30, 20 Ének a csoda- szarvasról (magy.) sz., v. 11.30,13.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szö­vetsége (am.-új-zélandi) sz., v. 10.30,13.45,17,20.15 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 11,14 Hüvelyk Matyi (fr.) sz., v. 12, 14, 16 Imposztor (am.) sz. 18, 20, 22 v. 18, 20 Kiképzés (am.) sz. 17.15, 19.45, 22.15 v. 17.15, 19. Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Sólyom végve­szélyben (am.) sz. 11.30,14.15,17,19.45,22.30 v. 11.30,14.15,17, 19.45 Szerelem a végzeten (am.) sz. 18, 20,22 v. 18, 20 Koszorúzással kezdődik, könyvbemutatóval folytatódik Mától Kármán Napok ÚJ SZÓ-HÍR Losonc. Ma a Kármán-emlékmű megkoszorúzásával (időpomja 16.30) megkezdődik a Kármán Na­pok rendezvénysorozta. A koszorú­zást követő ünnepi műsornak a Vi­gadó színházterme ad otthont. Eb­ben többek között fellép a füleki fér­fikórus, a losonci női kamarakórus és a Kármán Színház. Ünnepi beszé­det mond Duray Miklós. Március 18-án a losonci Kármán Jó­zsef Alapiskola Kármán-termében délelőtt 10 órakor kezdődik a könyvkiadók és könyvterjesztők fó­ruma. A megnyitó után Dr. Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója az intézményt és tevé­kenységét mutatja be. Oroszné Ka­tona Anna a Salgótarjáni Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár igazgatója a magyarországi és£ határon túli ma­gyar könyvtárak együttműködési le­hetőségeiről, Zsok Gizella a Komá­romi Duna Menti Könyvtár igazga­tója a könyvtárak együttműködésé­ről és pályázati lehetőségekről tart előadást. Kora délután a Magyar Kulturális Központban rendezik meg a könyvkiadók és könyvterjesz­tők szakmai tanácskozását. Március 20-án a Magyar Kulturális Központ­ban Mit üzent Kossuth Lajos címmel Dr. Vígh Károly, történész tart elő­adást, amelynek részeként egy, a lo­sonci Kossuth-szobrot bemutató kis dokumentumkiállítás is megtekint­hető lesz. A rendezvénysorozat március 23-án, budapesti autó­busz-kirándulással ér véget, mely­nek résztvevői az Álmok álmodói - világraszóló magyarok című kiállí­tást tekintik meg. (P. J.) Grendel Lajos volt a Kiadói kora estek márciusi vendége a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Szép históriás szellemi estebéd Pozsony. Szellemi estebédet ígért - és nyújtott- szerdán a Kiadói kora estek házigazdá­jaként Roncsol László, a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában összegyűlt közönségnek. Az „étket“, Grendel Lajos Szép históriák című válogatott novelláskötetét, amely ta­valy jelent meg a Kalligram gondozásában, a „közétte­rem alkalmi főnökeként“ Tő- zsér Árpád tálalta fel a „főszakács“, azaz a szerző jelenlétében. MISLAY EDIT A véletlen (de talán nem is volt ez véletlen) úgy hozta, hogy a szer­zői-kiadói esten azok voltak jelen, akik annak idején, több mint há­rom évtizeddel ezelőtt Grendel La­jos első, közlésre érett novellája körül bábáskodtak.'Tőzsér Árpád szavai szerint kettős mulasztás jó­vátételére adott esélyt a rendez­vény: egyrészt Grendel Lajos tö­mören összefoglalt pályaképével Koncsol László a 'szlovákiai ma­gyar kritika mulasztását próbálta jóvátenni, másrészt Tőzsér arra vállalkozott, hogy a novellista Grendel Lajossal szemben fennálló adósságát rója le kérdéseivel és az ezekben megfogalmazott vélemé­nyével. A szlovákiai magyar kritika ugyan­is Grendelről máig alig vett tudo­mást, mondta Tőzsér, szinte még a létezését is elhallgatta, szemben azzal az elismeréssel, amelyet az író Magyarországon kapott. Ná­lunk Tőzsér Árpád hosszabb tanul­mányán kívül, amely az író első három regényével foglalkozott, alig jelent meg egy-két rövidebb írás a műveiről. „Én magam ott kö­vettem el mulasztást, mondta Tő­zsér, hogy a regényíró mellett nem vettem tudomást a novellista Grendelről.“ Pedig, mint megje­gyezte, a novellista Grendel ugyanolyan minőséget és tekin­télyt képvisel, mint a regényíró. Tőzsér Árpád kérdései nyomán a közönség azt is megtudhatta, hogy Grendel Lajos nem él semmi­féle „műszaki fortélyokkal“: egy­szerűen és hétköznapian jobb kéz­zel ír, legyen szó regényről vagy novelláról. A különbség annyi, hogy míg a regényírást kísérleti te­repnek tekinti, addig a novellaírás során inkább konzervatív, meg­próbál ragaszkodni egyfajta műfa­ji szigorúsághoz, fegyelmezett­séghez. A novellaírásban számára az a fontos, hogy legyen egy törté­net, amely azért több egy anekdo­tánál, s a történeten túlmutató je­lentése is van. Az igazi kihívást már a legelső megjelent, 1969- ben született A teniszlabda című novellája írásakor is az jelentette, hogyan lehet két, látszólag nehe­zen összeegyeztethető szempon­tot, az ún. realista és a realitáson túlmutató elemeket összehozni egy alkotáson belül. (Nem vélet­len, hogy a huszadik századi egye­sült államokbeli írók mellett a dél­amerikai mágikus realizmus kép­viselőit is a nagy kedvencei közé sorolja.) A regényben Grendel szerint nagyobb a manőverezési lehetőség, mert nincs meg benne az a szigorú fegyelem, amit a kis­próza követel. Á novellaírás kap­csán emlegetett konzervativizmus nyomán Tőzsér Árpád ellenvéle­ményének adott hangot: ő ugyan­is éppen a novellákkal kapcsolat­ban érzi úgy, hogy azokat egy „nyelvmegelőzött“ szerző írja, és inkább a regényíró Grendel Lajos a konzervatív, főként a Szakítások óta megjelent regényeit figyelem­be véve. A novelláról, mint műfaj­ról Tőzsér Árpád elmondta: neki meggyőződése, hogy a regényíró­kat tulajdonképpen mindig a drá­ma csábítja, ehhez írnak egy szi­nopszist, amelyből aztán végül novella születik. Vagyis a novella nem más, mint drámacsíra, nem véletlen tehát, hogy jó filmet vagy drámát csakis novella alapján le­het készíteni, regényből soha. A regény és a novella műfaji jegyeit és lehetőségeit elemezve Grendel Lajos annak a (szigorúan magán)- véleményének adott hangot, hogy a regény végül is „tisztátalan“ mű­faj, gondok vannak a származásá­val, profánul szólva zabigyerek az irodalomban, mert hiszen sok mindent bele lehet gyömöszölni - publicisztikát, filozófiát, szocioló­giát és még sorolhatnánk -, amit egy szonettbe vagy egy drámába nem lehet. „Nem tudom - mondta Grendel Lajos -, hogy a regény tud-e olyan művészileg értékes műfaj lenni, mint egy novella. A másik kérdés az, szükség van-e ar­ra, hogy ilyen tiszta regényt írjunk.“ Grendel szerint a regény elbír egyfajta kócosságot, fésület- lenséget, sőt, talán jót is tesz neki. Tőzsér Árpádnak a kitartó nyomo­zás ellenére sem sikerült az est fo­lyamán egyértelműen kiderítenie, hogy miként és milyen okból ma­radt ki annak idején az 1972-ben megjelent, az akkori fiatal nemze­déket bemutató Fekete szél című antológiából Grendel Lajos. Pedig az antológia szerkesztője, Duba Gyula és maga az író is megpróbált választ adni a kérdésre. Arra azon­ban fény derült, hogy miért vonul végig szinte vezérfonalként az író novelláin a gyilkosság, az öngyil­kosság motívuma, írók társaságában óhatatlanul szó­ba kerülnek a kritikusok is, s az irántuk táplált érzelmekről általá­ban vallani kell. Grendel Lajos azon írók (rendkívül népes) tábo­rába tartozik, akik finoman szólva nem kedvelik a kritikát és a kriti­kusokat. Ennek ellenére a hazai irodalom utóbbi korszaka legje­lentősebb eseményének éppen az új, fiatal kritikusnemzedék színre­lépését, tevékenységét tartja. Sok egyéb téma is terítékre került természetesen, a műhelytitkokról azonban ezúttal sem hullott le a le­pel. Persze, ki lehet próbálni a Grendel Lajos által alkalmazott ih­letszerzést, de azért ne lepődjön meg senki, ha a receptet követve mégsem születnek remekművek a keze alatt. A titok azért mégiscsak máshol van. Az irodalom visszavág című folyóirat szerkesztői számos fiatal író és költő alkotásának biztosítanak teret Folyóirat-bemutató a Vámbéryben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A Vámbéry Iro­dalmi Kávéházban tartották csü­törtök este a Vámbéry Polgári Tár­sulás és a Na’ conxypan Polgári Társulás közös szervezésében Az irodalom visszavág című magyar- országi irodalmi és kritikai folyó­irat bemutatóját. A Budapesten évente négy alkalommal, mintegy ezer példányban megjelenő művé­szeti orgánumot Tomkiss Tamás, Az irodalom visszavág, közkedvel­tebb nevén az IV főszerkesztője is­mertette. Az IV kezdetben az ELTE tanárképző karának irodalmi lapja volt, 1998-tól azonban független, országos terjesztésű folyóiratként jelenik meg. Tomkiss Tamás el­mondta, elsősorban fiatalokból áll az olvasótáboruk, mivel korábban a lap egyetemi fórumként vált is­mertté. Áz irodalom visszavág már címében is harcias szellemről és fi­atalos lendületről tesz tanúbizony­ságot. „Rengeteg túlértékelt szer­ző és mű szerepel a kortárs magyar irodalomban, melyben különféle érdekcsoportok próbálják meg akaratukat érvényesíteni. Éppen ezért mi arra törekszünk, hogy va­lós képet vázoljunk a mai magyar irodalomról, elfogulatlanul, az iro­dalmi szekértáboroktól lehetőleg elhatárolódva mutassuk be a kor­társ magyar művek általunk felfe­dezett értékeit, illetve publikációs lehetőséget biztosítsunk a tehetsé­ges pályakezdő alkotóknak is. A szerkesztőgárdánk elsősorban nem a nagynevű írók és költők, az úgynevezett befutott szerzők szá­mára kínál megjelenési lehetősé­get a lap hasábjain. Mind a mai na­pig egyébként underground folyó­iratként tartanak számon bennün­ket, egyebek mellett azért, mert nem illeszkedünk semmilyen kánonba.” - mondta el Tomkiss Tamás. Az irodalom visszavág fő­ként a szerzők és az irodalmi lapok kasztokba való betagozódása ellen kíván tiltakozni. A folyóirat szer­kesztőinek ezt a törekvését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szer­zőik körébe nem csak egy bizonyos tábor képviselői tartoznak. Külön figyelmet szentelnek a hatá­ron túli kortárs magyar irodalom­nak, azon belül is a fiatalabb nem­zedéknek, akik sorából ez ideig töb­bek között Pénzes Tímea és Fehér Kriszta szlovákiai magyar költők al­kotásait jelentették meg. Természe­tesen az idősebb generáció tagjai­nak neve is felbukkan időnként a folyóirat tartalomjegyzékében. A lap szerdahelyi bemutatóján Tomkiss Tamás főszerkesztő, Zelei Miklós és Demes Réka szerkesztők olvastak fel az IV-ben megjelent versek és prózák közül. A felolva­sóest végén Hodossy Gyula, a Lilium Aurum Kiadó igazgatója mondott zárszót. Az irodalom visszavág című folyó­irat a tervek szerint a Magyar Köz­társaság Kulturális Intézete és a Diákhálózat támogatásával meg­rendezendő Diákhét keretében Pozsonyban is bemutatkozik. A lap szerkesztői április 15-én a Kul­turális Intézetbe várják az érdek­lődőket. (érvé) (Somogyi Tibor felvétele) Nagyszámú közönség volt jelen a felolvasóesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom