Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-14 / 62. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 14. Gazdaság és fogyasztók Gémesi Károly, a VUNAR igazgatója: virtuális egyetemet alapítunk, ahol hazai és külföldi szakemberek fognak oktatni Lehetőség a Pozsonyi és a Nagyszombati kerület számára Kreativitás és innováció ötvözete Gémesi Károly: „Ne várjuk, hogy a kormány vagy más megoldja a problémánkat, fogjunk hozzá mi magunk." (A szerző felvétele) Az Érsekújvári járásban mintegy kétszáz, egyetemet végzett munkanélkülit tartanak nyilván. Többek között rajtuk is próbál segíteni a VUNAR Rt. regionális innovációs stratégiája, amelyről Gémesi Károllyal, az rt. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Két kulcsszavuk, a kreativitás és innováció, négy és fél éve „született”. A VUNAR Rt.-ben akkor kezdtek el projektumokat kidolgozni. Milyen fogadtatásra találtak? Kezdetben furcsán néztek ránk. Később azonban beigazolódott, hogy az, amit négy éve elkezdtünk, világviszonylatban is csúcs. Viszont ha egy jó ötletet túl korán publikálnak, ugyanolyan sorsra jut, mint a rossz ötlet. Ha megelőzi a korát, akkor nem kell. Állítólag nincs rá pénz. Ez azonban nem igaz, mert a projektumunk költLétrehozunk egy bizottságot a régió jelentős személyiségeiből. ségvetése ötmillió korona volt, s abból is a legnagyobb tételt az egyetemet végzett munkanélküliek anyagi támogatása jelentette. De ennyi se akadt. Gondoltuk, ha itt nincs rá pénz, van máshol. Brüsszel jutott eszünkbe. Mikor küldték be a projektumot? Jó egy éve. Az első hírt körülbelül fél év múlva kaptuk, hogy jónak találták. A beadványokat osztályozzák, és ahhoz, hogy továbbjusson, bizonyos pontszámot el kell érnie. Megítélik magát az ötletet, de azt is, hogy mennyire felel meg az EU kritériumainak, és hogy kinek milyen haszna származik belőle. Alapfeltétel, hogy legalább egy tagállambeli cég is részt vegyen a megvalósításban. Sikerült megfelelő partnert találniuk? Igen, méghozzá a számítógépes világhálón keresztül, a németországi Lübeck Technikzentrumot, továbbá az alsó-ausztriai regionális fejlesztési ügynökséget, az Eco Plus LTD-t és végül a hazai BIC Bratislava Kft.-t. Mi a projektum lényege? A hivatalos elnevezése „Regionális innovációs stratégia”, a rövidítése RIS. Az Európai Unió egyik mottója az, hogy a régiók fontos szerepet fognak játszani a kreativitást és innovációt támogató feltételek kialakításában, amelyek majd segíteni fogják a regionális szervezeteket, elsősorban a kis- és középvállalatokat, hogy merjenek kezdeményezni és újítani. Az alapötlet úgy szólt, hogy össze kell szedni a tehetséges fiatalokat a régióban, és a mi tapasztalt, idősebb kollégáinkkal együtt képezni őket. Ez alatt nem azt értem, hogy az egyetemen szerzett tudásukat elmélyítsék, hanem hogy elsajátítsák azt, amit ott nem tanultak meg. És itt a kulcsszó ismét a kreativitás. A cél: kreatív mérnököket, kreatív orvosokat, kreatív politikusokat neveim. Kinek a tulajdona az ötlet? A VUNAR-é meg a szerzőké. Az ötlet „szülei” a haszonból is részesednek. Azok az emberek, akik itt hasznot hoznak, legyenek gazdagok. Ha az ötlet teljesen új, szabadalmaztatni lehet, illetve levédetni. Tehát kialakulóban van egy ödetműhely és öüetbörze. Már fordultak hozzánk kéréssel kisvállalkozók, hogy adjunk nekik valamilyen ötletet. Gondolom, ezek a szolgáltatások nem ingyenesek, viszont a kezdő vállalkozónak rendszerint nincs pénze, hogy megvegye az ötletet. Mi felajánljuk segítségünket a vállalkozás beindításához és az anyagiak megszerzéséhez is. Nekünk is érdekünk, hogy a vállalkozó sikeres legyen, hogy bizonyos százalékkal részesedjünk a sikeréből. Ha az ötlet jó, pénzt is lehet rá szerezni, és a vállalkozás is jól megy. Hogyan fest ez majd a gyakorlatban? Az Európai Unió a költségek 75 százalékát fedezi. A többit nekünk kell előteremteni. Az egész projektum tizennégymillióba kerül, de ezen a német, az osztrák és a pozsonyi céggel osztozunk, mivel a megvalósításban ők is részt vesznek. Ezen a pénzen, német és osztrák segítséggel, létrehozunk egy virtuális egyetemet, ahol hazai és külföldi szakemberek oktatnak majd. Közvetlenül mellette pedig egy regionális fejlesztési központot, melynek a vállalkozásra alkalmas ötletek világra segítése és megvalósításának a támogatása lesz a feladata. A RIS az egyetlen szlovákiai projektum, amelyet az EU tavaly elfogadott. 2001. december 18-án írta alá az Európai Ha az ötlet teljesen új, szabadalmaztatni lehet, illetve levédetni. Unió bizottsága és a projekt koordinátora, vagyis az Érsekújvári VUNAR Rt. a projekt megoldásáról és közös finanszírozásáról szóló szerződést. Januárban megtartottuk első munkatalálkozónkat, s ezzel kezdetét vette az a harminckét hónapos időszak, amennyit a megoldásra kiszabott a bizottság. A projektum futamideje harminckét hónap. Az eltelt idő alatt mit végeztek el? Pontosan és részletesen kidolgozott munkaterv szerint dolgozunk, havonta jelentéseket kell adnunk Brüsszelbe. Létrehozunk egy bizottságot a régió jelentős személyiségeiből, továbbá egy felügyelő bizottságot, amely a projekt irányítását és teljesítését ellenőrzi szakmai és anyagi vonatkozásban, s végül az ebben a témában jeleskedő szakemberekből álló tanácsadó testületet. Szigorúan megszabták, mire használhatjuk fel a pénzt. A költségvetésen háromszor lehet változtatni, de nem emelni, hanem csak a tételek közt módosítani. A VUNAR-ból heten dolgoznak a projekten, és már három éve minden évben vettünk fel fiatalokat. Rákényszerülnek a mezőgazdasági szövetkezetek arra, hogy kiadják a jogosult személyeknek a vagyonrészjegyeket? Többszörösen megkárosított tulajdonosok ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Hamarosan első olvasatban a parlament elé kerül az a képviselői törvénytervezet, amelynek célja rákényszeríteni a szövetkezeteket a vagyonrészjegyek kiadására. Ezt egyébként egy korábbi keltezésű törvény már számukra előírta, ám mivel a jogszabályból a szankciókat kifelejtették, a szövetkezetek mintegy 70 százaléka „elfelejtette” teljesíteni kötelezettségét. A mostani törvénytervezetnek nem a szövetkezetek szétverése a célja, hanem az, hogy eleget tegyenek a 264/1995-ös Tt. számú törvénynek és végre kiadják a jogosult személyeknek, tehát a föld- tulajdonosoknak a vagyonrészjegyeket - magyarázta Peter Tatár, a tervezet egyik beterjesztője. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) képviselője a Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Szövetségének (ZVPAS) adataira hivatkozva kifejtette, hogy a szövetkezetek mintegy kétharmada nem tett eleget eme kötelezettségének. Pedig ez - sem adminisztratív, sem anyagi szempontból - különösebben nem igényes feladat - véli Tatár, aki már a 264/1995-ös törvényt sem tartja igazságosnak. A harmadik Meciar-kormány idején elfogadott jogszabály ugyanis lehetetlenné tette a szövetkezeti transzformáció befejezését, azt, hogy a jogosult személyek a 42/1992 Tt. számú törvény alapján - ha maguk akartak vállalkozásba kezdeni - kikérjék és pénzben, értékben, szolgáltatásokban esetleg munkában megkapják szövetkezeti vagyonrészüket. Az új törvény a szövetkezeti vagyonrészeket eltörölte, s mindössze arra kötelezte a mezőgazdasági tevéAz elfogadott törvény a szövetkezeti vagyonrészeket eltörölte. kenységet folytató szövetkezeteket, hogy a tényleges vagyon nominális értékének megfelelően 1996 végéig vagyonrészjegyeket adjanak ki, azaz bejelentsék a szükséges adatokat a pozsonyi értékpapírközpontba, amely az értékpapírokat, így a vagyonrészjegyeket is nyilvántartja. Az 1995- ös törvény - vallják ellenzői - legalizálta a szövetkezetek vagyonának kiszipolyozását, átmentését, amit az akkori alkotmánybíróság is szentesített. (Peter Tatár példaként hozta fel Csehországot, ahol a cseh kormány hasonló törekvését az alkotmánybíróság megsemmisítette.) Időközben sok szövetkezet megszűnt. Voltak köztük olyanok is, amelyek átalakultak, de olyanok is, amelyek azért szűntek meg, mert rosszul gazdálkodtak. Azonban a túlélők között is szép számmal vannak olyanok, amelyek fölösleges nyűgnek tartották a vagyonrészjegyek kiadását, mondván a törvény ennek elmulasztását úgysem szankcionálja. „Ezek a szövetkezetek nyíltan meglopták a jogos tulajdonosokat” - hangoztatta Tatár, rámutatva arra, hogy a részjegy-tulajdonosok például tulajdonuk értékének arányában részesülhetnek a szövetkezet nyereségéből, üzletelhetnek értékpapírjukkal, a cég felszámolása esetén pedig a maradék vagyonból részesülhetnek. Peter Tatár, Frantisek Sebej, Vladimír Palkó, Gyurovszky László és Stefan Slachta képviselők 2002 végéig hosszabbítanák meg a szövetkezetek, illetve jogutódjaik kötelezettségét a vagyonrészjegyek kiadására. A törvény megszegőit egyebek között azzal is sújtanák, hogy kizárnák őket az állami támogatásban részesülők köréből. Pavol Bottka, a szlovákiai földtulajdonosok és agrárvállalkozók érdekvédelmi szervezetének, a ZVPAS-nak az elnöke kifejtette kétségét, hogy Szlovákia az EU tagjává válhat anélkül, hogy e kérdést illetően rendet teremtsen. Rámutatott arra, hogy például Magyarország e téren is lényegeA szövetkezetek 70 százaléka „elfelejtette” teljesíteni kötelezettségét. sen előbbre tart. Tatár képviselő szerint reális az esélye annak, hogy ezt a törvénymódosítást a parlamenti többség elfogadja. (A kormány majd azután foglal állást a tervezettel kapcsolatban, hogy azt a törvényhozás első olvasatban elfogadja.) Szerinte kisebb az esélye annak, hogy a törvényhozás elfogadja másik tervezetüket, amely a földtörvénnyel kapcsolatos restitúció azon jogosult személyekre történő kibővítését javasolja, akik objektív okoknál fogja képtelenek voltak a törvényben meghatározott határidőn belül bizonyítani, hogy ténylegesen jogosultak a vagyonuk visszaadására, (-gyor) Pénz a Phare forrásából ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Akár néhány mülió koronás infrastrukturális támogatást is szerezhetnek önkormányzatok és nonprofit szervezetek a kormány- hivatal által kiírt pályázaton. A támogatást a Phare Határ menti Együttműködési Programja (CBC) által az osztrák határ mentére 1999-ben kötött szerződés keretében nyújtják - ennek megfelelően a Pozsonyi és a Nagyszombati kerületben működő szervezetek nyújthatnak be pályázatokat. A Phare CBC keretében háromféle pályázási lehetőség létezik. Az ún. nagyprojektumok legalább 2 millió eurós költségvetésű infrastrukturális beruházásokra érvényesek. Az ún. kisprojektumok ezzel ellentétben „emberek az emberekért” jelszóval különféle rendezvényeket, regionális tervek készítését és hasonló nonprofit akciókat jelentenek. A bevezetőben említett lehetőség azonban a harmadik, legritkább CBC pályázási forma: az ún. kis infrastrukturális projektumok támogatása. Ennek célja a határ menti helyi fejlesztési lehetőségeket segítő infrastrukturális beruházások támogatása. Ezek közé ezúttal a közlekedési infrastruktúrát, a vízvezetékeket, csatornázást, távközlést, távfűtőműveket, energetikai rendszereket és idegenforgalmi létesítmények felújítását sorolták be. A legfeljebb tíz hónap alatt megvalósítható projektumokat ön- kormányzatok (a kiírásban városi önkormányzatokat említenek), jogi személyek társulásai, szakmai szervezetek és kamarák, oktatási létesítmények, alapítványok és kormányon kívüli szervezetek adhatják be. A pályázati keretösszeg 500 000 euró (kb. 21 millió korona). Egy-egy projektumra 50 ezer és 300 ezer euró (2,1 millió és 12,6 millió korona) közti összeg adható. Fontos kritérium az is, hogy ebből a forrásból csak a beruházás legfeljebb 75 százaléka fedezhető. A kérvényezők a pályázatukat az interneten is megtalálható útmutatások alapján dolgozhatják ki (cím: www. government. gov. sk/ eu/tend re). Mivel ez egyszerű dolog, a kormányhivatali szokásoknak megfelelően árpilis 10-én információs találkozót tartanak az érdeklődők számára. Az eddigi tapasztalatok alapján ez az egyeden lehetőség közveüen konzultációra a pályázati kiírásról. A pályázatokat egyébként május 10-ig lehet beadni és a döntést júniusra ígérik, (tuba) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nincs veszélyben az államháztartás Pozsony. Az állami költségvetés kiadási és bevételi oldalán egyaránt tapasztalható rizikók ellenére az államháztartás hiányának idén nem szabadna meghaladnia a bruttó hazai termék 3,5 százalékát - állítja Brigita Schmögnerová, aki nemsokára átveszi az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának vezetését. A bevételi oldalon elsősorban a hozzáadottérték-adó esetében áll fenn a veszélye annak, hogy nem sikerül teljesíteni az eredetileg tervezett bevételeket. A kiadási oldalon a parlamenti képviselők teljesítheteüen követelései jelentenének problémát. (SITA) Elhanyagolt hazai fogyasztó véd el e m Pozsony. A Szlovák Fogyasztók Szövetségének 14 tanácsadó irodájánál tavaly 4258 panaszt vettek fel. Ezek 60%-a a lakásokat érintette. A fogyasztók által benyújtott panaszok mintegy 70%- ára sikerült megoldást találnia a szövetségnek. Az állam a tavalyi 1 millió korona helyett ugyan idén 2,8 millióval támogatta a fogyasztóvédelmi szervezeteket, azonban még ez is jelentősen elmarad a környező országokban nyújtott támogatásoktól. (SITA) További növekedés a GE Capitalnál Pozsony. A GE Capital Leasing tavaly 3469 új lízingszerződést kötött, ami az előző évhez képest 32 százalékkal több. A személyautók esetében összesen 648 milliós koronáért kötöttek lízinget, ami a 8. helyet biztosítja számukra a szlovák piacon. A használt gépkocsik lízingelésénél azonban ők a piacvezetők. Ezt a pozíciójukat idén is szeretnének megtartani, miközben 30 százalékos növekedésre számítanak. (SITA) Idén 135 milliós adósságtérítés Pozsony. Előzetes egyezség szerint Oroszország idén 135,2 millió dolláros tartozását térítené meg Szlovákiának. Az ösz- szegben Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár orosz kollégájával egyezett meg. Az idei évre előirányzott összegből 35,2 milliónyi még a tavalyi évre tervezett adósságtérítésből maradt fenn. (SITA) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAARFOLYAMOK Pénznem USA-dollár EMU-euró Japán jen (100) Svájci frank Angol font A legkedvezőbb valutavétel Árfolyam 49,29 43,01 38,11 29,24 68,99 Bank CSOB SLSP ÍSOB Banka Slovakia VÚB A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 47,05 Banka Slovakia EMU-euró 41,07 Banka Slovakia Japán jen (100) 36,52 PKB Svájci frank 28,01 Tatra banka Angol font 66,40 PKB Érvényes március 13-án. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 2002. március 14-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Árfolyam Valuta Árfob Valuta EMU - euró 41,981 Lengyel zloty 11,532 Angol font 67,727 Magyar forint (100) 17,107 Cseh korona 1,329 Svéd korona 4,597 Dán korona 5,649 Szlovén tollár (100) 18,783 Japán len (100) 37,009 Svájci frank 28,582 Kanadai dollár 30,265 USA-dollár 48,008
