Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-23 / 46. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 23. Agrárvilág WA Növényvédelmi tanácsadó - Egy idő után a betegségeknek ellenálló zöldségfajták is fertőződnek A BSE miatt jelentősen visszaesett a marhahúsfogyasztás Hajtatott zöldség és betegségei A zöldséghajtatásban mind a növénybetegségek, mind a növényvédelem terén többféle új, nehezen leküzdhető probléma keletkezhet. A termesztés sok esetben monokultúrás, ami kedvez a kórokozók elszaporodásának. CSEKES ZOLTÁN Az egész évben fedett, esedeg fűtött hajtató berendezésekben nem számíthatunk azokra a környezeti hatásokra - például az ultraibolya sugárzásra, a tartósan alacsony hőmérsékletre, az erős fagyokra stb. -, melyek természetes úton pusztítják vagy legalább gyén'tik a kórokozókat. Sőt, a termesztés során kedvező feltételeket biztosítunk a kórokozóknak azzal, hogy a fóliasátorban vagy üvegházban magas a páratartalom, sűrű a növényállomány, csekély a légmozgás, kiegyenlített és állandó a hőmérséklet. A növényeket ugyanakkor éppen a nagy terméshozam érdekében gyengítjük. Például intenzív víz- és tápanyag-utánpódás esetén laza lesz a fejes saláta szövetállománya, a paradicsom vagy a paprika kacsolása és szedése során több betegséget könnyen átvihetünk egyik növényről a másikra, illetve meg- könnyítjük egyes kórokozók behatolását a sebeken keresztül. A haj tatásban használható növényvédő szerek és azok kijuttatási lehetőségei is korlátozva vannak. Egyrészt a zárt térből adódóan a munkaegyészségügyi szabályok, másrészt a termés folyamatos szedéséből eredően szigorú élelme- zés-egyészségügyi előírások korlátozzák a vegyszeres növényvédelem alkalmazását. Ezenkívül a haj- tatásban használt agrotechnikai lehetőségek sokszor csak korlátozott mértékben képesek segíteni a növények védelmét. A vegyszerek alkalmazása tehát mind egészség- ügyi, mind környezetvédelmi szempontból korlátokba ütközik, ezért fontos a betegségellenálló fajták termesztése. A zöldségfajták ellenállóságra való nemesítése tehát erőteljes törekvés marad a jövőben is. A jelentősebb zöldségfajok mindegyikénél már vannak bizonyos betegségekkel szemben ellenálló fajták. A rezisztencia-nemesítés mára már szép sikereket ér el, de természetesen megvannak a maga korlátái is. Tudni kell, hogy a genetikailag kódolt betegség-ellenállóságnak vannak, ületve lehetnek árnyoldalai is. A legtöbb rezisztenciagén vad fajtákból vagy a termesztett fajtaUborkatermesztés fóliasátorban körtől távolabbi populációból származik. Ezek a kívánt rezisztencia mellett egyéb kedvezőtlen fajtatulajdonságokat is örökíthetnek, melyek a termesztésben előnytelenek (például a gyökérfonálféregnek ellenálló paradicsomfajták bogyója puha lesz, a lisztharmat-ellenálló kígyóuborka levelei rossz fényviszonyok esetén klorotikussá válnak). Az öröklött betegség-ellenál- lóság az adott kórokozónak csak bizonyos rasszjával vagy patotipu- sával szemben nyújt védettséget, amit ma már a fajtaismertetőkben, katalógusokban is feltüntetnek. Például a paradicsom kladospóriu- mos foltosságánál a C5 azt jelenti, hogy a fajta a Cladosporium ful- vum gomba mind az öt A, B, C, D, E rasszjával szemben ellenálló, de a C3 jelű fajták már két rasszra fogékonyak. Tudni kell azt is, hogy a rezisztencia vagyis betegség-eílenál- lóság a növény fejlődésének egy későbbi szakaszában alakul ki. Például a paprika uborkamozaik vírussal szembeni ellenállóképessége csak a növény 3-4 leveles állapotánál alakul ki. Az ilyen típusú rezisztencia esetében ügyelni kell arra, hogy a korai, a betegség iránt még fogékony életciklusában a növényt védjük a fertőzéstől. A rezisztens fajta fokozatos elterjedése és a fogékony fajták egyidejű visszaszorulása esetén néhány éves eredményes termesztés után mégis gyakran tapasztalható, hogy az ellenálló fajta is egyre nagyobb mértékben megfertőződik. Ez a jelenség a további termesztés során gyakran a rezisztencia teljes letöréséhez vezet. Ennek oka, hogy a kórokozók, mint valamennyi élő szervezet változnak, genetikailag meg- határoztt alkalmazkodóképességük folytán újabb rasszok nagymértékben felszaporodnak, és olyan patotípusok alakulnak ki, melyekkel szemben az adott fajta már nem ellenálló. Ezt tapasztaljuk a paprika dohányvírus esetében, ahol a TmO törzs mellett már a Tm2 is rövid időn belül megjelent, vagy pedig a saláta peronoszpórá- nál, ahol már a Bremia lactucae 15- ik rasszra történik a nemesítés. A nemesítőnek ilyenkor az a dolga, hogy a meglévő rezisztenciagének mellett egy új gént is. beépítsen a fajtába. Azonban egy újabb viruSomogyi Tibor illusztrációs felvétele lens rassz ezt a rezisztenciagént is hatástalanítja, a fajta ismét megfertőződik, és ez így megy tovább. Az ellenálló fajták használata, termesztése nem azt jelenti, hogy a termelők a növényvédelemét gondatlanul kezelhetik. Ne feledjük el, hogy a kórokozó akkor is a területünkön van és él, hogy ha ellenálló fajtákat termesztünk. Az a kórokozó rassz, mellyel szemben a termesztett fajta ellenálló, ugyan gyérül vagy talán el is tűnik, de felerősödnek és felszaporodnak azok a patotípusok, melyek nem ütköznek a növény rezisztenciájába. A növényvédelemre tehát továbbra is nagy súlyt kell fektetnünk a termesztés során. A zöldségtermesztésben és különösen a hajtatásban csakis akkor érünk el sikereket, ha okosan kezeljük a betegség-ellenálló fajták használatában az agrotechnikában és főleg a vegyszeres növényvédelemben rejlő lehetőségeket. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony február 21-én Komárom Rimaszombat Losonc Kassa február 21-én február 21-én február 21-én február 21-én sárgarépa 14 Sk/kg 12-15 Sk/kg 18 Sk/kg 10-20 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 30 Sk/kg 24-30 Sk/kg 26 Sk/kg 35-36 Sk/kg 19 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 10-14 Sk/kg 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg savanyú káposzta 22 Sk/kg X X X X paprika 70-99 Sk/kg 140 Sk/kg 60 Sk/kg 120 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 16 Sk/kg 8 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg zeller 25-30 Sk/kg 25 Sk/kg 10 Sk/kg 34 Sk/kg 10-15 Sk/kg káposzta 18 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg 19 Sk/kg 11-12 Sk/kg bab 45-50 Sk/kg 35 Sk/kg 60 Sk/I X X dióbél 180 Sk/kg 120 Sk/kg 140 Sk/kg 120-140 Sk/kg hagyma 14-16 Sk/kg 16 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 58-64 Sk/kg 60 Sk/kg 35 Sk/kg 55-75 Sk/kg 40-70 Sk/kg mák 70 Sk/kg 120 Sk/kg 80 Sk/I X 90 Sk/kg fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg X X 250 Sk/kg cékla kel alma saláta fokhagyma uborka tojás karfiol 20 Sk/kg 32-45 Sk/kg 18-28 Sk/kg 13-15 Sk/fej 60-70 Sk/kg 60 Sk/kg 3,30 Sk/db 32-46 Sk/db 18 Sk/kg 14-16 Sk/kg 12-20 Sk/kg x 70 Sk/kg x 2,60-3,20 Sk/db x 15 Sk/kg 10-15 Sk/kg 10 Sk/fej 60 Sk/kg 28-35 Sk/kg 2,80 Sk/db 45 Sk/db 34 Sk/db 12-45 Sk/kg 18 Sk/fej 65 Sk/kg 95 Sk/kg 2,80-3,00 Sk/db 50 Sk/db 15 Sk/kg 12-30 Sk/kg x 55-60 Sk/kg 65-80 Sk/kg 3,00-Sk/db Behozzuk, amit itthon is megtermelhetnénk ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Tavaly tovább növekedett a nálunk is megtermelhető terményeknek - így az almának, a vörös és fokhagymának, a paradicsomnak, a gyökérzöldségnek stb. - a behozatala, jelentősen rontva ezzel az agrárium külkereskedelmi mérlegét. A zöldség és gyümölcságazat 2,9 milliárd koronás mínuszt produkált a külkereskedelmi mérlegen, a gabonabehozatal pedig további 3,1 milliárd koronát. A tavalyi gabonatermés jobb volt ugyan az egy évvel korábbi termésnél, ám a több éves trendet tekintve csak átlagosnak mondható. A gabona ára az év során 17-27 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítva, miközben jelentősen különbözött az aratás előti és aratás utáni ár. Az élelmiszer-ipari búzáért júliusban kínálták a legmagasabb árat, éspedig tonnánként 6400 koronát, ami történelmi csúcsnak számít. Az egy évvel korábbi terméshiány miatt tavaly 11,5-szeresen megnőtt a gabonabehozatal. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci megfigyelő szolgálata (ATIS) szerint mintegy másfél milliárd koronával kisebb lehetett volna a gabonaimportra fordított pénz, ha a gabonahiányt pontosabban becsülik fel. A szarvasmarhák szivacsos agysor- vadásos betegsége miatt nálunk is jelentősen visszaesett a marhahúsfogyasztás. Amíg a kilencvenes évek elején a sertés és a marhahúsfogyasztás aránya 2:1 volt, mára az agány 4:l-re változott. Bár a vágóbikák felvásárlási ára 2 százalékos évközi növekedést produkált, a tehenek átvételi ára drasztikusan, mintegy 16,5 százalékkal csökkent, éppen a BSE-től való félelem miatt. A BSE miatt csökkent a élőmarhakivitelünk is, mintegy 32,4 millió koronával rontva az agrárkülkereskedelmi mérlegen az előző évhez viszonyítva. Növekedett ugyanakkor a sertés ára (15,6 százalékkal) és a sertéshús iránti kereslet. Ugyanakkor a 190 ezer tonnás éves felvásárlási keretet a termelők csak 79,5 százalékra teljesítették. A marhakor miatt nőtt a baromfihúsfogyasztás is, előreláthatólag egy főre számítva mintegy 1,1 kg-val az évi 18,2 kilóra. A csirkék felvásárlási ára is növekedett 14,1 százalékkal. A jelentős baromfibehozatal miatt e terméket illetően 707 millió koronával romlott a külkereskedelmi mérleg az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. Tojásból tavaly 5,8 százalékos termelésnövekedést regisztráltak, ellenben a toj- násárak 12,4 százalékos csökkenést produkáltak. A tehéntej felvásárlási keretét tavaly sikerült 4,8 százalékkal mintegy 946 millió literre növelni. Bár a tehenek száma 2,8 százalékkal csökkent 2000-hez viszonyítva, a fejési átlag 7,3 százalékkal növekedett. Szlovákia így 56,1 százalékkal növelte tejtermékexportját, ami 1,4 milliárd koronás bevételt jelentett. (A sajtexport részesedése 54 százalékra tehető.) Almából 2001-ben 60 ezer tonnát termeltünk, ami 20 százalékos terméscsökkenésnek felel meg, ez az árakon is megmutatkozott. Amíg az alma kilónkénti átlagos felvásárlási ára az év első negyedében csak 9,86 korona volt, az őszi almaszüret után már 16,85 koronár- ra szökkent, ami 41 százalékos növekedésnek felel meg. Almából egyébként 23,7 tonnát importáltunk tavaly, mintegy 287 millió koronáért. A gyümölcsimportra ösz- szesen 3,5 milliárd koronát fordítottunk, 550 millió koronával többet, mint 2000-ben. A citruszfélék behozatalára 1 milliárd koronát költöttünk, banánra pedig 1,1 mil- liárdot. A burgonya termesztési területe ugyan 12,6 százalékkal csökkent, ellenben a terméshozam-visszaesés csak 7,5 százalékos volt. A burgonya tavalyi össztermelését az ATIS 387 ezer tonnára becsüli, (gyor) AGRÁRMORZSÁK Brazil panasz a WTO-nál London. Brazília a WTO-nál tesz panaszt az EU szubvencionált cukorexportja által okozott károk miatt. A kereset azokat a döntéseket akarja precedensként felhasználni, amelyeket a szervezet egyeztetőbizottsága hozott az USA-EU banánvitában, illetve egy USA-kanadai tejipari polémiában. A panasz szerint a fejlett ipari államok naponta egymilli- árd dollárt fordítanak a cukortermelőik támogatására, az EU pedig a termelési költségek alatti árakon adja az édesítőszert a világpiacon. A panaszt egyelőre nem vizsgálja a WTO. (VG) Száj- és körömfájás Nagy-Britanniában Pozsony. Alig egy hónappal azután, hogy a brit kormány a száj- és körömfájás járvány felszámolásáról adhatott számot, az ország földművelésügyi minisztere tegnap kénytelen volt elismerni, hogy egy észak-angliai farmon újabb járványgyanús juhot vizsgálpak. A tesztek eredménye várhatóan négy napon belül lesz ismert. A tavaly kirobbant járványban 4 millió állatot kellett leölni. (TASR) Vesztésre áll a Danone Győr. Nem sikerült növelnie a nyereségét a francia Danone cégnek Magyarországon. Agyőri kekszgyár felvásárlása, majd megszüntetése során kialakult botrány és bojkott miatt 17%-kal csökkenhet tavaly a cég nyeresége. Az elmúlt évben ugyanis Magyarországon internetes bojkottot hirdettek a cég ellen, mert be akart zárni több üzemet. (MTI) Nem félnek a csirkétől Budapest. A magyar csirkehús biztonsággal fogyasztható - jelentették be Vonza András agrárminiszter és Németh Antal országos főállatorvos. Egy 1998-ban megjelent rendelet szerint csak az a vágóhíd vághat sertést, amely vágás utáni minősítési rendszert működtet. Az agrártárca azonban nem tudott ennek érvényt szerezni - a 400 vágóhelynek kevesebb mint fele felel meg az előírásoknak. (MH) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 25-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,908 Lengyel zloty 11,545 Angol font 68,721 Magvar forint (100) 17,226 Cseh korona 1,321 Svéd korona 4,580 Dán korona 5,639 Szlovén tollár (100) 18,774 Japán jen (100) 35,878 Sváici frank 28,335 Kanadai dollár 30,247 USA-dollár 48,195 x x
