Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-15 / 39. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 15. Hágában tegnap azt állította a volt jugoszláv államfő, hogy a délszláv konfliktusok egyikét sem a szerbek kezdeményezték Milosevics vádol A Milosevics ellen folyó per három ügyésze: Dirk Ryneveld, Carla del Ponte és Geoffrey Nice (TASR/AP-felvétel) 151 jelölés Nobel-békedíjra Oslo. Százötvenegy csoport­ra, intézményre, illetve ma­gánszemélyre érkezett jelölés a Nobel-békedíj odaítélésére illetékes bizottsághoz. Olav Njoelstad, a norvég Nobel-in- tézet igazgatója megerősítet­te, hogy a díj várományosai között van az idén George Bush amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő és Ru­dolph Giuliani New York volt polgármestere is. (MTI) Becs: lezárt külképviseletek Washington. Egy fenyegetés nyomán biztonsági okokból lezárták szerdán az USA bécsi külképviseleteit a nyilvános­ság előtt. Nem hivatalos köz­lésre alapozó jelentésében azt írta az APA, hogy egy kül­ső fenyegetés indokolta a biz­tonsági riadót. A fenyegetés jellegéről semmit sem közölt a névtelenül idézett amerikai tisztségviselő. (MTI) Felrobbant a gyanúsított Szanaa. Jemenben felrob­bantotta magát az al-Kaida egyik feltételezett tagja, miu­tán a biztonsági erők Szanaaban sarokba szorítot­ták. A hatóságok szerint a fia­talember sógorságban állt a szeptemberi terrortámadások egyik repülőgép-eltérítőjével, s az apja ugyancsak az al- Kaida embere volt. (MTI) Schröder a dzsungel mélyén Berlin. Csak tegnap derült ki, hogy az Amazonas menti esőerdők mélyén hajtott végre kényszerleszállást Gerhard Schröder repülőgé­pe, amikor a német kancellár a hét elején Mexikóból Brazí­liába kívánt utazni, de kifo­gyott az üzemanyag a gép tartályaiból. Ez a gép 1989-ig Erich Honecker egykori kelet­német vezetőt szállította, mű-. szaki szempontból már nem nagyon felel meg a kor köve­telményeinek. (MTI) A kancellár végül is csak szer­da reggel érkezett meg Sao Paulóba (Képarchívum) Tudorékat elutasították Bukarest. A román képvise­lőház elutasította a Nagy- Románia Párt (PRM) indít­ványát. Ebben a szélsőséges párt az egykori Nagy-Ro- mánia helyreállítását szol­gáló feltételek megteremté­sére szólította volna fel a ro­mán kormányt. A PRM azt akarta, a kabinet támogassa a Pruton túl - a Moldovai Köztársaságban - élő romá­nokat „a román nép újraegye­sítéséhez kedvező nemzetkö­zi konjunktúra távlatában”. Sürgette, hogy a román kül- ügy ellenőrizze, miként bizto­sítja Moldova és Ukrajna az ott élő románok jogait az anyanyelv használata, a kul­túra, a vallásgyakorlás és az oktatás terén. (MTI) Brüsszel. Szlobodan Milose­vics tegnap azzal vádolta a Nyugatot, a NATO-t és a nem­zetközi tömegtájékoztatást, hogy hazugságok óceánjával és manipulációkkal készítet­ték elő a Jugoszlávia ellen 1999 márciusában indított lé­gi támadásokat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A háborús és emberiség elleni bűn- cselekményekkel, valamint népir­tással vádolt volt jugoszláv elnök tegnap kapott először lehetőséget arra, hogy részletesebben is kifejtse perével kapcsolatos álláspontját a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. Érveinek alátámasztására az ügyészekhez hasonlóan ő is levetít- tetett egy dokumentumfilmet a ko­szovói konfliktusról, amely annak szemléltetésére szolgált, hogy az al­bánok tömeges menekülését való­jában a NATO bombatámadásai és az UCK gerilláinak akciói idézték elő. Az egyórás dokumentumfilm­ben, amelyet egy német forgatócso­port készített, az EBESZ egyik ille­tékese azt mondta, hogy a NATO légicsapásai ellentétben álltak a nemzetközi joggal, mert a szövet­ségnek nem volt felhatalmazása ilyen hadművelet végrehajtására. Más interjúalanyok úgy nyilatkoz­tak, hogy az 1999 januári racaki vérengzés - amelyben a szerb biz­tonsági erők 45 albán polgári lakost MTI-JELENTÉS Washington. Az Egyesült Államok bármilyen rendelkezésére álló esz­közzel, így katonailag is válaszol­hat, ha más ország vagy terrorista csoport részéről internetes táma­dás éri - hangzott el a szenátus igazságszolgáltatási albizottságá­nak meghallgatásán. Richard Clar­ke, a Fehér Ház technológiai ta­nácsadója szerint számos ország­nak - ilyen Irán, Irak, Észak-Korea, Kína, Oroszország - kiképzett em­berei vannak az internetes hadvise­lésre. Egy ilyen jellegű, alaposan megtervezett és véghezvitt táma­dás nem pusztán az elektronikus levelek ideiglenes elvesztésével jár­na - szögezte le Charles Schumer szenátor. A terroristák képesek be­Moszkva. Martonyi János magyar külügyminiszter szerdai moszkvai tárgyalásain nem sikerült rendezni a két ország közötti vitás kérdése­ket, Moszkva és Budapest továbbra is kereskedelmi háborút vív egy­mással. A Kommerszant Daily orosz napilap a tárgyalások magát meg­nevezni nem kívánó orosz résztve­vőjét idézve tegnap azt írta, hogy Magyarország az egyik legproblé­másabb partner Oroszország szá­mára. Budapest tavaly büntető vá­Budapest. Magyarországon jelen­leg 400 ezer védett műtárgy találha­tó, de számos fontos érték - köztük a napokban ellopott Vizsolyi Biblia - nem tartozik ezek közé. Főként az egyházi javak őrzése megoldatlan, s más műtárgyak százezreihez hason­lóan nincsenek nyüvántartásba vé­ve. Számos bejelentést ellenőrzött már a rendőrség, de egyelőre nem sikerült nyomára bukkanni sem a hét végén eltűnt Károli Bibliának, mészároltak le - csak ürügyként szolgált a bombázások megindítá­sára. Milosevics a vetítés után kije­lentette: a látottak csupán az igaz­ság egy cseppjét képviselik a ha­zugságok óceánjában, amellyel szerinte a Nyugat a Jugoszlávia el­leni támadást előkészítette és ki­provokálta. Azt hangoztatta, a vád állításaival ellentétben szó sem volt arról, hogy 1999 tavaszán a szerb hadsereg és rendőrség kény­szerítette menekülésre az albán polgári lakosságot. Szerinte a szerb erők csak a terroristák semlegesíté­sére kaptak parancsot, és szigorú­an megtiltották nekik, hogy polgári személyekre tüzet nyissanak. A kedden kezdődött tárgyalás első két napján a vád képviselői hossza­san sorolták a 90-es évek három nagy délszláv konfliktusában elkö­vetett atrocitásokat és az etnikai tisztogatásoknak azokat a példáit, amelyek a vád álláspontja szerint a Nagy-Szerbia megteremtésére irá­nyuló törekvéseket támasztják alá. Milosevics szerint a konfliktusok egyikét sem a szerbek kezdemé­nyezték, a volt jugoszláv tagköztár­saságok elszakadását és így Jugo­szlávia széthullását is a Nyugat ösztönözte. Kétségbe vonta az ügyészeknek azt az állítását is, hogy vádjaik nem egy nemzet, ha­nem egy személy ellen irányulnak. A háborúk során elkövetett kegyet­lenkedésekről azt mondta, hogy ezek egyéni akciók voltak, amilye­nek minden konfliktusban előfor­hatolni országos létesítmények, energiaellátó rendszerek, atom­erőművek, légiforgalom-ellenőrző rendszerek digitális ellenőrzésébe. Clarke nem mondta meg, milyen szintű kibertámadás az, amely amerikai részről már katonai reak­ciót váltana ki. Ennek a szándékos lebegtetése az elrettentés része - fejtette ki. A tanácsadó szerint az USA mostanáig nem kapott rajta sem kormányokat, sem terroristá­kat internetes hadviselésen, de ez Clarke szerint nem jelenti azt, hogy ilyennel még nem is próbálkoztak. „Számos esetben történt illegális behatolás (amerikai informatikai rendszerekbe), de még egyszer se tudtuk kielégítően bizonyítani, hogy egy meghatározott kormány állna a dolog mögött” - mondta a mókát vetett ki több orosz termék­re, ezzel próbálva lefaragni a kétol­dalú kereskedelem mintegy 2 milli­árd dolláros magyar hiányát. Moszkva válaszlépésként magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel szemben alkalmazott hasonló módszert. A vámháború következtében mindkét országot mintegy 60-60 millió dolláros kár érte. A világkereskedelmi szerve­zet, a WTO utasította Moszkvát a kereskedelmi háború lezárására, amire az orosz fél ígéretet is tett. A lap úgy tudja, Kaszjanov orosz mi­sem a tolvajoknak. A határállomás­okon továbbra is a szokásosnál ala­posabban vizsgálják át a kifelé hala­dók csomagjait, de a szigorúbb el­lenőrzés sem vezetett eddig ered­ményre. A vizsolyi bűncselekmény körülményei újra azt mutatják, hogy megoldatlan Magyarországon a műkincsek őrzése. A baltával fel­fegyverzett tolvajok gyakorlatilag akadálytalanul jutottak be a temp­lomba, s emelték el az ország egyik legbecsesebb, ennek ellenére üveg­vitrinben őrzött muzeális könyvét. dúlnak. Bejelentette: kezdemé­nyezni kívánja, hogy a koszovói konfliktussal kapcsolatban tanú­ként hallgassák meg Jacques Chi­rac francia köztársasági elnököt is. A törvényszék szabályzata értel­mében a vádlottaknak joguk van ahhoz, hogy kérdéseket intézzenek a tanúkhoz. Ha valakit tanúként beidéznek, annak kötelező megje­lennie, ha pedig nem hajlandó er­re, a törvényszék elvileg minden rendelkezésére álló eszközt igény­be vehet ahhoz, hogy érvényt sze­rezzen az idézésnek. Müosevics még nem ért bevezető nyilatkozata fehér házi tanácsadó. Szerinte a sú­lyos internetes támadás gyakorlati­lag elkerülhetetlen, mert olcsóbb és könnyebben végrehajtható, mint a fizikai. Schumer szenátor szerint az ország kényes távközlési pontja­in a mostaninál fokozottabb biz­tonságra van szükség. Érvként fel­idézett egy tavalyi vasúti balesetet, amely egy baltimore-i alagútban történt, s amely súlyos internetes fennakadásokat okozott a térség számos államában, miután megsé­rült az alagútban húzódó optikai kábel. Egy terrortámadás ennél sú­lyosabb károkkal járna. A Fehér Ház költségvetési hivatala szerint a kormány ebben a pénzügyi évben 2,7 milliárd dollárt költ informati­kai biztonságra, és az összeg 2003- ban 4,2 milliárdra emelkedik. niszterelnök sérelmezte, hogy Ma­gyarország az eddigi orosz helyett francia uránt kíván vásárolni a pak­si atomerőmű számára, s Moszkva még mindig neheztel a magyar MiG-29-es vadászgépek moderni­zációjára Vonatkozó orosz ajánlat elutasítása miatt. Nem megoldott a szovjet államadósság rendezése sem: Moszkva 1,5 milliárd dollárt már letörlesztett az 1,7 milliárdból, Budapest azonban ellenzi, hogy az orosz fél 60 mülió dollárt autók és textilipari berendezések szállításá­val kompenzáljon. „Néhány jól felszerelt múzeumon és közvetlen rendőrségi riasztással rendelkező magángyűjteményen kí­vül nem megfelelő a hazai műtár­gyak védelme” - mondta érdeklődé­sünkre Cselovszki Zoltán, a kulturá­lis tárca örökségvédelmi hivatalá­nak elnöke. Különösen a templo­mokban őrzött egyházi javak jelen­tenek könnyű prédát a műkincs­tolvajok számára. Cselovszki szerint az ellopott biblia azért nem volt vé­dett, mert senki sem kezdeményez­te védetté nyilvánítását. végére, amikor a tárgyalást elna­polták, így várhatóan ma folytatja álláspontjának ismertetését. A nemzetközi közösség boszniai fő­képviselője szerint Milosevics peré­nek nagy jelentősége van a boszniai és a térségbeli viszonyok rendezése és a megbékélési folyamat szem­pontjából. Wolfgang Petritsch úgy véli, a per kimenetele kulcsfontos­ságú lesz abból a szempontból, mi­ként rendeződnek az etnikumok közti viszonyok. „Történelmi lehe­tőség ez az ország és a térség népei számára, hogy végleg leszámolja­nak a múlttal, és elgondolkozzanak London. A Pentagon és a C1A meg­kezdte az előkészületeket egy né­hány hónapon belül végrehajtandó Irak elleni támadásra, mintegy 200 ezer amerikai katona részvételével - írta tegnap diplomáciai forrásokra hivatkozva a The Guardian. A brit lap tudni véli, hogy George Bush ka­tonai kabinetje egyetértett abban: sikertelennek bizonyult az Irak fel­tartóztatását célzó politika, és aktív lépéséket tartott szükségesnek Szaddam megdöntésére. Colin Po­well külügyminiszter a minap kije­lentette: számos lehetőséget tanul­mányoznak az iraki rendszerváltás megvalósítására. Washingtoni dip­lomáciai források szerint az ameri­Omar sejk újabb állítása Pearl már nem él? Karacsi. Ahmed Omar Szajed sejk, Daniel Pearl elrablásának első szá­mú gyanúsítottja szerint az ameri­kai újságíró valószínűleg már nincs az élők sorában. Omar sejk az ügyét tárgyaló karacsi bíróság előtt kijelentette, ő rabolta el januárban Pearlt, de korábbi állításával ellen­tétben most azt mondta, szerinte Pearl már halott. A pakisztáni ható­ságok nem hiszik el a sejk módosí­tott vallomását, és bíznak abban, hogy az újságíró még él. (MTI) Varsó. A lengyel parlament felsőhá­za, a szenátus újrakezdte a munká­latokat a Lengyelország határain túl élő lengyel kisebbségekre vonatkozó törvény, a lengyeligazolvány ügyé­ben. Longin Pastusiak (Baloldali De­mokratikus Szövetség), a szenátus elnöke elmondta: a jelenlegi gazda­sági helyzet és a nagy költségvetési hiány miatt nem valószínű ugyan, hogy olyan bőkezű státustörvényt fogadjanak el, amüyenről az előző ciklusban tárgyalt a parlament, de azon, mi okozta a tragédiákat, a háborút, az agressziót.” Borisz Tadics, a vezető szerbiai kormány­párt, a Demokrata Párt alelnöke közölte: pártja elvárja, hogy tárgyi­lagosan ítélkezzenek Milosevics fe­lett. Szerinte a per vádak és ellen­vádak maratoni összecsapása lesz. Leszögezte: a volt jugoszláv elnök kiadatása óta az államnak „lénye­gében nincs semmi dolga a hágai eljárással”. Felszólította a Hága ál­tal gyanúsított személyeket, hogy önként adják fel magukat, ellenke­ző esetben „az ország ezeknek a embereknek a túszává válik”. kai kormány tájékoztatta közel-ke­leti szövetségeseit az Irak elleni tá­madásról hozott döntésről. „Szá­munkra ez rémálom. Úgy érezzük, hogy az amerikaiak nagyon draszti­kus akcióra készülnek” - mondta egy arab diplomata. A The Guar­dian szerint a vezérkari főnökök egyesített bizottsága már felvázolta az előkészületi terveket, a 200 ezer katona többsége Kuvaitból indulna támadásra. Titkosszolgálati forrá­sok szerűit az előzetes tervek nyüt és titkos háború párhuzamos folyta­tását vázolták fel. A CIA titkos hábo­rúja az észak-iraki kurd és a Kuvait- ban élő síita ellenzéki harcosok fel­fegyverzésére és kiképzésére irá­nyul. Az amerikai különleges egysé­gek már Kuvaitba érkeztek e célból. Zobeida az al-Kaida élén Új műveleti főnök Washington. Új műveleti főnök áll az al-Kaida élén: a 30 éves Abu Zobeida, aki jelenleg terrortámadá­sokat szervez az USA ellen - állítot­ta tegnap a The New York Times. A lap szerint Zobeida pülanatnyüag azon fáradozik, hogy tényleges szol­gálatba helyezze a szervezet több országban szétszóródott „alvóügy­nökeit” az újabb támadásokhoz. Zobeida gazdag palesztin családban született, s a ‘90-es években lett bin Laden egyik helyettese. (MTI) az új szenátus is érdekelt egy ilyen jogszabály megalkotásában. A len­gyel felsőház egyik fő feladata a ha­tárokon túl élő nemzetrészekkel va­ló törődés. Ezek lélekszámút 16 mil­lióra becsülik, az anyaországban 38,6 millió lengyel él, így a külföld­ön élők az összes lengyel csaknem egyharmadát teszik ki. Jelentős ré­szük a történelmi fordulatok, a ha­tárok változása folytán került ki­sebbségi sorba, százezreket a cári, majd a sztálini időkben deportáltak, milliók pedig politikai vagy megél­hetési okokból távoztak Nyugatra. 2,7 milliárd dollárt költ az idén informatikai biztonságra az amerikai kormány Internetes támadásra katonai válasz Martonyi János moszkvai tárgyalásai után - Budapest a legproblémásabb partner Magyar-orosz kereskedelmi háború MTI-JELENTÉS Számos bejelentést ellenőrzött a rendőrség, de még nem sikerült nyomra bukkanni Nem volt védett a Vizsolyi Biblia ORIGO-HÍR 200 ezer katona venne részt az Irak elleni támadásban Nyílt és titkos háború MTI-JELENTÉS Tizenhatmillió külföldön élőre vonatkozna Lengyel státustörvény MTI-JELENTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom