Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 21. Közélet Bugár Béla: a Magyar Koalíció Pártja a parlamenti választásokig nem veti fel a benesi dekrétumok kérdését Pozícióerősítő Berlin és Bécs Bugár Béla: „Az MKP továbbra is azt vallja, hogy a kérdést rendezni kell, még mielőtt az Európai Unió tagjai leszünk." (Somogyi Tibor felvétele) Berlin és Prága, illetve Ausztria és Csehország diplomáciai kapcsolataiban a közelmúltban újra napi­rendre került a jogfosztó benesi dekrétumok ügye. A Szlovák Nemzeti Párt a maga módján ugyancsak jogfosztásra törekszik: köve­teli a parlamenttől, vonja meg Bugár Béla képviselői mandátumát, amiért műit héten Budapesten átvette a magyarigazolványt. Az MKP elnökét a dekrétumokról és a nemzetiek felvetéséről kérdeztük. KORPÁS ÁRPÁD Elnök úr! Az MKP a koalíciós szerződésben arra kötelezte ma­gát, hogy ebben a megbízatási időszakban nem veti fel a benesi dekrétumok ügyét. Cseh-német, illetve cseh-osztrák viszonylat­ban azonban egyre több szó esik a rendeletekről. Miként reagál erre az MKP, illetve mit tehet a párt ebben a helyzetben? Az MKP természetesen továbbra is azt vallja, hogy a kérdést ren­dezni kell, még mielőtt az Euró­pai Unió tagjai leszünk. Tekintet­tel arra, hogy mi tartjuk magun­kat a szerződésekhez és az egyez­ségekhez, a kérdést most nem vetjük fel. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a jövőben is csendben leszünk, mert - mint modtam - az ügyet még az uniós csatlakozá­sunk előtt rendezni kell. Ha meg­nézzük, hányféle esetben volt már restitúció, amikor elkobzott vagyont szolgáltattak vissza, ak­» Nagyon jól tudjuk, hogy a benesi dekrétumok a mai napig hatnak, és sok ember emiatt nem kaphatta vissza a a vagyonát. kor láthatjuk, hogy éppen a benesi dekrétumok kérdése az a terület, ahol az ország nem haj­landó lépni. Az Európai Unió felé törekvő államban ez egyszerűen elfogadhatatlan. Az nem fordulhat elő, hogy az MKP még a választások előtt át­értékeli a benesi dekrétumokkal kapcsolatos eddigi álláspontját és felveti a kérdést? Semmi esetre sem. Ha megnéz­zük, az elmúlt három és fél évben az imidzsünkhez az is hozzájárult, hogy mindenki azt mondja: az MKP minden egyezséget megtart. Ezt a képet nem volna jó éppen a választások előtt és csak azért el­rontani, mert felvetjük a kérdést, de úgyis tudjuk, hogy nem lesz be­lőle semmi. Úgy érezzük, az oszt­rákok és a németek fellépése erősí­ti a pozíciónkat, s valószínű, hogy ezzel a megerősödő pozícióval a következő megbízatási időszakban lehet majd élni. A cseh-német és a cseh-osztrák viszonylatban is egy EU-tagor- szág áíl vitában egy tagjelölt ál­lammal, a szlovákiai magyaro­kat illetően azonban esetleg két tagjelölt állam. Ez mennyiben módosít az álláspontokon? Precedensértékű lehet, ha a kér­dést Prága, Berlin és Bécs rendezi. Németország és Ausztria is nagy, s ha e két állam rá tudja bírni Cseh­országot a kérdés megtárgyalására és rendezésére, abban a pillanat­ban semmi nem áll az útjában an­nak, hogy mi is kezdeményezzük a rendezést. Vladimír Meciar, a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom el­nöke szerint a benesi dekrétu­mokat nem kell eltörölni, mert tulajdonképpen már elavultak. Önnek erről mi a véleménye? Meciar úr megint gyorsabban be­szél, mint gondolkodik. Ez egy­szerűen' nem igaz. Nagyon jól tudjuk, hogy a dekrétumok a mai napig hatnak, és sok ember csak azért nem kaphatta vissza a va­gyonát, például az elkobzott föld­jeit, mert a konfiskációs K betű ott van az érvényes döntésen. Senki ne mondja tehát azt, hogy a dek­rétumok már nem érvényesek, mert a hatásuk máig érezhető, és e dokumentumok, sajnos, érvé­nyesek. A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós felve­tette, hogy a benesi dekrétumok ellensúlyozásaképpen a szlová­kiai magyaroknak magyar ál­lampolgárságot kellene kapni­uk, anélkül, hogy elhagynák a szülőföldjüket. Erről miként vé­lekedik? Az új világszövetség vezetőségé­nél is azt tapasztaltuk: a megkér­dezésünk nélkül tesznek bizonyos lépéseket. Amikor arról volt szó, hogy mi a státustörvény olyan ja­vaslatait támogatjuk, amelyek például konkrét segítségséget je­lentenek Magyarországon, akkor éppen a szövetség részéről voltak szervezkedések Kelet-Szlovákiá- ban azzal kapcsolatban, hogy alá­írásokat kell gyűjteni a kettős ál­lampolgárságért. Örülök, ha a kü­lönféle lépéseinket támogatják, akár a világszövetség is. A magyar kormány csak olyan legitim, eurokonform javaslatokat támo­gat, amelyeket a magyar közösség is javasol és támogat. Ugyanezt ja­vasolnám a szövetségnek is. Ön a múlt héten vette át ma­gyarigazolványát. A Szlovák Nemzeti Párt emiatt máris köve­teli, mondjon le a parlamenti al­elnöki tisztségéről, a mandá­tumvizsgáló és mentelmi bizott­sághoz pedig azzal fordult, hogy Önt a képviselőségtől is fosszák meg. Hogyan tekint er-, re a kezdeményezésre? Azt csinálnak, amit akarnak. Nem nagyon érdekel, mert jól tudom, nincs lehetőség arra, hogy meg­fosszanak a mandátumomtól. Sem az alkotmányt, sem pedig a törvényeket nem sértettem meg. Ez egyszerűen nacionalista hő­zöngés, s idővel alábbhagy. Ha a Szlovák ' Nemzeti Párt normálisan politizálna, odafigyelnék arra, mit mond, ám a politikája csak nacionalista * * hőbörgés. N\ A nemzetiek a mandátum meg­vonását egyebek mellett azzal indokolják majd, hogy Ön a kedvezménytörvénnyel szem­beni parlamenti nyilatkozattal ellentétben részt vett a Szövet­ség a Közös Célokért irodáinak létrehozásában. Erről mi a véle­ménye? A nyilatkozat nem tilt semmi ilyesmit, ráadásul nem is törvény. Oberhäuser úr véleménye különö­sebben nem érdekel. Ha a Szlovák Nemzeti Párt normálisan politi­zálna, odafigyelnék arra, mit mond, ám a politikája csak nacio­nalista hőbörgés. Magyarok va­gyunk, és azt sohasem fogjuk megtagadni, hogy magyarként esetleg más igényeink is vannak, mint például a Szlovák Nemzeti Pártnak. Az igazságügyi tárca nem támogatja a „szocialista" családjog megváltoztatását Lépjen hatályba, aztán módosítják LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A Magyar Koalíció Párt­jának parlamenti képviselői is tá­mogatják a munkatörvénykönyv egyes részeinek mielőbbi módosí­tását, mondta Sárközy Klára. A képviselőnő hosszabb megenge­dett munkaidőt javasol a másod­állás (oka) t vállalók számára, en­gedélyezné a házastársak egymás általi alkalmazását, lehetővé ten­né a munkavállalást megállapo­dás alapján, és csak az ötven alkal­mazott felett tartja szükségesnek bevezetni a bizalmi intézményét. Sárközy Klára szerint a parla­mentbe beterjesztett képviselői ja­vaslatokkal megoldanák a törvény legnagyobb hiányosságait, ám nem valószínű, hogy a parlament­nek sikerül őket április elsejéig, az új törvénykönyv hatálybalépéséig elfogadnia. Leghamarabb június elsejei hatállyal léphetne életbe a törvény novellizált változata, de csak abban az esetben, ha a De­mokratikus Baloldal Pártjának és a Polgári Egyetértés Pártjának képviselői is támogatják a javasla­tokat. Rövidebb lehetne a módosí­tási folyamat, ha a kormány ter­jesztene be átfogó javaslatot, mi­vel ebben az esetben kérhetné, hogy ezt a parlament sürgősségi eljárással tárgyalja. A képviselőnő nem tartja elfogadhatónak a mun­kaadók szövetségének javaslatát, mely szerint a törvénykönyv ha­tálybalépését kellene elhalaszta­ni, és hozzá kellene fogni a na­gyobb mértékű módosítás előké­szítéséhez. „A gyakorlat minden bizonnyal több hibát is megmutat majd, viszont a törvényköny olyan új elemeket tartalmaz, melyek mi­att fontos, hogy április elsejétől életbe lépjen. Nem tartom helyes­nek az érvényességének halasztá­sát azért sem, mivel nem hiszem, hogy a választások után az új par­lament elsőként ennek a törvény­nek a módosítását tárgyalná” - je­gyezte meg. Nemsokára tárgyalja a parlament a családjogi törvény módosítására benyújtott javasla­tot is, melyet Ján Langos és Sárközy Klára készített el. Javasla­tuk - melyet furcsa módon nem támogat a Ján Carnogursky vezet­te igazságügyi minisztérium - ki­küszöbölné a törvény szocialista paragrafusait, mint például a né­hai Szocialista Ifjúsági Szövetség szerepét a gyermeknevelésben, és a tartásdíj megvonását attól az anyától, alti nem a szocialista er­kölcsnek megfelelően neveli gyer­mekét. Nőtt a munkanélküliség Rimaszombat a sereghajtó Pozsony. A munkanélküliek száma januárban elérte az 563 946-ot, ez 2001 decemberéhez viszonyítva 30 294-gyel több - tette közzé az ada­tokat a Nemzeti Munkaügyi Hiva­tal. Ez azt jelenti, hogy a munka- nélküliek aránya a múlt év végi 19,79 százalékról a múlt hónapban 20,85 százalékra emelkedett. Kü­lönösen aggasztó, hogy a munkát keresők közel 40 százaléka (214 ezer fő) már több mint egy éve nincs munkaviszonyban. Az állás­talanok közül 111 541-en részesül­nek munkanélküli-segélyben, melynek átlagos nagysága jelenleg 3272 korona. A munkaügyi hivata­lok januárban 9881 betöltetlen munkahelyet tartottak nyilván; ez azt jelenti, hogy egy munkahelyre 57 állástalan jut. A munkanélküli­ek legalacsonyabb arányát a Pozso­nyi kerületben regisztrálták (6, 44%), a legmagasabbat pedig a Kassai (26,35%) és az Eperjesi ke­rületben (25,95%) könyvelték el, s a Nyitrai kerület (23,69%) is csak alig marad el mögöttük. Ha az adatokat járási lebontásban vizs­gáljuk, akkor a legsúlyosabb hely­zetben a Rimaszombati járás van, ahol 39,1 százalékos a munkanél­küliek aránya, (t, ú) Nem sikerült átlépniük saját árnyékukat Pozsony. „A kormánykoalíció pártjainak és parlamenti képviselői­nek megint nem sikerült átlépniük saját árnyékukat” - értékelte A. Nagy László a kedden lefolyt ombudsmanválasztást. Bauer Editet nem támogatta több koalíciós képviselő sem, s ez a parlament em­berjogi és nemzetiségi bizottságának elnöke szerint a kisebbségek­kel és a nőkkel szemben meglevő előítéletekkel magyarázható. Az MKP alelnöke kitért Maria Kadlecíková hétfői kijelentésére is, mely szerint például a környezetvédelmi minisztérium nem teljesíti tör­vényalkotási munkáját, s ezzel lassítja Szlovákia csatlakozását az Európai Unióhoz. „A környezetvédelmi minisztérium teljesítette múlt évi feladatait, ez évre csak a csomagolóanyagokról szóló tör­vényt kell benyújtania a parlamentbe, s az is már kész” - mondta A. Nagy László, (lpj) RÖVIDEN BMG-ügyfelek szószólói - hat százalékért Pozsony. Már a BMG Invest több mint 1200 betétese bízta meg az All Finance Services céget pénze behajtásával. A társaság díjmentes jogi tanácsadást nyújt a hozzá forduló ügyfeleknek, s csak a valóban visz- szaszerzett pénzből kér hatszázalékos jutalékot. A cég más nem banki jellegű befektetési társaságok szerződéseivel kapcsolatban is díjmen­tesen ad tanácsot, A cég felszólította az AGW-t és a Drukos leányválla­latát, a BDV szövetkezet illetékeseit, hogy a nyilvánosság előtt bizo­nyítsák jelszavukat a kockázatmentes befektetésről. (TASR) Tízmilliárdos előcsatlakozási támogatás Pozsony. Szlovákia idén 9,4 milliárd korona támogatásra számít az EU előcsatlakozási alapjaiból. A PHARE alapból 5,9, az ISPA-ból 1,8, a SAPARD-ból 1,69 milliárd koronát remél Pozsony. Mivel a tá­mogatott projektumokat az EU és a tagjelölt államok közösen pén­zelik, Szlovákia az egyes előcsatlakozási alapok esetében a követ­kező költségvetési összegekkel járul hozzá a brüsszeli támogatá­sokhoz: PHARE - közel 2,2 milliárd, ISPA - több mint 1,12 milliárd ISPA - a tavalyelőtt és 2001-ben fel nem használt pénzekkel együtt több mint 188 millió. (TASR) A felsőoktatási törvény tervezete a parlament előtt Rengeteg új ÚJ-SZÓ TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlamenti képviselők megkezdték a kormány felsőokta­tásról szóló törvénytervezetének második olvasató vitáját. Tíz hon­atya előzőleg írásban is jelezte, hogy hozzá kíván szólni a vitához. Juraj Svec (LDÚ) kifogásolta a kor­mánynak azt a javaslatát, amely megszüntetné a karok jogalanyisá­gát. A legtöbb vitát természetesen a tandíj bevezetésének kérdése váltotta ki. Milan István baloldali képviselő módosító javaslatot nyújtott be, melyben a térítésmen­tes felsőfokú képzést szorgalmaz­za. Pavel Sfastny, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselő­je jelezte: nem ért egyet a tandíj bevezetésével, mert az ország la­kosságának jelenlegi gazdasági és szociális helyzete ezt nem teszi le­hetővé. Ha a parlament nem fo­gadja el a térítésmentes felsőfokú indítvány képzésről szóló módosító javasla­tot, Sfastny kérni fogja a parlamen­ti vita lezárását. Kijelentette: a kép­viselők munkáját jelentősen meg­nehezíti a benyújtott módosító ja­vaslatok nagy száma. A törvényter­vezet szövegével kapcsolatban el­mondta, helyenként „szépirodalmi jellege” van, és ez problémát okoz az értelmezésében. A diáktanács képviselői a parlament épületében röplapokat osztogattak, melyek­ben arra biztatják a döntéshozó­kat, hogy a kormány felsőoktatás­ról szóló törvénytervezetének elfo­gadásakor vegyék figyelembe a védnöki bizottság jelentését. A / hallgatók nagy feltűnést keltettek a diáktanács lógóját is ábrázoló tri­kójukban, amely szemet szúrt a parlamenti őrségnek is. Az egyen­ruhások arra kényszerítették őket, hogy vessék le. Ezt meg is tették, de akkor is csak a kíséretükben mo­zoghattak az épületben. (R. V.) Rusko szerint a frekvenciatanács törvényt sértett Visszavont határozat ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A JOJ televízió vezetői örülnek, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság tegnap visszavonta korábbi döntését. A testület a múlt héten felfüggesztette a rádió- és tévéta­nács határozatát, mely szerint a megszűnt TV Sever frekvenciáját a JOJ kapja meg. A JOJ képviselői egyébként megvárták volna, amíg kézhez kapja a bírósági végzést, azután pedig a határozat semmis­sé nyilvánítására kérték volna a Legfelső Bíróságot - nyilatkozta Richard Rybnícek, a JOJ vezér- igazgatója. A bíróság ezzel eleget tett ígéretének, mely szerint a hét végéig felülvizsgálja a sugárzási tilalmat elrendelő ideiglenes hatá­rozatát. A JOJ a frekvenciatanács­nak küldött állásfoglalásában jelezte, cseh befektetője, a No- vában is érdekelt Vladimír Ze- lezny társasága eddig 120 millió koronát ruházott be a vállalkozás­ba, s akár egymilliárdos kár érheti a március 2-ára tervezett indulás késleltetése vagy meghiúsítása miatt. Pavol Rusko, a tiltást kezdeménye­ző Markíza televízió társtulajdo­nosa szerint elképzelhető, hogy a tanács a frekvencia odaítélésével megsértette a törvényt. Ruskónak „komoly aggodalmai" vannak az­zal kapcsolatban is, érvényes-e a JOJ sugárzási engedélye, (s, t) Az államügyészségnek nem volt elegendő bizonyítéka Strougalt felmentették KOKES JÁNOS Prága. Felmentették Lubomír Strougal volt csehszlovák kommu­nista miniszterelnököt, egykori bel­ügyminisztert, akit azzal vádoltak, hogy a hatvanas években visszaélt hatalmával. Tomás Hájek, a prágai 7. kerületi bíróság elnöke határoza­tában megállapította: az állam- ügyészségnek nem sikerült elegen­dő bizonyítékot szolgáltatnia arra, hogy a volt kommunista politikus törvényt sértett volna, ezért a talá­ros testület a vád alól felmenti. Hájek felpanaszolta, hogy bizonyos cseh médiumok és politikusok olyan hangulatot igyekeznek terem­teni az országban, mintha a kom­munista múlttal az egész társada­lom helyett a bíróságoknak kellene elszámolniuk. Hangsúlyozta, hogy a bíróságok csak a bűncselek­ményeket ítélhetik meg, mégpedig úgy, hogy tiszteletben tartják az év­századokon át kialakult elveket. „Ha a vádat nem bizonyítják megfe­lelően, s a kételynek akárcsak a gya­núja is felmerül, akkor a bíróságnak kötelessége felmenteni a vádlottat” - indokolta döntését Hájek. A hatá­rozat ellen Éva Zárecká állam­ügyész azonnal fellebbezést nyúj­tott be. Strougal és ügyvédje viszont megelégedéssel vették tudomásul a bíróság döntését, s nem titkolták örömüket. „Ezt a döntést vártam. Nem vagyok meglepve. Elégedett vagyok” - mondta a volt politikus. Közölte, hogy a tárgyalt ügyben nem érzi magát vétkesnek, és nem érez semmiféle erkölcsi felelősséget sem. A 77 éves Strougal ellen az volt a vád, hogy belügyminiszterként a hatvanas évek közepén visszaélt ha­talmával, amikor leállította annak az ügynek a kivizsgálását, amelyben az akkori Állambiztonsági Hivatal ügynökei három személyt megkí­noztak, majd meggyilkoltak. Ha a bíróság megalapozottnak találta volna a vádat, akkor Strougal há­romtól tíz évig terjedő büntetést kaphatott volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom