Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 23. Titkos izraeli-palesztin biztonsági találkozó - nyílt ülést tart az ENSZ BT Izraeli ütközőzónák Javier Solana terve: Szerbia és Montenegró Uniója Djukanovics rosszul jár MTI-HÍREK Lezuhant az USA helikoptere Manila. A korábbi hírektől el­térően nem 12, hanem 10 sze­mély tartózkodott azon az amerikai katonai helikopte­ren, amely csütörtökön este a tengerbe zuhant a Fülöp-szi- getek déli vizein. Manilái ka­tonai forrás szerint legalább két ember életben maradt. Nyolc fős személyzet és két utas tartózkodott az MH-47 Chinook típusú helikopteren, amely a szélsőséges Abu Szajjaf csoport elleni hadmű­veletekben vett részt. (MTI) Orosz katonai gép balesete Moszkva. Arhangelszk mel­lett kényszerleszállás közben lezuhant egy katonai repülő­gép. A fedélzeten tartózkodó húsz ember közül 17-en meg­haltak, három embert súlyos sérülésekkel szállítottak kór­házba. A hírek szerint a gé­pen az orosz Északi Flotta magas rangú tisztjei utaztak, továbbá egyikük hozzátarto­zói: egy nő és egy 11 éves kis­lány. A csütörtök este történt szerencsétlenségről tegnap reggel számoltak be. (MTI) Pandeli Majko bizalmat kapott Tirana. Albániában a parla­ment tegnap hajnalban jóvá­hagyta Pandeli Majko minisz­terelnök kormányát, s ezzel egyelőre véget ért a közel egy hónapja tartó súlyos belpoli­tikai válság. A 32 éves Majko közölte: legfontosabb célja, hogy kíméletlen harcot foly­tasson a korrupció ellen, és előrevigye Albániát az euró­pai integráció útján. A politi­kai válságot a szocialista pár­ton belüli rivalizálások okoz­ták, elsősorban Fatos Nano pártelnök híveinek vitái a ja­nuár végén kormányfőként távozásra kényszerített Ilir Méta követőivel. (MTI) Schröder nem megy Prágába? Prága. Hiába próbálta elsimí­tani e héten Prágában a Zeman kormányfő kijelenté­sei miatt támadt német-cseh nézeteltéréseket Joschka Fischer külügyminiszter. A Právo tegnap azt írta, hogy a korábbi hírekkel ellentétben mégsem valósul meg Gerhard Schröder német kancellár márciusra tervezett csehor­szági látogatása. (TASR) Schrödertől azt követeli a CDU-CSU, hogy határolódjon el Zemantól, amiért a szudé- tanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának nevezte (Képarchívum) Minszk üzletel a latrokkal Minszk. Az USA fokozott nyomást gyakorol Fehér­oroszországra az illegális fegyverkereskedelem vissza­szorítására, miután bizonyí­tékokat szerzett arról, hogy Minszk a terrorizmust támo­gató országoknak, csoportok­nak ad el fegyvereket. Erről egy minszkben tárgyaló ame­rikai külügyi delegáció veze­tője számolt be. (MTI) Jeruzsálem/New York. Ariel Sáron izraeli kormányfő be­jelentette: Izrael ütközőzó­nákat és akadályokat fog lét­rehozni a palesztin terüle­tekkel fennáló határainak teljes hosszában. Kofi Annan ENSZ-főtitkár attól tart, hogy az izraeli-palesztin konfliktus fokozatosan kész háborúvá szélesedik. ÖSSZEFOGLALÓ Sáron az ütközőzónák létrehozása kapcsán hangsúlyozta: mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a konfliktus kiszé­lesedését és azt, hogy ez a konflik­tus a totális háború felé sodródjon. Izraeli és palesztin biztonsági tiszt­ségviselők csütörtök este találkozót tartottak, hogy megvitassák a tűz­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Iszlámábád. Meghalt az az újságíró, akit Pakisztánban ra­boltak el egy hónappal ezelőtt - je­lentette be a riporter munkaadója, a The Wall Street Journal című napi­lap csütörtökön. A 38 éves Daniel Pearlt a lap szerint elrablói gyilkol­ták meg. Az újság az amerikai kül- ügyre és a pakisztáni rendőrségre hivatkozott közlésekor, a külügy pe­dig egy videofelvételre, amelyet állí­tólag az FBI illetékesei is láttak. Pa­kisztáni bejelentés szerint az a vide­ofelvétel, amely igazolja az újságíró halálát, Pearl meggyilkolásának pil­lanatait ábrázolja. A The Washing­ton Post szerint a felvétel azt a pilla­natot is bemutatja, amikor a 38 éves újságírónak elvágják a torkát. George Bush Kínában kijelentette, jómaga és az egész amerikai nép szomorúsággal és dühvei vette tu­domásul Pearl halálhírét. Leszögez­te, hogy a tragédia megerősíti az Amerika eltökéltségét a terrorizmus elleni harcban. Pervez Musarraf pa­kisztáni államfő bejelentette, elren­delte mindazon gyanús személyek azonnali kihallgatását, akiknek bár­miféle közük lehet a bűntetthez. A pakisztáni külügyminisztérium részvétét nyilvánította Pearl család­jának és állapotos feleségének. Kofí Annan ENSZ-főtitkár kijelentette: a döbbenetes bűntény mutatja, mek­kora veszélyek leselkednek az új­ságírókra, különösen azokon a vidé­keken, amelyeket konfliktusok és erőszak jellemeznek. Annan méltat­ta Pearl bátorságát, és megismételte Prága. A Mladá Fronta Dnes jegy­zetírója összehasonlította, milyen fogadtatásban részesül az, amit Milos Zeman cseh, valamint az, amit Orbán Viktor magyar, minisz­terelnök mondott a Benes-dekré- tumokról. A szerző szerint bár a két nyilatkozat fogadtatása eltérő, még­is mindketten korlátolt közép-euró­pai nacionalistaként nyilvánultak meg. „Ha ketten egyformán cselek­szenek, az még nem mindig ugyan­az.” Ha Zeman néhány mondatot mond Hitler ötödik hadoszlopának kitelepítéséről, akkor abból nemzet­közi botrány kerekedik. Ha viszont Orbán a Benes-dekrétumok érvény­telenítését követeti, az egész EU képviselőinek majdhogynem tapsá­tól kísérve hagyja el a pódiumot. A különbség oka nem abban rejtik, hogy Zeman ezeket a dolgokat védi, Orbán pedig bírálja, hanem elsősor­ban abban, ahogyan ezt a robbanás- veszélyes témát a két politikus keze­li. Míg a cseh kormányfő feleslege­sen hisztérikus összehasonlításokat használ és egy olyan országban be­szünet eléréséhez szükséges intéz­kedéseket - adta hírül tegnap az iz­raeli közszolgálati rádió. A titkos ta­lálkozó körülményeiről a rádió mindössze annyit közölt, hogy az il­letékesek valahol Izrael központjá­ban ültek tárgyalóasztalhoz, és a ko­rábbi megbeszélésektől eltérően amerikai tisztségviselők nem voltak jelen. A találkozó eredményeként az izraeli hadsereg tegnap hajnal­ban visszavonult a Kfar Darom zsi­dó telepesfalu közelében elterülő magaslatokról, ahol egy hete foglalt el állásokat. Egy öngyilkos palesztin merénylő kisebb pokolgépet robbantott teg­nap egy bevásárlóközpontban a ciszjordániai Efrát telepesfalu köze­lében. Egy asszony könnyebben megsebesült, a merénylőt egy vá­sárló két lövéssel leterítette. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint az izraeli-palesztin konfliktus mindin­személyes elkötelezettségét az új­ságírók azon joga mellett, hogy sza­badon dolgozhassanak. Javier So­lana, az EU kül- és biztonságpoliti­kai főképviselője megrendülésének és mély szomorúságának adott han­got Pearl kivégzése miatt. Az AP jelentése szerint a 38 éves Pearl holttestét egyelőre nem sike­rült megtalálni, de nem tudni azt sem, hol és mikor végezték ki. A meggyilkolását tanúsító videofelvé­telt egy pakisztáni újságíró adta át szél erről, amelynek problémáit nem érti, addig magyar partnere céltudatosan mérlegeli szavainak súlyát, majd az uniós mérleg azon serpenyőjébe helyezi őket, amely a németeket és a magyarokat is nega­tívan érintő dekrétumok megszün­tetése felé bülen. Orbánt nem kell különösebben érdekelje az a tény, hogy szavaival kiválik a visegrádi négyesből és az európai politikusok többségének soraiból is. Nem kell hogy érdekelje, hogy ő az első olyan kormányfő, aki Csehország és Szlo­kább azzal fenyeget, hogy fokozato­san teljes háborúvá szélesedik, ezért felszólította a nemzetközi kö­zösséget: tegyen meg mindent, hogy visszarántsa a feleket a szaka­dék széléről. Szellemdús új ötlete­ket, nagyobb közvetítői szerepválla­lást és szemléletváltást sürgetett a konfliktus rendezése érdekében. Meglátása szerint az eddigi gyakor­lat helyett, amikor kizárólag a biz­tonsági problémák megoldására összpontosítottak, a biztonsággal párhuzamosan kellene kezelni a kulcsfontosságú politikai kérdése­ket is - elsősorban a palesztin terü­letek izraeli megszállását és a pa­lesztinok egyre elkeserítőbb életkö­rülményeit. Annant a BT kérte fel, hogy haladéktalanul adjon tájékoz­tatást a közel-keleti helyzetről. A BT a jövő kedden nyűt ülést tart, ahol minden állam kifejtheti véleményét a válságról, (m, t) csütörtökön a Karacsiban működú amerikai konzulátusnak - tudta meg egy névtelenségbe burkolózó, magas rangú pakisztáni tisztségvi­selőtől az amerikai hírügynökség. Pakisztáni elemzők szerint az újság­író elrablásával Musarraf elnöknek akartak visszavágni azok az erők, amelyek ellenzik az Afganisztánban harcoló amerikaiaknak nyújtott pa­kisztáni támogatást, illetve a pakisz­táni szélsőségesek elleni erélyes fel­lépést. vákia uniós csatlakozása feltétele­ként szabja meg a Benes-dekré­tumok eltörlését. Szavai ugyanis nem váltanak ki nemzetközi bot­rányt, a magyarok körében pedig egyenesen használhatnak neki, hi­szen a választásokig már alig két hó­nap van hátra, míg az erős magyar kisebbséggel rendelkező Szlovákiá­ban fél év múlva választanak. Mi­csoda nagy különbség ez a cseh kor­mányfővel összehasonlítva, aki za­vartan csak motyogni tud, hogy ő ezt bizony nem így gondolta... Belgrád. Előrelépésről számolt be a jugoszláv szövetség jövőjéről fo­lyó párbeszédben Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője, aki tegnap hajnalig tárgyalt a jugoszláv és a monte­negrói vezetőkkel a szerb-mon- tenegrói viszony rendezéséről. Solana szerint várhatóan február végéig vagy március közepéig vé­get érnek a tárgyalások, s remélhe­tőleg megoldódnak a „technikai kérdések”. Milo Djukanovics mon­tenegrói elnök ugyancsak előrelé­pésről számolt be, hozzátéve: ki­állt korábbi álláspontja mellett, amely szerint Szerbiának és Mon­tenegrónak külön hellyel kell bír­nia az ENSZ-ben és más nemzetkö­zi intézményekben. „Senki sem kérdőjelezheti meg Montenegró ahhoz való jogát, hogy döntsön sa­MTI-HÍR Belgrád. Vojiszlav Kostunica jugo­szláv államfő Kofi Annan ENSZ-fő- titkárnál tiltakozott amiatt, hogy a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) és a nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) megkérdőjelezi az egy év­vel ezelőtt aláírt jugoszláv-ma- cedón határegyezmény érvényes­ségét. Jugoszlávia és Macedónia tavaly februárban írta alá a határ­szerződést, mindkét ország ratifi­kálta, így az 2001. június 16-án ha­tályba is lépett. Most meghökke­nést keltett, hogy Keith Huber, a KFOR amerikai tábornoka a minap Tajpej. Eugene Csien tajvani kül­ügyminiszter elismeréssel szólt tegnap arról, hogy George Bush amerikai elnök Pekingben meg­erősítette Washington korábbi, Tajvan önvédelméhez segítséget ígérő álláspontját. Hozzátette: a Bush-beszéd jelentőségét növeli, hogy épp Pekingben hangzott el. MTI-HÍR Berlin. Németországban kedve­zőtlen visszhangra talált az ameri­kai kormány lépése, amellyel dezinformációs irodát (OSI) ho­zott létre a védelmi minisztériu­mon belül, s amelynek célja a kül­földi tömegtájékoztatás befolyá­solása. A volt Kohl-kormány egy­kori igazságügyi minisztere kije­lentette: nagy a veszélye annak, hogy az új washingtoni iroda ma­nipulált információk szétkürtölé- sével olyan hangulatot igyekszik majd kelteni külföldön, amely kedvezően fogadja az amerikai kormány bizonyos döntéseit. A MTI-HÍR Bukarest. Tőkés László püspök­nek, az RMDSZ tiszteletbeli elnö­kének hivatala tegnap közleményt hozott nyilvánosságra, amely megállapítja: „Nem felel meg a va­lóságnak a Rompres hírügynökség azon állítása, amely szerint Tőkés püspök Markó Béla szövetségi el­nöknek a tisztségétől való idő előt­ti megválását helyezte volna kilá­tásba.” A közlemény szerint Markó Béla elsietett módon válaszolt, re­akciójára az a közmondás illik: „ha ját jövőjéről. Továbbra is kitartunk amellett, hogy Szerbia és Monte­negró kapcsolatainak rendezése szempontjából a legkézenfekvőbb lenne mindkét köztársaság állami­ságának újrafogalmazása” - szö­gezte le. Sem Djukanovics, sem Solana nyilatkozatából nem derült ki, hogy pontosan milyen előrelé­pést értek el a tárgyalófelek. Ugyanakkor szerbiai és monteneg­rói nyilatkozatokból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Djukanovics rosszul jár akkor is, ha elfogadja Solana tervét, de akkor is, ha elve­ti azt. Lapértesülések szerint a Solana-terv alapján a majdani fö­deráció neve Szerbia és Monteneg­ró Uniója lenne, az új állam egy hellyel rendelkezne az ENSZ-ben, továbbá a terv előirányozza a montenegrói függetlenségi nép­szavazás öt évre történő elhalasz­tását is. kijelentette: a határegyezmény nem érvényes a koszovói-macedón határszakasz tekintetében, Marcel Valentin KFOR-főparancsnok pe­dig - egyetértve Huberrel - azt mondta, hogy Jugoszlávia nem ír­hat alá semmilyen egyezményt Ko­szovó nevében, mert elveszítette szuverenitását a tartomány felett. A főparancsnok hozzátette, hogy a tartomány felett csakis az UNMIK- nak van szuverenitása, és a koszo­vói határkérdéseket csakis az ENSZ jóváhagyásával lehet rendezni. Kostunica levelében emlékeztetett: a BT 1244-es határozata értelmé­ben Koszovó Jugoszlávia része. Bush tegnap, Kínából való elutazá­sa előtt az emberi és politikai sza­badságjogok kiterjesztésére, az el­lenzékiség tolerálására sürgette Pekinget, és reményét fejezte ki, hogy békés megoldást talál Tajvan kérdésére. Bush az amerikai rend­szert állította példaként annak iga­zolására, hogy a szabadság nem je­lent káoszt, ha megfelelő törvényi keretek szabályozzák. Szabad Demokrata Párt (FDP) em­berjogi és médiaügyi szakértője megdöbbenésének adott hangot, hogy a hidegháború végleg eltűnt­nek hitt eszköze, a félretájékozta­tás ismét felbukkant egy nagyhata­lom politikájában. Egyúttal vissza­utasította Donald Rumsfeld ameri­kai védelmi miniszter érvelését, aki az OSI létrehozását az ellenség félrevezetésének szükségességével indokolta. „Képtelen vagyok meg­érteni, ha valaki nyíltan elismeri, hogy a nyilvánosságot, a polgáro­kat tudatosan félrevezetik, hogy ezáltal tévesen értékeljenek adott helyzeteket, és támogatásukat ad­ják bizonyos döntésekhez.” hallgattál volna, okosabb lettél volna”. Ugyanis Markó az RMDSZ vezetőinek csütörtöki sajtóérte­kezletén újságírói kérdésekre vála­szolva azzal a közmondással vála­szolt a távozásának lehetőségét firtató felvetésre, hogy „éhes disz­nó makkal álmodik”. A Tőkés cá­folatát tartalmazó közlemény sze­rint mesterséges módon támasz­tottak személyi konfliktust, s ez „egyébiránt híven tükrözi azt a saj­nálatos kommunikációs hiányt, amely az RMDSZ-t általában véve jellemzi”. Orbán megismételte álláspontját Orbán Viktor tegnap a Magyar Televízió Ma reggel című műsorá­ban a Benes-dekrétumok kérdéséről ismét kifejtette: Magyarország eddig kétoldalú szinten nem hozta szóba a témát Szlovákiának, ám egyértelmű, hogy olyan törvények, amelyek a kollektív bűnösséget mondják ki, nem lehetnek hatályban az ÉU-csatlakozás után egyet­len új tagországban sem. Hozzáfűzte: a kérdés nem érintheti a vi­segrádi együttműködés jövőjét. Nézői kérdésre válaszolva közölte: a csehországi magyarok a jogszabály szerint, mivel nem szomszé­dos országban élnek, nem kaphatnak magyarigazolványt, de azt ja­vasolja nekik, igényeljenek magyar állampolgárságot, Magyaror­szág nagy örömmel fogja ezt megadni számukra. (MTI) A videofelvétel állítólag bemutatja, amikor a 38 éves újságírónak elvágják a torkát Rendkívül brutális gyilkosság Daniel Pearl (Reuters-archívum) MFD: mindketten korlátolt közép-európai nacionalistaként nyilvánultak meg Zeman és Orbán ugyanarról másként MTI-JELENTÉS Kostunica jugoszláv államfő levele Kofi Annanhoz Fura koszovói határvita Tajvan üdvözölte az amerikai elnök pekingi beszédét Bush keményen bírált MTI-HÍR Bírálják a németek a Pentagon dezinformációs irodáját Berlin kontra USA Nem csitulnak az RMDSZ belső konfliktusai Tőkés László cáfolata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom