Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám, hétfő

Cl Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 4. Reménykednek a szenvedők Kabul. Hó lepte be szomba­ton az afgán fővárost: a téli csapadék reményt önthet az elmúlt évtizedek törzsi hábo­rúi és a három éve pusztító szárazság miatt szenvedő or­szág éhínségtől elgyötört la­kóinak szívébe. (MTI) Merénylet Szomáliában Mogadishu. Robbanás volt a szombatra virradó éjszaka a Szomáliái miniszterelnök re­zidenciáján. Négyen megsé­rültek, de az épületben tar­tózkodó Hasan Absir Farah kormányfő sértetlen maradt. A Szomáliái ideiglenes kor­mány tagjainak védelmét megerősítették. A 2000-ben beiktatott kabinet csak a fő­város néhány kerületében tudja érvényesíteni döntéseit. Az ország többi része az egy­mással rivalizáló hadurak ke­zén van. (MTI) Öldöklés Nigériában Lagos. A hausza és a joruba etnikum tagjai szombat óta öl- döklik egymást a Nigéria gaz­dasági központjának számító Lagos külvárosában. A szem­tanúk szerint holttestek hever­nek mindenfelé, és fekete füst gomolyog az égre a felgyújtott házakból. A katonai diktatúra bukása (1999) óta már szám­talanszor tört ki hasonló etni­kai villongás Nigéria legnépe­sebb városában. (MTI) Bombayben egyhetes kezelés után kiengedték a kórházból a dalai lámát, aki azt mondta, úgy érzi, hogy helyreállt az egészsége (Képarchívum) Kimentett tengerészek London. Brit mentők egy kockázatos akcióban szom­baton kimentettek 17 francia halászt a Skócia partjainál kitört viharban sodródó ha­jójukról. Ezzel egy időben a brit parti őrség is kimentet­te egy orosz teherhajó 16 ten­gerészét Anglia délnyugati partjainál. (MTI) Békepártiak Arafatnál Rámalláh. Mintegy három­száz izraeli békepárti keres­te föl szombaton Jasszer Arafat palesztin elnököt a lezárt Rámalláhban. A zömmel fiatal izraeliek, akik a palesztinokkal való békét pártoló Taajus (Együttélés) szervezethez tartoznak, együtt meneteltek be a cisz- jordániai városba, dacolva a bejáratánál őrködő izraeli ka­tonákkal. Az intifáda kezdete óta első ízben fordult elő, hogy ilyen nagyszámú izraeli keresett fel egy palesztin ön- kormányzat alatti várost. Iz­raeli vendégeit köszöntve Arafat unokatestvéreknek ne­vezte az arabokat és a zsidó­kat, és hozzátette: „a blokád erőt ad nekünk, hogy megva­lósítsuk fő feladatunkat, a bé­ke elérését”. (MTI) Lord Robertson: a NATO európai tagjai katonailag aluldimenzionáltak, a nagyobb hadműveleteknél az Egyesült Államokra szorulnak Már a biztonságpolitikai értekezlet előestéjén megkezdődtek a globalizációellenes tüntetések a bajor főváros­ban. A rendőrség könnygázzal, vízágyúkkal is fellépett ellenük, sok tiltakozót letartóztatott. (Reuters-felvétel) Ütköztek a vélemények ÖSSZEFOGLALÓ München. Szombaton a szokásos­nál is szigorúbb óvintézkedések mellett kezdődött meg a 38. nem­zetközi biztonságpolitikai értekez­let Münchenben. A kétnapos ta­nácskozás súlyponti témái voltak: a NATO jövője, a nemzetközi terroriz­mus elleni küzdelem, Irak, Afga- nisztán és általában Közép-Ázsia. Már a konferencia előestéjén felosz­latott a bajor rendőrség két tiltott demonstrációt, letartóztatták a ta­nácskozás mintegy ötven ellenzőjét, és kétszáz tiltakozót előállítottak. A szombati megnyitón a 43 országból érkezett mintegy 400 résztvevőt a tanácskozást szervező Herbert Quandt Alapítvány elnöke, Horst Teltschik köszöntötte. Az USA nem tett le az iraki rezsim megdöntésé­nek szándékáról, s változatlanul szem előtt tartja Szíriát és Szudánt. Ez derült ki az amerikai felszólalás­ból: John McCain republikánus sze­nátor szerint az afganisztáni és iraki rezsimek megdöntésének „együttes példája valószínűleg rábírhatna a terrorizmust támogató államok kö­zül néhányat arra, hogy kiszálljanak az üzletből. Ezek az országok - pél­dául Szíria és Szudán - választhat­nak, és az az érdekük, hogy helye­sen válasszanak”. Iránt és Eszak-Ko- reát olyan lator rendszereknek ne­vezte, amelyekben néhány vezető túsza az egész nép, miközben a kor­mányzat ellenőrzés nélkül halmoz fel tömegpusztító fegyvereket. A részvevők közül többen nem értet­tek egyet a szenátorral, például Ru­dolf Schaping német védelmi mi­niszter azt mondta, hogy az iraki válság megoldásában a politikai eszközöket részesítené előnyben. Nagy érdeklődéssel várt felszólalá­sában George Robertson főtitkár síkraszállt a NATO jelentőségének fenntartása mellett, de figyelmez­tette az EU-t és Kanadát: ha nem ja­vítanak katonai képességeiken, az az USA-t az unilateralizmus felé so­dorhatja. Az USA és európai szövet­ségesei közötti nagy katonai klönbség, amely a koszovói és bosz­niai háború idején is megmutatko­zott, méginkább megnyilvánul a mostani terroristaellenes kampány során. (m, t) Felére csökkent a Reform Tömörülés támogatottsága Igen az együttműködésre Izrael helikoptereket vetett be Gázában - Sáron Washington előtt taktikázik Kétlépcsős béketerv Gáza/Jeruzsálem/Washingt on/New York. Izraeli heli­kopterek szombaton raké­tákkal lőtték a Gázai övezet­ben a palesztin tengeri rend­őrség főhadiszállását. Peresz külügyminiszter szerint a pa­lesztin fél érdeklődést mutat az általa felvázolt kétlépcsős béketerv iránt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli rakéták alaposan meg­rongálták a Deir el-Balah autonóm településen lévő vízirendőrségi épületet, amelyet azonban időben kiürítettek, így sérülés nem tör­tént. Az izraeli hadsereg közölte: a támadással visszavágott a paleszti­noknak, amiért tüzet nyitottak a Gázai övezetben lévő több őrposzt­jára. Tegnapra virradóra izraeli harcjárművek ismét behatoltak a Gázai övezet déli részén a Hán- Júnisz melletti palesztin autonóm területre. Az izraeli hadsereg nem adott felvilágosítást erről a műve­letről. Egy katonai szóvivő megje­gyezte viszont, hogy a gázai- egyiptomi határon lévő Rafah mel­lett palesztinok több tucat akna­gránátot lőttek ki egy izraeli kato­nai posztra, a Kfar Darom zsidó te­lepnél lévő katonai őrhely közelé­ben pedig bomba robbant. Az amerikai elnök ismét bírálta Arafatot, kevesellve az erőszak csil­lapítására tett erőfeszítéseit, mi­közben Washington közel-keleti kezdeményezései holtpontra jutot­tak. Erre reagálva a palesztin veze­tőség sajnálatát fejezte ki az MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád/Washington. Szom­baton is teljes volt a bizonytalanság a Pakisztánban elrabolt amerikai újságíró, Dániel Pearl sorsát illető­en. A CNN amerikai hírtelevízió szerint állítólagos fogva tartói - kö­zép-európai idő szerint szombat hajnalban - elektronikus levélben azt közölték, hogy megölték túszu­kat. A pakisztáni rendőrség a szombatra virradó éjszaka több száz emberét mozgósítva átkutatta Karacsi 300 temetőjét, de nem ta­lált olyan nyomot, amely megerősí­tette volna az újságíró halálhírét. Pearl fogva tartói a levélben azt ál­lították, hogy az újságíró holttestét egy temetőben hagyták. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője csupán annyit közölt, amerikai- palesztin viszonyban az utóbbi két hét folyamán kialakult feszültség miatt. A palesztin kabi­net, valamint a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet végrehajtó bi­zottsága tagjaiból álló testület a hétvégén Rámalláhban, Jasszer Arafat elnök vezette ülésén abban látta e feszültség okát, hogy egyes amerikai tisztségviselők „átvették az izraeli vádakat. A palesztin ve­zetőség élesen elítélte a Jeruzsá­lem biztonsági rendszerének meg­erősítésére irányuló izraeli tervet. A közlemény szerint az izraeliek új berlini falat akarnak építeni Jeru­zsálemben. Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter szerint a palesztin fél érdeklő­dést mutat az általa felvázolt két­lépcsős béketerv iránt. Ezt Ahmed Koréi palesztin parlamenti elnök­kel folytatott New York-i megbe­Peresz: még az izraeli kormány sem döntött e terv elfogadásáról. szélése után jelentette be újságírók előtt, de hozzátette, hogy nem álla­podtak meg semmiben. Egyébként még az izraeli kormány sem dön­tött e terv elfogadásáról. Peresz el­mondta: a rendezés első lépése­ként a palesztinok elismernék Izra­el államot, Izrael pedig elismerné a palesztin államot. Az első szakasz­ban még nem állapítanák meg a palesztin állam határait, s nem ol­danák meg sem Jeruzsálem, sem pedig a palesztin menekültek prob­lémáját. Ezekkel a kérdésekkel hogy Washington nem tudja meg­erősíteni a CNN hírét. A szóvivő úgy vélte, hogy álhír lehetett az elektronikus levélben, amit azzal magyarázott, hogy az üzenetet - a korábbiaktól eltérően - nem juttat­ták el a pakisztáni sajtóhoz, illetve az emberrablók nem küldtek fény­képet Pearl holttestéről. Tegnapra kiderült: indokolt volt ez a feltéte­lezés, ugyanis a pakisztáni rendőr­ség őrizetbe vett három embert, akik e-mailen és telefonon üzene­teket küldtek az elrabolt újságíró­ról, illetve követeléseket támasztot­tak szabadon bocsátásával kapcso­latban. Moinuddin Haider pakisz­táni belügyminiszter azt közölte, hogy sikerült azonosítani és elfogni azt a férfit, aki pénteken felhívta az USA karacsi főkonzulátusát, és két­millió dollár váltságdíjat követelt. csak a második szakaszban foglal­koznának. Izrael elvben elfogadná, hogy a palesztin állam határainak megállapításához azok az ENSZ- határozatok szolgáljanak alapul, amelyek felszólították Izraelt az 1967-es és 1973-as izraeli-arab há­borúkban elfoglalt területek kiürí­tésére. Az izraeli kormányfő csütörtöki washingtoni tárgyalásai előtt felte­hetően pozíciójavítási kísérletnek szánta múlt szerdai váratlan talál­kozóját a palesztin hatóság három prominens képviselőjével, s ez a gesztusa is azt szolgálja, hogy éket verjen a Palesztin Hatóság elnöke, Jasszer Arafat és legközelebbi munkatársai közé. A párizsi Le Fi­garo megjegyzi, hogy a meglepe­tést keltő találkozó híre pont aznap látott napvilágot az izraeli sajtó­ban, amikor a Maariv azt idézte az 1982-es bejrúti hadjárat egykori hadügyminiszterétől, Ariel Sa- rontól, mennyire sajnálja, hogy an­nak idején nem ölték meg Arafatot. A három palesztin vezető személyi­ség jeruzsálemi meghívása mögött nehéz nem látni azt az izraeli szán­dékot, amely a washingtoni vizit küszöbén bizonyítani kívánná, hogy Sáron hajlandó a párbeszéd felvételére, de Arafatnál alkalma­sabb tárgyalópartnereket keres. Vi­szont aligha hihető, hogy a rangos palesztin illetékesek Arafat tudta és beleegyezése nélkül vállalkoz­tak volna az eszmecserére. Sáron egy tegnapi interjújában pedig azt nyilatkozta, hogy a béke érdeké­ben hajlandó lenne az Izrael szá­mára mindenképpen fájdalmas te­rületi engedményekre is. Továbbá horogra kerültek azoknak az e-maileknek a szerzői is, ame­lyek a The Wall Street Journal és más külföldi lapok szerkesztőségé­be érkeztek, és Pearl halálhírét kö­zölték. Az őrizetbe vett személyek pakisztáni állampolgárok, s a mi­niszter szerint egyikük sem tagja semmiféle muzulmán szélsőséges csoportnak. Kihallgatásukban részt vesznek az FBI munkatársai is. A pakisztáni rendőrség közben megállapította: csak ostoba tréfa, ugratás volt az a szombati e-mail, amelynek elküldője egy talányos félmondatot üzent a pakisztáni tö­megtájékoztató eszközöknek. Ar­ról szólt az üzenet, hogy Pearl „ta­lán életben van még”. Az elektroni­kus üzenetet egy karacsi serdülő fiú küldte, és csupán ugratni akar­ta az újságírókat és a nyomozókat. Bukarest. Elsöprő többséggel hagy­ta jóvá szombaton a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség és a kor­mányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) újabb együttműködési megállapodását az RMDSZ legfon­tosabb vezető testületé. Az RMDSZ belső parlamentjének számító Szö­vetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén név szerinti szavazással döntöttek a hét elején kötött megállapodás jóváhagyásá­ról. A kormánypárttal való együtt­működés mellett 78-an, ellene li­en szavaztak. Az együttműködés el­len alapvetően a Reform Tömörülés (RT) nevű platform képviselői fog­laltak állást. Véleményük szerint az RMDSZ 1996 óta feladta a romániai magyar közösség alapvető céljáért folytatott küzdelmet, az autonómia követelését, továbbá feladta az önál­ÖSSZEFOGLALÓ New York/Prága. Václav Klaus, a cseh képviselőház és az ellenzéki Polgári Demokrata Párt (ODS) el­nöke az idén nem vesz részt a Világ- gazdasági Fórumon, amelyre a sváj­ci Davos helyett az idén New York­ban került sor. Klaus nem volt haj­landó kommentálni, hogy őt, a világ legbefolyásosabb politikusait, gaz­dasági szakértőit, pénzembereit és vállalkozóit tömörítő „davosi elit­klub” eddigi elmaradhatatlan tagját nem hívták meg New Yorkba. Klaus mind ez ideig presztízskérdésnek tartotta Vüággazdasági Fórumon való részvételt, gyakran hivatkozott is rá nyilatkozataiban, cikkeiben. A közelmúltban viszont már azt mondta, azzal, hogy az idén New Yorkban tartják, a Fórum a „tucattalálkozók szintjére süllyed”. Egyébként az antiglobalisták szer­vezte tüntetések és rendkívüli biz­tonsági intézkedések mellett zajlott MTFHÍR Bagdad. Összesen 45 olajkút fúrásá­ra kapott az iraki államtól megbí­zást az orosz Zarubezsnyeft olajvál­lalat-jelentette az iraki sajtó, amely szerint a megbízáshoz az ENSZ is hozzájárult. A kirkuki olajmezőn végzik majd a fúrásokat, a munkák kezdésének még nincs konkrét idő­pontja. Irak délebbi részein ugyan­akkor kínaiak kezdenek majd fúrni ló külpolitikát is, amivel hamis meg­nyugtató üzenetet küld a Nyugatnak a romániai magyarság helyzetéről. Az RT képviselőjének véleményét az SZKT nagy többsége elutasítot­ta. Az elmúlt évek vitáiban az SZKT ülésem a fontos politikai kérdések­ről tartott szavazáson az RT által képviselt irányvonalat rendszere­sen a szövetségi képviselők mintegy harmada támadta. Az RT támoga­tottsága most ennek a felére csök­kent. Markó Béla, az RMDSZ elnö­ke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetség 1996-ig a politikai célo­kat, követeléseket kidolgozó és megfogalmazó deklaratív politikát folytatott. 1996 óta áttért a megfo­galmazott célok elérését szolgáló gyakorlati cselekvés politikájára. Örömmel állapította meg, hogy az RMDSZ nagy többsége a cselekvés politikájában az együttműködés stratégiáját támogatja. a hét végén a New York-i rendez­vény. Egyik érdekes mozzanata az volt, hogy az orosz miniszterelnök a Fórumon kijelentette: országa az olajellátás korlátozását magára néz­ve nem tartja hosszú távú program­nak, ellenkezőleg, távlatilag növelni szeremé termelését, erősíteni az orosz jelenlétet a nyersolaj világpia­cán. Mihail Kaszjanov közölte, hogy semmiféle megállapodást nem írtak alá termelési kérdésekben az OPEC- kel, csupán konzultációkat folytat­tak, s bizonyos mértékű együttmű­ködésről is szó van. Emlékezetes: ennek értelmében vállalta Oroszor­szág, hogy az idei év első három hó­napjában olajkivitelét napi 150 ezer hordóval mérsékli. Az OPEC főtitká­ra is utalt arra, hogy a termelési kvóták módosítását nem látja szük­ségesnek, és túlzónak minősítette azokat a sajtójelentéseket, melyek szerint Oroszország visszakozna el­ső negyedévi 150 ezer hordós ex­portcsökkentési vállalásától, (m, t) olaj után, ők első ízben kaptak ilyen megbízást. A Zarubezsnyeft az ugyancsak orosz Tatnyeft társaság­gal kezdi meg az iraki olaj kiaknázá­sát, egy 8 millió dolláros megbízás keretében. Egyébként a Tatnyeft már tavaly kezdett olaj után fúrni Irakban. Külföldi vállalatok nem vé­geztek üyen tevékenységet az or­szágban, legalább is az 1990-ben az ország ellen bevezetett gazdaság szankciók életbe lépése óta. Semmi biztosat nem lehet tudni a Pakisztánban elrabolt amerikai újságíróról Tréfás kedvű pakisztáni kamasz Moszkva növelni akarja a kőolaj-kitermelést Klaus nem kommentál Az ENSZ is hozzájárult a bagdadi megbízáshoz Orosz kútfúrás Irakban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom