Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám, hétfő

, ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 4. Közélet 5 Gyurovszky László: az SDL csak azt teheti, hogy összefog az ellenzékkel, és megbuktatja a kormányt... Magvasi a barátainak dolgozik A baloldal miniszterei és kép­viselői korábban támogatták a gázművek.49 %-os rész­vénycsomagjának nemzetközi versenytárgyaláson történő eladását. Az SDL a 49-et hirte­len 24-re csökkentené, és 25 százaléknyi részvényt egyene­sen a Szociális Biztosítónak adna. Gyurovszky László MKP-képviselő szerint ez azt jelentené, hogy Peter Magvasi szociálisügyi miniszter a Szo­ciális Biztosító igazgagtóta- nácsának az elnökeként irá­nyítaná a gázmüveket. SZENTGÁLI ANIKÓ Képviselő úr, ön úgy fogalmazott, hogy a baloldal javaslata azért is kivitelezhetetlen, mert nem egy­értelmű, hogyan ruháznák a 25 százaléknyi részvénycsomagot a Szociális Biztosítóra. Igen, mert állami tulajdont nem le­het egyszerű kormányrendelettel átruházni egy nem állami szervre. Állami tulajdont csak a nagyprivati­zációs törvény értelmében lehet el­adni, esetleg át lehet ruházni egy másik állami szervre. Ön azt is mondta, hogy Peter Magvasi szociálisügyi miniszter számára nem is a nyugdíjrefor­mon van a lényeg, hanem hogy a választások után befolyásos funkcióban maradhasson. Ho­gyan maradhat Magvasi a Szociá­lis Biztosító elnöke? Ez a funkciója nem maradhat meg, ha nem marad szociálisügyi minisz­ter, de az igazgatótanács egy-egy harmada a kormány, a szakszerve­zet és a munkaadók tagjaiból áll össze. Tehát semmi akadálya an­nak, hogy Magvasi a választások után visszatérjen oda, ahol a politi­kai karrierje előtt volt, azaz a mun­kaadók szövetségébe. Az ott betöl­tött posztjából adódóan irányítaná a gázmüveket. Önmagában nem az a legnagyobb probléma, hogy ő irá­nyítaná, hanem az, hogy ezt a nem­zetközi'tárgyalás jelenlegi szakaszá­ban nem lehet, illetve csak úgy lehet megcsinálni, ha az egész tendert le­állítjuk. Vagyis a mostani megbíza­tási időszakban a gázmüveket már nem magánosítanánk. Ezért a bal­» Állami tulajdont r nem lehet egyszerű kormányrendelettel át­ruházni egy nem ál- lami szervre. oldal javaslata nem a tender meg­változtatásáról szól, hanem hogy az SPP maradjon állami tulajdonban. Pavol Koncos szerdán elhatárolta magát Magvasi kijelentésétől, mely szerint az SDE akár a kor­mányból is kilép az SPP miatt. El­képzelhetőnek tartja, hogy Mag­vasit személyes ambíciók fűtik? Igen. De az is lehet, hogy a munka­adók és munkavállalók, a gyárosok „A baloldal javaslata nem a tender megváltoztatásáról szol, hanem ar­ról, hogy az SPP maradjon állami tulajdonban" (Képarchívum) és a szakszervezetek szövetsége próbálja megkaparintani a részvé­nyek 25 százalékát. Konkrétan kik? Például a vágsellyei Duslo, a Tatrasvit, a VSZ és az ország más nagyválallatainak igazgatói. Vagyis azoknak a kezébe kerülne a rész­vénycsomag, akik vásárolnak a gáz­müvektől. Nincs jó tapasztalatunk a szakszervezetek pénzügyi tevé­kenységével, hiszen a Devín Bankot is a szakszervezetek hozták létre, a bukás pillanatában még mindig tíz- százalékos tulajdonrészük volt a pénzitézményben. És egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a szakszerve­zet sikeresen védené a kisemberek érdekeit a vállalkozásaik során. Ezért nevezte gazdasági kaland­nak a baloldali elképzelést? Igen. Ha Magvasi számára valóban a szociális reform lenne a legfonto­sabb - merthogy ezzel indokolja a javaslatot -, akkor arra törekedne, hogy a reformról szóló törvény a parlamentbe kerüljön, illetve hogy jogszabály kötelezze a kormányt: a privatizációs bevételek jelentős ré­szét a szociális reformra kell fordíta­nia. Ezzel szemben ő saját maga és barátai számára akarja megszerezni a részvényeket. Talán mégsem csak Magvasiról és köréről van szó, mert bár Koncos elhatárolta magát tőle, az alapja­vaslatot - a magánosítás megvál­toztatását - szerdán hivatalosan a koalíciós tanács elé terjesztette, és most két hétig kétoldalúan tár­gyalnak róla. Többször elhang­zott: a magánosítást nem lehet megváltoztatni. Akkor miről fog­nak tárgyalni? Csak időt akarnak nyerni? Vagy megpróbálják jobb belátásra bírni Koncosékat? A tender folyik, a tárgyalásoknak pedig van értelmük, hiszen az SDE a kormánykoalíció része, és ha van valamilyen javaslata, akkor azzal foglalkozni kell. Hangsúlyozom, a privatizáció legitim parlamenti és kormányzati döntéseken alapul, ezért nem értek egyet azzal, hogy most időhúzási taktikáról van szó. Á baloldalnak nincs lehetősége meg­változtatni a döntést, mert a kor­mányban nincs többsége. A magánosítás menetén csak a kabi­net módosíthat. Az SDE csak azt te­heti, hogy összefog az ellenzékkel, és megbuktatja a kormányt... ... vagy megváltoztalja a nagypri­vatizációról szóló jogszabályt. Erre kevés lehetősége van. Ugyanis mire ez a módosító tervezet képvi­selői indítványként bekerülne a par­lamentbe és mire megtárgyalnánk, addigra a magánosítás lezárulna. Gyakorlatilag ez az út nem járható. És Robert Fico javaslata? Ő olyan alkotmánytörvényt emlegetett, mely szerint nem a kormány, ha­nem a parlament döntene a magánosításról. Erre is az érvényes, amit az imént mondtam. Időben nem lehet elfo­gadni úgy, hogy megelőzze a priva­tizációs döntést. Ha pedig megszü­letik a privatizációs döntés, azt al­kotmánytörvénnyel sem lehet meg­változtatni. Mindkét javaslat nem több szócséplésnél. Tehát marad a kormány megbuk­tatása. A jelenlegi felmérések sze­rint az SDE még a parlamentbe se jutna, ha most lennének a válasz­tások, ezért ha valaki a kilépés gondolatával kacérkodik, annak nagyon nyomós okai lehetnek. Talán valaki „megvásárolhatta” a magánosítás leállítását szorgal­mazókat. Ez kinek állhat az érde­kében? Egyértelműen a jelenlegi ellenzék­nek és annak a vállalati lobbicso­portnak, melyet Magvasi korábbi orgánuma, a munkaadók szövetsé­ge testesít meg. A kormányfő szerint ugyanazok­ról van szó, akik a Ducky-váltók mögött álltak, és ezért fennáll a veszély, hogy ismét hasonló vál­tókat adnak ki. Erről nincs információm. Rudolf Schsuter is megpróbált a maga módján bekapcsolódni a gázmüvekről folyó vitába, éspe­dig - a csehországi példából nem tanulva - javasolta az eladási ár alsó határának megszabását. Ön ezt miért nem tartja jó ötletnek? Semmüyen adminisztratív döntés­sel, mesterségesen nem lehet meg­határozni a helyes árat. Az ár, mely nyilvános és szabad versenyben születik, mindig a kereslet és a kíná­lat alapján alakul ki, azaz attól függ, hogy az adott pülanatban ki hajlan­dó az áruért többet fizetni. A vásár­ló természetesen először felméri, hogy befektetése mennyi idő alatt térül meg, vagy hogy megtérül-e egyáltalán. Ha a kormány nagyon alacsony árat szab, akkor a kínált ár is kevés lesz, és az országot veszte­ség éri. Ha túl magas az ár, akkor a vásárló bizonyos előnyöket fog kö­vetelni, például a monopolhelyzet megőrzését, az idegen beszállítók bejövetelének törvényes megtiltását és az áremelések lehetőségét, hogy Semmilyen admi- ~ nisztratív döntés­sel, mesterségesen nem lehet meghatározni . . a helyes árat. \\ a befektetett pénz visszatérüljön. Vagyis végső soron a lakosságnak kellene a zsebébe nyúlnia. Ezért a kormány most csak azt teheti, hogy az ajánlatok megtétele után meg­vizsgálja, azok összhangban van- nak-e az elvárásokkal. Ha kevésnek találja a kínált árat, felszólíthatja az első három érdeklődőt, hogy módo­sítson ajánlatán. Ez történt a Trans- petrol esetében is, és a felszólítás után a beruházók körülbelül tízmil­lió dollárral emelték az árakat. Ez járható út, de előre megszabni az árat rossz megoldás. Robert Fico javasolta, hogy a gáz­művek magánosításáról népsza­vazást íijanak ki, a parlament el­vetette indítványát. Önnek mi a véleménye a referendumról? Erről a témáról már két népszava­zás volt Szlovákiában. Az elsőt Lupták kezdeményezte, és még sa­ját maga sem vett rajta részt, csak a lakosság 5 %-a járult az urnákhoz. A második is sikertelen volt, tehát nincs érdeklődés az iránt, hogy ezt a kérdést népszavazással oldják meg. Ráadásul a referendumnak csak a döntés meghozatala előtt van értel­me. Fico csak a saját népszerűségét próbálja növelni. Választások döntik majd el, ki vezeti az SDKÚ listáját Egyelőre Dzurinda az egyetlen jelölt Csak a szakszervezeteknek felel meg a törvény Nem támogatj a a baloldal a módosítást SITA-HÍR Pozsony. Mikulás Dzurinda párt­elnök nem akar megmérettetés nélkül az Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) listaveze­tőjévé válni a közelgő parlamenti választásokon. Visszautasította ez­zel a pártvezetés által felajánlott lehetőséget, mely választások nél­kül is biztosította volna számára ezt a helyet. A listavezető személye a márciusban tartandó belső vá­lasztáson dől el. Mikulás Dzu- rindán kívül más még nem jelezte, hogy vállalná ezt a posztot. Az SDKÚ Központi Tanácsa a hét vé­gén döntött arról is, hogy a párt képviselőjelöltjeit csak részben vá­laszthatja meg a párttagság, 15 képviselőjelöltet ugyanis az SDKÚ Elnöksége jelöl ki, mondta Ivan Simko párttitkár. Közülük négyen közvetlenül a listavezető mögé ke­rülnek, az alsóbb helyeket válta­kozva tölthetik majd be az elnök­ség által javasolt és a belső válasz­tásokon győztes képviselőjelöltek. A képviselőjelöltek megválasztá­sára áprilisban kerül majd sor. SITA-HÍR Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDE) nem támogatja a mun­katörvénykönyv több, jobboldali párt által is bejelentett módosítását, mondta Peter Magvasi, szociális és munkaügyi miniszter. A Szlovák Te­levízió 5 perccel tizenkettő előtt cí­mű műsorában kijelentette: a prob­lémákat - köztük a munkahét 48 órás felső határát - meg lehet oldani más törvényekkel. Eudovít Kaník, a Demokrata Párt (DS) elnöke azon­ban továbbra is úgy véli, hogy az áp­rilis 1-jén életbe lépő törvény csak a szakszervezeteknek és azok vezetői­nek felel meg, rossz hatással lesz a munkaerőpiacra és növeli majd a munkanélküliséget. Vojtech Tkác, a HZDS parlamenti képviselője sze­rint pártja elképzelhetőnek tartja a törvény módosítását. Karol Pavlű, a munkaadók szövetségének alelnöke elismerte, hogy a szövetség is vétkes a törvény elfogadásában: a Szlovák Rádióban elmondta, nem vették észre, hogy megszünteti a munka­adók és a munkavállalók jogai közti egyensúlyt. RÖVIDEN Aktívabb szlovák szerepvállalás München. Ján Figel’ szlovák küldöttségvezető a müncheni bizton­ságpolitikai értekezlet után azt nyilatkozta, fontosnak tartja, hogy Szlovákia is hozzájáruljon az európai biztonságról és stabilitásról folyó vitához. Különösen az idei évben van jelentősége az ilyen irá­nyú aktivitásnak, hiszen a novemberi prágai NATO-csúcson - amelytől Pozsony is meghívót vár - fontos biztonságpolitikai dön­tések születnek. Figel’ Münchenben találkozott az USA NATO- nagykövetével, Nicolas Burnsszel, aki megerősítette, hogy hamaro­san Szlovákiába látogat. (TASR) Állampolgárság 2673 külföldinek Pozsony. A tavalyi évben 2673 külföldi kapta meg a szlovák állam- polgárságot. A legtöbben közülük - 2242-en - Csehországból szár­maznak, az USA-ból 112-en, Ukrajnából 70-en kaptak állampolgár­ságot. A többiek főleg vietnami, német és kanadai állampolgárok voltak, de vannak Macaoból és a Szent Tamás Demokratikus Köz­társaságból származó új szlovák állampolgárok is. (SITA) Lenárt és Jakes ügye a bíróság előtt Prága. Jozef Lenárt és Milos Jakes, az 1989 előtti rendszer vezetőinek ügyével a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága foglalkozik majd. El kell ugyanis döntenie, hogy a Lenárt ellen folyó nyomozás jogszerű-e, mivel mint 1968-as képviselő immunitást élvez; az akkori cselekede­teiért nem folyhat ellene eljárás. Lenártot is, Jakest is hazaárulással vádolják. Lenárt esetében az is gond, hogy immunitását az 1968-as Nemzetgyűlés utódja, a Szövetségi Gyűlés szüntethetné meg, mely ma már - Csehszlovákia kettéválása óta - nem létezik. (TASR) Chlebo ismét a státustörvényről Pozsony. A státustörvény nem standard törvény, mondta Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár a Markíza Televízió Testre szabva című műsorában. Ézt támasztja alá szerinte az, hogy nem minden külföldi magyarra vonatkozik, hanem csak a Magyarországgal szomszédos államokban élőkre. Az sem standard megoldás Chlebo szerint, hogy nem magyar állampolgárokra vonatkozik, és a törvény Magyarorszá­gon kívüli hatályára utal az, hogy a belőle származó anyagi előnyö­ket más ország területén is élvezni lehet. Az államtitkár szerint a szlovák fél kitart az általa javasolt deklaráció mellett, és nem fogja engedni a törvény végrahajtását Szlovákia területén. (SITA) Szocdemek Weissért és Schmögnerováért Pozsony. Magas párttisztségek felajánlását kéri Brigita Schmögnerová és Peter Weiss számára Szlovákia Szociáldemokra­ta Pártjának (SDSS) trencséni csoportja az SDSS vezetőitől. A fel­hívásban a trencséniek hiányolják, hogy Dubcek halála óta nem bukkant fel a pártban erős, integráló személyiség. Emellett kieme­lik a két volt SDE-tag reformista nézeteit. (SITA) Átveszik a Nova programjait Pozsony. Az első februári héten három további tévéadó - Pozsony- Kamzík, Zsolna-Krízava és Sitno - üzembehelyezésével 45 százalék­ról 65 százalékra nő a Global TV - mely márciustól a JOJ TV nevet ve­szi fel - sugárzásának területi lefedettsége. A lefedettség további nö­velése érdekében kisebb, városi kábeltelevíziókkal tárgyalnak, ami újabb 3-5 százalékot jelenthet, mondta Richard Rybnícek vezérigaz­gató. A lefedettséget áprilistól tovább növeli majd egy Galgóc környé­ki adó. A műsorok sugárzását a keleti országrészben az év végéig sze­retnék megoldani. A televízió sugárzásának elején a cseh TV Nova programjait veszi majd át, saját műsorokkal várhatóan szeptembertől jelentkezik. (SITA) Weiss: az SDL javaslata gyanús Pozsony. Nem ért egyet a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációjá­nak módosításával Peter Weiss, volt SDL-es képviselő. Szerinte az SDL által javasolt módosítás már azért is gyanús, mert a HZDS tá­mogatja. Ha szakmai érvek állnak az SDL javaslata mögött, akkor már a júniusi kormánydöntés előtt fel kellett volna őket vetni, nem most, amikor a magánosítási folyamat már majdnem véget ért. Marián Lesko, a Sme politikai kommentátora szerint ha ez a kor­mány nem adja el az SPP jelentős hányadát, akkor a következő - HZDS vagy Smer vezette - kormány már nem fogja. (SITA) Rasszizmus elleni akcióprogram Pozsony. Rasszizmus elleni akcióprogram elkészítését szorgalmazza a Szentszék, úja a Changenet szlovák internetes újság. A cikkíró Raffaelo Martinót, a Vatikán ENSZ-képviselőjét idézi, aki szerint „ez a program nagyon sürgős és nem szabad elodázni”. A püspök bírálta a tavalyi durbani ENSZ-konferenciát is, melyet egyesek Izrael elleni támadásokra használtak ki. (SITA) Mézes Rudolfot kihallgatják a komáromi rendőrségen Tizenegyezer kérvény ÚJ SZÓ-JELENTÉS Léva/Pozsony. Eddig mintegy 11 ezer kérvényt adtak ki a magyariga­zolványt igénylőknek - hangzott el a Szövetség a Közös Célokért szerve­zet vezetőségének lévai ülésén, me­lyen az eltelt egy hónapot értékel­ték. Ezalatt megnyitották valameny- nyi tájékoztató irodájukat; az első ja­nuár 9-én Dunaszerdahelyen, az utolsó január 25-én Pozsonyban nyüt meg. Pogány Erzsébet elmond­ta, a gyors ügyintézést segíti az is, hogy a kérvényeket már valameny- nyi irodából e-maüon tudják továb­bítani a pozsonyi magyar nagykövet­ségre vagy a kassai konzulátusra. A lévai ülésen jelen voltak a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség (SZM- PSZ) képviselői, akikkel megegyez­tek abban, hogy az irodák mellett ezentúl az SZMPSZ hálózatán ke­resztül is terjesztik majd a magyar­igazolványokra, valamint a pedagó­gus- és diákigazolványokra vonatko­zó kérvényeket. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben a legtöbb magyar tan­nyelvű iskolában lesz olyan tanár vagy tanító, akinél lehet megfelelő kérvényeket kapni. A pedagógus- és diákigazolványokkal kapcsolatos problémák megoldásával a szövet­ség Hecht Annát bízta meg. Mézes Rudolf elnököt a héten hallgatják ki a komáromi rendőrségen a két SNS- es parlamenti képviselő által tett fel­jelentés miatt, (lpj, t)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom