Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 21. Nem lesz új ABM-szerződés Moszkva. Az USA nem kíván új szerződést kötni az általa a múlt év végén egyoldalúan felmondott 1973-as, a rakéta­védelmi rendszerek korláto­zásáról szóló szovjet-ameri­kai ABM-szerződés helyett. Ezt John Bolton amerikai kül­ügyminiszter-helyettes közöl­te Moszkvában. Az amerikai diplomata orosz partnereivel a stratégiai támadó fegyverek nagyarányú csökkentéséről tárgyalt. (MTI) Halasztás az USA nyomására Moszkva. Orosz lapértesülé­sek szerint amerikai nyomás­ra halasztották el Kamal Harazi iráni külügyminiszter hét elejére tervezett moszk­vai látogatását. Egyelőre nem tudni, hogy Harazi mikor lá­togat el Moszkvába. A Kom- merszant Daily szerint elkép­zelhető, az orosz diplomácia csak azt akarta elkerülni, hogy az orosz fővárosban tár­gyaló John Bolton amerikai külügyminiszter-helyettes „összefusson” az iráni minisz­terrel. A lap szerint Teherán a jelenlegi helyzetben rendkí­vül nagy jelentőséget tulajdo­nít Oroszország jóindulatá­nak. Bolton egyébként Moszkvában ismét az ameri­kai aggodalmakat hangoztat­ta Oroszország és Irán nukle­áris együttműködése miatt, ami 800 millió dolláros meg­rendelést jelent az orosz fél számára. (MTI) Djukanovics is tanúskodna Podgorica. Müo Djukanovics montenegrói elnök tegnap kö­zölte: Podgorica felelősségtel­jesen vizsgálja Javier Solanának, az EU főképviselő­jének javaslatait, amelyek a montenegrói-szerb viszony át­meneti rendezését célozzák Hozzátette: egyelőre nem érett meg a helyzet arra, hogy választ is adjon rá. Djukano­vics szerint a legjobb az lenne, ha Montenegróban még az idei év első felében sor kerülne a függetlenségi népszavazásra. „A köztársaságnak joga van ahhoz, hogy határozzon saját jövőjéről, államjogi státusáról” - mondta az elnök. (MTI) Djukanovics azt is kijelentet­te: ha felkérik, hajlandó tanús­kodni a Milosevics elleni hágai perben (Képarchívum) Marokkóiak letartóztatása Róma. Négy marokkói állampolgárt tartóztattak le terrorcselekmények előké­szítésének vádjával a római hatóságok. A tegnapi bejelen­tés szerint a rendőrség erede­tileg csupán illegális beván­dorlók és hamis údevelek után kutatott, amikor a Róma egyik külvárosában lakó ma­rokkóiaknál nagy mennyisé­gű ciántartalmú vegyszert ta­láltak. Lefoglaltak több Ró- ma-térképet, amelyeken kü­lön bejelölték az olasz fővá­ros több vízvezetékét, vala­mint az USA nagykövetség­ének rezidenciáját. (MTI) Sáron az eddigieknél is keményebb válaszcsapásokról döntött - Peresz az EU támagotását szeretné elnyerni béketervének megvalósításához Teljesen elszabadult a pokol MTI-HÍREK Gáza/London/Madrid/Teherán/ Párizs. A palesztin vezetés tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának sür­gős összehívását kérte az izraeli­palesztin konfliktus súlyosbodása miatt. Nabü Abu Rudeina, a palesz­tin elnök főtanácsadója az izraeli hadsereg légi, páncélos és hadiha­jókról indított támadásait követően tájékoztatta a francia hírügynöksé­get a palesztin követelésről. A teg­napra virradóra végrehajtott izraeli hadműveletekben 15 (más források szerint 20) palesztin vesztette éle­tét. Az izraeli hadsereg a támadá­sokkal palesztin fegyveresek kedd esti rajtaütését torolta meg, amely­ben hat izraeli katonát öltek meg egy közúti ellenőrzőpontnál. Pa­lesztin biztonsági források és szem­tanúk elmondása szerint az izraeli katonák körbezárták Rámalláh vá­rosát. Éles töltényekkel és gumibe­vonatú lövedékekkel lőttek minden­kire, aki a palesztin önkormányzatú városból megpróbálta megközelíte­ni a Jeruzsálembe vezető úton emelt torlaszt. Az izraeliekkel folytatott tárgyaláso­kat irányító palesztin politikus, Szaeb Erakat szerint a palesztinok saját vérükben fürdenek. A londoni BBC rádiónak Jerikóból adott nyi­latkozatában felidézte, hogy az utóbbi 24 órában 26 palesztin életét oltották ki izraeli fegyverek, egyút­tal az Egyesült Államok és az Euró­pai Unió beavatkozását sürgette. A tegnapra virradóra megölt paleszti­nokká 1256-ra emelkedett a 2000 szeptembere óta tartó izraeli-pa­lesztin harcok halálos áldozatainak száma az AFP összegzése szerint. A halottak közül 959 palesztin. Ariel Sáron kormányfő tegnap jóvá­hagyta azt a tervet, amely szerint ki­bővítik az izraeli hadsereg megtorló akcióit. A válaszcsapások nagyob­bak és gyakoribbak lesznek, ugyan­akkor nem jelentik azt, hogy változ­na a palesztin autonómiával kap­csolatos izraeli álláspont - közölte tegnap egy jeruzsálemi kormány­A palesztinok a Bizton­sági Tanács sürgős összehívását kérték. forrás. A döntés válasz arra, hogy palesztin fegyveresek kedden este megöltek hat izraeli katonát. Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter szerint „tévedés volt nem meg­adni a függetlenséget a paleszti­noknak már évekkel ezelőtt”. Pe­resz a spanyol El Mundo című lap­nak mondta ezt tegnap, madridi lá­togatása előestéjén. Az izraeli kül­ügyminiszter Madridban Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő, az EU soros elnöke, és rajta keresztül az EU támogatását szeretné meg­szerezni béketerve megvalósításá­hoz. A kérdésére, hogy miért van szükség újabb béketervre, Peresz kifejtette: a Mitchell-jelentés és a Tenet-terv, valamint az oslói folya­mat már nem alkalmazhatóak, hi­szen a helyzet állandóan változik. A biztonsági kérdések mellett politi­kai és gazdasági szempontokat is fi­gyelembe kell venni. Peresz mosta­ni terve szerint a tárgyalások egy évig tartanának, és a megállapodás megvalósítása újabb egy évet venne igénybe. Véleménye szerint nagy tévedés volt, hogy már évekkel ez­előtt nem indították el a békefolya­matot a pontos határok nélküli pa­lesztin álam kikiáltásával. Peresz visszautasította azt a felvetést, hogy béketervét nem támogatja sem Ariel Sáron miniszterelnök, sem pedig a külügyminiszter saját pártja. „Ez csak szenzációhajhász beállítás. A sajtó állítja azt, hogy nincsenek támogatóim. Egy né­hány napja készült közvélemény­kutatás adatai szerint a megkérde­zettek 49 százaléka támogatja a ter­vemet, és 43 százaléka van ellene... A hatalom nagyon konzervatív, tele van félelmekkel.” Peresz két szakaszból álló tervének első lépcsője egy nyolchetes tűzszü­net lenne, ezt követően Izrael elis­merné a palesztin államot, a Gázai és a ciszjordániai övezetben, a terü­letek 42 százalékán. A második fá­zisban már két állam tárgyalna egy­mással az olyan kényes kérdésekről, mint a menekültek helyzete, Jeru­zsálem státusa és a határok ügye. Izraeli katonák tegnap délután helikopterekről nyitotak gépfegyvertüzet egy palesztin menekülttáborra. Az elmúlt két nap harcaiban 26 palesztin halt meg, a sok sebesült között több gyerek is volt. (TASR/AP-felvétel) Az USA kommandósai kapcsolatba léptek az ellenzékkel Amerikaiak Irakban Joschka Fischer Prágában: elhárultak az akadályok a kancellári látogatás útjából Zeman magyarázkodott Prága/Berlin. Joschka Fischer német külügyininiszter teg­nap Prágába érkezett, hogy tisztázza a cseh vezetőkkel az utóbbi időben feszültté vált kétoldalú viszony egyes kér­déseit. ÖSSZEFOGLALÓ A Müos Zeman kormányfővel meg­tartott talákozó után mindkét fél je­lezte, hogy a nézeteltéréseket sike­rült tisztázni. Megfigyelők szerint egyikük sem mondta ki szó szerint, de valószínű, hogy Gerhard Schrö­der német kancellár márciusra ter­vezett csehországi látogatásának út­jából is sikerült elhárítani az akadá­lyokat. A cseh kormányfőnek a szu- détanémetekkel kapcsolatos kije­lentései után szellőztették meg Ber­linben, hogy a kancellár esetleg le­mondja a prágai utat. Joschka Fischer tegnap örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy tisztázták Zemannak a Jasszer Arafat palesztin elnökkel kapcsola­tos, nagy nemzetközi botrányt kava­ró kijelentéseit is. Mindketten több­ször is hangsúlyozták: a közös euró­pai jövőre kell összpontosítani a fi­gyelmet, s hogy a két ország viszo­nyát a német-cseh nyilatkozat alap­ján kell építeni. Ebben az 1997-es dokumentumban a felek elutasítot­ták a kollektív bűnösség elvét. MTI-JELENTÉS Bécs. Jan Káván cseh külügymi­niszter értetlenségének adott han­got a Benes-dekrétumokkal kap­csolatos osztrák követelések kap­csán a Die Presseben megjelent tegnapi interjújában, s újra kizárta azt a lehetőséget, hogy a dekrétu­mokat jogtalanságnak minősítsék Prágában. Bécs főleg Jörg Hai- dernek, a koalíciós jobboldali po­pulista Osztrák Szabadságpárt ve­zéralakjának nyomására azt köve­teli, hogy Prága határolódjon el a háború után a németek - és ma­gyarok - elüldözéséhez vezető dekrétumoktól, és minősítse „holt jogtalanságnak” azokat. Káván ki­Egyébként a tegnapi Fischer látoga­tásra épp e közös nyilatkozat aláírá­sának ötödik évfordulóján került sor. Emlékeztetésként a legutóbbi fe­szültségek okairól: Milos Zeman előbb egy osztrák hetilapban fogal­mazott úgy, hogy a szudétanémet lakosság a két világháború közötti Csehszlovákiában Hitler „ötödik hadoszlopának” a szerepét játszot­ta. Ennélfogva pedig jogos volt 3,5 millió németajkú személy kitelepí­tése 1945 után.,Árulókkal szemben nincs helye a megbékélésnek” - tet­Zeman szavai a cseh EU-tagság ellen hangolták a német közvéleményt. te hozzá a cseh kormányfő. A német és osztrák körökben felháborodás­sal fogadott inteijú nyomán Zeman magyarázkodni kényszerült, tagad­va, hogy Eduard Benes elnök 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétu­ma egyet jelentene a kollektív bű­nösség kimondásával. Szavai sze­rint a németek között is akadtak el­lenfelei a náciknak, miként a cseh lakosság egy része is lelkes híve volt Hitlernek. Ä lényeg az arányokban rejlik. A Václav Havel államfő által is megdorgált Zeman hétfőn újabb vi­hart kavart, mivel a Háárec izraeli lapnak adott interjúban Adolf Hit­lerhez hasonlította Jasszer Arafatot, fejtette: Prága nem tudja követni Bécs kívánságát, mert egyfelől a dekrétumok nem osztrák, hanem német és magyar állampolgárokra vonatkoztak, amint Csehország már 1945-ben is közölte Bécs ér­deklődésére. Másrészt Ausztria 1997-ben üdvözölte az erről szóló cseh-német deklarációt, és akkori­ban nem mutatott érdeklődést egy hasonló dokumentum kidolgozása iránt. Mindezek alapján meglepő­nek mondta a miniszter a jelenlegi bécsi óhajt, de leszögezte, hogy a jószomszédi kapcsolatok alapján Csehország párbeszédet folytat a kérdésben Ausztriával, noha en­nek látható eredményei még nin­csenek. és azt ajánlotta Izraelnek, hogy úgy jáijon el a palesztinokkal, mint Prá­ga tette a szudétanémetekkel 1945- ben. Éles hazai és külföldi bírálatok nyomán Zeman újfent visszakozott, azt állítva, hogy az izraeli sajtó „fél­reértette” az általa mondottakat. Csehország amúgy sem könnyű helyzetét - temelíni atomerőmű, szudétanémet kártérítési követelé­sek - nem tették egyszerűbbé Ze­man nyilatkozatai, amelyek kemény fellépésre késztették az EU külügy­miniszteri tanácsának soros elnö­két, a spanyol Josep Piquét is. Ugyanakkor az is látnivaló, hogy a cseh kormányfő maga mögött tud­hatja a hazai lakosság túlnyomó ré­szét, amely a több évszázados né­met, majd osztrák uralom után fel­háborodik azon, hogy ismét a „la­bancok” akarnak diktálni, például az atomenergia hasznosítását illető­en. A szudétanémetek anyagi köve­teléseit pedig éppúgy elutasítással fogadja, mint szélsőjobboldali oszt­rák Jörg Haider felszólítását német helynévtáblák felállítására az egy­kor németek lakta cseh falvakban. Megfigyelők szerint Joschka Fischer tegnap az erőfölény helyzetében tárgyalhatott Prágában, mert Cseh­ország - Varsóval ellentétben - nem élvez „politikai bonuszt” Berlinben az EU-bővítés szempontjából, sőt: Zeman szavai inkább a cseh EU- tagság ellen hangolták a német köz­véleményt. (CTK, MTI) Káván szerint Prága „érvényüket vesztett” dokumentumoknak tekin­ti a dekrétumokat, de azokat nem nyilváníthatja jogtalanságnak, mert ez vagyonjogi követeléseknek adna alapot, miközben az elnöki rendeletek csakis a kor történelmi összefüggéseiben érthetők meg, s nem mérhetők mai mércékkel. Rá­mutatott: tény, hogy felmerült az elűzött szudétanémet antifasiszták felé teendő gesztus lehetősége, er­ről azonban jelenleg belső konzul­tációk folynak, s nem lenne helyes a kérdést a választások előtt napi­rendre tűzni. Ám maga a gesztus ötlete is bizonyíték arra, hogy Cseh­ország nem ismeri el a kollektív bű­nösség fogalmát - mondta. Tokió. Amerikai kommandósok ér­keztek Irakba, hogy a helyszínen tanulmányozzák egy katonai had­művelet beindításának lehetőségét - írta tegnap a Szánkéi Simbun ja­pán lap amerikai katonai források­ra hivatkozva. Az amerikai kom­mandósok az ország északi, az ka­ki kormányzat ellenőrzése alól ki­eső, kurdok lakta részén működ­nek, s az a feladatuk, hogy felbe­csüljék a Bagdad ellen küzdő helyi ellenzéki erők nagyságát, meg­kezdjék ezen erők kiképzését, illet­ve felméijék, milyen katonai támo­gatásra lenne szükségük. A zöld­MTI-HÍREK Kakó/London. Él és biztonságos helyen tartózkodik bin Laden terro­ristavezér és Omar móllá, a bukott afganisztáni tálibok szellemi veze­tője - állítja egy, a bin Laden vezette al-Kaidával jó kapcsolatokat ápoló szervezet. Egy Londonban megjele­nő arab lap részleteket közölt a Tör­ténelmi Kutatások és Tanulmányok Központja nevű szervezet közlemé­nyéből, amely azt állította: bin Laden, a helyettesének tartott Aj- man al-Zavari, valamint Omar móllá is életben van. A közlemény szerint Laden és a móllá részvétét nyilvánította egy bizonyos Hamza Badni afganisztáni muzulmán pap hozzátartozóinak, aki február ele­MTI-HÍR Bukarest. Legyenek a nemzeti ki­sebbségek nyelvét is beszélő rend­őrök a vegyes lakosságú romániai helységekben - ezt a követelményt fogalmazza meg a rendőrök jogállá­sáról készülő új román törvény. A román képviselőház keddi ülésén Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő a plénum elé vitte az RMDSZ-nek a védelmi bizottságban korábban el­utasított javaslatát, miszerint azok­ban a helységekben, ahol egy nem­sapkások állítólag már kapcsolatba is léptek az északi területeken mű­ködő ellenzékiekkel. A lap - az amerikai védelmi minisztériumból származó értesüléseire hivatkozva - azt is megírta, hogy vannak ter­vek kiképző bázisok létrehozására Irak déli, síiták lakta területein is, ahol szintén alig-alig érvényesül az iraki kormányzat befolyása. Mind­ez arra utal: ha az amerikai kor­mányzat valóban úgy dönt, hogy akciót kezd Szaddám Húszéin iraki elnök megbuktatására, akkor ezt jelentős mértékben a helyi ellenzék segítségével próbálja majd végre­hajtani, ugyanúgy, hogy az Afga­nisztánban történt. jén betegségben hunyt el. Állítólag ez bizonyíték arra, hogy életben vannak. Nyugati hírszerzők szerint az al-Kai- da ismét aktivizálódik, és új terror- cselekmények előkészítésén dolgo­zik - írta tegnap a Financial Times. Az Afganisztánban megölt Moham­med Atef hadműveleti főnök utóda, Abu Zubeida külföldön eltöltött éveinek gazdag tapasztalataival rendkívül hatékonyan vezényli a há­lózat átszervezését. Az Interpol ter­rorizmusellenes osztályának veze­tője, Frank Spicka szerint egyre va­lószínűbb, hogy az al-Kaida megha­tározó személyiségei még az ameri­kai katonai akciók előtt elhagyták Afganisztánt, és több országban is menedéket találtak. zeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, a lakosokkal közvetlen kapcsolatba kerülő rend­őrségi szolgálatokban dolgozó egyes rendőröknek ismerniük kell az adott kisebbség nyelvét. Parázs vita után a házelnök szavazásra bo­csátotta a belügyi tárca és egy roma képviselő szövegjavaslatait ötvözú „kisebbségi klauzulát”. Az így kiala­kult indítványt az RMDSZ-kép- viselók is elfogadhatónak tartották. Az új törvény teljes szövegének vég­szavazására később kerül sor. A benesi dekrétumok kérdését nem lehet a mai kor mércéjével mérni Káván nem érti Bécs követeléseit Ismét aktivizálja magát az al-Kaida terrorhálózata Laden és Omar él? Románia: új törvény a rendőrök jogállásáról Nemzetiségi kvóta

Next

/
Oldalképek
Tartalom