Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-14 / 38. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 14. Agrárkörkép Több mint másfél milliárd koronával kevesebb támogatásra számíthatnak a szlovákiai agrártermelők Kamattérítés előtérben ÚJ SZÓ-INTERJÚ A tavalyihoz viszonyítva mintegy 1,7 milliárd koronával csökkent az | agrártárca idei fel- wmmmmm használható költségvetése. A mezőgazdasági termelés támogatására folyósítható 2001-ben rendelkezésre álló 8,95 millárd koronás összeg az idei költségvetésben 7,5 milliárdra csökkent, (természetesen ebbe nem számítanak bele a földművelési tárca erdő- és vízgazdálkodási célokra tervezett kiadásai) egyúttal az előcsatlakozási tárgyalások követelményeinek teljesítése is csaknem 300 millió koronát von el a tárca költségvetéséből. A költségvetési támogatások folyósítását szabályozó minisztériumi rendelet kidolgozásakor tehát elsősorban ebből a tényből kellett kiindulni, állítja Könözsi László földművelési államtitkár, akivel a tárca idei támogatáspolitikai elképzeléseiről beszélgettünk. Milyen alapelvekre épül az idei dotációs rendszer? Az idei agrártámogatási rendszer kidolgozásakor a már említett költségvetési megszorítások érvényesítése mellett a hazai agrárpiacon tavaly tapasztalt változások figyelembe vételével továbbra is a hazai ágazati termelés piaci egyensúlyának fenntartására törekedtünk. Mivel az előző esztendőben egyes termelési ágazatokban megváltoztak a termelés jövedelmezőségi viszonyai, az idei támogatási elvekben már ezeket is figyelembe vettük, tehát a tavalyi dotációs rendszerhez viszonyítva néhol csökkentettük vagy megszüntettük a támogatást, néhol pedig növeltük. Továbbra is működik a kompenzációs (kiegészítő) és a kiegyenlítő támogatások rendszere (a kompenzációs támogatások a kvótával megszabott termékekre vonatkoznak - a szerk. megj.). A termelésre folyósítható támogatások meghatározó része már az intenzifikálást célzó termésmennyiségre vonatkozik, kivéve a gabonatermesztést és a zöldségtermesztést, itt még hektárok után jár a támogatás. Miért? Számomra is meglepő volt, hogy noha az általunk leadott és elfogadott változatban még a gabona- termesztésre is termésmennyiség után javasoltuk a támogatást, tonnánként 200 koronát, a miniszter úr által aláírt rendeletben azonban már újra a tavalyi forma a hektáronkénti támogatás jelent meg. Természetesen már nem a tavalyi 800 koronás értékben, hanem csupán hektáronkénti 500 koronás támogatás formájában. Kétségtelen, hogy ez a csökkentés elsősorban a gabonatermelő területek termelőit érinti érzékenyen, ugyanakkor szerintem politikailag is hibás döntés, hiszen annak ellenére, hogy a tárca költségvetési csomagja csökkent, tehát logikusan megmagyarázható a csökkentés, a szisztematikus dotációk rendszerében ez nem jelentkezett. így végülis a miniszter úr állítása, hogy a kedvezőtlen és a kedvezőbb termesztési adottságú területekre folyósított dotációk közötti egyensúly fenntartását betartja, finoman fogalmazva csorbát szenvedett. A szisztematikus dotációk maradtak a tavalyi szinten, a gabonatermesztés támogatásának lefaragásával viszont az intenzív termesztési területek termelői hátrányba kerültek, hiszen nem titok, hogy ebben a térségben számukra ez az egyik meghatározó ágazat. Noha a gabonatermesztés a legjövedelmezőbb tevékenység, félő, hogy ezáltal megbomlik a viszonylagos jövedelmezőségi egyensúly a kedvezőtlen és a kedvezőbb termesztési adottságú térségek között. Müyen további új elemeket tartalmaz az idei dotációs rendelet? A tavalyi rendszerhez viszonyítva egyértelműbbé vált, hogy a pénzbeli támogatások rendszere elsősorban a kamattámogatásokra épül. Ez az elképzelés fokozatosan előtérbe kerül, mert jóval áttekinthetőbb, hiszen már nem csak a dotációs bizottság dönt a pénzek folyósításáról, hanem ehhez szakavatott pénzügyi szakértők, banki szakemberek által kidolgozott elemzéseket is felhasználva hitelekhez folyósít komoly támögatá- sokat. A hitelkamatok átváljalása révén a termelők működési hitelt akár 2 százalékos kamatlábra is kaphatnak, sőt, a beruházási hitelekhez már 1 százalékos kamatlábbal is hozzájuthat a kérvényező. A szabály, hogy a kérvényezőnek legalább 1 vagy 2 százalékos kamatterhet viselnie kell, a tárca ugyanakkor maximálisan 9 százalékos kamatlábtérítést vállal. Hozzá kell tenni, hogy idén megszűnt a gépek és berendezések vásárlására folyósított közvetlen támogatás, csupán az öntözőberendezések vásárlásához adunk 50 százalékos dotációt. A gabonatermesztésre járó dotáció csökkenését már említettük, milyen egyéb támogatások csökkentek vagy szűntek meg az idén? Az idei irányelvekben már nincs szó a sertéshús támogatásáról, a tavalyi 1,50 koronás kilogrammonkénti ^dotációt eltöröltük. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a sertéstenyésztés jövedelmezősége az év végére jelentősen javult, az értékesítési árak végre eljutottak a világpiaci árszintre, tehát ezen a területen egyelőre nincs szükség külső beavatkozásra. Más a helyzet a marhahús termelése és fogyasztása terén. A BSE következtében a fogyasztás tavaly jelentősen visszaesett. Az ennek következményeként várható esede- ges állományleépítést megakadályozandó a tavalyi 2,50 koronáról 4,50-re emeltük a marhahús kilogrammonkénti támogatását. Reméljük, hogy ezzel a lépéssel sikerül megakadályoznunk, hogy a szarvasmarha-állomány ne csökkenjen számottevően. Mivel a tejtermelésben és annak jövedelmezőségében tavaly komoly előrelépés történt, elsősorban a költség- vetési megkötések miatt itt 1,15 koronáról 1 koronára csökkent a támogatás. Említést érdemel még az agroturisztikai célokra igényelhető támogatások követelmény- rendszerének módosítása. Erre a célra csupán olyan tevékenységre igényelhető támogatás, amelyet kifejezetten mezőgazdasági vállalkozás keretében, azzal összefüggésben a vállalkozás telephelyén működtetnek. A termelők, főleg a magángazdák körében komoly gondot jelent a dotációk igényléséhez csatolt követelmények teljesítése. Tavaly például a megszabott áruforgalom miatt jóné- hány magángazda nem kaphatott támogatást... Nos, az idén ezen a téren is komoly változás történt. A támogatások folyósításának igényléséhez feltételül megszabott éves árbevételi szintet az összes kategóriában felére csökkentettük, sót azok a magángazdák, akik még ezt az 50 százalékkal csökkentett szintet sem érik el, azok is igényelhetik a támogatást. Elég, ha 5 hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak. Szakmai körökben sok bírálat érte a dotációk folyósításához tervezétt módszertani útmutatás követelményeit... Valóban a támogatáspolitikai rendelethez kiadott módszertani útmutatóban benne volt, hogy aki 3 évre visszamenőleg veszteséges volt, az nem kaphatott volna támogatást. Ez a követelmény azonban ma már nem érvényes része az említett útmutatónak. Végezetül, a várható EU-csatla- kozás fényében hogyan látja a hazai ágazat versenyképességének megőrzését, különös tekintettel a közvetlen támogatások folyósítása körül zajló huzavonára? A hazai ágazat potenciális lehetőségei és jelentős szintű koncentrációja ellenére, amely kiindulási alapot jelent ahhoz, hogy állni tudjuk a szabaddá tett piaci verseny kihívásait, foglalkoznunk kell azzal, hogy ha mi csak a töredékét, illetve negyedét kapjuk a közvetlen támogatásoknak, hogyan védjük saját belső piacunkat a vámok eltörlése nyomán várható árudömping ellen. Javaslatom szerint, s ez a CEFTA országok agrárképviselői számára is elfogadhatónak tűnik, már most ki kéne dolgozni egy olyan piacvédelmi rendszert, amely ideiglenes védené termelőinket a komoly támogatási háttérrel beáramló árukkal szemben. Elképzelhetőnek tartom egy kétkulcsos áfa-rendszer kidolgozását, vagy valamilyen vámvédelem fenntartását, amely megkülönböztetné a hazai és a külföldi termékeket, de ehhez mindenképpen a társulni kívánó országok együttes fellépésére lesz szükség, (yl) A dotációk folyósításához szükséges mezőgazdasági termelésből származó éves bevétel a termőföld ára alapján Egy ha föld ára ezer Sk-ban Minimális éves bevétel Sk-ban I. csoport 25,0-ig 50 000 II. csoport 25,1—50,0 75 000 III. csoport 50,1—75,0 100 000 IV. csoport 75,1 felett 125 000 A támogatások maximális értéke a hegyvidéki és kedvezőtlen adottságú területeken A termőföld maximális támogatás maximális támogatás árcsoportja hektáronként hektáronként a füves területekre a termőföldre Sk-ban Sk-ban 1 3700 1850 2 3650 1825 3 3600 1800 4 3550 1775 5 3500 1750 6 3450 1725 7 3400 1700 8 3350 1675 9 3300 1650 10 3100 1550 11 2950 1475 12 2700 1350 13 2150 1075 14 1650 825 15 950 475 Forrás: www.mp.sr Agrárturizmus - munkával egybekapcsolva Családi üdülések ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ N apjainkban az ország idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználásában egyre gyakrabban emlegetik az agrárturizmust. Nálunk hivatalosan 1992- től foglalkoznak vele, a mezőgazdasági minisztérium ekkor fogadta el az agrárturizmus fejlesztési programját, amelyben a vidéki turizmus lehetőségein belül az üdültetésnek azt a formáját is felvázolták, amely lehetővé teszi a szabadság eltöltését vidéken úgy, hogy közben az üdülő megismerkedhet a vidéki, a falusi élet különböző formáival, a mezőgazdasági termeléssel, a farmgazdaságok tevékenységével, akár úgy is, hogy aktívan részt vesz ezekben a tevékenységekben, pl. almaszedés, szőlőszüret, állatgondozás stb. A vidéki turizmus a környező országokban és a világban napjainkban a virágkorát éli. Statisztikai adatok alapján a a nyugateurópai farmgazdaságok bevételeiknek 40—50 százalékát ebből a tevékenységből, illetve a hozzájuk kapcsolt szolgáltatásokból nyerik^ szomszédos Ausztriában jelenleg mintegy 400 ezer embernek nyújt munkát és megélhetése ez az ágazat. Ismert tény, hogy az osztrákok a világ legfejletteb idegenforgalmú országai közé tartoznak.Az alpesi táj vonzását az agroturizmussal kiegészítve számtalan ember találja meg ezen a területen is a számítását. A gazdaudvarokban, farmokon töltött szabadságok elsősorban a családok számára nyújtanak aktív kikapcsolódási lehetőséget. Az agrárturizmus keretében fokozatosan előtérbe kerül az egyéni feltételeket kínáló, kislétszámú, családias hangulatú, esetenként környezetbarát termesztési technológiát alkalmazó gazdaságokban aktív pihenéssel eltöltött idő. A lehetőségek az agrárturizmus fejlesztésére nálunk is adottak, hiszen az egyes vidékek tájjellegű adottságai mellett a helyi hagyományok, szokások és lassan feledésbe merülő foglalkozások felújításával vendégcsalogató szolgáltatások alakíthatók ki. Az agrárturizmusban egyelőre három irányzat érvényesül: a gasztronómiára épülő turizmus, amely a helyi étel- és italspecialitások kínálatával csalogatja a vendégeket, a gazda-turizmus, amely a paraszti udvar és ház jellegzetességeit, állítja az üdülni vágyók érdeklődésének középpontjába, és az agrárturizmus ún. skandináv változata, amely elsősorban a szállásfoglalásra és szállásadásra összpontosítja tevékenységét, (hinz) Az ökológiai gazdálkodást és a környezetkímélő mezőgazdasági termelést szabályozó törvény módosítása után a miénk is megfelel majd az EU követelményeinek Következetes ellenőrzéssel ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A nnak ellenére, hogy Szlovákiában az ökológiai mezőgazdasági termelést és a bioter- mékek előállítását már ■ a 224/1998 sz. törvény szabályozza, a tervezett EU- csatlakozás követelményeihez igazodva szükségessé vált a módosítása. A földművelési tárca vezetése januárban tárgyalta meg és fogadta el az említett jogszabály módosítására kidolgozott javaslatot, amelyet további tárcaközi egyeztetésre bocsátott. A módosításra azért van szükség, mert a jelenlegi törvény nálunk nem fedi teljes egészében az EU által ezen a területen érvényesített jogrend feltételeit. A változtatás kifejezetten arra irányul, hogy összhangba hozza a hazai törvény és az EU jogszabály rendelkezéseit, amelynek keretében szorosabb összefüggésbe kerülnek a környezetbarát termesztési módszerekkel előállított biotermékek piacra vitelének feltételei, a termesztési mód követelményeinek ellenőrzésével és nyilvántartásával, valamint a certifikációs, engedélyezési és nyilvántartási folyamat egyes szerepeiéinek, tevékenységi körének és kapcsolatainak meghatározásával. A módosítás jelentősége abban rejlik, hogy a szlovákiai biotermékek 90 százaléka exportra kerül, s ennek fenntartása érdekében szükség van arra, hogy az IFOAM (a biotermesztők nemzetközi Szervezete) által felállított szigorú követelményrendszer jogi szabályozása össze legyen hangolva az EU országokéval, hiszen ez az egyik legnagyobb felvevőpiaca ezeknek ater- mékeknek. A biotermékek előállítása éves viszonylatban mintegy 20—30 százalékkal növekszik, s az EU mellett az észak-amerikai a legnagyobb felvevőpiac. Mint ismeretes a biotermelés és a biotermékek elállítása zárt rendszeren belül az idevonatkozó követelmények szigorú betartásán és annak következetes ellenőrzésén alapul, amely többek között nyomon követi a termelés során igénybe vett és vehető tápanyagok, növényvédő szerek, takarmányok és technológiai folyamatok útját. Szlovákiában a mezőgazda- sági termőterület 2,5 százalékán folyik ezzel a módszerrel a termelés, egyes európai országokban, Dániában, Finnországban, Svédországban, Ausztriában ez a terület meghaladja a 10 százalékot is. Fokozatos fejlesztésétől nálunk a vidéki munkalehetőségek bővítését, az agrárturizmus bővítését, egyúttal az egészségesebb élelmiszerek és alapanyagaik előállítását várják, (sz) Illusztrációs felvétel