Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 21. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Költségeink változása miatt a statisztikai hivatalnak a fogyasztói kosár szerkezetét is módosítania kellett Nőttek a lakhatási kiadásaink A fogyasztói kosár szerkezete Termékcsoport Szlovákia 1995 Szlovákia 2000 Csehország Lengyelország Magyarország Élelmiszerek 29,2 23,6 19,8 30,1 20,5 Alkohol, cigaretta 4,4 7,0 7,9 6,1 6,4 Ruha, cipő 11,0 7,5 5,7 5,9 5,9 Lakhatás 16,5 21,5 23,6 19,0 20,4 Bútor 5,9 5,2 6,8 5,1 6,6 Egészségügy 1,3 1,5 1,4 4,8 2,5 Közlekedés 10,0 9,3 10,1 8,3 12,5 Posta, távközlés 1,2 2,7 2,3 3,8 3,9 Üdülés, kultúra 8,5 7,2 9,6 6,5 10,0 Oktatás 1,3 0,6 0,4 1,3 0,8 Hotel, étterem 5,0 7,2 7,4 3,5 6,8 Egyéb 5,6 6,8 4,9 5,6 3,8 Az adatok a termékcsoportok százalékos arányát fejezik ki. Míg Szlovákiában, Lengyelországban és Magyaror­szágon a lakosság az élelmiszerre költi a legtöbb pénzt, Csehországban ezt már a lakhatásra fordított költségek meghaladják. (Forrás: Trend) Pozsony. Háztartásaink fo­gyasztása az elmúlt években jelentős változáson ment ke­resztül. A legtöbb pénzt ugyan továbbra is az élelmi­szerekre költjük, ugyanak­kor ennek részesedése a ki­adásainkból az elmúlt időszakban csökkent. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel párhuzamosan azonban je­lentősen nőttek a lakhatásra fordí­tott költségeink. A statisztikai hiva­tal által a Trend gazdasági hetilap­ban közzétett elemzés szerint ki­adásainknak több mint az egyötö­dét a lakhatással összefüggő szol­gáltatásokra költöttük. Nőttek azonban az iskolai és üzemi étkez­tetésre, a postai és távközlési szol­gáltatásokra, valamint az egész­ségügyre fordított kiadásaink is. Fogyasztási szokásaink változása miatt a statisztikai hivatalnak a fo­gyasztói kosár szerkezetét is módo­sítania kellett. Ezt a statisztikai hi­vatal ötévente aktualizálja, ami megfelel az Európai Unió statiszti­kai hivatala, az Eurostat által vég­zett aktualizáció gyakoriságának. A pontos adatokra már csak azért is szükség van, mivel a a fogyasztói kosár alapján számítják ki a fo­gyasztói árakat, ezekből pedig az inflációt és a létfenntartási költsé­geket. A statisztikai hivatal által Nőtt az iskolai és üzemi étkeztetésre, a távköz­lésre fordított kiadás. idén januárban módosított kosár 703 termékből áll, szemben az öt évvel ezelőtti 711 termékkel. Eze­ket a hatályos nemzetközi szabá­lyok szerint 12 csoportba osztják. Áraikat a statisztikai hivatal az or­szág 8500 üzletében havonta el­lenőrzi. A legutóbbi felmérésből ki­derült, hogy Szlovákiában bérünk nagy részét még mindig élelmisze­rekre költjük. Nálunk erre fordítjuk bevételeink 23,64%-át, míg példá­ul Svájcban csak 11,5 százalékát. Nyugat-Európában ugyanakkor sokkal többet költhenek például a turizmusra, mint nálunk, ahol ez csak a kiadások 7%-át teszi ki. Gazdasági elemzők szerint azon­ban az új kosár nincs jelentősebb hatással a fogyasztói árak indexé­nek alakulására. Az új kosarat először a januári infláció kiszámítá­sához használták. Eszerint a fo­gyasztói árak az egy évvel korábbi­hoz képest 6,2 százalékkal nőttek. Januárban a havi infláció 1,5 száza­lékos volt. Az elmúlt havi infláció­hoz elsősorban a cigaretta fogyasz­tói adójának növelése és a hőener­gia árának emelése járult hozzá. Magyarországon ezzel szemben januárban is az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása járult hozzá az inflációhoz. A fogyasztói árak Magyarországon januárban 1,3 százalékkal haladták meg a decemberi, és 6,6 százalékkal a 2001 januári szintet. Az élelmisze­rek drágulása 0,61 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,53%-kal, a sze­szes italok, dohányáruké 0,20%- kal, az egyéb cikkek, üzemanya­goké 0,05%-kal, a háztartási ener­giáé 0,02%-kal, a tartós fogyasz­tási cikkeké pedig 0,01%-kal emelte a fogyasztói árak előző hó­naphoz mért indexét. Összehasonlításképpen az euróö- vezetben januárban 2,5%-kal vol­tak magasabbak átlagosan a fo­A fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest 6,2 százalékkal nőttek. gyasztói árak, mint tavaly január­ban, míg decemberben 2,1%-os volt a tizenkét havi infláció a kö­zös pénzt használó tizenkét or­szág átlagában. Az átlag januári romlását elsősorban az okozta, hogy Németországban 2,1%-ra ugrott a tizenkét havi infláció, ott is elsősorban az élelmiszerárak növekedése és egyes közvetett adók emelése miatt, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem fertőzött a kínai hús Pozsony. Az állat-egészségügyi hatóságok nem találtak egész­ségre káros anyagokat a Kínából behozott húsipari termékekben - nyilatkozta Anna Majkútová, a földművelésügyi tárca szóvivője. A vizsgálatot azt követően ren­delték el, hogy az Európai Unió betiltotta a kínai héjasállatok importját, mivel azokban az egészségre káros cloranphenicol nevű antibiotikum találtak. Eze­ket az állatgyógyászatban hasz­nálják. A fertőzés elkerülése vé­gett Szlovákia is minden külde­ményt állat-egészségügyi vizsgá­latnak vet alá. (SITA) Növekedés várható a gépkocsiiparban Pozsony. A szlovák autóiparra az elkövetkező években jelentős növekedés vár - állítja Jozef Uh- rík, a Szlovák Autóipari Szövet­ség elnöke. Szerinte reális cél­nak tekinthető, hogy a Volkswa­genben naponta ezer gépkocsit állítsanak elő. Tavaly 181 ezer autó gurult le a legnagyobb szlo­vák exportőr futószalagjáról. A gépkocsiipar a hazai ipari terme­lés 16 százalékát adja, amivel megközelítjük a fejlett ipari álla­mokat, ahol ez 17-20 százalék között mozog. (TASR) Végre átadhatják a jegybank épületét Pozsony. Végre kollaudálják a jegybank új pozsonyi székhá­zát, így az alkalmazottak már április elején beköltözhetnek - nyilatkozta Ján Onda, a jegy­bank szóvivője. A csaknem öt- müliárd koronába kerülő épület átadását többször el kellett ha­lasztani, mivel az épület techni­kai vizsgálata során hiányossá­gokra derült fény. Az átadás fo­lyamatos halogatásával a jegy­banknak mintegy 150 millió ko­ronás kára keletkezett, mivel még a régi épületeiért is fizet­nie kell a bérleti díjakat, (s) Sikeres évet zárt tavaly az Eximbank Pozsony. Az Eximbank tavaly 33,1 milliárd koronával támo­gatta a szlovák exportot, ami ki­vitelünk csaknem 6%-ának felel meg. Az egy évvel korábbi tá­mogatásokhoz képest ez 40%- kal több. A pénzintézet illetéke­sei szerint e tekintetben 1997-es fennállásuk óta a tavalyi év volt a legsikeresebb. Az évet egyéb­ként 279,8 millió koronás ki­adások és 503,2 millió koronás bevételek mellett, 223 milliós nyereséggel zárták. Egy évvel korábban a profitjuk még elérte a 275 millió koronát. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 22-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,078 Lengyel zloty 11,548 Angol font 68,736 Magyar forint (100) 17,237 Cseh korona 1,316 Svéd korona 4,573 Dán korona 5,663 Szlovén tollár (100) 18,852 Japán ien (100) 35,972 Svájci frank 28,450 Kanadai dollár 30,228 USA-dollár 48,062 Tegnap ISO környezetvédelmi minősítést kaptak a Word cukoripari csoport gyárai Jogos a cukorgyártók panasza ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az agrártárca egyetért a cukorrépa-termelők és -feldolgo­zók követelésével, hogy ki kell dol­gozni az EU-kompatibilis cukorpi­aci rendtartást és a hazai piacot védő behozatali szabályokat - nyi­latkozta lapunknak Ivan Rosíval földművelésügyi államtitkár. A cu­korpiaci részvevők keddi petíciójá­ra reagálva kifejtette: egyetértett az­zal a felvetéssel is, hogy a jövőben jobban kell majd koordinálni az ál­lami tartalékalapok készletfelújítási tevékenységét. Mint ismeretes, a cu­korgyártók azért bírálták a tartalé­kalapokat, mert az nem egyeztetett a gyártókkal, és tavaly is olyankor dobott készleteiből piacra mintegy 7160 tonna cukrot, amikor a gyár­tók sem tudták elhelyezni termékei­ket. Az államtitkár beismerte: a to- vábbfeldolgozásra behozott cukor (tavaly 56 579 tonna) veszélyezteti a hazai cukoripart. Ez a cukor ugyanis a hiányos ellenőrzéseknek köszönhetően nem hagyja el az or­szágot. A EU-kvótákkal kapcsolat­ban kifejtette, tárgyalnak Brüsszel­lel. Ha ugyanis az EU-támogatás csak 25%-os marad, Szlovákia ma­gasabb kvótákat kér - mondta Ro­síval. Szavai szerint Pozsony ke­vesli az izocukorra előirányozott 3200 tonnás keretet és 60 ezres kvótát kér. A cukorgyártók elége­dettek 208,7 ezer tonnás keretük­kel, de tartanak attól, hogy az 50 ezres izocukor kvótát esetleg a cu­korrépakvótából akarják majd egyesek lefaragni. A Word-csoporthoz tartozó nagy- szombati és a Trencianská Teplá-i cukorgyáraknak tegnap adták át a ISO 14001-es környezetvédelmi tanúsítványt. Az élelmiszer-ipari vállalatok közül eddig csak öt cég kapta meg e tanúsítványt. A Word- csoport piaci részesedése 39 szá­zalékra tehető. A csoport két mű­ködő gyárában a januárban befe­jeződött kampányban összesen 550 ezer tonna cukoírépát dolgoz­tak fel, amelyből mintegy 67 914 tonna cukrot nyertek. Az ádagos hektárhozamok megközelítik a 45 tonnát, miközben a cukorrépa ter­mesztési területe 12 265 hektárra tehető. A csoport 2000-től 204 millió koronát, azaz 4,767 millió eurót fordított fejlesztésre, miköz­ben ettől az évtől már nem üzemel a diószegi és a nagysurányi gyár. Még egy hír a hazai cukoripar háza tájáról: a cégjegyzék február 14-én bejegyezte a dunaszerdahelyi cu­korgyár új nevét, amely Juhocu- korról Eastern Sugar Slovensko Rt.- re változott. A névmódosításról az rt. 2001 novemberi rendkívüli köz­gyűlése döntött, (gyor) Csehországban a hipermarket, Szlovákiában és Magyarországon a kisbolt az uralkodó Különböznek a szokásaink Prága/Pozsony. Annak dacára, hogy a visegrádi országokban egyre jobban terjednek a hiper- és a szu­permarketek, Csehországot leszá­mítva még mindig leginkább a ki­sebb boltokban, diszkontokban vá­sárolunk be. A GfK Praha és az Inco- ma Research felmérése szerint Szlo­vákiában a legkeresettebb üzletlánc a Jednota, Csehországban a Kauf­land, Magyarországon a COOP/ Áfész és Lengyelországban pedig a Biedronki. Lengyelországban az ap­ró boltokat feltételező pulti árusítás az uralkodó, Szlovákiában a kisebb önkiszolgálók, Csehországban a hi­per- és szupermarketek, végül Ma­gyarországon a diszkontok és a ki­sebb önkiszolgálók domináltak, (ú) Hol vásárolunk a leggyakrabban? Üzlettípusok Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Hipermarket 29 8 12 15 Szupermarket 26 25 9 15 Diszkont 18 2 8 24 Kisebb önkiszolgáló 20 52 17 66 Pulti árusítás 5 12 49 9 Egyéb 2 1 5 3 Az adatok a megkérdezettek százalékában értendők. Térségünkben a hi­per- és szupermarketek leginkább Csehországban terjedtek el, Szlovákiá­ban még mindig a kisebb boltok az uralkodók. (Forrás: MfD) A legjobb munkalehetőség Szlovákiában! Használja ki egy dinamikusan fejlődő külföldi cég egyedülálló ajánlatát. Egy nagyszerű közösségben naponta 15 órát is dolgozhat anélkül, hogy a túlórákat kifizetnék önnek. A hétvégék? Miért kellene eltéko- zolni az időt, unatkozni a feleség és a túl hangos gyerekek mellett, amikor nemes munkával agyondol­gozhatja magát, hogy jachtunk és villánk legyen. A karrier? Miért stresszelné magát igyekvéssel, ambíciókkal? A mi egyedülálló cégünkben előrejutás és fizetésemelés nélkül dolgozhat. És a fizetés! Szinte hihetetlen, de mindezeket az előnyöket felülmúl­hatatlan, bruttó 6000 koronás fizetésért kínáljuk. Túlságosan is emlékezteti önt saját helyzetére? Nem érdemel többet a főnöke általi kizsákmá­nyolásnál? Nem érdemel 55 szabad percet, amelyek már az első másodperctől a másodperces díjszabás miatt lassabban fogynak, és ön olcsób­ban telefonál? A kimerítésük után pedig csak annyit fizet, amennyit valóban eltelefonál. Nem érdemel 110 percet hétvégén, és az EuroTel hálózatá­ban 1 filléres másodpercenkénti beszélgetést? Erről bátran állít­hatjuk, hogy a legolcsóbb hétvégi beszélgetéseket mi kínáljuk Szlo­vákiában. Nem érdemel 20 szabad SMS- üzenetet havonta? így tartalékol­hatja az előfizetett perceket, ha valakivel beszélni szeretne, az apróságokat elintézheti rövid üzenettel is. Csak azért érdeklődünk, mert mindezt, és még ennél is többet kínál az EuroTel csupán 399 koro­náért (adó nélkül). Az EuroTel vezérhajójáról, az 55Viac program­ról beszélünk. Most az 55Viac prog­ramhoz még csúcsminőségű Nokia 3310-es telefont is kap mindössze 489 koronáért (adóval), valamint ingyenes aktiválást. ... Mi tudjuk, hogy többet érde­mel! Ön is tudja?

Next

/
Oldalképek
Tartalom